Magyar Nemzet, 2013. március (76. évfolyam, 59-87. szám)
2013-03-19 / 76. szám
kultura@magyarnemzet.hu MMMHHMNMMnHHNMHMMHMMHNMMMflHBHNHHHMNBHHNMMMMWNMNMMMi Holland filmesek nemzeti történelmük egyik legjelentősebb eseményét viszik vászonra. Az európai koprodukció nemzetközi léptékkel is jelentős költségvetéssel, összesen hatmillió euróból készül. A Renau című alkotás jó részét a Mafilm fóti stúdiójában forgatják, 125 magyar filmes szakember részvételével. II Kárpáti Győrt,_______________________ Egy Magdalena nevű hajó ringatózik a fóti kikötőben, körülötte munkások sokasága sürög. Tévedésről szó sincs, a fóti Mafilm területén a XVI. századi németalföldi történelem egyik legfontosabb eseményének filmre viteléhez autentikus környezetet alakítottak ki, amelynek egyik legérdekesebb része egy méretarányos fahajó. S bár a holland kikötőben a víz bokáig ér, a hajónál alig nagyobb a vízfelület, ez cseppet sem fog levonni a hitelesség élményéből a Renau című filmben. Az európai projekt 6 millió euróból készül, alkotói látványos, nagy költségvetésű történelmi filmnek szánják. Amikor megérkezünk a Mafilm fóti stúdiójába, egy pillanatra elveszünk a középkori díszletek tengerében. Ahogy az évszázadokkal ezelőtt természetes volt, az utcák nem egyenesek, a házak között nem lehet látni, hogy melyikből lesz zsákutca, melyik torkollik zárt terecskébe. Amikor egy díszletet előkészítő munkást megkérdeztünk, jó helyen járunk-e a holland, belga és magyar koprodukcióban készülő alkotás forgatását keresve, értetlenül néz ránk, mit keresünk a brit díszletek között. Hiába, a helyismeret mellett a szaktudás is előfeltétel errefelé, nekünk egységesen középkorinak tűnt az összes épület. A Renau stábja pedig különösen érzékeny a hitelességre, mivel nemzeti történelmük egyik legjelentősebb eseményét viszik vászonra. Az 1572-ben játszódó történetben a németalföldi város, Haarlem a spanyol támadás előestéjét éli. II. Fülöp, a hithű katolikus király Alba hercegét jelölte ki, hogy rendet teremtsen a rebellis Hollandiában, ahol a reformáció futótűzként terjed. A helyieknek két választásuk van: megpróbálják állni a spanyol ostromot, vagy megállapodnak az ellenséggel. A hadi konfliktus lezárulta jelöli Hollandia hét egyesült tartományból álló köztársaságának kezdetét. A Renau története egy középkorú özvegyasszonyt helyez középpontba, aki egyedül neveli két külön apától született lányait, miközben sikeres hajóépítő műhelyt üzemeltet. A harci események mellett az erős nő karaktere legalább akkora jelentőséget kap, mint az érzelem. Az összesen 40 napos forgatás zöme, 33 nap a fóti filmgyárban zajlik, hét napot Belgiumban dolgozik a stáb. A munkálatokban összesen 150 fő vesz részt, közülük 125 magyar filmes szakember. Bár a statiszták csak magyarul beszélgetnek a forgatási szünetben, a magyar részvétel nemcsak az aszszisztenciában és szervizmunka ellátásában jelenik meg. A filmet Erdély Mátyás fényképezi, aki Mundruczó Kornél filmjeinek viszszatérő operatőre, de otthonosan mozog a külföldi munkákban is, közreműködött például a Miss Bala című mexikói filmben. A Renau zeneszerzője Tallér Zsófia lesz, aki többek között a Johanna című Mundruczó-film operazenéjét is szerezte, és 2011-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. A magyar koprodukciós partner a Márk Iván és Csernai Judith vezette I’m Film, és a Kenau az első kisebbségi koprodukció, amely a filmalap támogatásával készül. Utóbbi 200 ezer euróval vesz részt a filmben. A holland Egri csillagoknak is aposztrofált, valós történelmi eseményeken alapuló mozi rendezője Maarten Treurmet, címszereplője Monic Hendrickx. Ott-tartózkodásunkkor a stáb egyszerre dolgozik a hiteles középkori utcakép megteremtésén, amely a Keanuban füstös lesz, egy tűzrakás körül emberek melegednek, akik rezignáltan nézik a lovakon érkező előkelőségeket. A két főszereplő feszülten hallgatja a rendező instrukcióit, Erdély Mátyásék éppen a bevilágítás tökéletességén ügyködnek. A sarokban több tucat statiszta várja, hogy jelenetbe kerüljön, koszosságukat holland sminkesek varázsolják arcukra. Szemlátomást mindenki tudja, mi a dolga, céltudatosan készülnek a „Felvétel!” kiáltásra. A nyelvkülönbség egyáltalán nem okoz problémát, mindenki a film egyetemes nyelvén ért szót a másikkal. Nincs probléma a Mafilm-díszletekkel sem, a nemzetközi produkciók gond nélkül találják meg számításukat a fóti filmgyárban. Az egyik szakember például Robin Hood 3. évad feliratú kabátban instruál - nem is olyan régen még a sherwoodi erdő angol lakóinak adott otthont a filmgyár. Hoszszas előkészületek és a próbafelvétel után felhangzik a „Felvétel!” utasítás, és mindenki a kamerának alárendelve játssza a rá osztott szerepét. A felvétel és utómunkálatok után a Renau a tervek szerint 2014 elején kerülhet a mozikba. j $ £ 'S' j Bokáig ér a víz a holland kikötőben Kenau, avagy a holland Egri csillagok: Foton megelevenedik a németalföldi történelem A középkori falvak díszletei csak a laikusnak egyformák fotó: nagy Béla HULLÁMSÁV Keresd a nőt! B Hanthy Kinga_________________________________________________________________________ Hozzátartozik 1848. március 15-e történetéhez az is, hogy Jókai Mór és Petőfi Sándor barátsága ekkor véget ér. Nem pontosan ezen a napon, de mégiscsak ettől elválaszthatatlanul. Este a Nemzeti Színházban közkívánatra a Bánk bánt játsszák, Gertrudist pedig Laborfalvi Róza, aki iránt a szerelmi ügyekben járatlan Jókai ott és akkor lángra gyűl. Petőfi már két esztendeje férj, bőven rendelkezik tapasztalattal a nőkről, ezért azt is tudja, hogy egy ifjú férfinak mitől kell tartania. Szerinte Laborfalvitól mindenképpen. Egyrészt rossz hírű, törvénytelen gyermeke van, másrészt nyolc évvel idősebb is Jókainál. Ratzky Rita szerint a biedermeier képmutatás és a republikánus tiszta erkölcs ideája, Kolla Zsuzsa szerint viszont egyszerűen csak a féltés az oka, hogy Petőfi megharagszik Jókaira, a két ifjú összeveszik, és ki sem békül soha. Igaz, sok idejük és alkalmuk nem is lesz már rá. Az irodalomtörténészek az ünnepnapon elhangzott Alma és fája című közrádiós műsorban beszéltek Petőfi és Jókai barátságáról Forrai Mária mikrofonja előtt. Irodalomtörténet alulnézetből. A rajongónak csalódnia kell, ha azt hiszi, kedvenc költői és írói nemcsak műveikben, hanem személyes életükben is tökéletesek voltak. Akinek illúziókra van szüksége, ne olvasgasson irodalmi biográfiákat, hiszen minden nagy írónak van tankönyvnek szóló és valódi életrajza. És kinek nincsenek rosszakarói? Vajda Jánosné naplóját évtizedekig nem jelentették meg, mert abban Vajda olyan szörnyű ember, amilyen talán nem is volt. És Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra is csak nagyon sokára írta meg könyvét József Attiláról, aki egyrészt a kezeltje, másrészt a vőlegénye volt, de nem annyira, amennyire évtizedeken keresztül tanították. Illyés pedig évtizedekig tűrte a hamis vádat, hogy lecsapta József Attila kezéről Flórát, a költő miatta lett öngyilkos. Hogy Jókai és Petőfi barátságának történetét miért éppen az Alma és fája című műsor ünnepi számába tették be, nem érthető, hiszen ez családi portréműsor. De jobb, ha van, mintha nincs. A két irodalomtörténész igazi női kedvességgel és elnézéssel beszél a két jeles ifjúról, akik 1841 -ben a pápai kollégiumban barátkoznak össze, hogy azután Pesten közös albérletben is lakjanak. Egészen a szakításig. Más kérdés, hogy Petőfinek volt-e joga bármit is Jókai szemére hányni, hiszen az ő lelke aztán tényleg folyton kész volt a szerelemre: évente kétszer is kész lett volna oltár elé állni másvalakivel. Ehhez képest Jókai maga az állhatat. Laborfalvi Rózához annak élete végéig hű. Nem ez lesz szerelmi életének legnagyobb botránya, hanem amikor hetvennégy esztendősen feleségül veszi a húszéves Nagy Bella színésznőt. Az az igazi családi skandalum! Ahhoz mit szólt volna Petőfi? A két ifjú története a szakítás ellenére is szép, és akár példaként is állítható a mai ifjúságnak. Nem feltétlen a korai nősülés okán, inkább azért, hogy mit tesz a munka és kitartás, mit a bizonyítási és az önállóság utáni vágy. Mennyit aggódhatott folyton csavargó fia miatt Petrovics mama! De ember lett belőle. 2013. március 19., kedd Kultúra Magyar Nemzet Mk. rovatvezető: Tölgyesi Gábor Csak egy éjszakájuk van A hét végén újabb drámaíró versenyt rendeznek Békéscsabán A Békéscsabai Jókai Színház ad ismét otthont a XXI. Század Magyar Drámájáért Alapítvány által életre hívott drámaíró versenynek. A háromnapos esemény nem csupán az írókat, rendezőket és a színészeket, de a nézőket is játékra csábítja. Negyvennyolc óra alatt születik meg és kerül színpadra három egyfelvonásos dráma, az egyikből az év folyamán rádiójáték is készülhet. ■ Makrai Synia_______________ A társulati lét hangsúlyozása az idei drámaíró verseny fő szempontja. Az utóbbi időben viszszatérően felvetődik a kérdés, szükség van-e ezekre az alkotói közösségekre, vagy a kőszínházaknak inkább befogadó intézményként kellene-e működniük. A vidéki kulturális élet mozgatórugói e társulatok, nagy szükség van rájuk. Épp ezért minden helyi alkotó, társművész a rendezők rendelkezésére áll, hogy közösen hozzák létre ezeket a produkciókat - hangsúlyozta az esemény tegnapi sajtótájékoztatóján Fekete Péter, a békéscsabai Jókai Színház igazgatója. A megírandó darabok témáját a Magyar Nemzet egycikke adja, amelyet a péntek esti Kapj el! című előadás előtt húznak ki egy cilinderből. A felkért íróknak - Kiss Judit Ágnes, Háy János és Podmaniczky Szilárd - egy éjszakája van, hogy megírja az egyfelvonásos drámákat, amelyeket másnap kezdenek próbálni a hatfős színészcsapatok, meghívott rendezők vezetésével. Bozsik Yvette táncos-koreográfusnak, Dávid Zsuzsa és Pesty-Nagy Kati rendezőnek az improvizáció, a játékosság a legfontosabb ebben a munkában. Hiszen - ahogy Dávid Zsuzsa megfogalmazta - pont a játékosság az, amely kiveszőben van az életből. Pesty-Nagy Katinak olyannyira megtisztelő volt a felkérés, hogy méltó gesztussal kívánta meghálálni. Felmenői valamikor a múlt században Feszty Masától ajándékba kapták A kőszívű ember fiai egyik kéziratának két oldalát, Jókai Mór saját keze írását. A rendező e nagy becsben tartott kordokumentumot a tegnapi sajtótájékoztatón a békéscsabai teátrumnak adományozta megőrzésre. A játékosság mellett a nyitottság is jellemzi a drámaíró versenyt: a nézők bepillanthatnak a feszített tempójú próbafolyamatba, találkozhatnak az alkotókkal, vasárnap este pedig szép sorban megnézhetik a három egyfelvonásos előadást. A békéscsabai színészek mellé most is három fővárosi színművész -Földes Eszter, R. Kárpáti Péter és Tóth Roland - csatlakozik. A Bárka irodalmi folyóirat most is rögtön megjelenteti a békéscsabai hotelszobákban megszülető műveket, egyből biztosan rádiójáték készülhet. Idén is szakmai zsűri értékeli a megszületett produkciókat. Elek Tibor irodalomtörténészkritikus, a Bárka folyóirat főszerkesztője, Gazsó L. Ferenc újságíró, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgató-helyettese, Linka Ágnes, a Magyar Rádió szerkesztő-riportere, a XXI. Század Magyar Drámájáért Alapítvány művészeti vezetője, Mészáros Katalin, a Duna Televízió kulturális műsorainak szerkesztője, Pethő Tibor színikritikus, a Magyar Nemzet újságírója, Tarján Tamás irodalomtörténész-színikritikus és Zalán Tibor író-költő, a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja dönt majd a legjobb darab, rendező, színész, valamint mellékszereplő személyéről. Fekete Péter, a békéscsabai teátrum igazgatója FOTÓ: Béres Attila Egyetemi fesztivál Pécsett B Bóka M.___________________ U toljára három évvel ezelőtt rendezték meg a Pécsi egyetemi napokat (PEN), idén ismét hangos lesz a város április 24-től 27-ig. Az egyetemi napokat az évek óta üresen álló pécsi bőrgyár épületkomplexumában rendezik meg. A PEN az utóbbi években pénz hiányában maradt el, s végül nem is az egyetem lett a program fő szervezője, hanem a Pécsi Est Café, amely saját kapcsolatrendszerét, tőkéjét is mozgósította, de pályázati forrást, illetve a Pécsi Tudományegyetem támogatását is igénybe veszi. Gellei Gergő szervező közölte: a hatvanmilliós összköltségvetésű programon két sátrat állítanak fel, két ipari csarnokot vesznek igénybe, összesen harminc zenekar, harminc fellépő és lemezlovas produkciója látható-hallható a több mint húszezer négyzetméteres fesztiválterületen. A baranyai megyeszékhelyen játszik mások mellett a Punnany Massif, a P. A. S. O., a Kiscsillag, a Heaven Street Seven, a Tankcsapda, a Péterfy Bori & Love Band és az Anna &The Barbies is. A programon fellép Ákos is, aki a 2084 című album bemutatóturnéját éppen a PEN-en indítja. Ákos várhatóan még egyszer ellátogat Pécsre az év folyamán. A Punnany Massif pedig fennállásának tizedik évfordulóját a fesztiválon ünnepli majd meg. Százezreket vonzott a lipcsei könyvvásár Rekordot állított fel idei 168 ezer látogatójával a vasárnap véget ért lipcsei könyvvásár. A 168 ezer vendég közül mintegy ötvenezer szakmai vendég volt a könyvvásáron, amelyen négy nap alatt 43 országból 2069 kiállító mutatta be mintegy százezer kötetét. (MTI) Irodalmi estek Siófokon Irodalmi esten mutatja be március 21-én a siófoki könyvtárban Bartusz Dobosi László a pécsi Tüskés Tibor író, lapszerkesztő munkásságáról szóló, Egy élet térképe című könyvét, április 4-én Podmaniczky Szilárd Balatoni borozó című regényéből ismerhetnek meg részleteket az érdeklődők. Április 18-án vajdasági vendégei lesznek az üdülőváros bibliotékájának: Barlog Károly és Szabó Palócz Attila irodalmi és zenei esten mutatkozik be. (G. J. A.) Lelkes Ágnes búcsúztatása Csütörtök délután fél háromkor az Óbudai temető szólóparcellájában vesznek búcsút az életének 89. évében elhunyt Lelkes Ágnes színművésztől. Lelkes Ágnes 1957-től volt a Madách Színház tagja. Pályáját az Országos Színészegyesület színészképző iskolájának elvégzése után 1946- ban Győrben kezdte. 1948- ban Miskolcon, 1949-ben Pécsett, 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházában, a mai Vígszínházban játszott. Naivaként indult a karrierje, később karakterszerepeket játszott, például a Madách Színház híres Hamlet-előadásában a Színészkirálynét alakította. 1979-ben érdemes művészi címmel ismerték el munkásságát. (MN)