Magyar Nemzet, 2016. július (79. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-02 / 154. szám
A város, amit átjár a fény játéknak indult, művészeti ágakon átívelő vállalkozás lett • Üvegváros álomvilága ma már sok alkotót megmozgat Üvegváros egy óceánparti kikötőváros, amely a fűszer-kereskedelem révén lett híres. Bazsalikom, angyalgyökér, babér, bergamott, kamilla, kakukkfű, koriander és üvegházi zöldségek teremnek itt. A várost először XVII. századi források említik, alapítója Nebo Barvares volt, aki egész életét a különleges fűszernövények nevelgetésével töltötte. El sem mozdult a jó illatú palánták mellől, a halál is a kert végében, a sátrában érte egy holdas éjszakán. R. Kiss Kornélia Utódai először fogadót nyitottak, aztán felépült a város az óceánparton, ahol egykor csak egy romos kastély állt; ezeket a romokat ma is megcsodálhatják a turisták Üvegvárosban (angol neve: Bottletown). Itt nemcsak az üvegház van üvegből, hanem a városháza, a színház, a kórház és minden más ház is. Még az olyan gyönyörű, patinás paloták is, mint a Palack, amely a város legendás, nagy múltú művészeti helyszíne. Színház is van itt, egy bemutatóról legalábbis biztosan tudunk, Tabula rasa volt a darab címe, és néhány részlete is ismert. De úgy látszik, néha a városi klub szerepét is a Palack tölti be. A hatvanas években tartottak itt szilveszteri álarcosbált, egyszer legalábbis biztosan. Itt ismerte meg a város híres költője, Csóka István üvegvárosi szerelmét, Zsuzsát. Csóka István Magyarországon született, csak később költözött Üvegvárosba. „Meleget áraszt a város, / csapdába csal, ne tudjak ártani. / Az el nem múló fénybe vágynak / a gesztenyés kert árnyai” - így ír Üvegvárosról az egyik versében, amely idővel a város egyik legfontosabb szimbólumává vált. Mondani sem kell, hogy a gesztenyéskert létező üvegvárosi helyszín. Mivel Üvegváros üvegből van, nagyon különlegesek itt a fényviszonyok - biztosan ez is inspirálta Csóka Istvánt, akinek a versei láthatóan nagyon is létezők. Egyszer talán Magyarországon is jobban megismerik a messzire szakadt költőt. Üvegvárost Rácz Katinka álmodta meg még évekkel ezelőtt, amikor az első üveget befestette, és rájött, hogy leginkább egy ház homlokzatára emlékeztet az eredmény. Aztán egyre több üveget festett be, és egyre többen csatlakoztak hozzá; ötleteket és üvegeket, palackokat, verseket, fényképeket, grafikákat hoztak. Montázsokkal és grafikákkal segített például Szalma Lili, aki így a legfontosabb társalkotója a városnak. Sokan sokszor beszélgettek Üvegvárosról; először ennek a szűk ismeretségi körnek mutatták be a palackvárost, aztán a Mussolit könyvesbolt és kávézóban állították ki a város addigra elkészült részeit, akkor még csak „munkabemutatóként”. A józsefvárosi Kabinet Galéria a második helyszíne az Üvegváros-kiállításnak. Kedd óta látható itt a város, de az élmény igazán csak úgy teljes, ha az ember találkozik az alkotókkal, és látja a lelkesedést, amellyel Üvegvárosról mesélnek. Csóka István verseit a keddi kiállításmegnyitón Horváth Kristóf Színész Bob olvasta fel a galériában. Egy ívet is nyitottak, amire mindenki ráírhatta, hogy szerinte mi legyen még Üvegvárosban. Pillanatok alatt hosszú listát hoztak össze a vendégek. Rácz Katinkában mindig is motoszkált az alkotói kedv, de eredetileg nem készült képzőművésznek. Üvegváros az első nagyszabású alkotása. Tizenöt évig volt utcai szociális munkás, intravénás droghasználókkal, hajléktalanokkal és csellengő kamaszokkal foglalkozott. Tervezi, hogy egy művészetterápiás módszertant is kidolgoz a városhoz. De Üvegváros már így is rég túlnőtt a hagyományos kereteken. Novellákat, meséket ihlet, és kialakításakor a városépítészeti szakirodalmat is felhasználta Rácz Katinka. Ezenkívül valamennyire közösségi projekt is, írnak, rajzolnak, helyszíneket gondolnak ki hozzá. Rácz Katinka még nem talált olyan esztétát, aki meg tudta volna határozni ennek a művészeti játéknak a műfaját, vagy tudott volna hasonló példát mondani. A nézőnek persze sok minden eszébe juthat róla, akár a saját világot teremtő R. R. R. Tolkien is, de még inkább Weöres Sándor szerepjátékai, képzeletbeli helyszínei, annál inkább, mert Üvegváros a sok versnek, az illatozó fűszernövényeknek és a fényjátékoknak köszönhetően sokkal inkább lírai hangulatú, mint a kalandregénybe illő táj. A játék talán azért is olyan felszabadult, mert az alkotók a megszokott kulturális helyszíneken kívül valósították meg a kiállítást. A Kabinet Galériának ez az első „szabályos” kiállítása, egyébként egy szociális boltról van szó: hátrányos helyzetű, illetve pszichiátriai kezelés alatt álló emberek műalkotásait árulják. SZÉP TERMÉKEK BOLTJA. A józsefvárosi Kőfaragó utcában november vége óta működik a Kabinet Galéria. A Fedél Nélkül egyik cikkében a szép termékek boltjának nevezte, és ez megtetszett az üzemeltetőknek Az itt kapható tárgyak talán attól is szebbek hogy a megvásárlásukkal hátrányos helyzetű családokon, sérült vagy pszichiátriai kezelés alatt álló embereken segít a vásárló, és hogy az üzlet vezetői minden tárgyról pontosan tudják ki készítette. Akár vissza is jeleznek az alkotónak vagy egyedi rendelést vesznek fel, ezzel a termékfejlesztést segítik A műalkotás ára egyenesen a készítőjéhez kerül vissza. Az üzletet a Rés Szociális és Kulturális Alapítvány és az Alapítvány a Társadalmi Felelősségvállalásért hozta létre. A Rés Alapítvány igazgatója, Stanczel Adél elmondása szerint nem az a céljuk hogy önfenntartó legyen a bolt, amelyet magánadományból hoztak létre. Inkább hiányt próbálnak pótolni. Ezek a műalkotások designtárgyak ugyanis csak nehezen jutnak el a piacra, pedig a szociális vonatkozástól függetlenül is versenyképesek Szeretnék hogy az ő közvetítésükkel ezek a tárgyak megtalálják az útjukat a designboltokba, vásárokra. A tárgyakat alapítványok szervezésében készítik velük működnek együtt. Kaphatók itt többek között az L Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Alapítvány révén készült kis táskák amelyre a halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyerekek csodálatos rajzait hímezték rá a gyerekek felnőtt családtagjai. De ott vannak a józsefvárosi üzletben a pszichiátriai betegek által molinókból varrt táskák is. A Kabinet Galéria partnerei többek között a Down Alapítvány, a Szigony Útitárs Alapítvány, a Kockacsoki és a Lámpás 92' Alapítvány, valamint a Fruit of Care Közhasznú Nonprofit Kft Először ad otthont egy szabályos kiállításnak a szociális boltként működő Kabinet Galéria fok): nagy Béla Utolsó útjára kísérték Bud Spencert Markovics Több ezer ember, köztük számos olasz híresség búcsúztatta csütörtökön Bud Spencert, azaz Carlo Pedersolit a római Piazza del Popolón található Montesantói Szűzanya-bazilikában - írta az olasz sajtó. A délben kezdődött gyászmisén részt vett Spencer színésztársa és jó barátja, a 77 éves Terence Hill (Mario Girotti) is. A szertartás után a színész filmjeinek betétdalai szóltak, a rajongók tapsolva, énekelve, népünnepélyre emlékeztető hangulatban kísérték a koporsót. Walter Insero, a templom papja hatalmas szívű, jóságos emberként méltatta a színészt, és elmondta: Piedone valójában csak akkor jött dühbe, amikor igazságtalanságot, erőszakot, túlkapást látott a gyengébbekkel és a nőkkel szemben, amit nem bírt elviselni. Szerdán a római városházát árasztották el az emberek, hogy a ravatalnál leróják tiszteletüket a színészlegenda előtt. A kétszeres úszóolimpikon mintegy negyven filmben játszott az ötvenes évektől, 2006-ban a helyhatósági választásokon is indult Lazio tartományban a Forza Italia színeiben. A filmsztár 86 éves korában, hétfőn hunyt el egy római kórházban. 2016. július 2., szombatKultúra -Magyar lemez Rekreáció és nemzeti önismeret Átvette megbízatását Varga Benedek • Új épületeket kap a Magyar Nemzeti Múzeum Beiktatták pénteken a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatóját, Varga Benedeket. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ünnepélyes ceremónián hangsúlyozta, a Nemzeti Múzeum az ország első számú múzeuma, a nemzeti önismeret legfontosabb intézménye. A miniszter elmondta azt is, mivel az Országos Széchényi Könyvtár nem költözik el a Várból a Pollack Mihály térre, az ott álló épületekben a múzeum kutatóközpontjai működhetnek majd. Ficsor Benedek Nemzeti történelmünknek az összetartozásunkat kell erősítenie, önismeretté kell válnia - hangsúlyozta Balog Zoltán a pénteki eseményen a Nemzeti Múzeumban. - Az önismeret pedig mindig önkritikus, még ha erről el is feledkezünk sokszor - tette hozzá a miniszter. A Nemzeti Múzeum olyan tükör, amelyben kritikusan szemlélhetjük a múltunkat és a jelenünket, ezért hogy mi történik az intézményben, nem csak szakmai kérdés. Balog elmondta, új korszak kezdődik a múzeum életében, amely nagy fejlődési lehetőség előtt áll, új terek nyitnak meg az intézmény előtt. Július 16-án hirdetik ki a Múzeumkert rekonstrukciós tervpályázatát, amelynek köszönhetően a park méltó lehet a saját és a magyar kertépítészet múltjához, továbbá megfelel a XXI. század elvárásainak. A miniszter beszélt arról is, hogy mivel az Országos Széchényi Könyvtár nem költözik el a Budavári Palotából a Pollack Mihály térre, az ott álló történelmi épületekbe a Nemzeti Múzeum kutatóintézetei költözhetnek. Balog Zoltán megköszönte a korábbi főigazgató, Csorba László munkáját, majd hozzátette, további együttműködést tervez a szakemberrel. Mint ismert, Csorba László 2010 februárja óta vezette az intézményt. 2014 végén írtak ki új főigazgatói pályázatot, amelyre Csorba mellett Szabó Csaba levéltáros jelentkezett. Döntés nem született, ehelyett 2015 decemberéig meghosszabbították Csorba főigazgatói kinevezését. Ám a tavaly novemberben újra kiírt pályázat is eredménytelenül zárult, így Csorba László továbbra is a múzeum élén maradt. Novemberben hatan jelentkeztek főigazgatónak, közülük Dezső Tamás asszirológust, az ELTE Bölcsészettudományi Karának korábban leköszönt dékánját, iletve Varga Benedeket, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatóját tartották alkalmasnak a posztra. Végül januárban Varga Benedeket nevezték ki, aki július elsején vette át az intézményt Csorba Lászlótól. Az új főigazgató a beiktatáson kifejtette, a múzeumok új szerepet töltenek be, megváltozott a művelődési igény, a látogatószám emelkedik, az intézmények pedig érzékeny és interaktív viszonyba kerültek a közönséggel. Varga Benedek hangsúlyozta, tavaly 9,7 millióan keresték fel a magyar múzeumokat, többen, mint ahányan színházba vagy magyar filmekre moziba mentek. Ez komoly felelősség a múzeumok számára. A főigazgató szerint az intézménynek meg kell felelnie a XXI. század igényeinek, szolgálnia kell a „kulturális rekreációt”, és eközben a tudományos eredményekkel felül kell írnia a butaságot, az áltudományos hiedelmeket. A főigazgató a XXI. századba vezetné az intézményt FOTÓ: BÉRES ATTILA Budapesten lehet múzeuma Csontvárynak Makrai Kihirdették a Miniszterelnökség által meghirdetett Csontváry-ötletpályázat eredményét. A cél az volt, hogy megfelelő helyszínt találjanak és kiállítóteret tervezzenek Csontváry Kosztka Tivadar alkotásainak. A beérkezett huszonegy dokumentációból kiválasztott győztes pályázat Budapesten, a II. kerületben lévő, elhanyagolt állapotú Magyar Szentföld-templomban képzelné el a kiállítóteret. Az Unitef-83 Zrt. munkatársai szerint pályázatukkal amellett hogy felhívják a figyelmet a két világháború közötti időszak egyik legfontosabb épületére, hangsúlyozzák a Molnár Farkas tervezte zarándokhely és Csontváry művészete közötti szellemi párhuzamokat is, tiszteletben tartva az eredeti funkciót és a szakralitást. A második díjat megosztva a Nartarchitects és Kőműves Márton csapata, a harmadikat szintén megosztottan Somosi János és Dohai János nyerte el. Mindez nem jelenti azt, hogy a Miniszterelnökség a terveket meg is valósítja, ahogy azt sem, hogy a nyertes pályázókat bízza meg a kiviteli tervek elkészítésével. 40«*11]*•*