Magyar Nemzet, 2008. október (71. évfolyam, 269-298. szám)
2008-10-24 / 291. szám
Orbán: Lerázzuk a hazug kalandorokat Mansfeld László: A testvérem soha nem bocsátana meg a hazaárulóknak • „A kommunizmus bűneit soha nem szabad elfelejteni ” A magyarság ősi erényei azok, amelyek ismét megsegíthetik a nemzetet az olyan kilátástalan helyzetekben, mint amilyen 1956- ban is volt - hangsúlyozta Orbán Viktor a budai fideszes önkormányzatok által szervezett megemlékezésen. A Fidesz elnöke szerint nincs messze az az idő, amikor újra a magyar jellem formálja a jövőnket, s lerázzuk nyakunkról a hazug kalandorokat. Pál Gábor____________________ A magyarság erényeit, a nemzet bátorságát, becsületét és hazaszeretetét állította beszéde középpontjába Orbán Viktor a budai fideszes önkormányzatok által szervezett tegnapi megemlékezésen. Sok ezer ember gyűlt össze a budai Várban, erre a rendezvényre voltak a legtöbben kíváncsiak október 23- án a rossz időjárás ellenére is. A legnagyobb ellenzéki párt elnöke szerint minden nyomorúságunk ellenére a magyar egy győztes nép még akkor is, ha sokan úgy gondolják, hogy manapság csak hátul jár belénk a lélek. A hatalomra utalva kifejtette, ültek már efféle hazug kalandorok a nemzet nyakán, de csak leráztuk őket. Nincs már messze az idő, amikor újra a magyar jellem formálja a jövőnket - hangsúlyozta Orbán Viktor. A nemzetközi pénzpiaci válsággal kapcsolatban a Fidesz elnöke úgy fogalmazott: a kormány által javasolt terápia veszélyesebb, mint maga a baj. Ezt a válságot nem kibekkelni, hanem legyőzni kell, amely kizárólag új gazdaságpolitikával lehetséges. Orbán szerint erre csak a dolgozni képes, tettre kész magyarok képesek, a fasisztázó és gyűlölködő vezetők nem, hiába lettek most kezes bárányok annak érdekében, hogy a megszorító intézkedéseiket lenyelessék a torkunkon és elmossák a felelősségüket. A magyarokban megvan a bátorság, hogy legyőzzék a válságot, nem olyanok, mint a vezetőik, nem hiteltelenek, kiégettek és cinikusak. Nem vagyunk azonosak a bukott, rosszkedvű, hazájára részvénytársaságként tekintő hatalommal - jegyezte meg a volt miniszterelnök. A pártelnök szerint az ’56-os forradalmároknak az a titka, hogy kiengedték a palackból a magyar szabadság szellemét, s most is ez a dolgunk. Ma sereghajtó, lesajnált, eladósított országként tekintenek ránk, de azoknak, akik mindent megtesznek családjaik érdekében, akik kemény munkával viszik hátukon az országot, azoknak nincsen miért szégyenkezniük. Felelős vezetőink loptak, csaltak, hazudtak, eltitkolták előlünk az adatokat, ezért nekünk nincs más dolgunk, mint visszatérni a törvényesség, a mértéktartás és a hazaszeretet ösvényére - mondta Orbán Viktor. A legnagyobb ellenzéki párt elnöke párhuzamot állított az ország 52 évvel ezelőtti és a mostani erkölcsi állapota között, s közölte: 1956- ban a magyar nemzet kilátástalan helyzetből aratott győzelmet. Képesek voltunk és vagyunk visszatérni az ősi erényekhez, a bátorsághoz, a hazaszeretethez és a becsülethez, mert a csoda újra és újra megtörténik, utat tör magának. November 4-én nem a magyarok szenvedtek vereséget, hanem a nyugati civilizáció, hiszen a magyar nép győzelmet aratott, megfutamította a zsarnokságot - hangoztatta Orbán. Hozzátette, a lélek ereje söpörte el a hazug kommunista világot, s borította fel a megrendíthetetlennek tűnő paktumait. Ötvenhatban is kudarcot vallott az ember átalakítása, kiderült, hogy nem létezik kommunista embertípus, vagyis „homo sovieticus”. A pártelnök Nagy Imrét II. Rákóczi Ferenchez hasonlította, mert vélekedése szerint előbbit ’56 októberének utolsó napjaiban a fejedelemhez hasonlóan hajlíthatatlansága jellemezte, s szintén a számkivetettséget választotta a megalkuvás helyett, megmaradt az emberi becsület ősi törvénye mellett. A rendezvényen felszólalt Latchezar Toshev, a Bolgár Parlamenti Demokratikus Unió egyik parlamenti képviselője és Göran Lindblad svéd politikus, az Európa Tanács tagja. Mindketten arról beszéltek, hogy a kommunizmus bűneit soha nem szabad elfelejteni, mert az egy gonosz ideológia volt. A svéd politikus szerint a szocializmus nem egy kiváló ideológia, ahol a megvalósításba hiba csúszott, mint ahogy sokan próbálják menteni a menthetetlent. Mansfeld László, 16 évesen halálra ítélt, nagykorúvá válása után kivégzett forradalmár Mansfeld Péter öccse úgy vélekedett, hogy testvére soha nem bocsátana meg a hazaárulóknak, akikkel szóba sem állna. Emlékeztetett a hasra fektetve, jeltelen sírba elföldelt testvérének a bitófa alatt elmondott utolsó szavaira: „Éljen a haza, éljen a szabadság, szeretlek, édesanyám!” Mansfeld Péter most 67 éves lenne, biztos, hogy lenne családja, ahogy életében, most is szeretné a focit, a technika vívmányait, és minden év október 23-án elsétálna a Széna térre, s fejet hajtana bajtársai emléke előtt - fogalmazott Mansfeld László. KITÜNTETTÉK ORBÁNT. Átvette Esztergom díszpolgára címet a helyi képviselő-testület tegnapi, 1956-os forradalomra emlékező ünnepi ülésén Orbán Viktor és Paskai László. A Fidesz elnöke, korábbi miniszterelnök a Mária Valéria híd felépítésében vállalt szerepéért, Paskai László bíboros pedig az Esztergomért végzett kiemelkedő és maradandó munkájáért kapta meg az elismerést. Orbán Viktornak még 2006. március 15-én ítélték oda a címet, amelyet most vett át Meggyes Tamás polgármestertől. - Egy ideje gyakran elfog bennünket az érzés, hogy Szent István, '56 és a millennium Magyarországa ismét romos védvár lett - mondta Orbán Viktor a régi vármegyeházán a kitüntetés átvétele után. A Fidesz elnöke kijelentette: hely és az idő szelleme azt üzeni mindannyiunknak, újjáépítjük az országot, hidat verünk megint." (B. A) A legtöbben a budai Fidesz megemlékezésére látogattak el fotó: hegedűs Márta Gyurcsány Ferenc és a lelkiismeret __Munkatársunktól____________ Több kellemetlenség is érte Gyurcsány Ferenc kormányfőt, amikor Dobrev Klárával és Lendvai Ildikóval az oldalán koszorúzott az új köztemető 301-es parcellájánál. Egy nő a kamerák előtt bocsánatkérésre szólította fel őt és feleségét, akik szótlanul és zavartan arrébb léptek. Fábry Szabolcs, Nagyvázson polgármestere gyermekeivel és feleségével épp akkor érkezett a temetőhöz, amikor Gyurcsányék letudták a a koszorúzást és már kifelé tartottak. (A Fábry család látogatása nem PR-akció volt. A huszár ezredes nagyapát, Fábry Zoltánt 1949-ben hurcolták el, és két évvel később kivégezték. Négy árvát hagyott maga után, a teljes vagyonát elkobozták. A parcellákhoz vezető keskeny úton összetalálkozott a két csoport. A kormányfő meglepődött, amikor Fábry Szabolcs egy személyre szabott, ám kézenfekvő kérdést szegezett neki. Azt kérdezte tőle, hogy 20 évvel ezelőtt, amikor a férjük sírját kereső özvegyasszonyokat lovas rendőrök kergették el, miért nem látogatott ki e jeles ünnepen ő is. A kormányfő arcáról lefagyott a mosoly, maga elé motyogott valamit, azután a következő helyszín felé vették útjukat. Gyurcsány Ferenc tegnap este az Operában tartott ünnepségen arról beszélt: Ne higgyük, hogy az a demokrácia, ha az ország egyik fele legyőzi a másikat. Közölte: akkor változik az ország, ha mi magunk változunk, és ez hozza majd meg, hogy kezünk nyomán az ország is átalakul. Szerinte Nagy Imre hagyatéka abból áll, hogy átlépjük saját árnyékunkat, kinyújtjuk a kezünket, megküzdünk, összekapaszkodunk, Magyarországot közös akarattal és erővel jobbá tesszük. A budapesti Nagy Imre Emlékház átadási ünnepségén pedig azt mondta: a rendszerváltás pillanataiban nagyon sokan tülekedtek a mártír miniszterelnök koporsója körül, mostanában azonban mintha kevesebben lennének. Gyurcsány közölte: a baloldal akkor jár el helyesen, ha nem gondolja azt, hogy Nagy Imre csak az övé. A kormányfő úgy tett, mintha nem hallaná a felszólítást fotó: hegedűs Márta 2008. október 24., péntekBelföld Sólyom: A legdrágább a méltóságunk A romániai hősöket nem rehabilitálták - emlékeztette az államfő Traian Basescut Nemzeti függetlenség, személyes szabadság és alapvető jogok Sólyom László köztársasági elnök szerint ez az a „mélyen fekvő értékközösség”, amely ötvenhatban kivételes erővel mutatkozott meg népünkben. Az államfő erről a Műegyetemen beszélt, majd Erdélybe, Csíkszeredára látogatott, ahol Traian Basescuval méltatta a forradalom romániai hőseit. ■: Joó István-MTT_____________ Pontosan 52 évvel az egykori műegyetemi nagygyűlést követően, annak helyszínén zajlott le Budapesten az a megemlékező ünnepség, amely nem számít ugyan a hivatalos állami rendezvények közé, mégis részt vett rajta a jelenlegi köztársasági elnök és elődje, Mádl Ferenc, továbbá Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. - A visszanyert méltóság még az életünknél is drágább - fogalmazta meg a forradalom és szabadságharc feledhetetlen üzenetét a főszónok, Sólyom László. Ugyanakkor a köztársasági elnök fájlalta, hogy a forradalomnak már kitörése pillanatától halottai voltak, s az október 23-i nagy tüntetést nem követte a békés kibontakozás. Világossá tette: egyetlen ötvenhat van, az, amelyben megtestesült a mélyen fekvő értékközösség, a nemzeti függetlenség, a személyes szabadság és az alapjogok igényét illetően. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában a főszónok külön kitért a Romániában kiszabott húsz halálbüntetésre, az 1460 börtönbe zárt emberre, arra, hogy a mindmáig nem rehabilitált romániai elítéltek túlnyomó többsége magyar volt. „A megtorlások idején vették elő először a magyar kártyát, ekkor kapcsolták össze a nacionalizmus vádját a rendszerellenességgel” - hívta fel a magyarság figyelmét egy fontos, máig ható tényre. Az 1956-os októberi forradalom nagy ajándéka a nemzeti egység - így fogalmazott tegnap este Sólyom László Csíkszeredán, a Gloria Victis emlékműnél tartott megemlékezésen, amelyen Traian Basescu román államfő is részt vett. - Ez azt jelenti, Románia államfője megérti, milyen érték a román állam számára a magyar nemzet megmaradása és fejlődése - hangoztatta az államfő. Basescu arról beszélt: bármennyire is sötétek a történelem 1956-os pillanatai, azok összekötik a román és a magyar nép múltját. A románok és a magyarok egy virágzó Európában képzelik el jövőjüket, és ezt kell szem előtt tartaniuk, hogy begyógyíthassák a múlt sebeit ■ OBAMA: IHLETET ADOTT A SZABADSÁGHARC A magyarok szabadságharca ihletet adott a népeknek Amerikában és az egész világon - írta Barack Obama amerikai demokrata párti elnökjelölt az ’56-os magyar forradalom évfordulója alkalmából. Hozzátette: az Egyesült Államokat és Magyarországot közös érdekek és értékek fűzik össze, s azokra építve a két ország stratégiai viszonyát szorosabbá kell tenni, a két nép közötti barátságot el kell mélyíteni. (MTI) Kósa óvja az országot Izland példájától Dombi Margit Gyurcsány Ferenc lemondását és új választás kiírást követelte tegnap az Egyetem téri ’56-os emlékmű előtt tartott ünnepi beszédében Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. A Fidesz alelnöke szerint a jelenlegi miniszterelnök - aki elhíresült őszödi beszédében maga is elismerte, hogy hazudtak délben, reggel, meg este - felelős az ország súlyos helyzetéért, hitelét veszítette, így nincs erkölcsi alapja „vért és könnyeket” kérni a súlyos helyzet megoldása érdekében. Lehet, hogy a történelem később majd igazolja Gyurcsány Ferenc kormányzását, ám ma mégsem tehet mást az ország érdekében, mint hogy összeszedi a bátorságát, azt mondja: „bocsánat”, és lemond - fogalmazott Kósa. A debreceni ünnepi szónok Izland példájából kiindulva párhuzamot vont a pénzügyi válsággal súlyosbított jelenlegi helyzet és 1956 között. Emlékeztetett, a szigetország bár kért, sem az USA-tól, sem az EU-tól nem kapott segítséget a válság kezeléséhez, elfogadta hát, amit Oroszország felajánlott. Lehet, hogy akár Izlandnak, Magyarországnak is az oroszok jelentik a megoldást, de kérdés, valóban ezt akarjuk-e - mondta. ■ SCHMIDT: NEMZETTÉ VÁLT A NÉP. Nagy Imre szülővárosi szobrához, Kaposvárra sok év után az idén az MSZP egyetlen vezetője sem látogatott el. Beszédet mondott viszont Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki arra emlékeztetett, hogy az 1956-ban vívott küzdelemben nemzetté vált a nép, és eggyé az ország. - Ötvenhat emléke olyan volt, mint az elásott harang, lelkünkben zúgott akkor is, amikor hallgatni kellett róla. Mert az egész nemzetet hallgatásra ítélték - mondta. (G. J. A.) VONA MEGSZÜNTETNÉ AZ RTL-T ÉS A TV2-T. Ha a Jobbik hatalomra kerülne, megszüntetné az RTL Klub és a TV2 kereskedelmi csatornákat, székházukat pedig földig rombolná - jelentette ki tegnap Vona Gábor pártelnök a Jobbik és a Magyar Gárda megemlékezésén a Bajcsy-Zsilinszky út Deák tér felőli részén, több száz ember előtt Vona felvetette: a 2010-es országgyűlési választásokra pártja Iránból, Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöktől kérné választási megfigyelők küldését. Morvai Krisztina büntetőjogász, a Jobbik európai parlamenti képviselőjelöltje a rendezvényen arról beszélt, hogy folyamatosan tüntetni kell, és meg kell mutatni, mekkora az ereje a nemzeti oldalnak (MN)