Magyar Nemzet, 2008. december (71. évfolyam, 328-355. szám)
2008-12-01 / 328. szám
Umn lemez Rovatvezető: Huth Gergely Orbán Viktor levele a polgári köröknek A polgári köröket és civil közösségeket védő erkölcsi testület alakult szombaton Tapolcán a Polgári Körök Országos Konferenciáján, ahol felolvasták Orbán Viktor levelét. A Fidesz elnöke azt hangsúlyozta, hogy „nem a nemzetközi válság ragálya terítette le a hazát, hanem éppen azok betegítették meg, akiknek a meghirdetett programja és esküvel vállalt kötelessége lett volna vigyázni rá, hogy olyan erős, gyarapodó és jövőjében bízó ország legyen, mint amilyent közösen rájuk hagytunk”. (MTI) Lengyel nem kell a kisgazdáknak A Független Kisgazda-, Nemzeti Egységpárt megvonta bizalmát Lengyel Zoltán országgyűlési képviselőtől, és felkérte, hogy lépjen ki a pártból. Az elnökség erről szombati rendkívüli ülésén döntött. Molnár László elnök elmondta: a párt kifogásolta, hogy Lengyel Zoltán megszavazta a 13. havi nyugdíj részleges elvonását, holott erről az elnökséggel nem egyeztetett. Lengyel tavaly lépett ki a Fidesz-frakcióból, és függetlenként folytatta munkáját a parlamentben, majd belépésével megmentette az MDF- frakciót a feloszlatástól. (MTI) Az uzsorások pártján állt a végrehajtó? Egy önálló bírósági végrehajtó is érintett lehet az uzsorások ellen indított büntetőügyben, a gyanú szerint együttműködött az ormánsági falvak uzsorásaival - tudta meg a Kossuth rádió. A feljelentést Mali Zoltán drávapiski polgármester tette, aki állítja: közéleti szereplők is felbukkannak majd a maffiaszerű bűnügyben. (MN) Kollégánkat díjazták Lapunk munkatársának, Tolcsvai L. Lászlónak ítélte a Médiadíját a Magyar Orvosi Kamara. Kollégánkat az egri kórház privatizációjának hiteles tudósításáért jutalmazták. A szervezet Summum Bonum Díját - amelyre olyan orvosok jelölhetők, akik „önzetten orvosi tetteikről, gyógyításukról váltak híressé” - idén az egri kórházvédők kapták. (M. B.) Beköszöntött az advent . Joö_______________________ E lső adventvasárnapot ünnepeltek tegnap a magyar keresztények a templomokban, imaházakban. Az első adventvasárnap mindig az András-naphoz legközelebb eső hét végi nap, ezúttal pontosan Szent András napja volt az advent, s ezzel az új egyházi év és az egyházi ünnepkör kezdete. Az adventi időszak idén három teljes és egy csonka hetet foglal magában, hiszen az Úrjövet városát betetőző december 25., azaz karácsony első napja csütörtökre esik. Az advent tartalma a megváltó Krisztusnak a megtestesülésére, inkarnációjára, az eredeti karácsonyra való hálatelt emlékezés, illetve annak a várakozásnak a tudatosulása, amely Isten fia második - immár dicsőséges - eljövetelére irányul. Ilyenkor a hívő keresztények igyekeznek jobban kiküszöbölni a világ zajait és csábításait, lelki megújulást is várva a szeretet Istenétől. A katolikus egyház tagjai számára a papok ilyenkor hétköznap hajnali miséket is bemutatnak. Belföld 2008. december 1., hétfő belpol@magyarnemzet.hu Emlékezés a délvidéki vérengzésekre Sintérgödrökben a magyar áldozatok tízezrei • Bocsánatkérés nélkül ne mehessen Szerbia az unióba! Megtelt a Szent István-bazilika azon az emlékmisén, amelyet a délvidéki véres események 64. évfordulóján mutattak be zarándokok és olyan anyaországi hívek számára, akik átérzik a negyvenezer ártatlan magyar tragédiáját és annak súlyát, hogy szerb állami szinten máig nem történt meg a rehabilitáció a partizánok népirtása miatt. IS Joó István_________ Adjunk hálát azokért, akik életüket adták értünk, helyettünk, és kérjünk örök bocsánatot azok számára, akik a délvidéki vérengzést okozták. Hiszen a győztes sosem a gyilkos, hanem a meggyilkolt, akinek nem kell szégyenkeznie - íme, Suhajda Lajos verbita szerzetes gondolatai abból a szentbeszédből, melyek tegnap kora dél■ után a budapesti bazilikában hangzottak el egy emlékmisén. A szertartáson száz délvidéki zarándok is részt vett. Soraikban túlélők is voltak, illetve azok leszármazottai, akiket a szerb partizánok a második világháború vége felé, 1944-45 folyamán kollektív büntetésként, bármifajta igazságszolgáltatási eljárás nélkül, lakóhelyükön vagy lágerekben szadista kegyetlenséggel kivégeztek, majd „végtisztességként” dögkutakba, sintérgödrökbe dobálva földeltek el. Némely becslések szerint 20, mások szerint 40, sőt 50 ezer délvidéki magyar esett áldozatául az etnikai gyűlöletnek, arról nem is beszélve, hogy sok településről minden túlélő magyart elűztek. A szerb partizáncsapatok a jugoszláv kommunista pártvezetés ösztönzésére megtorlásként követték el rémtetteiket, hivatkozva az Újvidéken és környékén 1942-ben történt néhány ezer fő halálát okozó magyar katonai razziára. - Nem szívesen látnánk magunk előtt olyan Európai Uniót, amelynek anélkül lehetne tagja Szerbia, hogy igazságot szolgáltatna a magyar áldozatok tízezreinek az emberi méltóság nevében - mondta a misét követő beszélgetésen Becsey Zsolt európai néppárti (fideszes) képviselő, az Európai Parlament (EP) Nyugat-Balkánnal foglalkozó vegyes bizottságának tagja. Becsey rámutatott: a mai szlovákiai fejlemények tükrében látható, ha egy-egy szomszédunk a múlttal való szembenézés nélkül léphet az államok közösségébe, akkor azt gondolhatja, „a másikon újra ütni lehet”. Matuska Márton újvidéki kutató arra kérte a magyar köztársasági elnököt és a kormány képviselőit, emeljék fel szavukat a szerb vezetőkkel folytatott találkozóikon a délvidéki népirtás szőnyeg alá söprése ellen. Teleki Júlia, aki szemtanúk vallomásait gyűjti könyvekbe, arról számolt be, a magyar áldozatoknak az érintett településeken nem lehetnek emlékhelyeik, még a tömegsírok fölé állított kereszteket is rendre eltüntetik vagy széttördelik a szerbek. Száz délvidéki zarándok - köztük több túlélő - is ott volt a Szent István-bazilikában fotó: nagy Béla Juhász hagyatéka még kísért Szekeres Imrének kell magyarázkodnia az MSZP elnökhelyettesének döntései miatt Szekeres Imrének feltehetőleg ismét felelnie kell az elődje miatt egy gyanús honvédelmi minisztériumi beszerzésért. A honvédelmi tárca vezetőjétől ugyanis a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége arról az építkezésről tett fel kérdéseket, amelyet egy adócsalásért elítélt vállalkozó érdekeltsége végezhetett el a Honvédelmi Minisztériumnak Juhász Ferenc minisztersége idején, miközben - szerintük - százmillió forinttal megkárosította a munkára szintén pályázó, de végül alvállalkozóvá rendelt magáncéget. IS Haraszti Gyula_______________ Szekeres Imre (MSZP) honvédelmi miniszterhez kellemetlen kérdések sorát intézte nemrég a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ). A szervezet levele egy olyan beszerzésről szól, amelyben a VÉSZ szerint tönkretettek egy jól menő vállalkozást, a Megaron Kft.-t. Az érdekvédők úgy tudják, hogy Csák Gábor a Honvédelmi Minisztérium (HM) Ingatlankezelési Hivatalának képviseletében Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettesének honvédelmi minisztersége idején egy közvetítő társaságot bízott meg a szaktárca Lehel úti toronyépületének felújításával, miközben a Megaron Kft. volt nyerő pozícióban. Az adócsalásban is érintett fővállalkozó azonban - akinek a VÉSZ szerint a pályázáskor még emberei sem voltak a kivitelezéshez - csaknem százmillió forintot nem fizetett ki a felújítást valójában elvégző alvállalkozónak, a Megaron Kft.-nek. Lapunk már 2006 márciusában beszámolt arról, hogy a HM olyan társaságot bízott meg egy több mint százmillió forintos beruházás kivitelezésével, amelynek egykori ügyvezető igazgatóját 2005-ben elítélték adócsalásért a Hevesi Városi Bíróságon. A Lasancz-Bau Kft., miközben felújíthatta a HM Lehel úti épületét, nyitr közbeszerzési eljárással elnyerte egy telkibányai lakásépítés kivitelezési munkáját is a szaktárcától, és közel 124 millió forint értékben írhatott alá szerződést. A cég egykori ügyvezető igazgatója, Lasancz Péter ellen már 2003 előtt eljárás indult adócsalás gyanúja miatt; az ügyben a bíróság 2005. november 24-én ítéletet is hozott, és pénzbírsággal sújtotta a vállalkozót. A volt cégvezető öt társa felett szintén ítélkeztek, és volt olyan vádlott, aki súlyosabb büntetést kapott az általa elkövetett bűncselekményért. Ez azért is különös, mert a HM közlése szerint a cég a közbeszerzési eljárás részében nyilatkozott, hogy kizáró okok nem állnak fenn a megbízásával kapcsolatban. A nemzetbiztonsági vizsgálat pedig a Lasancz-Bau Kft. esetében azt állapította meg, hogy sem a cég, sem annak tulajdonosa és ügyvezetője ellen nem folyt és nem folyik büntetőeljárás. Az átvilágítókat feltehetőleg az „vezethette félre”, hogy 2005 áprilisától a cégnek Lasancz Péter felesége, Lasanczné Hadobás Andrea az ügyvezetője és tulajdonosa, a vizsgálat a Lasancz- Bau Kft. esetében viszont 2005. július 13-án történt. A társaság ügyvezetője nem kívánt nyilatkozni. A VÉSZ most többek között azt kérdezi levelében a jelenlegi honvédelmi minisztertől: miért kellett győztessé nyilvánítani egy olyan céget, amelyik alkalmatlan volt a munka elvégzésére, és az alkalmas társaságot alvállalkozóvá rendelni? Hogy nyerhette el a NATO-beszállítói címet a Lasancz- Bau Kft, amikor a cég vezetője büntetőeljárás alatt állt? Hajlandó-e a miniszter megkérdezni a kft. vezetőjétől, Lasancz Pétertől, hogy milyen zsebekbe vándoroltak a „szinte ingyen szerzett százmilliók”? A HM sajtóosztályán két hete próbáljuk megtudni, hogy Szekeres Imre válaszol-e az érdekvédők levelére, de nem jártunk sikerrel. Juhász Ferenc Bencze József a törvény maga Abszurdnak tartják az intézményesített cenzúrát a jogvédők és a szurkolói klubok FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • Hatósági intézkedésekre számíthatnak ugyanis azok, akik gúnyos - akár politikai jellegű - vagy sporteseménnyel nem összeegyeztethető, sértő, lealacsonyító kifejezéseket vagy rigmusokat skandálnak, vagy olyan transzparenseket feszítenek ki a stadionokban, amelyekre nem rakott pecsétet a labdarúgó-szövetség és a rendőrség tagjaiból álló „cenzorbizottság”. Az országos rendőrfőkapitány intézkedési terve minden NB I-es futballklub, a nemzeti válogatott és külön a Ferencváros mérkőzéseire vonatkozik. Az egyik szurkolói csoport, az újpesti UVB92 honlapján reagált Bencze József tervére, és oldalukon az alábbiakat tette közzé: „A magyarországi rendőrség minden bizonnyal politikai támogatással - korlátozni kívánja a szurkolók alkotmányos jogait. A különböző szurkolótáborok már megkezdték az egyeztetést az immár elkerülhetetlennek tűnő válaszlépésekről.” Várhatóan a táborok kezdeményezik a rendelkezés alkotmányossági felülvizsgálatát. Ezt erősítette meg lapunknak Boros Bánk Levente politológus, a Ferencváros Szurkolók Szövetségének alelnöke, aki egyben a szurkolói táborok összefogásának és közös fellépésének fő kezdeményezője. Megjegyezte: minden törvényes eszközzel fellépnek az összes rendelkezésre álló fórumon a szólás- és véleménynyilvánítást és a gondolat szabadságát korlátozó alkotmányellenes törekvések ellen. - Sajnos a klubokra - az eddigi tapasztalatok szerint - nem számíthatunk, azok általában a labdarúgó-szövetség kegyeit lesik, nem védik meg saját drukkereiket. Éppen ezért fontos az összefogás úgy, ahogyan a dunaszerdahelyi magyarverés után a Miniszterelnöki Hivatal előtt szervezett demonstráció alkalmával is történt - hangsúlyozta Boros Bánk Levente. - Elég durva - jellemezte a főkapitányi „csomagot” Kocsis Balázs Roland, a Győri ETO szurkolói koordinátora, aki hozzátette: várható volt a regnáló kormánytól egy hasonló lépés. Kifejtette: a lepecsételt drapériák rendszere nem új keletű, ám emlékezett olyan esetre, amikor a pecséttel ellátott transzparenst is leszedették velük, mert a nemzeti trikolórt is mellé tették. Kocsis szerint a dunaszerdahelyi események következtében a hatalom a szurkolókon kísérletezik ahelyett, hogy Szlovákiában az asztalra csapott volna. Hozzátette: az állam már elérte, hogy alig látni drukkereket a stadionban, a mostani csak egy újabb lépés az üres lelátók felé. ■ -■ ü: ¥: -■ SzVt'-í Lusztig jelentést kért a Zuschlag elleni eljárásról? Nem cáfolta az ÉS-nek Király Ferenc dandártábornok, hogy Lusztig Péter volt MSZP-s képviselő korábban felhívta, és érdeklődött a Zuschlag Jánoshoz kötődő egyesületek gazdálkodását vizsgáló nyomozásról. Lusztig - aki akkoriban Lamperth Mónika főtanácsadójaként dolgozott - a belügyminiszterre hivatkozva kért jelentést az ügyről. Munkatársunktól_____________ Király Ferenc dandártábornok, korábbi Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány nem cáfolta az Élet és Irodalomnak, hogy Lusztig Péter felhívta, és érdeklődött a Zuschlag Jánoshoz tartozó egyesületek gazdálkodását vizsgáló nyomozásról. Lamperth Mónika akkori belügyminiszterre hivatkozva Lusztig jelentést kért az ügyről. A rendőrségi jelentés másolata egy év múlva a Zuschlag-féle egyesületeknél tartott házkutatások alkalmával került elő - írja a hetilap. Mint arról beszámoltunk, Lusztigot Zuschlag János belügyi kapcsolataként emlegették a bíróságon. A Zuschlag-per folyamán lejátszott hangfelvételek között egy telefonbeszélgetés is elhangzott. - Én a rendőrséget tudom fogni - mondta Zuschlag János vádlott-társának, Őri Andrásnak 2007 elején. Mivel ez nem nyugtatta meg Őrit, arra kérte a volt MSZP-s képviselőt, hívja fel Lusztigot, hogy „tájékozódjon”. Annak a telefonbeszélgetésnek a hanganyagát, amely Zuschlag és Lamperth volt főtanácsadója között zajlott, még nem játszották le a perben. Lusztig Péter korábban MSZP-s képviselőként, Baranya megyei rendőrkapitányként, majd Lamperth minisztersége idején a tárcavezető egyik legfőbb bizalmasaként, hivatalosan főtanácsadóként dolgozott. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter ma is igényt tart a baranyai szocialista lobbi meghatározó alakjaként ismert Lusztig tanácsaira, amelyekért havi 300 ezer forintot kap.