Magyar Nemzet, 2009. február (72. évfolyam, 32-58. szám)

2009-02-02 / 32. szám

2009. február 2., hétfőBelföld • Magyar nemzet Draskovics vesztett, de nem mond le Miskolc rendőrkapitányát példátlan politikai és szakmai összefogás mentette meg, most már a miniszter széke a tét Folytatás az 1. oldalról : Pásztor Albert harminc éve a rendőrség kötelékében, 2000 óta pedig a Miskolci Közgyűlés egy­hangú támogatásával városi kapi­tányként dolgozik, ebben a tiszt­ségében egy év alatt elérte, hogy a térségben harminc százalékkal csökkenjen az elkövetett bűncse­lekmények száma. Draskovics a Nap-keltében Ve­rebes Istvánnak a beszélgetés vé­gén, szerkesztői utasításra feltett kérdésére közölte, „vérzik a szíve” a kapitányért, de nem megenged­hető, hogy egy rendőri vezető származás szerint megkülönböz­tesse az elkövetőket. A politikus jelezte, „erkölcsi alapú” döntést hozott, amikor utasította Bencze Józsefet, váltsa le Pásztor Albertet. Gyorsan kiderült, hogy a Draskovics, Gusztos és Bencze (ő később, amikor már sokan bírál­ták a leváltást, „kiállt” kapitánya mellett) alkotta platform képviseli a kisebbségi véleményt ebben az ügyben, pár óra alatt ugyanis pél­dátlan, széles körű civil és politi­kai összefogás sorakozott fel Pász­tor Albert mögött. A helyi MSZP, a helyi Fidesz-KDNP, a helyi SZDSZ elhamarkodottnak és hi­bás döntésnek tartotta, hogy le­váltották a kapitányt. Gúr Nándor, az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének szombaton megválasztott új elnöke elmondta: a Pásztor Albert ellen kezdett vizs­gálat gyors lefolytatása és meg­nyugtató rendezése ügyében köz­benjártak a miniszterelnöknél és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternél, valamint az orszá­gos rendőrfőkapitánynál. T. Asz­talos Ildikó, a miskolci SZDSZ el­nöke kifejtette: a kapitány több al­kalommal szólt a miskolci bűnö­zési szokásokról, annak társadal­mi vetületeiről, „de sajnos a mai képmutató világunkban sok visz­­szajelzést, segítséget nem kapott azoktól, akik ma ítélkeznek felet­te”. A politikus Gusztos Péter ál­láspontja kapcsán hangsúlyozta: „ezt nem Budapestről kell meg­ítélni, itt kell élni, és megtapasz­talni ezeket a viszonyokat”. A Bor­sod megyei közgyűlés fideszes el­nöke szomorúnak tartja, ha az igazság kimondása hivatalvesz­téssel jár. Ódor Ferenc „erkölcsi alapon” azt várja Draskovicstól, hogy döntését vizsgálja meg, és mondjon le tisztségéről. A minisz­ter a Hír TV-nek nyilatkozva mo­solyogva azt mondta: „Eszemben sincs lemondani.” Pedig rossz döntését nemcsak politikai, de szakmai és kisebbségi szervezetek is élesen bírálták. A legnagyobb taglétszámú rendé­szeti szakszervezet, a Rendészeti Védegylet írásban kért részletes szakmai és jogszabályi informá­ciókat az igazságügyi és rendésze­ti minisztertől. A Független Rend­őrszakszervezet felháborítónak tartja, hogy a kapitányt „politikai döntés alapján” próbálták meg félreállítani. Közölték: az igazság­ügyi és rendészeti miniszternek nem az a dolga, hogy kézi vezér­léssel irányítsa a rendőrséget. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a főkapitányt kri­tizálta, mert szerintük a rendőrsé­get nem szakmai érdekek, hanem „egyes politikailag szélsőségesnek minősíthető személyek megren­delése alapján” vezeti. Farkas Félix, a Mezőkövesdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke szerint „Draskovics mi­niszternek azonnal le kellene mondania posztjáról, hiszen sú­lyos feszültséget keltett a rendőr­­kapitány leváltásával, amiből a tisztességesen élő cigányság is megkapja a részét”. A Borsod me­gyei cigány vajda, Lakatos Attila is védelmébe vette a miskolci rend­őrkapitányt. Az MTI-nek elmond­ta, hogy mélységesen felháborítot­ta, ami Pásztor Alberttel történt, hiszen ő nem rasszista kijelentést tett, csak tényeket közölt. A gyors és határozott politikai, szakmai és társadalmi fellépés eredményeként Bencze József egy nap alatt lezárta a Pásztor Albert elleni vizsgálatot. Megállapították, hogy nem követett el jogsértést, ezért leváltását, illetve átvezénylé­sét nem javasolták. A döntést Draskovics elfogadta, sőt azt jó­nak is tartja. A vizsgálat szerint a vitatott nyilatkozat alkalmas lehet általánosításra, félreértésre, ezért a miskolci rendőrkapitányt Bencze József figyelmeztette. „Elítélem a faji és etnikai alapú megkülönböztetés minden formá­ját, és küzdök is ellene, örülök, hogy megértették, nem vagyok rasszista” - fogalmazott Pásztor Albert közleményében. Hozzátet­te: „úgy ítélem meg, ennek a meg­értésnek köszönhető az a széles társadalmi összefogás, amely vé­leményem szerint kevésbé szemé­lyemről, mint inkább a felismert probléma megoldásának igényé­ről szólt”. Gyurcsány Ferenc azt szeretné, ha a történtek után az maradna meg az emberekben, hogy a vizs­gálat elmarasztalta a miskolci rendőrkapitányt, és nem az, hogy a helyén maradt - foglalta össze az eseményeket tegnap a miniszter­­elnök. Lázár János, az Országgyű­lés rendészeti bizottságának fideszes elnöke szerint Draskovics alkalmatlan miniszter, emiatt le­mondásra szólította fel. ■ ÖSSZECSAPÁSOK: Félszáz tűzoltó és legalább ennyi helyi roma szó­­lalkozott össze szombaton este a Heves megyei Boldogon; az össze­tűzésben nyolcan megsérültek. A tűzoltók egyik társuk nyugdíjba vonulását ünnepelték a helyi kö­zösségi házban, amikor a roma csoport megjelent az épületnél. A fővárosban is volt egy tömegvere­kedés. Józsefvárosban szombat hajnalban egy 20-30 fős társaság tagjai azt követően verekedtek össze, hogy előtte együtt töltötték az estét. (MTI) Draskovics Tibornak vérzett a szíve a kapitányért fotó: Máté Péter Pásztor Albert MISKOLCI SZIMPÁTIA. Bár tegnap estére okafogyottá vált a Pásztor Albert rendőrkapitány melletti szimpátiade­monstráció, mégis két-háromezer fős tömeg gyűlt össze a miskolci Városház téren. Molnár Oszkár fideszes ország­­gyűlési képviselő felszólalásában kijelentette: azzal, hogy Draskovics Tibor megenyhült még nem ért véget a szo­cialisták vesszőfutása. Szerinte a hatalom csak egy pillanat­ra ingott meg, az arroganciája mindenféleképpen meg­maradt. Molnár Oszkár azt üzente szocialista képviselőtár­sainak, hogy vonják le a történtekből a konzekvenciát, s hassanak a miniszterelnökre, kérjék, hogy azonnali hatály­lyal váltsa le magáról megfeledkezett miniszterét Ugyan­akkor ana is felhívta a figyelmet az MSZP népszerűsége egyre csökken, képtelen a kormányzásra, s úgy fogalma­zott ha szemernyi becsület lenne bennük, akkor az első parlamenti napon feloszlatnák az Országgyűlést A fi­deszes képviselő úgy véli, a szimpátiatüntetés kiemelkedő esemény, hiszen nem véletlen: a Dunántúlról, Dél-Magya­­rországról egyaránt érkeztek résztvevők akik azt szeretnék ha végre helyreállna az a demokratikus magyarországi rend, amit a rendszerváltók megálmodtak A többi szónok hasonló gondolatokat fogalmazott meg. (T. L .) Megosztó közjogi csomag Gyurcsánytól A kormányfő tervét pártja egyszer már meghiúsította • Varga Mihály: Izland sorsára juthatunk Folytatás az 1. oldalról­­ Más szakértők arra is felhívták la­punk figyelmét, hogy a tisztán listás rendszer megerősítené Gyurcsány Ferenc MSZP-n belüli hatalmát is, hiszen még nagyobb befolyása len­ne arra, hogy kik legyenek a szocia­lista képviselőjelöltek. - A választás egyfordulós, ará­nyos és olcsóbb lesz - mondta teg­nap a kormányfő, megemlítve, hogy nyolcról négymilliárdra csök­kenthető a választási procedúra költsége. A kormány az önkor­mányzati képviselők 26 ezres lét­számát is a felére csökkentené. Szá­mításaik szerint az alkotmányos in­tézményrendszer megújítása ciklu­sonként százmilliárd forintos meg­takarítást eredményezne. Gyur­csány szerint „2009 elején lehet olyan ambíció, hogy már 2010-ben kevesebb legyen a parlament lét­száma, és arányosabb, olcsóbb le­gyen a választási rendszer”. Mind­erről ötpárti megbeszéléseket is kezdeményez. Emlékezetes, a kormányfő 2007 októberében már egyszer a nyilvá­nosság elé állt egy átfogónak szánt közjogi csomaggal, ám azt részben saját fr­akciótársai, a polgármesteri lobbi hiúsította meg. Az elképzelés egyik lényeges eleme ugyanis az volt, hogy 2010-től már senki ne láthasson el egyszerre polgármeste­ri és országgyűlési képviselői meg­bízatást.­­ A kormány kudarca és kor­mányzati alkalmatlansága végle­gessé vált azzal, hogy a válság kellős közepén gazdasági intézkedések helyett mindössze hiteltelen közjo­gi javaslatokra futotta erejéből -reagált a miniszterelnök bejelenté­sére Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője úgy látja, Gyur­csány a parlamenti választásra vo­natkozó választójogi javaslataival végleg el akarja pártosítani a politi­kát, és végleg el akarja szakítani a választókat a döntéshozó képvise­lőktől. A politikus szerint már sen­ki nem veszi komolyan ezeket a ja­vaslatokat, főként azok után, hogy az MSZP eddig hatvanhétszer sza­vazta le a Fidesz kisebb parlament­re vonatkozó indítványának napi­rendre vételét az Országgyűlésben. Az MDF viszont tárgyalási alapnak nevezte a miniszterelnök javasla­tait, míg az SZDSZ előzetes gesztu­sokat vár Gyurcsány Ferenctől. Kiss Péter kancelláriaminiszter hét végi kijelentései mindemellett arra utalnak, hogy a kabinet - ami­ben csak lehet - kikerülné a tör­vényhozást.­­ A kormány azt terve­zi, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket saját hatáskörben meg­tehet, rendeletek és határozatok formájában közzéteszi - ezt Békés­csabán mondta a miniszter. A par­lamentben folyó munkával kapcso­latban arról beszélt, hogy a kor­mány március végéig benyújtja tör­vénymódosító javaslatait a Háznak; teszi ezt annak reményében, hogy a „válságkezelő” lépések egy része már július elsejével életbe lépjen. A kancellária vezetője arról is beszélt, hogy a kormány elképzeléseinek tá­mogatását illetően „fordulatérté­kű” változásokra számít. Ezzel kap­csolatban az SZDSZ és az MDF le­hetséges partnerségéről beszélt. A Fidesz szerint 600 milliárd fo­rintot is kivehetnek az emberek zsebéből a miniszterelnök által be­jelentett adóemelések, s ez családok százezreinek megélhetését veszé­lyeztetheti - erről Tállai András, az ellenzéki párt szakpolitikusa be­szélt a hétvégén. Mint kiemelte, egy ötszázalékos áfaemelés 300 mil­liárd forintos terhet jelent, azt pedig még nem lehet tudni, hogy a jöve­déki adó emelése mennyivel terhel­né meg a családokat. Tállai arra is kitért, hogy a személyi jövedelem­adó (szja) kedvezmények eltörlése - még a tervezett szja-csökken­­téssel együtt is - 80-100 milliárdot vesz ki a magyar adózók zsebéből. A családi pótlék megadóztatása 100-150 milliárd, a vagyonadó pe­dig 100 milliárd forint pluszbevé­telt, vagyis a családok számára ugyanekkora terhet jelent éves szinten. Magyarországot csak a külföldi hitelek tartják életben. Varga Mihály pedig úgy látja, ha a hitelezők számára hazánk már nem lesz megbízható adós, könnyen Iz­land sorsára juthatunk. A Fidesz al­­elnöke a közrádióban kifejtette: nem tartja elképzelhetőnek, hogy két-három éven belül be lehet ve­zetni az eurót. Szerinte ez nem fon­tos az eurózónának, erre jó példa Litvánia, amelynek csatlakozási ké­relmét elutasították. Gusztos Péter, a szabad demok­raták ügyvivője szombaton azt ja­vasolta, hogy Gyurcsány Ferenc ma reggel írjon alá egy egymondatos, közérdekű „kötelezettségvállalási nyilatkozatot”, amelynek szövege ez lenne: „Alulírott Gyurcsány Fe­renc, a Magyar Köztársaság mi­niszterelnöke kijelentem, hogy az adócsökkentés témájában megfo­galmazott, egymásnak ellentmon­dó nyilatkozataimat visszavonom, és az Országgyűlés január 29-i rendkívüli ülésén általam elmon­dottakat tekintem végleges állás­pontomnak.” Gusztos még egyszer hangsúlyozta: áfaemelést semmi­lyen csomagban nem hajlandó megszavazni az SZDSZ. A kormány egyébként a már említett képviselőszám-csökken­tésen túl is meg akarja fogni a pénzt az önkormányzatokon, akár az elnyert uniós támogatásokat is visszavonná a településektől, vala­mint szabálytalansági eljárásokat is készül indítani ellenük. A szigo­rítás alapját adhatná, ha a helyha­tóságok visszatartják a megbízást kapott cégek pénzét, vagy az egyes beruházásokra nem hirdetnek meg nyitt közbeszerzési eljáráso­kat. A Népszabadság információi szerint minderről Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter utasítására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatta az önkor­mányzatokat. ■ AGGÓDÁS AZ ÁRFOLYAM MIATT. Rendkívül aggasztó a háromszáz forint körüli euróárfolyam - közöl­te a miniszterelnök a kormányülés után. Hozzátette: a magas árfo­lyamnak messze ható következmé­nyei lehetnek, hiszen a devizahite­leseknek 20-30 százalékkal nőtt a törlesztőrészletük. Emlékeztetett: ma egyeztet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőivel, szerdán pedig a kormány tárgyal arról, mi­ként lehet segíteni a bajba jutott de­vizahiteleseken. Gyurcsány Ferenc az euró mielőbbi bevezetését és az ehhez szükséges menetrend kidol­gozását sürgette. ■ ROSSZUL LETT A SZÓVIVŐ. Való­színűleg influenza miatt lett rosszul a kormányszóvivő a tegnapi kor­mányülés után tartott sajtótájékoz­tatón. A miniszterelnök, amikor látta, hogy Budai Bernadett majd­nem elájul, karjaiba kapta, és kivit­te őt a Nándorfehérvári Teremből. KÉTSÉGES KONSZENZUS. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem a meg­egyezés szándékával terjesztette be legújabb választási reformtervét, hiszen a javaslatok a jelenlegi polgári ellenzék számára előnytelenek, míg az MSZP és a kis pártok számára előnyösek- véli gyorselemzésében a stratégiai elem­zéssel és tanácsadással foglalkozó Nézőpont Intézet. A kormánypártnak ugyanis nincs sok reménye a 2006-ban megszerzett 107 (176-ból választó­­körzet megtartására, ehhez ugyanis helyben relatív többségre volna szüksé­ge. A ferencvárosi időközi választás eredménye azonban az MSZP ehhez szükséges lokális társadalmi beágyazottságának olvadását mutatta. A jelen­legi választási rendszerben a választókerületi vereséget az országos lista kompenzálja, de nem annyira, hogy feledtetni tudná, ha a szocialisták a kö­vetkező országgyűlési választáson elvesztenék közvetlen mandátumaik javát - áll az elemzésben. Szekeres Imre megint az MDF felé kacsingat 11 Munkatársunktól__________ S­zekeres Imre, az MSZP elnökhe­lyettese a hét végén arról be­szélt, hogy nem zárja ki az MDF-fel történő kormányzati együttműkö­dést.­­ Ha a következő országgyűlé­si választásokon nemcsak két párt jutna be a parlamentbe, hanem an­nak tagja lesz az SZDSZ és az MDF is, akkor megnő az esélye, hogy lét­rejöjjön olyan kormánykoalíció, amelynek az MSZP mellett tagja ez a két párt is - mondta a szocialista politikus. Szekeres Imrének nem ez az első ilyen megnyilatkozása. Már 2006- ban, az akkor kormánykoalícióra nézve katasztrofális eredménnyel zárult önkormányzati választások után arról beszélt, hogy „a Szabad Demokraták Szövetsége országos kis pártból budapesti középpárttá vált, miután Budapesten kívül a po­litikai támogatottsága és jelentősé­ge drasztikusan lecsökkent, a Ma­gyar Demokrata Fórum viszont ezen az önkormányzati választáson országos kis párttá vált, sok fontos mandátummal. Ez egy új jelenség, 11 megyében van jelentősége a Ma­gyar Demokrata Fórum által meg­szerzett mandátumoknak.” Az MSZP zárt ajtók mögötti választ­mányi ülésén - mint az a Magyar Rádió által kiszivárgott - azt a ta­nulságot vonta le, hogy „az MSZP- nek mindkét párthoz fűződő viszo­nyát át kell értékelnie”. Később azt nyilatkozta: egy kormánypárt szá­mára „a parlamenti demokráciá­ban természetes, hogy más politikai pártokban is gondolkozni kell a többség megszerzése érdekében”.

Next