Magyar Nemzet, 2015. június (78. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-01 / 126. szám
Késlekedik a konzultáció M4-es ügyben • Markotay Csaba_______________ H iába ígérték május végére kormánypárti politikusok, egyelőre nem született döntés az M4-es autópálya leállított szakaszának ügyében, sőt, még a térség parlamenti képviselőivel sem ült le tárgyalni Orbán Viktor kormányfő - tudtuk meg. Pedig ennek elvben meg kell előznie a kormány döntését. Információink szerint a személyes találkozóra már volt időpont, de elhalasztották, és várhatóan ma vagy holnap tűznek ki újat. Korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter többször utalt arra, hogy a kormány legkésőbb május végéig döntést hoz a leállított, Abony és Fegyvernek közötti szakaszról. Lapunk korábban már írt arról, hogy ez bőven júniusra csúszhat. A nemzeti fejlesztési tárcának ugyanis május 31-ig volt ideje arra, hogy megvizsgálja, miként lehet bekötni Szolnokot a gyorsforgalmi úthálózatba, de mivel a múlt hónap közepén még semmi jele nem volt annak, hogy elkészültek volna az előterjesztéssel, a késés borítékolható volt. Azt továbbra is „lebegteti” a kormány, hogy Szolnokot milyen nyomvonalon csatlakoztatnák az autópálya-rendszerhez, pedig a megyeszékhelyig (illetve Abonyig) tartó rész építését nem is állították le, csak az Abony- Fegyvernek szakaszt. Ennek ellenére Lázár János két hete arról beszélt, hogy „a kormány legkésőbb a jövő héten meg fogja tárgyalni, hogy Szolnokot melyik nyomvonalon köti össze a négysávos autópálya-rendszerrel”. Akkor azt mondta: két lehetőség van erre: az egyik a közvetlen Budapest-Abony-Szolnok irány, a másik pedig az M5-ös összekötése Szolnokkal. Ha az utóbbi valósul meg, akkor elvileg a Budapest-Abony szakaszra sem lenne szükség autópályaként. Az M5-östől tervezett bekötés sok Szolnok előtti települést súlyosan érintene - mondta korábban lapunknak a fideszes Turi- Kovács Béla. Kiemelte: ez hátrányos lenne például Monornak, Albertirsának, Ceglédnek, illetve Tápióságnak. Nemrég felvetődött az is, hogy a leállított szakaszon biztonsági elemek, például a leállósáv vagy az osztott útpálya elhagyásával építenének valamilyen gyorsforgalmi utat, de már ez a terv is vitákat váltott ki, hiszen ez a jelentős forgalom miatt baleseti kockázatokat jelenthet, ahogy egykor az M0-s egyes szakaszai esetében is történt. Az M4-es autópálya Abony- Fegyvernek közötti félkész szakaszának építését áprilisban fújta le a kormány. Előbb brüsszeli kartellvádakra hivatkoztak, de gyorsan kiderült, hogy ezeknek nincs alapjuk. Később a kormány azzal érvelt, akkor derült ki végleg, hogy az Európai Unió nem ad pénzt a beruházásra. Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő a napokban - az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságától kapott levélre hivatkozva - azt állította, hogy a beruházáshoz remélt uniós támogatást a szakmaiatlan és gyenge pályázat miatt bukta el a kormány, és sem kartell-, sem korrupciógyanú nem vetődött fel Brüsszelben, továbbá a kormány eleve rossz alapból kért támogatást. A fejlesztési tárcánál mindenesetre cáfolták az ellenzéki politikus állításait. 3 2015. június L, hétfő Belföld Mn „Határozott program, nyugodt erő” Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint 2018-ban pártja és a Fidesz között lehet majd választani Ismét a Jobbik néppártosodásának fontosságát hangsúlyozta szombati kongresszusukon Vona Gábor. A Jobbik elnöke szerint aki „náci romantikára vágyik”, annak nincs helye a pártban, a „vadhajtásokat” pedig - mint ígérte - le fogja nyesni. Katona Mariann______________ A Jobbik és a Fidesz között választhatnak majd az emberek 2018-ban - erről beszélt és a Jobbik kormányzóképességét hangsúlyozta a párt szombati kongresszusán Vona Gábor. A pártelnök szerint ha a következő évben újra bizalmat kap (2016-ban esedékes a legközelebbi tisztújítás), akkor 2018-ban meg fogják nyerni az országgyűlési választást, vesznek egy nagy levegőt, és újjá fogják építeni a házát. Vona szerint a győzelemhez határozott program, nyugodt erő és felelősség kell, ez pedig a néppárti politika. Ezért hangsúlyozta ismét a - megfogalmazása szerint - házon belül és kívül is vitákat gerjesztő néppártosodási folyamat fontosságát. A pártelnök beszélt arról is, hogy ma a valódi törésvonal nem a jobb- és a baloldal, hanem a XX. és a XXI. század között van. Előbbit képviseli szerinte a Fidesz és az MSZP, utóbbit pedig a Jobbik. Lövészárkokhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet, ahonnan az egymással szemben állók tüzelnek egymásra úgy, mint például a zsidó származású és a keresztény magyar értelmiség. Vona véleménye szerint az egyik lövészárokban úgy tekintenek a szembenállókra, mint akik született nácik és fasiszták, akik csak arra várnak, hogy elpusztíthassák a hazai zsidóságot. A másik oldalon pedig úgy tekintenek a zsidóságra, mint akik született hazaárulók, és Magyarország tönkretételére vágynak. Elismerve, hogy kényes témához nyúl, Vona azt hangsúlyozta, hogy kilép ebből a lövészárokból akkor is, ha támadják még a mögötte állók is. - Aki náci romantikára vágyik (...), annak nincs helye ebben a pártban, az nem a Jobbikot képviseli - fogalmazott. Mint mondta, nagyon örülne, ha a másik lövészárokból is kijönne valaki, és lenne bátorsága azt mondani, hogy „ebből elég volt”. Nem lehet ugyanis - mint fogalmazott - a holokauszttal mint bunkósbottal folyamatosan verni egy egész nemzet fejét, egy teljes nemzetet folyamatosan bűnösnek titulálni. A Jobbik elnöke ismét beszélt a „vadhajtásokról”, amelyeket ígérete szerint le fog nyesni. Szerinte nem lehet megtenni, hogy néhány meggondolatlan mondat miatt tízezrek munkája vesszen kárba. Vadhajtásnak nevezte ugyanakkor azokat a szerencselovagokat is, akik megjelennek egy párt erősödésekor. Megfogalmazása szerint a szűrőjük a hazaszeretet lesz. Vona Gábor beszédében érintette az Európai Uniót is, leszögezve, hogy programjuk mindig is csak a csatlakozási szerződés módosítása volt. A Fidesz szerint Vona Gábor félrevezeti az embereket, és ha pártja érdekei úgy kívánják, „simán hazudnak”. Az MSZP alelnöke pedig azt szögezte le, hogy az európaiság nem „cukikampány” kérdése, szánalmas és hiteltelen, ahogyan a Fidesz és a Jobbik azon versenyzik egymással, melyikük a kevésbé Európa-ellenes. Vona Gábor (jobbról a harmadik): Aki náci romantikára vágyik (...), annak nincs helye ebben a pártban, az nem a Jobbikot képviseli fotó: hegedűs Márta VONA ÓVODAI MESÉLÉSÉT KRITIZÁLJÁK. Vizsgálatot követel az Együtt, amiért a Jobbik elnöke a napokban egy óvodába látogatott Szigetvári Viktor szerint ,tűrhetetlen az a politikai pedofilia, amit Vona Gábor elkövetett". Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, ha valaki fel akar lépni a történtek miatt, az a fenntartóhoz, a felügyeleti szervhez vagy az ombudsmanhoz intézett hivatalos megkereséssel teheti meg a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A pártelnök múlt pénteken tett fel a Facebook-oldalára olyan képeket, amelyeken a jobbikos vezetésű Ózd egyik óvodájában ,álruhás országjárása keretében gyerekekkel játszik, és Mátyás királyról mesél nekik (K. M.) Szűkre szabták az egészségügyi büdzsét Százmilliárdos többletforrásra volna szükség az ellátási problémák orvoslásához FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Lapunk megkeresésére Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke elmondta: jelenleg két fő problémával küzd az egészségügy, az egyik az adósságkonszolidáció, a másik pedig a szakdolgozók béremelése. Míg az ez évi költségvetésben elkülönítettek egy 60 milliárd forintos általános tartalékot a költségvetési intézmények adósságainak szanálására, addig a jövő éviben már nincs ilyen tervezet. Ugyanakkor továbbra is 4,5 milliárd forinttal növekszik havonta a kórházi adósságállomány, ami ha átkerül a jövő évre, nem lesz miből kifizetni. Rácz Jenő szerint a szakdolgozók béremelésének fedezete is hiányzik a költségvetésből, ehhez legalább 30 milliárd forintos forrásra lenne szükség. Ha azonban nem csak a szakdolgozók bérét emelnék, az már jóval meghaladná ezt az összeget. A kórházszövetség előző elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás jövőre csak ötmilliárd forinttal kap többet, miközben itt 50 milliárdos növekményre volna szükség. Rácz Jenő szerint a fenti problémák megoldásához nagyjából 110 milliárd forintos többletforrás kellene az idei évhez képest, ezzel szemben csak bizonyos tételek kiadásait emelték. Ezért a kórházszövetség kezdeményezte, hogy az ehhez szükséges bevételeket a baleseti adóból és más járulékokból, illetve az intézményátalakításon megspórolt pénzből fedezzék. Ám e javaslataikat nem látták visszaköszönni a költségvetési tervezetben. A kórházszövetségnél úgy látják, hogy ha a személyi jövedelemadó egyszázalékos csökkentésének összegét becsatornázták volna az egészségügyi ellátásba, akkor az nemcsak a társadalmi szolidaritást erősítené, hanem fedezhető volna belőle a fennálló hiány is. Kérdésünkre, mennyiben van mozgástér a költségvetésben arra, hogy a jövő évben végül mégis növeljék az egészségügyi kiadásokat, Rácz Jenő elmondta: a béremelés kérdésében folytatódnak a tárgyalások, ezért még lehetséges a változtatás, így ha az ágazati munkavállalókat képviselő szakszervezetekkel magasabb béremelésről állapodnának meg, az még felülírhatja a jövő évi költségvetést. MMMMMMMMMMMMMÉMHCMMMMMMNMMNM 1 KORÁBBAN JÁR A TÚLÓRAPÉNZ? Július 1-jétől léphetne életbe az egészségügyi ágazati kollektív szerződés az ügyelet és a túlmunka egységes szabályozásával, amely minden dolgozóra kiterjedne - értesítette lapunkat Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke. Februárban a Péterfy Sándor utcai kórház két dolgozója jelezte, hogy nem kapják meg időben a túlórákért járó pénzt, ugyanis egy európai uniós irányelv hat hónapos munkaidőkeretet és ennek alapján való elszámolást tesz lehetővé. Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségügyi dolgozók elégedetlenek ezzel a helyzettel, korábban szeretnének a pénzükhöz jutni. Cser Ágnes ezzel kapcsolatban elmondta: már május elején megindultak az ágazati értekezletek az egészségügyi államtitkársággal arról, hogy a jelenlegi szabályozást meg kell változtatni. Ágazati kollektív szerződéssel ugyanis szabályozni lehet a kérdéseket, amelyeket a törvény szigorúbban szabályoz A júliustól bevezetendő kollektív szerződésben már három hónapra csökkenne a munkaidőkeret és ennél rövidebb időn belül kerülne sor az elszámolásra. Cser hangsúlyozta: nagy eredmény, hogy az egészségügy legitim szervezetei és köztestületei, vagyis a szakdolgozói kamara és az orvosi kamara, valamint a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete is támogatja a kezdeményezést. Hozzátette: jelenleg különböző helyi kollektív szerződések vannak, ezért nagyon fontos lenne, hogy országosan egységesen mindent tételesen szabályozzanak. Az ágazati kollektív szerződéssel ugyanis csökkenthető az egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottsága, túlterheltsége, és növelhető az egészségügyi dolgozók egzisztenciális biztonsága. (Májlám)