Magyar Nemzet, 2015. június (78. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-01 / 126. szám

Késlekedik a konzultáció M4-es ügyben • Markotay Csaba_______________ H iába ígérték május végére kormánypárti politikusok, egyelőre nem született döntés az M4-es autópálya leállított szaka­szának ügyében, sőt, még a tér­ség parlamenti képviselőivel sem ült le tárgyalni Orbán Viktor kor­mányfő - tudtuk meg. Pedig en­nek elvben meg kell előznie a kormány döntését. Információ­ink szerint a személyes találkozó­ra már volt időpont, de elhalasz­tották, és várhatóan ma vagy hol­nap tűznek ki újat. Korábban Lázár János Mi­niszterelnökséget vezető minisz­ter többször utalt arra, hogy a kormány legkésőbb május végéig döntést hoz a leállított, Abony és Fegyvernek közötti szakaszról. Lapunk korábban már írt arról, hogy ez bőven júniusra csúszhat. A nemzeti fejlesztési tárcának ugyanis május 31-ig volt ideje ar­ra, hogy megvizsgálja, miként le­het bekötni Szolnokot a gyorsfor­galmi úthálózatba, de mivel a múlt hónap közepén még semmi jele nem volt annak, hogy elké­szültek volna az előterjesztéssel, a késés borítékolható volt. Azt továbbra is „lebegteti” a kormány, hogy Szolnokot milyen nyomvonalon csatlakoztatnák az autópálya-rendszerhez, pedig a megyeszékhelyig (illetve Abo­­nyig) tartó rész építését nem is állították le, csak az Abony- Fegyvernek szakaszt. Ennek elle­nére Lázár János két hete arról beszélt, hogy „a kormány legké­sőbb a jövő héten meg fogja tár­gyalni, hogy Szolnokot melyik nyomvonalon köti össze a négy­sávos autópálya-rendszerrel”. Akkor azt mondta: két lehetőség van erre: az egyik a közvetlen Budapest-Abony-Szolnok irány, a másik pedig az M5-ös összekö­tése Szolnokkal. Ha az utóbbi valósul meg, akkor elvileg a Budapest-Abony szakaszra sem lenne szükség autópályaként. Az M5-östől tervezett bekötés sok Szolnok előtti települést sú­lyosan érintene - mondta koráb­ban lapunknak a fideszes Turi- Kovács Béla. Kiemelte: ez hátrá­nyos lenne például Monornak, Albertirsának, Ceglédnek, illetve Tápióságnak. Nemrég felvetődött az is, hogy a leállított szakaszon biztonsági elemek, például a leál­lósáv vagy az osztott útpálya el­hagyásával építenének valami­lyen gyorsforgalmi utat, de már ez a terv is vitákat váltott ki, hi­szen ez a jelentős forgalom miatt baleseti kockázatokat jelenthet, ahogy egykor az M0-s egyes sza­kaszai esetében is történt. Az M4-es autópálya Abony- Fegyvernek közötti félkész szaka­szának építését áprilisban fújta le a kormány. Előbb brüsszeli kar­­tellvádakra hivatkoztak, de gyor­san kiderült, hogy ezeknek nincs alapjuk. Később a kormány azzal érvelt, akkor derült ki végleg, hogy az Európai Unió nem ad pénzt a beruházásra. Jávor Bene­dek PM-es európai parlamenti képviselő a napokban - az Euró­pai Bizottság regionális politikai főigazgatóságától kapott levélre hivatkozva - azt állította, hogy a beruházáshoz remélt uniós tá­mogatást a szakmaiatlan és gyen­ge pályázat miatt bukta el a kor­mány, és sem kartell-, sem kor­rupciógyanú nem vetődött fel Brüsszelben, továbbá a kormány eleve rossz alapból kért támoga­tást. A fejlesztési tárcánál min­denesetre cáfolták az ellenzéki politikus állításait. 3 2015. június L, hétfő Belföld Mn­ „Határozott program, nyugodt erő” Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint 2018-ban pártja és a Fidesz között lehet majd választani Ismét a Jobbik néppártosodásának fontosságát hangsúlyozta szombati kongresszusukon Vona Gábor. A Jobbik elnöke sze­rint aki „náci romantikára vágyik”, annak nincs helye a párt­ban, a „vadhajtásokat” pedig - mint ígérte - le fogja nyesni.­ ­ Katona Mariann______________ A Jobbik és a Fidesz között vá­laszthatnak majd az emberek 2018-ban - erről beszélt és a Job­bik kormányzóképességét hang­súlyozta a párt szombati kong­resszusán Vona Gábor. A pártel­nök szerint ha a következő évben újra bizalmat kap (2016-ban ese­dékes a legközelebbi tisztújítás), akkor 2018-ban meg fogják nyerni az országgyűlési választást, vesz­nek egy nagy levegőt, és újjá fog­ják építeni a házát. Vona szerint a győzelemhez határozott program, nyugodt erő és felelősség kell, ez pedig a néppárti politika. Ezért hangsúlyozta ismét a - megfogal­mazása szerint - házon belül és kívül is vitákat gerjesztő néppár­­tosodási folyamat fontosságát. A pártelnök beszélt arról is, hogy ma a valódi törésvonal nem a jobb- és a baloldal, hanem a XX. és a XXI. század között van. Előbbit képviseli szerinte a Fidesz és az MSZP, utóbbit pedig a Jobbik. Lö­vészárkokhoz hasonlította a jelen­legi helyzetet, ahonnan az egymás­sal szemben állók tüzelnek egy­másra úgy, mint például a zsidó származású és a keresztény ma­gyar értelmiség. Vona véleménye szerint az egyik lövészárokban úgy tekintenek a szembenállókra, mint akik született nácik és fasiszták, akik csak arra várnak, hogy elpusz­títhassák a hazai zsidóságot. A má­sik oldalon pedig úgy tekintenek a zsidóságra, mint akik született ha­zaárulók, és Magyarország tönkre­tételére vágynak. Elismerve, hogy kényes témához nyúl, Vona azt hangsúlyozta, hogy kilép ebből a lövészárokból akkor is, ha támad­ják még a mögötte állók is. - Aki náci romantikára vágyik (...), an­nak nincs helye ebben a pártban, az nem a Jobbikot képviseli - fo­galmazott. Mint mondta, nagyon örülne, ha a másik lövészárokból is kijönne valaki, és lenne bátorsága azt mondani, hogy „ebből elég volt”. Nem lehet ugyanis - mint fo­galmazott - a holokauszttal mint bunkósbottal folyamatosan verni egy egész nemzet fejét, egy teljes nemzetet folyamatosan bűnösnek titulálni. A Jobbik elnöke ismét beszélt a „vadhajtásokról”, amelyeket ígére­te szerint le fog nyesni. Szerinte nem lehet megtenni, hogy néhány meggondolatlan mondat miatt tíz­ezrek munkája vesszen kárba. Vadhajtásnak nevezte ugyanakkor azokat a szerencselovagokat is, akik megjelennek egy párt erősö­désekor. Megfogalmazása szerint a szűrőjük a hazaszeretet lesz. Vona Gábor beszédében érin­tette az Európai Uniót is, leszö­gezve, hogy programjuk mindig is csak a csatlakozási szerződés módosítása volt. A Fidesz szerint Vona Gábor félrevezeti az embereket, és ha pártja érdekei úgy kívánják, „si­mán hazudnak”. Az MSZP alelnö­­ke pedig azt szögezte le, hogy az európaiság nem „cukikampány” kérdése, szánalmas és hiteltelen, ahogyan a Fidesz és a Jobbik azon versenyzik egymással, melyikük a kevésbé Európa-ellenes. Vona Gábor (jobbról a harmadik): Aki náci romantikára vágyik (...), annak nincs helye ebben a pártban, az nem a Jobbikot képviseli fotó: hegedűs Márta VONA ÓVODAI MESÉLÉSÉT KRITIZÁLJÁK. Vizsgálatot követel az Együtt, amiért a Jobbik elnöke a napokban egy óvodába látogatott Szigetvári Viktor szerint ,tűrhetetlen az a politikai pedofilia, amit Vona Gábor elkövetett". Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, ha valaki fel akar lépni a történ­tek miatt, az a fenntartóhoz, a felügyeleti szervhez vagy az ombudsmanhoz intézett hivatalos megkereséssel teheti meg a hatályos jogszabályoknak meg­felelően. A pártelnök múlt pénteken tett fel a Facebook-oldalára olyan képe­ket, amelyeken a jobbikos vezetésű Ózd egyik óvodájában ,álruhás országjá­rása­ keretében gyerekekkel játszik, és Mátyás királyról mesél nekik (K. M.) Szűkre szabták az egészségügyi büdzsét Százmilliárdos többletforrásra volna szükség az ellátási problémák orvoslásához FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL­­ Lapunk megkeresésére Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke elmondta: jelenleg két fő problémával küzd az egészség­ügy, az egyik az adósságkonszoli­dáció, a másik pedig a szakdolgo­zók béremelése. Míg az ez évi költségvetésben elkülönítettek egy 60 milliárd forintos általános tartalékot a költségvetési intéz­mények adósságainak szanálásá­ra, addig a jövő éviben már nincs ilyen tervezet. Ugyanakkor to­vábbra is 4,5 milliárd forinttal nö­vekszik havonta a kórházi adós­ságállomány, ami ha átkerül a jö­vő évre, nem lesz miből kifizetni. Rácz Jenő szerint a szakdolgozók béremelésének fedezete is hiány­zik a költségvetésből, ehhez leg­alább 30 milliárd forintos forrásra lenne szükség. Ha azonban nem csak a szakdolgozók bérét emel­nék, az már jóval meghaladná ezt az összeget. A kórházszövetség előző elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a járóbeteg- és fek­vőbeteg-szakellátás jövőre csak ötmilliárd forinttal kap többet, miközben itt 50 milliárdos növek­ményre volna szükség. Rácz Jenő szerint a fenti prob­lémák megoldásához nagyjából 110 milliárd forintos többletfor­rás kellene az idei évhez képest, ezzel szemben csak bizonyos té­telek kiadásait emelték. Ezért a kórházszövetség kezdeményezte, hogy az ehhez szükséges bevétele­ket a baleseti adóból és más járu­lékokból, illetve az intézmény­átalakításon megspórolt pénzből fedezzék. Ám e javaslataikat nem látták visszaköszönni a költségve­tési tervezetben. A kórházszövet­ségnél úgy látják, hogy ha a sze­mélyi jövedelemadó egyszázalé­kos csökkentésének összegét be­csatornázták volna az egészség­­ügyi ellátásba, akkor az nemcsak a társadalmi szolidaritást erősíte­né, hanem fedezhető volna belőle a fennálló hiány is. Kérdésünkre, mennyiben van mozgástér a költségvetésben arra, hogy a jövő évben végül mégis nö­veljék az egészségügyi kiadásokat, Rácz Jenő elmondta: a béremelés kérdésében folytatódnak a tárgya­lások, ezért még lehetséges a vál­toztatás, így ha az ágazati munka­­vállalókat képviselő szakszerveze­tekkel magasabb béremelésről ál­lapodnának meg, az még felülír­hatja a jövő évi költségvetést. MMMMMMMMMMMMMÉMHCMMMMMMNMMNM 1 KORÁBBAN JÁR A TÚLÓRAPÉNZ? Július 1-jétől léphetne életbe az egészségügyi ágazati kollektív szerződés az ügyelet és a túlmunka egységes sza­bályozásával, amely minden dolgozóra kiterjedne - értesítette lapunkat Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazat­ban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke. Februárban a Péterfy Sándor utcai kórház két dolgozója jelezte, hogy nem kapják meg időben a túlórákért járó pénzt, ugyanis egy európai uniós irányelv hat hónapos munkaidőkere­tet és ennek alapján való elszámolást tesz lehetővé. Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségügyi dolgozók elégedetlenek ezzel a hely­zettel, korábban szeretnének a pénzükhöz jutni. Cser Ágnes ezzel kapcsolatban elmondta: már má­jus elején megindultak az ágazati értekezletek az egészségügyi államtitkársággal arról, hogy a jelen­legi szabályozást meg kell változtatni. Ágazati kol­lektív szerződéssel ugyanis szabályozni lehet a kér­déseket, amelyeket a törvény szigorúbban szabá­lyoz A júliustól bevezetendő kollektív szerződés­ben már három hónapra csökkenne a munkaidőke­ret és ennél rövidebb időn belül kerülne sor az el­számolásra. Cser hangsúlyozta: nagy eredmény, hogy az egészségügy legitim szervezetei és köztes­tületei, vagyis a szakdolgozói kamara és az orvosi kamara, valamint a Mentődolgozók Önálló Szak­­szervezete is támogatja a kezdeményezést. Hozzá­tette: jelenleg különböző helyi kollektív szerződé­sek vannak, ezért nagyon fontos lenne, hogy orszá­gosan egységesen mindent tételesen szabályozza­nak. Az ágazati kollektív szerződéssel ugyanis csök­kenthető az egészségügyi dolgozók kiszolgáltatott­sága, túlterheltsége, és növelhető az egészségügyi dolgozók egzisztenciális biztonsága. (Májlám)

Next