Magyar Nemzet, 2008. augusztus (71. évfolyam, 209-237. szám)

2008-08-21 / 228. szám

Magyar Nemzet • Vélemény 2008. augusztus 21., csütörtök Rovatvezető: Berszán György Magyarország különleges kezelése A térségben működő amerikai nagykövetségek honlapjainak tájékoztatása különbözik . Lovas István úzon az amerikai külügyminisztérium egységesen kezeli-e a kelet-közép-európai térség posztkommunista - nyugati fogalmakkal Kelet-Európa - országait? És igaz­­, az a közkeletű felfogás, hogy Magyarországgal a többi országtól eltérően bánnak? E felfogás hívei az 1990-es fordulat óta tapasztalati tényekre (egyesek számára politikailag inkorrekt kategória) hivatkoznak. Kezdve attól, hogy a budapesti ame­rikai nagykövetek az országos választásokon szinte kihívóan tették le voksukat a volt kommunisták és a balliberálisok által vezetett pártok mellett, azon keresztül, hogy amerikai hivatalos tényezők rendszeresen a magyar politikai jobboldalt kár­hoztató kijelentéseket tettek, nemegyszer igen jól megválasztott pillanatokban, egé­szen a nyugati sajtóban szponzorált vagy sugallt újságcikkekig, amelyek a magyar politikai jobboldalt támadták. Mindez amerikai érdek lenne akkor, amikor ez a bánásmód a térség többi or­szágaira nem vonatkozik? Amerikai nemzeti érdek lenne azt az ultrakorrupt Gyurcsány-kormányt támo­gatni jobboldali ellenzékével szemben, amely a Moszkva által szorgalmazott Déli áramlat gázvezeték megépítésére kötött szerződést,­­holott Washington szerint az sírásója a számára geostratégiailag létfontosságú, uniós prioritást élvező Nabucco vezetőknek? Washington jobboldali, atlantista hívei szerint az Egyesült Államok immár az ellenzéket támogatja. Ha ez így van, akkor ennek a korábbihoz képest ellenkező elő­jellel a nyilvános üzenetekben is meg kell látszódnia, immár a magyar jobboldalt tá­mogató üzenetekkel. Vagy legalábbis abban, hogy az amerikai külügyminisztérium már nem bánik „különleges” módon Magyarországgal a térség országai közül. A kérdés jobb megértése érdekében egy pillantást vetettünk a budapesti, pozso­nyi, prágai, bukaresti, zágrábi és varsói amerikai nagykövetségek honlapján talál­ható főbb témákra, illetve azok üzeneteire. Az eredmény nem az atlantisták állás­pontját támasztja alá, hanem azt, hogy az amerikai politika a saját érdekei ellenére - vagyis valamilyen, a politikán és nemzeti érdekeken túlmenő ok miatt - sem tá­mogatja a magyar jobboldalt. fjfc EMBASSY OF TUE UNITED STATES PRAGUE-CZECH REPUBLIC Mielőtt rátérnénk a prágai amerikai nagykövetség honlapjának főbb témáira, je­gyezzünk meg, hogy a cseh államfő, Klaus szerint Grúzia felelős a kaukázusi konf­liktusért. E nagykövetségről még annyit: ott már nem kell a cseh polgároknak emelt díjas hívásokkal érdeklődni, hogy mikor állhatnak sorba a forró nyári napon vagy a téli esőben vízumért, mert vízummentességet élveznek Amerikától. Akár Szlové­nia polgárai. A témák tehát: Edward Luttwak amerikai történész tart előadást a prágai ta­vaszról az Amerikai Központban; Dusán Neumann fotói: „Prága, 1968. augusztus 21.”; Az amerikai nagykövetség tagjai középiskolai és egyetemi diákokkal találkoz­nak; A nagykövetség kereskedelmi szakembere orvosi laboratóriumi eszközök ki­állítását látogatja meg; A Danceline táncklub képviseli a Cseh Köztársaságot a New York-i táncvilágbajnokságon; az Amerikai Központ programokkal várja nyáron is a látogatókat; Rakétavédelmi megállapodás a Cseh Köztársasággal... A»«* BUCHAREST • ROMANIA A bukaresti amerikai nagykövetség honlapjának vezetői témái, ugyancsak pártpo­litikai üzenetek nélkül: Taubman nagykövet bejelentette, hogy az amerikai kor­mány segítséget nyújt az árvízkárosultaknak; Taubman nagykövet beszéde a béke­hadtest felesketése alkalmával; Taubman nagykövet beszéde július 4., az amerikai függetlenség ünnepén; Taubman nagykövet... stb. EMBASSY OF THE UNITED STATES ZAGREB« CROATIA A zágrábi amerikai nagykövetség honlapjának vezető témái: Bradtke nagykövet in­terjúja a Novi Listben; Bradtke nagykövet július 4-i beszéde; Bradtke nagykövet cikke a Novi Listben; 80 000 dolláros amerikai segítség a gasinci tűzoltólaktanya és játszótér renoválására; Horvátország szigorítja vízumtörvényét, amelynek értelmé­ben az amerikaiak állandó tartózkodási státusa megszerzése is nehezebbé válik... UNI TED STATES WH OMATlf MISSION TO WARSAW-POLAND A varsói amerikai nagykövetség honlapjának vezetői témái: Amerikai-lengyel ra­kétavédelmi tárgyalások; A varsói amerikai nagykövetség a lengyel ünnepnap, Szűz Mária mennybemenetele miatt augusztus 15-én zárva tart; Bush elnök beszéde a grúziai helyzettel kapcsolatban; Michael D. Maples dandártábornok, a Védelmi Hírszerző Hivatal igazgatója Lengyelországban tett látogatást. A nagykövetség egyik dolgozójának bemutatása; Gary Speek dandártábornok, az Európában állo­másozó szárazföldi erők parancsnoka idén részt vesz a czestochowai zarándokla­ton. Anne Hall krakkói amerikai főkonzul ellátogat a lengyelországi arab telivérek kiállítására és vásárára... AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK NAGYKÖVETSÉGE BUDAPEST- MAGYARORSZÁG Most pedig nézzük a budapesti amerikai nagykövetség honlapján felsorolt té­mákat: Az amerikai nagykövetség toleranciatábort szervezett Romák és barátaik címmel; Az ügyvivő, Jeffrey D. Levine megemlékezett a roma holokausztról; Foley nagykövet megemlékezett a roma holokausztról; A Yale Egyetem nyári gyakornoki programja baráti kötelékeket hoz létre; A Floridai Légi Nemzeti Gár­da Szolnokon dolgozik; A nagykövet a tanulás és a tolerancia fontosságáról be­szélt a roma ifjúsági táborban; Foley nagykövet tisztelettel adózott a második vi­lágháborúban a magyar zsidók megmentésére szervezett akciónak. A tolerancia témát Magyarországon, mint közismert, azon „toleráns” koalíciós pártok sajátí­tották ki, amelyek azonosítatlan rendőrei ártatlanok szemét lőtték ki, kézfejről ujjat robbantottak le, papokat, országgyűlési képviselőt és külföldieket - köztük amerikai állampolgárokat - vertek véresre 2006. október 23-án. És a romák helyzete? Szlovákiában - mint az az amerikai külügyminisztérium éves ország­jelentéséből is kitűnik - rosszabb a magyarországinál. De jobb a Csehországban élő romák helyzeténél. Ott őket újabban a Nemzeti Párt félkatonai Nemzeti Gár­dája is megfélemlíti. De nem az ő, hanem a Magyar Gárda tagjairól készült felvé­tel illusztrálja az Egyesült Államok idei, antiszemitizmusról készült globális je­lentését. Akik nyilván még az Izraelt a föld színéről való letörléssel fenyegető Ahmadinezsád iráni elnöknél is veszélyesebbek. Azon Magyar Gárdáról van szó, amely, mint a politikailag inkorrekt tények mutatják, cigányokkal együtt dolgo­zott töltések megerősítésén, amely megrongálódása főként cigányok lakta falva­kat is veszélyeztetett. Romániát illetően az említett amerikai országjelentés az ottani romák súlyos helyzetével kapcsolatban azt is sérelmezi, hogy a rendőrség egy roma tolvaj ül­dözése közben több romára lőtt gumigolyókkal (amelyek magyarországi kilövé­sét a 2007-es amerikai országjelentés nem tartotta fontosnak megemlíteni). De vajon nem lenne érdemes a bukaresti Taubman nagykövetnek egy ott létesíten­dő toleranciatábor résztvevőivel azt is megszámoltatnia, hogy keleti szomszé­dunknál hány utca viseli Szálasi Ferenc romániai megfelelőjének, Antonescunak a nevét? Vagy felhívni e képzeletbeli tábor diákjai figyelmét arra, hogy a magyar kisebbség nyelvi jogait naponta vonszolják végig a sorban? Hasonlóan a szlová­kiai magyar kisebbség nyelvi jogaihoz. Tolerancia terén egyébként - ellentétben a zágrábi nagykövetség honlapjá­nak erről szóló utalásai hiányával - déli szomszédunknál se fenékig tejfel az élet. Azt csupán tekintsük apró véletlennek, hogy Horvátországban a horvát nemzeti lobogó szinte megszólalásig azonos a nemzetiszocialista Usztasa For­radalmi Mozgalom hivatalos zászlajával. De Horvátországban - ahol a zsidó polgárok száma mintegy kétezer - az antiszemitizmus kérdésében sincs min­den rendjén: egy pozegai cukorvállalat termékét Adolf Hitler fényképével és a holokausztra vonatkozó, Zuschlag-ízű viccekkel illusztrálta. És, mint az ame­rikai külügyminisztérium idei emberjogi jelentése megjegyzi, a jelentés év vé­gi lezárásáig a rendőrség még mindig csak a februárban történt eset vizsgála­tánál tartott. Szintén az amerikai emberjogi országjelentésből tudható, hogy Zágrábban a tavaly júliusi meleg büszkeség parádéjának néhány résztvevőjét megverték. Közöttük Gianpaolo Silvestri olasz szenátort és több, külföldről ér­kezett résztvevőt is. Egy csoport fiatal pedig öt vagy hat Molotov-koktélt akart a résztvevőkre dobni. Ami a lengyeleket illeti: az ottani nagykövetség honlapján a lengyel konzer­vatív jobboldal javára üzen (amerikai katonai csúcsvezető zarándoklata katoli­kus kegyhelyre, Mária mennybemenetele). Miközben se szeri, se száma például a hatalmas népszerűségű, ultrakonzervatív Radio Maryja katolikus rádióadó rendszeres antiszemita műsoraival szembeni amerikai eredetű tiltakozásoknak. Mint a nagykövetségi honlapok üzeneteiből is látható, az amerikai külügymi­nisztérium a térségben egységes politikát folytat, Magyarország kivételével. A nagykövetségi honlap tematikájából pedig látható, az ellenzék kárára küldözget egyértelmű üzeneteket, ugyanis a nyugati legendárium a Fideszt vádolja rend­szeresen a szélsőségekkel való paktálással, rasszizmussal, antiszemitizmussal, cigányellenességgel és intoleranciával. De a különleges bánásmód nem csak az üzenetek megfogalmazásában me­rül ki. Az párosul további, az amerikai-magyar nagyságrendi arányokat figye­lembe véve ugyancsak nehezen magyarázható jelenséggel, mint például azzal a bizarrnak tűnő, roppant figyelemmel, amelyet Washingtonban fordítanak tér­ségünkből éppen a budapesti amerikai nagykövetség személyi állományának a közvetítendő üzenetek megfelelő kiválasztására. A jelenlegi sajtóattasé, Jan Krc munkaidő után kizárólag a balliberális sajtó munkatársaival jár össze munka­idő után is. E sajtóattasé feladata, hogy információval lássa el a nagykövetet és az amerikai külügyminisztériumban a „magyar desket” is. A saját belátása sze­rint. Számos egyéb feladata mellett ő tart fenn hivatalos kapcsolatot a szerkesz­tőségekkel, újságírókkal, illetőleg amerikai költségen utaztatja őket az Egyesült Államokba. A misszió második embere - a Jeffrey D. Levine-t ismerők szerint - a ma­gyarországi pártok közül szintén nem, hogy úgy mondjuk, a kisgazda szelle­miség szimpatizánsa. Netán azoké, akikért egykor a Szabad Európa Rádió szólt és akiket Reagan elnök akart felszabadítani a ma uralkodó kormányta­gok kommunista uralma alól. Levine egyébként 1993-94-ben a külügymi­nisztériumban a „magyar desk” felelőse volt. Abban az időben Washington szintén attól volt hangos, hogy az Antall-kormány Magyarországán tombol az antiszemitizmus. A kérdés persze felmerül: miért érdemel Magyarország különleges bánásmó­dot? A választ talán nem nekünk kellene megadni. A magyarországi transz­­atlantisták válasza erre nyilván az, hogy a további, az eddiginél is gyakoribb és forróbb hűségnyilatkozatok majd egyszer meghozzák a várva várt fordulatot Washingtonban. Az ebben kétkedők pedig úgy gondolják, itt egészen mások az okok, mint amin Magyarországon a jobboldal saját akaratából változtathat. Ér­dekes, hogy ez is magyar sajátosság: a nálunk jóval kisebb Szlovákia miniszter­­elnöke például úgy hiszi, hogy kizárólag választói jóindulatára kell építenie. Or­szága gazdasága szárnyal, népszerűsége az eget ostromolja. Még szerencse, hogy térségünkben a megközelítések pluralizmusa megenge­dett. Mindenkinek szabad utat választania. m m EMBASSY OK THE UNITED STATES BRATISLAVA* SLOVAKIA Vizsgálódásunkat Szlovákiával kezdtük, amelynek kormányát az a „populista” Fico vezeti, aki immár azt tervezi, hogy kisajátítja a külföldi energiamonopóliumokat. A miniszterelnököt amerikai vagy neoliberális szemmel egyre inkább nevezhetjük Kelet-Európa Chávezének. Koalíciója tagja az a szélsőjobboldali, nacionalista SNS párt is, amelynek vezére, Ján Slota tankokkal kívánja eltaposni NATO-szövetsége­­se és uniós tagtársa, Magyarország fővárosát. De a koalíció tagja még az amerikai politikában anatémának számító Meciar-párt is. Ennek ellenére a pozsonyi ameri­kai nagykövetség internetes honlapjának vezetői témái (valamennyi itt idézett nagykövetségi honlap az augusztus 18-i, reggel 9 órai állapotot tükrözi) nem tartal­maznak pártpolitikai üzeneteket. A témák sorrendben: Obsitnik nagykövet az eu­rópai szövetségesekkel együtt követeli a grúziai konfliktus azonnali befejezését; amerikai és szlovák vámtisztviselők szemináriumot tartanak az állami szféra átlát­hatóságáról; Obsitnik nagykövet megdicséri a különleges bíróság korrupció elleni harcát (és támogatja a szlovák kormány ilyen irányú erőfeszítéseit). Obsitnik nagy­követ üdvözli a balkáni katonai szolgálatról visszatérő szlovák katonákat. II. világ­­háborús szlovák-amerikai hős kitüntetése amerikai állampolgársággal. publiciszt@magyarnemzet.hu A­ MÚOSZ elnöke olykor hallgatag Seszták Ágnes A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének (MÚOSZ) regnáló elnöke Eötvös Pál. Már a kineve­zése is viharokat kavart. Egy Népsza­badságban megjelent hamisított Tel­ler Ede-levél után idővel lemondott el­nök-főszerkesztői tisztségéről, de rö­vid idő múlva a MÚOSZ legnagyobb őrkutyája lett. E tisztségnek komoly társadalmi és nemzetközi presztízse van. Elvégre az elnök személye garan­cia arra, hogy az újságíró-társadalom viszonylagos nyugodt légkörben vé­gezhesse a dolgát, sokoldalúan tájé­koztathassa a közvéleményt. Garan­cia, hogy a médiamunkások nem es­nek áldozatául politikai vagy párt­harcoknak. A gyakorlat azonban Eöt­vös országlása alatt igencsak fakul alakul. Neki tudnia kell, hogy a honi médiavilág végzetesen megosztott. A kormánysajtó és az ellenzék már-már halálos ellenségei egymásnak. Jobb- és baloldali újságírók, riporterek nyilvá­nosan átkozzák ki egymást. A liberá­lis baloldal előnyösebb helyzetben van, hiszen sokkal beágyazottabb, en­nélfogva sokkal gátlástalanabb, mint a jobboldal. Ez nem feltételezés, ha­nem tény. Ötven év előnyt nehezen is lehet behozni. Ezért lenne különösen fajsúlyos a MÚOSZ állásfoglalása, megszólalása. Hogy a média dolgozói érezzék, legyenek bár áthidalhatatla­­nok a világnézeti távolságok a szö­vetségben, igazságosan mennek a dolgok. Sajnos, amióta Eötvös Pál az elnök, egyre inkább meggyőződésünkké válik, hogy feleslegesen ül ott, és nem építi, inkább rombolja a tekintélyt, ami be­osztásával járna. A magyar újságíró­társadalmat az elnök képviseli a köz­vélemény, de a külföldi kollégák előtt is. Ezért gondolnánk, hogy Eötvös pár­tatlanul ítél. Bár a Népszabadságnál eltöltött idő bizonyos nézeteket konzer­vál, pláne, hogy Eötvös az állampárt központi bizottsági tagja is volt, joggal hihettük, a sokéves főszerkesztői tevé­kenység a javára vált, és bölccsé tette. Tévedtünk. Eleinte fel sem figyeltünk arra, hogy a MÚOSZ-elnök kliséket használ, vagy, ami annál is rosszabb, átlátszóan hazudik, na jó, nem mond igazat. Visszatérő szófordulata: nem láttam, nem ismerem az ügyet, nem ol­vastam. És ez mindig akkor történik, amikor jobboldali újságot, televíziót, rádiót támadnak. Fontos lenne pedig a vélemény, mert a sajtómunkás szinte az egyetlen munkavállaló, aki alatt még annyi háló sincsen, mint egy rosz­­szul működő cirkusz artistája alatt. Ezért elfogadhatatlan a durván egyoldalú magatartás. Ennyire fontos a megfelelés? A MÚOSZ elnökségének arcszíne változása? Ennyire számít a liberális barátok pofavágása? Vagy csak ez számít igazán, és ott egye meg a fene a Hír TV-t meg az összes jobbos nyavalygót? Akkor viszont minek ül ott az el­nök? Látványos cinizmus, hogy az új­ságírók főpásztora nem figyel a sajtóra. Látszólag nem olvas, nem hallgat híre­ket, nem érdeklik az összefüggések, fo­galma sincs, kivel, mikor, mi történt. Ha Eötvös Pálnak fogalma sincs arról, mi zajlik a magyar média háza táján, akkor mondjon le. A jobboldal pedig jobban tenné, ha nem provokálná ezt a kínos játékot újra meg újra. Történik valami, és kérik az elnök véleményét. Az elnöknek meg az a véleménye, hogy nincs véleménye. Mármint a jobboldal számára nincs se véleménye, se mon­danivalója. Ennek egy megoldása van: lépjenek ki a szövetségből azok a kollégák, aki­ket az elnök levegőnek néz. Minek a tagság, ha a szerkezet még a látszat szintjén sem működik? Mint az időke­rekük.

Next