Magyar Nemzet, 2013. március (76. évfolyam, 59-87. szám)

2013-03-19 / 76. szám

kultura@magyarnemzet.hu MMMHHMNMMnHHNMHMMHMMHNMMMflHBHNHHHMNBHHNMMMMWNMNMMMi Holland filmesek nemzeti tör­ténelmük egyik legjelentő­sebb eseményét viszik vá­szonra. Az európai koproduk­ció nemzetközi léptékkel is je­lentős költségvetéssel, össze­sen hatmillió euróból készül. A Renau című alkotás jó ré­szét a Mafilm fóti stúdiójában forgatják, 125 magyar filmes szakember részvételével. II Kárpáti Győrt,_______________________ E­gy Magdalena nevű hajó ringa­tózik a fóti kikötőben, körülöt­te munkások sokasága sürög. Téve­désről szó sincs, a fóti Mafilm terü­letén a XVI. századi németalföldi történelem egyik legfontosabb ese­ményének filmre viteléhez autenti­kus környezetet alakítottak ki, amelynek egyik legérdekesebb ré­sze egy méretarányos fahajó. S bár a holland kikötőben a víz bokáig ér, a hajónál alig nagyobb a vízfelület, ez cseppet sem fog levonni a hite­lesség élményéből a Renau című filmben. Az európai projekt 6 millió euróból készül, alkotói látványos, nagy költségvetésű történelmi film­nek szánják. Amikor megérkezünk a Mafilm fóti stúdiójába, egy pillanatra elve­szünk a középkori díszletek tenge­rében. Ahogy az évszázadokkal ez­előtt természetes volt, az utcák nem egyenesek, a házak között nem le­het látni, hogy melyikből lesz zsák­utca, melyik torkollik zárt terecské­­be. Amikor egy díszletet előkészítő munkást megkérdeztünk, jó helyen járunk-e a holland, belga és magyar koprodukcióban készülő alkotás forgatását keresve, értetlenül néz ránk, mit keresünk a brit díszletek között. Hiába, a helyismeret mellett a szaktudás is előfeltétel errefelé, nekünk egységesen középkorinak tűnt az összes épület. A Renau stáb­ja pedig különösen érzékeny a hite­lességre, mivel nemzeti történel­mük egyik legjelentősebb esemé­nyét viszik vászonra. Az 1572-ben játszódó történet­ben a németalföldi város, Haarlem a spanyol támadás előestéjét éli. II. Fülöp, a hithű katolikus király Alba hercegét jelölte ki, hogy rendet te­remtsen a rebellis Hollandiában, ahol a reformáció futótűzként ter­jed. A helyieknek két választásuk van: megpróbálják állni a spanyol ostromot, vagy megállapodnak az ellenséggel. A hadi konfliktus lezá­rulta jelöli Hollandia hét egyesült tartományból álló köztársaságának kezdetét. A Renau története egy középko­rú özvegyasszonyt helyez közép­pontba, aki egyedül neveli két kü­lön apától született lányait, miköz­ben sikeres hajóépítő műhelyt üze­meltet. A harci események mellett az erős nő karaktere legalább akko­ra jelentőséget kap, mint az érze­lem. Az összesen 40 napos forgatás zöme, 33 nap a fóti filmgyárban zaj­lik, hét napot Belgiumban dolgozik a stáb. A munkálatokban összesen 150 fő vesz részt, közülük 125 ma­gyar filmes szakember. Bár a statiszták csak magyarul beszélgetnek a forgatási szünet­ben, a magyar részvétel nemcsak az aszszisztenciában és szer­vizmunka ellátásában jelenik meg. A filmet Erdély Mátyás fényképezi, aki Mundruczó Kornél filmjeinek viszszatérő operatőre, de otthono­san mozog a külföldi munkákban is, közreműködött például a Miss Bala című mexikói filmben. A Renau zeneszerzője Tallér Zsófia lesz, aki többek között a Johanna című Mundruczó-film operazené­jét is szerezte, és 2011-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. A ma­gyar koprodukciós partner a Márk Iván és Csernai Judith vezette I’m Film, és a Kenau az első kisebbségi koprodukció, amely a filmalap tá­mogatásával készül. Utóbbi 200 ezer euróval vesz részt a filmben. A holland Egri csillagoknak is aposztrofált, valós történelmi ese­ményeken alapuló mozi rendezője Maarten Treurm­et, címszereplője Monic Hendrickx. Ott-tartózkodásunkkor a stáb egyszerre dolgozik a hiteles közép­kori utcakép megteremtésén, amely a Keanuban füstös lesz, egy tűzrakás körül emberek meleged­nek, akik rezignáltan nézik a lova­kon érkező előkelőségeket. A két főszereplő feszülten hallgatja a rendező instrukcióit, Erdély Má­tyásék éppen a bevilágítás tökéle­tességén ügyködnek. A sarokban több tucat statiszta várja, hogy jele­netbe kerüljön, koszosságukat hol­land sminkesek varázsolják arcuk­ra. Szemlátomást mindenki tudja, mi a dolga, céltudatosan készülnek a „Felvétel!” kiáltásra. A nyelvkülönbség egyáltalán nem okoz problémát, mindenki a film egyetemes nyelvén ért szót a másikkal. Nincs probléma a Ma­­film-díszletekkel sem, a nemzetkö­zi produkciók gond nélkül találják meg számításukat a fóti filmgyár­ban. Az egyik szakember például Robin Hood 3. évad feliratú kabát­ban instruál - nem is olyan régen még a sherwoodi erdő angol lakói­nak adott otthont a filmgyár. Hosz­­szas előkészületek és a próbafelvé­tel után felhangzik a „Felvétel!” utasítás, és mindenki a kamerának alárendelve játssza a rá osztott sze­repét. A felvétel és utómunkálatok után a Renau a tervek szerint 2014 elején kerülhet a mozikba. j $ £ 'S­' j Bokáig ér a víz a holland kikötőben Kenau, avagy a holland Egri csillagok: Foton megelevenedik a németalföldi történelem A középkori falvak díszletei csak a laikusnak egyformák fotó: nagy Béla H­ULLÁMSÁV Keresd a nőt! B Hanthy Kinga_________________________________________________________________________ H­ozzátartozik 1848. március 15-e történetéhez az is, hogy Jókai Mór és Petőfi Sándor barátsága ekkor véget ér. Nem pontosan ezen a na­pon, de mégiscsak ettől elválaszthatatlanul. Este a Nemzeti Színházban közkívánatra a Bánk bánt játsszák, Gertrudist pedig Laborfalvi Róza, aki iránt a szerelmi ügyekben járatlan Jókai ott és akkor lángra gyűl. Petőfi már két esztendeje férj, bőven rendelkezik tapasztalattal a nőkről, ezért azt is tudja, hogy egy ifjú férfinak mitől kell tartania. Szerinte Laborfalvi­tól mindenképpen. Egyrészt rossz hírű, törvénytelen gyermeke van, más­részt nyolc évvel idősebb is Jókainál. Ratzky Rita szerint a biedermeier képmutatás és a republikánus tiszta erkölcs ideája, Kolla Zsuzsa szerint viszont egyszerűen csak a féltés az oka, hogy Petőfi megharagszik Jókai­ra, a két ifjú összeveszik, és ki sem békül soha. Igaz, sok idejük és alkal­muk nem is lesz már rá. Az irodalomtörténészek az ünnepnapon elhang­zott Alma és fája című közrádiós műsorban beszéltek Petőfi és Jókai ba­rátságáról Forrai Mária mikrofonja előtt. Irodalomtörténet alulnézetből. A rajongónak csalódnia kell, ha azt hiszi, kedvenc költői és írói nem­csak műveikben, hanem személyes életükben is tökéletesek voltak. Akinek illúziókra van szüksége, ne olvasgasson irodalmi biográfiákat, hiszen minden nagy írónak van tankönyvnek szóló és valódi életrajza. És kinek nincsenek rosszakarói? Vajda Jánosné naplóját évtizedekig nem jelentet­ték meg, mert abban Vajda olyan szörnyű ember, amilyen talán nem is volt. És Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra is csak nagyon sokára írta meg könyvét József Attiláról, aki egyrészt a kezeltje, másrészt a vőlegénye volt, de nem annyira, amennyire évtizedeken keresztül tanították. Illyés pedig évtizedekig tűrte a hamis vádat, hogy lecsapta József Attila kezéről Flórát, a költő miatta lett öngyilkos. Hogy Jókai és Petőfi barátságának történetét miért éppen az Alma és fája című műsor ünnepi számába tették be, nem érthető, hiszen ez csalá­di portréműsor. De jobb, ha van, mintha nincs. A két irodalomtörténész igazi női kedvességgel és elnézéssel beszél a két jeles ifjúról, akik 1841 -ben a pápai kollégiumban barátkoznak össze, hogy azután Pesten közös al­bérletben is lakjanak. Egészen a szakításig. Más kérdés, hogy Petőfinek volt-e joga bármit is Jókai szemére hányni, hiszen az ő lelke aztán tényleg folyton kész volt a szerelemre: évente kétszer is kész lett volna oltár elé áll­ni másvalakivel. Ehhez képest Jókai maga az állhatat. Laborfalvi Rózá­hoz annak élete végéig hű. Nem ez lesz szerelmi életének legnagyobb bot­ránya, hanem amikor hetvennégy esztendősen feleségül veszi a húszéves Nagy Bella színésznőt. Az az igazi családi skandalum! Ahhoz mit szólt volna Petőfi? A két ifjú története a szakítás ellenére is szép, és akár példa­ként is állítható a mai ifjúságnak. Nem feltétlen a korai nősülés okán, in­kább azért, hogy mit tesz a munka és kitartás, mit a bizonyítási és az önállóság utáni vágy. Mennyit aggódhatott folyton csavargó fia miatt Petrovics mama! De ember lett belőle. 2013. március 19., kedd Kultúra Magyar Nemzet Mk. rovatvezető: Tölgyesi Gábor Csak egy éjszakájuk van A hét végén újabb drámaíró versenyt rendeznek Békéscsabán A Békéscsabai Jókai Színház ad ismét otthont a XXI. Század Magyar Drámájáért Alapít­vány által életre hívott dráma­író versenynek. A háromnapos esemény nem csupán az író­kat, rendezőket és a színésze­ket, de a nézőket is játékra csá­bítja. Negyvennyolc óra alatt születik meg és kerül színpad­ra három egyfelvonásos drá­ma, az egyikből az év folyamán rádiójáték is készülhet. ■ Makrai Synia_______________ A társulati lét hangsúlyozása az idei drámaíró verseny fő szempontja. Az utóbbi időben visz­­szatérően felvetődik a kérdés, szük­ség van-e ezekre az alkotói közössé­gekre, vagy a kőszínházaknak in­kább befogadó intézményként kel­­lene-e működniük. A vidéki kultu­rális élet mozgatórugói e társula­tok, nagy szükség van rájuk. Épp ezért minden helyi alkotó, társmű­vész a rendezők rendelkezésére áll, hogy közösen hozzák létre ezeket a produkciókat - hangsúlyozta az esemény tegnapi sajtótájékoztató­ján Fekete Péter, a békéscsabai Jó­kai Színház igazgatója. A megírandó darabok témáját a Magyar Nemzet egy­­cikke adja, amelyet a péntek esti Kapj el! című előadás előtt húznak ki egy cilin­derből. A felkért íróknak - Kiss Ju­dit Ágnes, Háy János és Podma­­niczky Szilárd - egy éjszakája van, hogy megírja az egyfelvonásos drá­mákat, amelyeket másnap kezde­nek próbálni a hatfős színészcsapa­tok, meghívott rendezők vezetésé­vel. Bozsik Yvette táncos-koreográ­fusnak, Dávid Zsuzsa és Pesty-Nagy Kati rendezőnek az improvizáció, a játékosság a legfontosabb ebben a munkában. Hiszen - ahogy Dávid Zsuzsa megfogalmazta - pont a já­tékosság az, amely kiveszőben van az életből. Pesty-Nagy Katinak oly­annyira megtisztelő volt a felkérés, hogy méltó gesztussal kívánta meg­hálálni. Felmenői valamikor a múlt században Feszty Masától ajándék­ba kapták A kőszívű ember fiai egyik kéziratának két oldalát, Jókai Mór saját keze írását. A rendező e nagy becsben tartott kordokumen­tumot a tegnapi sajtótájékoztatón a békéscsabai teátrumnak adomá­nyozta megőrzésre. A játékosság mellett a nyitottság is jellemzi a drámaíró versenyt: a nézők bepillanthatnak a feszített tempójú próbafolyamatba, talál­kozhatnak az alkotókkal, vasárnap este pedig szép sorban megnézhe­tik a három egyfelvonásos előadást. A békéscsabai színészek mellé most is három fővárosi színművész -Földes Eszter, R. Kárpáti Péter és Tóth Roland - csatlakozik. A Bárka irodalmi folyóirat most is rögtön megjelenteti a békéscsa­bai hotelszobákban megszülető műveket, egyből biztosan rádiójá­ték készülhet. Idén is szakmai zsűri értékeli a megszületett produkció­kat. Elek Tibor irodalomtörténész­kritikus, a Bárka folyóirat főszer­kesztője, Gazsó L. Ferenc újságíró, a Médiaszolgáltatás-támogató és Va­gyonkezelő Alap (MTVA) vezér­igazgató-helyettese, Linka Ágnes, a Magyar Rádió szerkesztő-riportere, a XXI. Század Magyar Drámájáért Alapítvány művészeti vezetője, Mé­száros Katalin, a Duna Televízió kulturális műsorainak szerkesztője, Pethő Tibor színikritikus, a Magyar Nemzet újságírója, Tarján Tamás irodalomtörténész-színikritikus és Zalán Tibor író-költő, a Békéscsa­bai Jókai Színház dramaturgja dönt majd a legjobb darab, rendező, szí­nész, valamint mellékszereplő sze­mélyéről. Fekete Péter, a békéscsabai teátrum igazgatója FOTÓ: Béres Attila Egyetemi fesztivál Pécsett B Bóka M.___________________ U­ toljára három évvel ezelőtt rendezték meg a Pécsi egyete­mi napokat (PEN), idén ismét han­gos lesz a város április 24-től 27-ig. Az egyetemi napokat az évek óta üresen álló pécsi bőrgyár épület­­komplexumában rendezik meg. A PEN az utóbbi években pénz hiá­nyában maradt el, s végül nem is az egyetem lett a program fő szervező­je, hanem a Pécsi Est Café, amely saját kapcsolatrendszerét, tőkéjét is mozgósította, de pályázati forrást, illetve a Pécsi Tudományegyetem támogatását is igénybe veszi. Gellei Gergő szervező közölte: a hatvanmilliós összköltségvetésű programon két sátrat állítanak fel, két ipari csarnokot vesznek igény­be, összesen harminc zenekar, har­minc fellépő és lemezlovas produk­ciója látható-hallható a több mint húszezer négyzetméteres fesztivál­területen. A baranyai megyeszék­helyen játszik mások mellett a Punnany Massif, a P. A. S. O., a Kis­csillag, a Heaven Street Seven, a Tankcsapda, a Péterfy Bori & Love Band és az Anna &The Barbies is. A programon fellép Ákos is, aki a 2084 című album bemutatóturnéját éppen a PEN-en indítja. Ákos vár­hatóan még egyszer ellátogat Pécs­re az év folyamán. A Punnany Massif pedig fennállásának tizedik évfordulóját a fesztiválon ünnepli majd meg. Százezreket vonzott a lipcsei könyvvásár Rekordot állított fel idei 168 ezer látogatójával a vasárnap véget ért lipcsei könyvvásár. A 168 ezer vendég közül mintegy öt­venezer szakmai vendég volt a könyvvásáron, amelyen négy nap alatt 43 országból 2069 ki­állító mutatta be mintegy száz­ezer kötetét. (MTI) Irodalmi estek Siófokon Irodalmi esten mutatja be már­cius 21-én a siófoki könyvtár­ban Bartusz Dobosi László a pécsi Tüskés Tibor író, lap­­szerkesztő munkásságáról szóló, Egy élet térképe című könyvét, április 4-én Pod­­maniczky Szilárd Balatoni bo­rozó című regényéből ismer­hetnek meg részleteket az ér­deklődők. Április 18-án vaj­dasági vendégei lesznek az üdülőváros bibliotékájának: Barlog Károly és Szabó Palócz Attila irodalmi és zenei esten mutatkozik be. (G. J. A.) Lelkes Ágnes búcsúztatása Csütörtök délután fél háromkor az Óbudai temető szóló­parcellájában vesznek búcsút az életének 89. évében el­hunyt Lelkes Ágnes színmű­vésztől. Lelkes Ágnes 1957-től volt a Madách Színház tagja. Pályáját az Országos Színész­egyesület színészképző iskolá­jának elvégzése után 1946- ban Győrben kezdte. 1948- ban Miskolcon, 1949-ben Pécsett, 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházában, a mai Vígszínházban játszott. Naivaként indult a karrierje, később karakterszerepeket játszott, például a Madách Színház híres Hamlet-előadá­­sában a Színészkirálynét ala­kította. 1979-ben érdemes művészi címmel ismerték el munkásságát. (MN)

Next