Magyar Nemzet, 2010. szeptember (73. évfolyam, 238-267. szám)
2010-09-01 / 238. szám
Jogsértéssel épült volna az Álomsziget?Veres vagy Oszkó is felelős lehet Az Állami Számvevőszék új elnöke szerint ismét munkát adnak az ügyészségnek is Nagy Vajda Zsuzsa_____________ Több olyan megállapítása is lesz az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), amely újra munkát ad majd az ügyészségnek - mondta Domokos László, a testület elnöke tegnap a köztévé reggeli műsorában. Részleteket azonban csak a mai tájékoztatón kíván mondani az ÁSZ elnöke. Annyit elárult, hogy az állami vagyont felügyelő miniszter felelőssége is felvetődött a tavalyi költségvetés és az állam vagyoni helyzetének vizsgálatánál. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a vagyontörvény értelmében a pénzügyminiszter alá tartozott, így a tárcát tavaly irányító Oszkó Péter és Veres János neve jöhet szóba felelősként. Oszkó lapunk kérdésére elmondta, a lehető legnagyobb precizitással járt el az állami vagyon területén, nem hinné hogy komolyan vehető kifogásokat lehetne felhozni tevékenységével kapcsolatban. „Bizonyára emlékszik, hogy annak idején én váltam meg Tátrai Miklóstól" - jegyezte meg Oszkó. Azon kérdésünkre, hogy akkor Veres Jánosnak üzenhetett-e az ÁSZ- elnök Oszkó azt felelte, nem tudja, nem tartja kizártnak. Veres János nem kívánt Domokos szavaira reagálni, azt mondta, ameddig a sajtóperekben neki megítélt kártérítéseket ki nem fizeti a Magyar Nemzet, újságíróinak nem nyilatkozik. Az ÁSZ vezére ma véleményezi a törvényjavaslatot a 2009. évi költségvetés végrehajtásáról. Eszerint a hiány 83 milliárd forinttal lett több, mint azt az eredeti törvényben megszavazták, 740 milliárd forinton állt meg. Hiába csökkentek a büdzsé kiadásai, a bevételek még meredekebben estek: a bevételek 8300 milliárd forintot, kiadások 9000 milliárdot tettek ki. Veres János Oszkó Péter M Szabó Zsolt________________ N em felelt meg a Hajógyári-sziget tavaly májusi beépítési koncepcióterve a hatályos kerületi szabályozási tervnek, amely korlátozta az izraeli befektetők eredeti szándékát az Álomsziget kialakítására - derült ki Sipos Gábor III. kerületi főépítész nemrég készült összeállításából. Az Álomsziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. 400 milliós beruházással konferenciaközpontot, szállodákat, apartmanházakat, sportlétesítményeket, szórakozóhelyeket, köztük kaszinót épített volna a Hadrianus-palota feltáratlan romjai mellé az MSZPSZDSZ-es kormányok támogatásával. A Medgyessy-kabinet a becsült ár kétharmadáért, az Állami Számvevőszék későbbi megállapításai szerint törvénysértően, értékesítette a Hajógyári-sziget állami területeit, majd Gyurcsányék - akárcsak Sukorónál - itt is kiemeltnek nyilvánították a beruházást, Bajnaiék pedig nem riadtak volna vissza a jogsértéstől sem. A rendeletekben, szerződésben rögzített, a felszínen 35, a föld alatt 85 százalékos beépítést engedő szabályoktól eltérő „téves koncepció tovább erőltetésétől” csak a kerületi önkormányzat határozott fellépésére állt el a tervező - emelte ki a főépítész. Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer fideszes polgármestere emlékeztetett: a Fidesz és az önkormányzat a korábbi, szocialista többségű képviselő-testület idején is tiltakozott a 2003-as privatizáció ellen, s változtatási tilalmat rendeltek el. Utóbbi 2006 őszén lejárt, ám ezzel egy időben szigorúbb beépíthetőségi feltételeket szabó rendezési tervet fogadtak el. A döntés az ÖKO Rt. előzetes környezeti hatástanulmánya alapján született, Jávor Benedek, a Védegylet akkori szakértője, az LMP mostani főpolgármester-jelöltje segítségével. 2010. szeptember 1., szerdaBelföld Magyar Nemzet Sukoró-ügy: Tátrai és társa már őrizetben Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés a gyanú ■ Az államot 1,3 milliárdos kár érheti az ingatlancserével Folytatás az 1. oldalról • Az eljárás eddigi adatai alapján a csereszerződéssel érintett, Velencei-tó melletti, 70 hektárt meghaladó sukorói terület értéke a megállapodás idején csaknem 1,820 milliárd forint volt, ezzel szemben a felek a tóparti területet 1,084 milliárd forintban számították be. A főügyészség tájékoztatása szerint a megállapodásról készült dokumentumban megjelölt, és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége mintegy 734 millió forint. A szerződésbe foglalt albertirsai és pilisi csereingatlanok összértéke mintegy 193 millió forint, amelyből 15 millió forint értéket képvisel a 4-es főút Monor-Pilis- elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület, ezzel szemben a megállapodásban ezeket csaknem 790 millió forintban számították be. A csereszerződésben megjelölt és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége ebben az esetben több mint 590 millió forint - áll a nyomozó hatóság közleményében. Az ügyészség a szakértői vélemények alapján megállapította: a csereszerződésben a sukorói területek legalább 734 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok csaknem 600 millió forinttal túlértékeltek voltak, és az ügyletben 1,328 milliárd forint értékkülönbség állapítható meg. Adataik szerint a gyanúsítottak kötelességszegő magatartása folytán a vagyonkezelő olyan szerződést hagyott jóvá, melynek alapján az államot több mint 1,3 milliárd forint vagyonvesztés éri, amennyiben ingatlancsere ügyében indított polgári peres eljárásban a bíróság csereszerződés kedvezményezettjének, Joav Blum magyar-izraeli kettős állampolgárságú befektetőnek ad igazat. A főügyészség tavaly április óta nyomoz ismeretlen tettes ellen a King’s City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok cseréje ügyében, miután 2008. év végi tényfeltáró cikksorozatunk nyomán Budai Gyula miniszterelnöki megbízott, akkor még a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felügyelőbizottsági tagjaként feljelentést tett. A Gyurcsány-kormány utolsó ülésén egyébként még kiemelt állami beruházásnak nyilvánította a területre szánt kaszinóépítési tervet. A nyomozás során a vagyonkezelő egykori vezetőit és Bajnai Gordon, illetve Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököket is tanúként hallgatta ki a vádhatóság. Zámbó Gyula, Tátrai Miklós védője ügyfele őrizetbe vételéről azt mondta: elképzelni is nehéz, hogy az egy éve tartó nyomozásban hogyan tudja Tátrai Miklós éppen most akadályozni a vizsgálat sikerét. Tájékoztatása szerint az ügyészség azt rótta védence terhére, hogy a szabályokat áthágva tett előterjesztést és írta alá a megállapodásokat, miközben tudott arról, hogy azok hibás értékbecsléseken alapultak. Mint mondta, Tátrai Miklós az ügyészeknek azt vallotta, hogy sem ő, sem pedig munkatársai nem követtek el szabálytalanságot, és ebből következően nem róható a terhükre a bűncselekmény elkövetése. A volt vezérigazgató annyit ismert el, hogy aláírta a dokumentumokat, és azzal védekezett: azért alkalmaztak értékbecslőt, hogy a szakember állapítsa meg a szóban forgó ingatlanok értékét, neki pedig nem lehetett tudomása arról, hogy a becslés nem volt alapos. Császy Zsolt - korábban SZDSZ-es önkormányzatiképviselő-jelölt a Hír TV azon kérdésére, tudott-e arról, hogy a szerződés értékvesztést okoz az államnak, azt válaszolta, nem tudott róla. „Részint nem is ez volt a feladatom, részint pedig amint ezt követően mi az ellenőrzésünket lefolytattuk, ezek azért alátámasztották ezt a szerződést, és pont az ezt megtámadó szakvéleményekkel kapcsolatban merülnek fel kétségek. De ezt majd az eljárás során szeretném ismertetni” - válaszolta. Arra pedig, hogy utasította-e valaki a szerződés előkészítésére, közölte, nem utasította senki. Ismert: Budai Gyula az elmúlt hetekben tartott tájékoztatókon számolt be arról, hogy az ügyészség idáig számos iratot nem kaphatott meg, mivel az állami hivatalok nem bizonyultak együttműködőnek. Az ügyészségnek általa átadott iratok tanúsága szerint a Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökök társaságában lezajlott parlamenti megbeszélést követően, 2008 elején arra utasították miniszteri szinten az MNV Zrt.-t, hogy hajtsa végre a botrányos adásvétellel kombinált csereszerződést. Budai Gyula a Hír TV-nek megerősítette, Gyurcsány Ferencnek komoly ráhatása volt az ügy alakulására, s egykori - birtokában lévő - jegyzőkönyvek is mutatják, hogy a sukorói azonnali területcsere ügyében konkrét politikai utasítások születtek. A Budai Gyula által bemutatott dokumentumokra Gyurcsány Ferenc titkársága közleményben reagált. Eszerint a volt kormányfő sem formálisan, sem informálisan nem vett és nem is vehetett részt a vagyonkezelő döntéseiben, konkrét ingatlancserékről soha senkivel nem tárgyalt, ilyeneket nem támogatott, és ilyen utasítást sem adott. Az ügyben más igazságügyi eljárások is folyamatban vannak. Idén február 19-én megkezdődött a földcserére vonatkozó szerződés semmisségét megállapítani hivatott bírósági eljárás is. Erre a közvélemény nyomásának engedő Oszkó Péter pénzügyminiszter kérésére kerül sor, aki végül tavaly év végén utasította az MNV Zrt.-t arra, hogy a szerződést támadja meg a bíróságon. A vádhatóság azzal a gyanúval is élt, hogy Joav Blum csak a csereügylet érdekében jelentkezett be Sukoróra, és fiktív lakcímet adott meg. Az ügyben okirat-hamisítás vádjával indult büntetőeljárás. Az első tárgyalás tavaly decemberben volt, a következőt szeptember közepére halasztották. A KNYF várhatóan a mai napon dönt arról, kezdeményezik-e, hogy a bíróság rendelje el a gyanúsítottak harmincnapos előzetes letartóztatását. Tátrai Miklóst a kihallgatás után a büntetés-végrehajtás Gyorskocsi utcai fogdájába szállították. MOSZKVÁIG ÉRNEK A SZÁLAK Tízmilliárdos vagyonvesztés érhette a magyar államot a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítésével - közölte egy birtokába került nemzetbiztonsági jelentésre hivatkozva április végén a Hír TV. Az épületegyüttest egy olyan ingatlanbecslés alapján adták el, amely a hasznos terület harmadát vette figyelembe a vételár meghatározásakor. Az ügyészség hűtlen kezelés miatt nyomoz gyanúsított nincs. Az első adásvételi szerződést 2005 decemberében írta alá az akkori moszkvai nagykövet A vevő egy luxemburgi offshore cég volt a vételárat dollárban állapították meg, akkori árfolyamon körülbelül ötmilliárd forintban. Előlegként 500 millió forint érkezett a Kincstári Vagyoni Igazgatóság számlájára. 2006-ban a kormány határozatot hozott arról, hogy a moszkvai kereskedelmi képviselet épülete is csak zártkörű pályázaton értékesíthető. Másfél évvel később a moszkvai nagykövet újabb adásvételi szerződést írt alá az eredeti vételáron. A vevő néhány napon belül átutalta a 2005- ben kifizetett előleg és a teljes vételár különbözetét Zártkörű pályázat nem volt, noha a kormányhatározat előírta. A pályázat meghirdetésekor és a végleges adásvételi szerződés aláírásakor a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vezérigazgatója Veres János akkori pénzügyminiszter bizalmasa, Tátrai Miklós volt ■ GYANÚSÍTÁS A BÁBOLNAI ÜGY MIATT A Magyar Nemzet elsőként számolt be a héten arról, hogy vádemelési javaslattal zárult a nyomozás az MNV Zrt korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós bábolnai ügyében. Az eljárás jogcím nélküli 365 millió forintos átutalás miatt indult előbb a Ménesbirtok Kft. korábbi ügyvezetője ellen, majd az ügyben keletkezett tanúvallomások és az előkerült iratok nyomán a tatabányai rendőrség kiterjesztette a nyomozást a vagyonkezelő volt vezérére is, akit gyanúsítottként is kihallgattak Tátrai Miklós vezérigazgatóként havi 3,5 millió forintot keresett, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként pedig további másfél millió forintos fizetést kapott Utóbbi pozíciójáról csak idén, a kormányváltást követően mondott le. ■ KÜLÖNÖS CSERE FESTMÉNYEKÉRT Ugyancsak a héten számoltunk be arról, hogy két középszerű festményért egy 420 négyzetméteres belvárosi irodát és egy beépítetlen budai telket adott a magyar állam még a Gyurcsány-kormány időszakában egy magánkórházat üzemeltető miskolci gyűjtőnek Az ismeretlen osztrák festő, Wenczel Pohl magyar témájú alkotásait 205 millió forintra értékelte a zsűri, igazságügyi festményszakértők szerint azonban a bécsi magyar követségen elhelyezett képek a műkincspiacon ennek csak a töredékét érnék A megállapodást a Külügyminisztérium megbízásából Tátrai Miklós vezérigazgatósága idején kötötte a vagyonkezelő, a csereingatlanok értékbecslését pedig a sukorói ügyletben is eljáró Perfekting Mérnöki Iroda végezte. Zámbó Gyula (jobbra) szerint védence, Tátrai ártatlannak vallotta magát FOTÓ: MÁTÉ PÉTER TÁTRAI MIKLÓS VILLÁMKARRIERJE 1975. augusztus 27-én született Budapesten 1999-ben szerez közgazdasági diplomát 1999-2002: Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága, tanácsadó 2002- 2003: Miniszterelnöki Kabinetiroda, főosztályvezető 2003: Pénzügyminisztérium politikai államtitkárság, titkárságvezető 2003- 2006: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár 2006: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, szakállamtitkár 2006. november 1-jétől 2007. december 31-ig a Pénzügyminisztérium államtitkára 2008-2009. június: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vezérigazgatója