Magyar Nemzet, 2011. február (74. évfolyam, 31-58. szám)
2011-02-17 / 47. szám
Mapr faizel • Kultúra Rovatvezető: Muray Gábor 2011. február 17., csütörtök Nem szabad megállni a pálya szélén Szembesülés a borzalommal • Magyar fotós nyert a World Press Photo idei pályázatán hírkép kategóriában Magyar fotós nyert hírkép kategóriában a World Press Photo idei pályázatán: az MTI külsős fotósa, Lakatos Péter a Szabadság híd turulmadarára felmászó, önmagát felgyújtó, majd leugró öngyilkosról készült felvételével bizonyult a legjobbnak. A több mint fél évszázados szervezet megdöbbentő és vitákra ingerlő fotókkal szembesíti a nézőket a világban zajló folyamatokkal. Rajcsányi Gellért akatos Péter két műszaki diplomát is szerzett, de az MTI külsős fotóriportereként más hivatásnak él. Édesanyja oltotta a fotózás szeretetét a ma 36 éves budapesti fiatalemberbe, aki a gimnáziumban már komolyan foglalkozott a fényképezéssel. Első igazi mesterének Rázsó Andrást, a Szépművészeti Múzeum fotósát tartja. - Arra tanított: nem állunk meg a szélén, be kell menni a pályára - meséli. Igaz lehet ez Lakatos Péter pályafutására is. Ő és társai a rendvédelmi szervekkel, a tűzoltókkal, a mentőkkel járnak nap mint nap a tragédiák helyszínére. - 17 éves voltam, amikor gázrobbanás történt a szomszéd lakásban, a mi otthonunk is megsérült - meséli Lakatos Péter. - Lenyűgözött a kiérkező tűzoltók munkája, érdekelni kezdett a világuk. Képriportjaival azóta is az ő nehéz helyzetükre igyekszik felhívni a figyelmet. Bármikor csöröghet a telefon - azonnal indul. Teszi mindezt két gyermek, család mellett. - A feleségem türelme nélkül nem tudnám folytatni a munkámat - teszi hozzá sietve. - A netes fórumok kritikusai szerint hiéna vagyok, aki jó időben jó helyen volt - mondja már a díjnyertes képről -, pedig ott voltam végig, és megörökítettem a küzdelmet egy ember életéért. Szinte minden esetben sikeresek az embermentések, ezúttal azonban nem így történt. És a fotós kattintott. - Ha nem tudnám elviselni a látottakat, nem tudnék fotózni. Az esetet azonnal ki kellett beszélnem magamból egy barátomnál - emlékezik vissza a lelki folyamatokra a fotós, aki szerint kényes az egyensúly a fotóriporteri munka és a személyes szféra között. - Tudni kell átváltani egyikről a másikra. A kép elkezdte járni a maga útját. Az MTI elküldte külföldi hírügynökségeknek, több díjat is nyert, s végül Lakatos maga nevezte be a képet a World Press Photóra. - Láttatni akarom a világot úgy, ahogy van. Ma a vizualitás van a legnagyobb hatással az emberekre, de tájképekkel, virágokkal nem lehet felrázni őket. Nem élhetünk úgy, hogy nem veszünk tudomást a rossz hírekről - véli Lakatos. A közönség figyelmét mindenekelőtt egyre szeretné felhívni: vigyázni kell önmagunkra és egymásra. - Nap mint nap látok tragédiákat, baleseteket, a legtöbbjük elkerülhető lett volna. Ha csak egykét ember gondolkozik el a fotókon, és odafigyel másokra, már megérte - teszi hozzá. SOKKOLVA SZEMBESÍTENI. Nem sokkal a tűzoltók után érkezett a Szabadság hídhoz 2010. május 22-én Lakatos Péter, ahol több mint két órán át próbálták lehívni a szakemberek az öngyilkosságra készülő férfit A hídról leugró öngyilkosról készült fotójával a World Press Photo hírkép kategóriájában győztes lett A tragikus pillanatot elkapó felvétel jól illeszkedik a fotós szervezet több évtizedes tevékenységébe: a World Press Photo rendszerint a világ (elsősorban a harmadik világ) megdöbbentő, felkavaró történeteit mutatja be a jólét kényelméhez szokott nyugati közvéleménynek Sokak szerint a nagynevű kiállítás évek óta egyre brutálisabb felvételekkel sokkolja a publikumot, pedig a szervezet kezdetektől a nagyon erős, megdöbbentő képeket díjazza igazán. Az első, 1955-ös nagydíjas kép egy motorversenyen történt balesetet ábrázol. A következő években német hadifoglyok hazatérését, amerikai fekete diákok megkülönböztetését, venezuelai utcai zavargásokat és a vietnami háború pillanatait ábrázoló fotók is nyertek 1980-ban egy éhező afrikai kisgyerek csontsovány keze, 1989-ben a Tienanmen téri tankok előtt álló kínai férfit ábrázoló fénykép győzött a megméretésen. Jellemzően erőszakos és tragikus eseményeket ábrázoló fotók lettek a legjobbak az utóbbi húsz évben is. Ilyen a világ valójában - üzenik a képek mindannyiunknak A World Press Photo egy független, nonprofit szervezet, amelyet 1955-ben alapítottak Hollandiában, s a mai napig Amszterdamban van a székhelye. Céljuk a magas minőségű fotós újságírás és az információ korlátlan terjedésének elősegítése. A szervezet jelenleg Konstantin holland herceg védnöksége alatt működik Hosszú évek óta láthatók a kiállításaik Magyarországon is. (R. G.) Lakatos Péter minden pillanatban készenlétben van m. %' % ' Nyerjen új autót ! egy kulcstartó áráért! Váltson Ön is gépkocsinyeremény-betétkönyvet! Az OTP Bank fiókokban és a postákon 5000, 10 000, 20 000 és 50 000 forintos címletekben lehet gépkocsinyeremény-betétkönyvet váltani. A nyerési esély a címlet értékével arányosan növekszik: a legnagyobb címlettel rögtön tízszeres nyerési esélyhez jut. A betétkönyv nyeremény esetén is bármikor visszaváltható. Sorsolás minden hónap 15-én (munkaszünet esetén az azt követő munkanapon) történik. A 2011. február 15-ei, 275. sorsolás nyereményjegyzéke 50 000 Ft-os betétkönyvek 60 0040145 Chevrolet Spark 1,0 Base 60 0059628 Toyota Aygo 1,0 3a 60 0343584 Peugeot 107 Urban 5a 20 000 Ft-os betétkönyvek 14 5069740 Toyota Aygo 1,0 3a 10 000 Ft-os betétkönyvek 40 0260152 Suzuki Alto 1,0 GLX AC CD 5000 Ft-os betétkönyvek 30 0072487 Peugeot 107 Urban 5a 30 0137219 Peugeot 107 Urban 5a A sorsoláson a 2010. december 31-éig váltott és 2011. január 31-én még megszakítás nélkül forgalomban lévő betétkönyvek vettek részt. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A hivatalos nyereményjegyzéket 2011. február 16-ától bármelyik OTP Bank fiókban megtekintheti. A betétkönyv számának beírásával az interneten, a postán váltott betétkönyvekről pedig a postahelyeken is tájékozódhat. A betétkönyvszámok azonosításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat nem kell figyelembe venni. www.otpbank.hu/gepkocsinyeremeny otp gépkocsinyeremény-betétkönyv (•) otpbank Megbízunk egymásban kultura@magyarnemzet.hu Újrafésült világirodalom Lackfi János Száz vers antológiája a kor szellemében szemezget Az új Száz vers antológia tavaly év végén jelent meg, éppen hatvanhat évvel a Szerb Antal-féle, mai napig széles körben ismert világirodalmi versantológia után. A kötetet Lackfi János válogatta, ezúttal valószínűleg nem a költő, hanem az olvasó, az irodalomtörténész és a huszonegyedik század emberének szemével. 0 L V A S 0 iti R. Kiss Karnstia______________ B árki állítaná is össze a világirodalom száz legszebb verse válogatást, az mindenképpen szubjektív lenne - Szerb Antal is leírja ezt. A személyiség, a saját érdeklődés és ízlés lenyomata volt a kapcsos könyv, amelybe valamikor a főúri családok sarjai jegyezgették a számukra legkedvesebb verseket, és amelyekhez saját Száz vers antológiáját is hasonlította annak idején Szerb Antal. Az önkifejezés mellett persze ott volt a megőrzés törekvése is, amely a kapcsos könyvek idejében nem csak szimbolikus gesztus, hanem fontos versek megmentéséhez vezethetett. Harmadsorban pedig nyilván a kor akaratlan lenyomata is egy ilyen könyv. Szerb Antal a Száz vers összeállításakor úgy gondolta, hogy nagy szükség van versekre saját vészjósló korában (1944-et írtak éppen). Ezt mondja tulajdonképpen Lackfi János is az előszavában, amikor arról beszél, hogy elborítanak mindent a kétes értékű könyvek, amelyek között sokszor éppen azt az egyet nem találjuk, amit anynyira keresünk. Ezúttal nem a háború árnyéka miatt fenyegető a kor, hanem mert nehéz a válogatás az irgalmatlan mennyiségű betűszemét között, és erre a másképpen kritikus időszakra ismét antológiával reagál egy irodalmár. A válogatás milyenségét firtatni lehet, de nem érdemes: a műfaj tényleg szubjektív. Ha olvasóként jogos elvárást támasztunk egy ilyen antológiával szemben, legfeljebb annyi lehet: ne kerüljön bele rossz vers. A világirodalom elég gazdag ennek elkerülésére, és ezt be is bizonyítja a kötet, amely talán nem teljesen véletlenül - Villon Apró képek balladájával kezdődik, és Keresztes Szent Jánossal zár, és közben a francia vágáns költő és a spanyol karmelita teológus-szerzetes között széles skálát próbál meg bejárni. A legfontosabb, amiben a válogatás eltér az elődjétől, a földrajzi értelemben vett nyitás: Szerb Antal döntően Európában, ezen belül is az angol-francia-német triászban gondolkodik, leszámítva a kevés számú olasz és a görög darabot, Európán kívül pedig csak az Egyesült Államok néhány kiemelkedő költője került a százas listára. Nyilván ez sem történt szándéktalanul: Szerb Antal az európai kultúrát, gondolkodást próbálta összegezni egy irodalmi fekete dobozban, abban az időben, amikor recsegtekropogtak a kontinens tartópillérei. Természetesen ezt a saját korának ízlése alapján tette, előnyben részesítve a romantikusokat és a szimbolistákat, az európai nemzetek közül pedig a franciákat. A lehetőségei annyiban voltak korlátozottabbak a mostaniaknál, hogy kevesebb volt a magyarra fordított, felhasználható mű. A huszonegyedik századi Száz versben kevésbé érezhető, hogy a kötet valamilyen esszencia megragadására törekedne, inkább „szemelgető”, a világ költészetének sokszínűségét reprezentálni igyekvő válogatás. Mozgalmas és érdekes, azért is, mert nem fél humort, könnyedséget vagy nagyobb számú erotikus verset is beemelni az összképbe, a nagyszabású romantikus látomások mellett az apróságok költészete is teret kap. A verseket egyébként Szerbhez hasonló tematikus ciklusokba rendezi, és ezek között külön fejezetet szentel az istenes költeményeknek, amelyek közül Szerb a „Hatalmak, látomások” részben helyezett el néhányat. Lackfi a viáglíra Szerb Antal utáni történéseiből is válogat: Paul Celan, Ernst Jandl, Ted Hughes, Sylvia Plath és Joszif Brodszkij egy-egy verse szerepel azok közül, amelyeknek a megszületését Szerb Antal már nem érhette meg. (Száz vers. Összeállította: Lackfi János. Helikon Kiadó, 2010.)