Magyar Nemzet, 2008. október (71. évfolyam, 269-298. szám)

2008-10-24 / 291. szám

Orbán: Lerázzuk a hazug kalandorokat Mansfeld László: A testvérem soha nem bocsátana meg a hazaárulóknak • „A kommunizmus bűneit soha nem szabad elfelejteni ” A magyarság ősi erényei azok, amelyek ismét megsegíthetik a nemzetet az olyan kilátástalan helyzetekben, mint amilyen 1956- ban is volt - hangsúlyozta Orbán Viktor a budai fideszes önkor­mányzatok által szervezett megemlékezésen. A Fidesz elnöke sze­rint nincs messze az az idő, amikor újra a magyar jellem formálja a jövőnket, s lerázzuk nyakunkról a hazug kalandorokat. Pál­ Gábor____________________ A magyarság erényeit, a nemzet bátorságát, becsületét és haza­szeretetét állította beszéde közép­pontjába Orbán Viktor a budai fi­deszes önkormányzatok által szer­vezett tegnapi megemlékezésen. Sok ezer ember gyűlt össze a budai Várban, erre a rendezvényre voltak a legtöbben kíváncsiak október 23- án a rossz időjárás ellenére is. A leg­nagyobb ellenzéki párt elnöke sze­rint minden nyomorúságunk elle­nére a magyar egy győztes nép még akkor is, ha sokan úgy gondolják, hogy manapság csak hátul jár be­lénk a lélek. A hatalomra utalva ki­fejtette, ültek már efféle hazug ka­landorok a nemzet nyakán, de csak leráztuk őket. Nincs már messze az idő, amikor újra a magyar jellem formálja a jövőnket - hangsúlyozta Orbán Viktor. A nemzetközi pénzpiaci válság­gal kapcsolatban a Fidesz elnöke úgy fogalmazott: a kormány által javasolt terápia veszélyesebb, mint maga a baj. Ezt a válságot nem kibekkelni, hanem legyőzni kell, amely kizárólag új gazdaságpoliti­kával lehetséges. Orbán szerint erre csak a dolgozni képes, tettre kész magyarok képesek, a fasisztázó és gyűlölködő vezetők nem, hiába let­tek most kezes bárányok annak ér­dekében, hogy a megszorító intéz­kedéseiket lenyelessék a torkunkon és elmossák a felelősségüket. A ma­gyarokban megvan a bátorság, hogy legyőzzék a válságot, nem olyanok, mint a vezetőik, nem hi­teltelenek, kiégettek és cinikusak. Nem vagyunk azonosak a bukott, rosszkedvű, hazájára részvénytár­saságként tekintő hatalommal - je­gyezte meg a volt miniszterelnök. A pártelnök szerint az ’56-os forradalmároknak az a titka, hogy kiengedték a palackból a magyar szabadság szellemét, s most is ez a dolgunk. Ma sereghajtó, lesajnált, eladósított országként tekintenek ránk, de azoknak, akik mindent megtesznek családjaik érdekében, akik kemény munkával viszik há­tukon az országot, azoknak nincsen miért szégyenkezniük. Felelős ve­zetőink loptak, csaltak, hazudtak, eltitkolták előlünk az adatokat, ezért nekünk nincs más dolgunk, mint visszatérni a törvényesség, a mértéktartás és a hazaszeretet ös­vényére - mondta Orbán Viktor. A legnagyobb ellenzéki párt el­nöke párhuzamot állított az ország 52 évvel ezelőtti és a mostani erköl­csi állapota között, s közölte: 1956- ban a magyar nemzet kilátástalan helyzetből aratott győzelmet. Képe­sek voltunk és vagyunk visszatérni az ősi erényekhez, a bátorsághoz, a hazaszeretethez és a becsülethez, mert a csoda újra és újra megtörté­nik, utat tör magának. November 4-én nem a magya­rok szenvedtek vereséget, hanem a nyugati civilizáció, hiszen a magyar nép győzelmet aratott, megfutamí­totta a zsarnokságot - hangoztatta Orbán. Hozzátette, a lélek ereje sö­pörte el a hazug kommunista vilá­got, s borította fel a megrendíthe­­tetlennek tűnő paktumait. Ötven­hatban is kudarcot vallott az ember átalakítása, kiderült, hogy nem lé­tezik kommunista embertípus, vagyis „homo sovieticus”. A pártelnök Nagy Imrét II. Rá­kóczi Ferenchez hasonlította, mert vélekedése szerint előbbit ’56 októ­berének utolsó napjaiban a fejede­lemhez hasonlóan hajlíthatatlansá­ga jellemezte, s szintén a számkive­­tettséget választotta a megalkuvás helyett, megmaradt az emberi be­csület ősi törvénye mellett. A rendezvényen felszólalt Latchezar Toshev, a Bolgár Parla­menti Demokratikus Unió egyik parlamenti képviselője és Göran Lindblad svéd politikus, az Európa Tanács tagja. Mindketten arról be­széltek, hogy a kommunizmus bű­neit soha nem szabad elfelejteni, mert az egy gonosz ideológia volt. A svéd politikus szerint a szocializ­mus nem egy kiváló ideológia, ahol a megvalósításba hiba csúszott, mint ahogy sokan próbálják men­teni a menthetetlent. Mansfeld László, 16 évesen halálra ítélt, nagy­korúvá válása után kivégzett forra­dalmár Mansfeld Péter öccse úgy vélekedett, hogy testvére soha nem bocsátana meg a hazaárulóknak, akikkel szóba sem állna. Emlékez­tetett a hasra fektetve, jeltelen sírba elföldelt testvérének a bitófa alatt elmondott utolsó szavaira: „Éljen a haza, éljen a szabadság, szeretlek, édesanyám!” Mansfeld Péter most 67 éves lenne, biztos, hogy lenne családja, ahogy életében, most is szeretné a focit, a technika vívmá­nyait, és minden év október 23-án elsétálna a Széna térre, s fejet hajta­na bajtársai emléke előtt - fogal­mazott Mansfeld László. KITÜNTETTÉK ORBÁNT. Átvette Esztergom díszpolgára címet a helyi képvi­selő-testület tegnapi, 1956-os forradalomra emlékező ünnepi ülésén Orbán Viktor és Paskai László. A Fidesz elnöke, korábbi miniszterelnök a Mária Valéria híd felépítésében vállalt szerepéért, Paskai László bíboros pedig az Esztergo­mért végzett kiemelkedő és maradandó munkájáért kapta meg az elismerést. Orbán Viktornak még 2006. március 15-én ítélték oda a címet, amelyet most vett át Meggyes Tamás polgármestertől. - Egy ideje gyakran elfog bennünket az érzés, hogy Szent István, '56 és a millennium Magyarországa ismét romos védvár lett - mondta Orbán Viktor a régi vármegyeházán a kitüntetés átvéte­le után. A Fidesz elnöke kijelentette: hely és az idő szelleme azt üzeni mind­annyiunknak, újjáépítjük az országot, hidat verünk megint." (B. A) A legtöbben a budai Fidesz megemlékezésére látogattak el fotó: hegedűs Márta Gyurcsány Ferenc és a lelkiismeret __Munkatársunktól____________ T­öbb kellemetlenség is érte Gyurcsány Ferenc kormány­főt, amikor Dobrev Klárával és Lendvai Ildikóval az oldalán koszo­rúzott az új köztemető 301-es par­cellájánál. Egy nő a kamerák előtt bocsánatkérésre szólította fel őt és feleségét, akik szótlanul és zavar­tan arrébb léptek. Fábry Szabolcs, Nagyvázson polgármestere gyermekeivel és fe­leségével épp akkor érkezett a te­metőhöz, amikor Gyurcsányék le­tudták a a koszorúzást és már kife­lé tartottak. (A Fábry család látoga­tása nem PR-akció volt. A huszár ezredes nagyapát, Fábry Zoltánt 1949-ben hurcolták el, és két évvel később kivégezték. Négy árvát ha­gyott maga után, a teljes vagyonát elkobozták.­ A parcellákhoz vezető keskeny úton összetalálkozott a két csoport. A kormányfő meglepő­dött, amikor Fábry Szabolcs egy személyre szabott, ám kézenfekvő kérdést szegezett neki. Azt kérdezte tőle, hogy 20 évvel ezelőtt, amikor a férjük sírját kereső özvegyasszo­nyokat lovas rendőrök kergették el, miért nem látogatott ki e jeles ün­nepen ő is. A kormányfő arcáról lefagyott a mosoly, maga elé mo­tyogott valamit, azután a következő helyszín felé vették útjukat. Gyurcsány Ferenc tegnap este az Operában tartott ünnepségen arról beszélt: Ne higgyük, hogy az a demokrácia, ha az ország egyik fele legyőzi a másikat. Közölte: akkor változik az ország, ha mi magunk változunk, és ez hozza majd meg, hogy kezünk nyomán az ország is átalakul. Szerinte Nagy Imre hagya­téka abból áll, hogy átlépjük saját árnyékunkat, kinyújtjuk a kezün­ket, megküzdünk, összekapaszko­dunk, Magyarországot közös aka­rattal és erővel jobbá tesszük. A budapesti Nagy Imre Emlék­ház átadási ünnepségén pedig azt mondta: a rendszerváltás pillanata­iban nagyon sokan tülekedtek a mártír miniszterelnök koporsója körül, mostanában azonban mint­ha kevesebben lennének. Gyur­csány közölte: a baloldal akkor jár el helyesen, ha nem gondolja azt, hogy Nagy Imre csak az övé. A kormányfő úgy tett, mintha nem hallaná a felszólítást fotó: hegedűs Márta 2008. október 24., péntekBelföld Sólyom: A legdrágább a méltóságunk A romániai hősöket nem rehabilitálták - emlékeztette az államfő Traian Basescut Nemzeti függetlenség, személyes szabadság és alapvető jogok­­ Sólyom László köztársasági elnök szerint ez az a „mélyen fekvő értékközösség”, amely ötvenhatban kivételes erővel mutatko­zott meg népünkben. Az államfő erről a Műegyetemen beszélt, majd Erdélybe, Csíkszeredára látogatott, ahol Traian Bases­­cuval méltatta a forradalom romániai hőseit. ■: Joó István-MTT_____________ P­ontosan 52 évvel az egykori műegyetemi nagygyűlést kö­vetően, annak helyszínén zajlott le Budapesten az a megemlékező ünnepség, amely nem számít ugyan a hivatalos állami rendez­vények közé, mégis részt vett rajta a jelenlegi köztársasági elnök és elődje, Mádl Ferenc, továbbá Ko­vács Árpád, az Állami Szám­vevő­­szék és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. - A visszanyert méltóság még az életünknél is drágább - fogal­mazta meg a forradalom és sza­badságharc feledhetetlen üzenetét a főszónok, Sólyom László. Ugyan­akkor a köztársasági elnök fájlalta, hogy a forradalomnak már kitöré­se pillanatától halottai voltak, s az október 23-i nagy tüntetést nem követte a békés kibontakozás. Vi­lágossá tette: egyetlen ötvenhat van, az, amelyben megtestesült a mélyen fekvő értékközösség, a nemzeti függetlenség, a személyes szabadság és az alapjogok igényét illetően. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában a főszónok külön kitért a Romániában kiszabott húsz ha­lálbüntetésre, az 1460 börtönbe zárt emberre, arra, hogy a mind­máig nem rehabilitált romániai el­ítéltek túlnyomó többsége magyar volt. „A megtorlások idején vették elő először a magyar kártyát, ekkor kapcsolták össze a nacionalizmus vádját a rendszerellenességgel” - hívta fel a magyarság figyelmét egy fontos, máig ható tényre.­­ Az 1956-os októberi forrada­lom nagy ajándéka a nemzeti egy­ség - így fogalmazott tegnap este Sólyom László Csíkszeredán, a Gloria Victis emlékműnél tartott megemlékezésen, amelyen Traian Basescu román államfő is részt vett. - Ez azt jelenti, Románia államfője megérti, milyen érték a román ál­lam számára a magyar nemzet megmaradása és fejlődése - han­goztatta az államfő. Basescu arról beszélt: bármennyire is sötétek a történelem 1956-os pillanatai, azok összekötik a román és a magyar nép múltját. A románok és a magyarok egy virágzó Európában képzelik el jövőjüket, és ezt kell szem előtt tartaniuk, hogy begyó­gyíthassák a múlt sebeit ■ OBAMA: IHLETET ADOTT A SZABAD­SÁGHARC­ A magyarok szabadság­­harca ihletet adott a népeknek Amerikában és az egész világon - írta Barack Obama amerikai de­mokrata párti elnökjelölt az ’56-os magyar forradalom évfordulója al­kalmából. Hozzátette: az Egyesült Államokat és Magyarországot kö­zös érdekek és értékek fűzik össze, s azokra építve a két ország stratégiai viszonyát szorosabbá kell tenni, a két nép közötti barátságot el kell mélyíteni. (MTI) Kósa óvja az országot Izland példájától Dombi Margit G­yurcsány Ferenc lemondását és új választás kiírást követel­te tegnap az Egyetem téri ’56-os emlékmű előtt tartott ünnepi be­szédében Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. A Fidesz alelnöke szerint a jelenlegi miniszterelnök - aki elhíresült őszödi beszédében maga is elismerte, hogy hazudtak délben, reggel, meg este - felelős az ország súlyos helyzetéért, hitelét veszítette, így nincs erkölcsi alapja „vért és könnyeket” kérni a súlyos helyzet megoldása érdekében.­­ Lehet, hogy a történelem később majd igazolja Gyurcsány Ferenc kormányzását, ám ma mégsem te­het mást az ország érdekében, mint hogy összeszedi a bátorságát, azt mondja: „bocsánat”, és lemond - fogalmazott Kósa. A debreceni ünnepi szónok Izland példájából kiindulva párhuzamot vont a pénz­ügyi válsággal súlyosbított jelenlegi helyzet és 1956 között. Emlékez­tetett, a szigetország bár kért, sem az USA-tól, sem az EU-tól nem ka­pott segítséget a válság kezelésé­hez, elfogadta hát, amit Oroszor­szág felajánlott.­­ Lehet, hogy akár Izlandnak, Magyarországnak is az oroszok jelentik a megoldást, de kérdés, valóban ezt akarjuk-e - mondta. ■ SCHMIDT: NEMZETTÉ VÁLT A NÉP. Nagy Imre szülővárosi szobrához, Kaposvárra sok év után az idén az MSZP egyetlen vezetője sem láto­gatott el. Beszédet mondott viszont Schmidt Mária, a Terror Háza Mú­zeum főigazgatója, aki arra emlé­keztetett, hogy az 1956-ban vívott küzdelemben nemzetté vált a nép, és eggyé az ország. - Ötvenhat em­léke olyan volt, mint az elásott ha­rang, lelkünkben zúgott akkor is, amikor hallgatni kellett róla. Mert az egész nemzetet hallgatásra ítél­ték - mondta. (G. J. A.) VONA MEGSZÜNTETNÉ AZ RTL-T ÉS A TV2-T. Ha a Jobbik hatalomra kerül­ne, megszüntetné az RTL Klub és a TV2 kereskedelmi csatornákat, székházukat pedig földig rombolná - jelentette ki tegnap Vona Gábor pártelnök a Jobbik és a Magyar Gárda megemlékezésén a Bajcsy-Zsilinszky út Deák tér felőli ré­szén, több száz ember előtt Vona felvetette: a 2010-es országgyűlési választá­sokra pártja Iránból, Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöktől kérné választási megfigyelők küldését. Morvai Krisztina büntetőjogász, a Jobbik európai parla­menti képviselőjelöltje a rendezvényen arról beszélt, hogy folyamatosan tün­tetni kell, és meg kell mutatni, mekkora az ereje a nemzeti oldalnak (MN)

Next