Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-10 / 264. szám
Magyar tantet 2016. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Alig emelkedik jövőre a nyugdíj • Elszámolta a kormány a pénzromlás mértékét, ennek a levét az idősek ihatják meg ► Folytatás az 1. oldalról Miután 2018 tavaszán országgyűlési választások lesznek, a legnagyobb szavazóbázist pedig a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjszerű ellátásban részesülők jelentik, a kormány minden bizonnyal a mostani elképzeléshez képest valamelyest növelni fogja a nyugdíjemelés mértékét. Tekintélyes tömegről van szó, hiszen öregségi nyugellátásban csaknem 2,2 millióan részesülnek, de a rendelettervezet szövege szerint az emelés a mintegy 430 ezer rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülőt is érinti. Ehhez még hozzá kell számolni azt a csaknem ötvenezres csoportot, amelybe a nyugdíjkorhatár alatti ellátottak, a mezőgazdasági járadékot kapók, a művészeti nyugdíjsegélyben, valamint közszolgálati járadékban részesülők tartoznak. Vagyis összesen megközelítőleg 2,7 milliós szavazóbázisról van szó. Hogy meggyőzze ezt a tömeget, arra két lehetősége van a kormánynak. Az egyik szerint még idén újra megnyitja a költségvetés tárgyalását, s átírja a nyugdíjemelésről szóló részt, azaz hozzáigazítja a pénzromlás várható mértékéhez a jövő évi ellátást. A másik forgatókönyv szerint erre idén nem kerül sor, 2017-ben azonban valószínűleg a szokásos novemberi korrekció idején pótolja ki a nyugdíjakat, visszamenőlegesen az év elejéig. Ez utóbbi megoldás mellett két érv is szól. Az egyik, hogy az emelés látványosabb lehet, mintha azt az év elejétől havonta apránként kapnák meg a nyugdíjban lévők. A másik pedig, hogy akkor már alig fél esztendő lesz hátra a választásokig, s így könnyebben megmarad az érintettekben az egy összegben kifizetett nagyobb mértékű emelés emléke. A kedden megjelent kormányrendelet-tervezet véleményezésére egyébként alig két napot hagyott az előterjesztő Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hiszen holnaptól már nem fogadnak be módosító észrevételeket. Ez egyébként nem szokatlan a kormány gyakorlatában, hiszen az esetek jó részében nem igazán kíváncsiak az ellenzék, illetve a szakmai szervezetek véleményére, vagy legfeljebb csak látszategyeztetéseket rendeznek. Matits Ágnes nyugdíjszakértő a tervezett emelés kapcsán elmondta, a nyugdíjkasszában ugyan mostanra többlet halmozódott fel, azt azonban az érvényben lévő szabályok szerint nem lehet szétosztani. Az emelés mértéke nem lehet nagyobb, mint a hivatalosan bejelentett infláció, azaz 0,9 százalék. Úgynevezett nyugdíjprémiumot kellene azonban fizetni, ha a gazdasági növekedés meghaladja a három százalékot. Ettől azonban egyelőre nem kell tartani, hiszen jövőre a legoptimistább előrejelzések szerint is e mérték alatt marad a magyar gazdaság bővülése. Vagyis extra emelésre nem számíthatnak a nyugellátásban részesülők, így azon múlik a jövő évi havi apa► forinttal kap csak többet havonta a nyugdíjasok fele 2017-ben náljuk, hogy mikor és mennyivel emeli a 0,9 százalékos szintet a kormány. Fontos tudni, hogy bár elméletileg az inflációkövető emeléssel nem csökkenhet a nyugdíj reálértéke, ez a gyakorlatban korántsem biztos. Ahogy tavaly Matits Ágnes lapunknak elmondta, a pénzromlás mértékének meghatározásakor a nemzetgazdaságban átlagos fogyasztói szokások alapján kialakított árváltozás jelenti az adott évi inflációt, de ettől akár jelentősen is eltérhetnek a nyugdíjasok fogyasztói szokásai, így más lehet a fogyasztói kosaruk tartalma. Az idősebbek például kevesebb tartós fogyasztási cikket vásárolnak, ezzel szemben a kosarukban jelentős helyet foglalnak el az élelmiszerek, ráadásul gyógyszerekre is többet költenek, mint az átlag. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a százalékos emelés a nagyobb jövedelműeknek kedvező, a kisnyugdíjasoknak járó emelés alig érezhető. Az a kérdés, hogy apránkénti, vagy egyszeri látványos emelést kapnak a nyugdíjasok jövőre FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Kacsák is elkapták az egyre terjedő madárinfluenzát A baromfiágazat kára legalább 6-7 milliárd forint lehet • A fertőzés több európai államban is megjelent TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE Újabb háziszárnyas-állományokat vizsgálnak meg a hatóságok több helyen is az országban, Bács-Kiskun megyében ugyanis konkrétan felmerült a gyanúja, hogy madárinfluenza fertőzött meg baromfikat a Békés megyei Tótkomlóson nemrég kimutatott pulykafertőződés után. Egy újabb megbetegedést meg is erősített a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálata: a Bács-Kiskun megyei Kiskunmajsán egy nagy létszámú kacsatartótelepen azonosították ugyanazt a vírustörzset, amely Tótkomlóson is fertőzött. A gazdaság körül 3 kilométer sugarú védőkörzetet és 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetet rendelt el a hatóság. A Tótkomlóson beazonosított madárinfluenza-járvány kitörését a H5N8 törzs okozta, amit nagy valószínűséggel vadmadarak közvetítettek hozzánk Ázsiából. Ez ugyanaz a törzs, amely Európában most már több országban is megjelent - mondta lapunknak Bognár Lajos országos tiszti főállatorvos. A Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy kedden Lengyelország, Svájc, Ausztria és Németország is bejelentett vadmadárban ilyen vírustörzset, de az elmúlt években a világon máshol is ez okozott problémát. Tótkomlóson kilencezer pulykát öltek le a betegség miatt, a mai napig pedig a Dél-afrikai Köztársaság, Izrael, Japán, Hongkong, Kanada és Szerbia jelentett be korlátozást magyarországi baromfi bevitelére. Hongkong és Kanada csak Békés megyére, Szerbia pedig a kitörés körüli 50 kilométeres körzetre korlátozza az importtilalmat. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója lapunkkal azt közölte, hogy a szaktárca és a tanács már megkezdte az egyeztetést a kártalanításra és a járványvédelmi helyzetre vonatkozóan. Az ágazati kár értéke az elsődleges becslések alapján 6-7 milliárd forint lesz, figyelemmel a három hónapos időszakra, amely után az exportot legkorábban újra lehetne indítani - közölte a BTT elnök-igazgatója. Alig két hónapja, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a H5N8-as típusú madárinfluenza megjelenésére figyelmeztetett a délkelet-oroszországi Tuvai Köztársaság területén. A vándormadaraknál észlelt, más szárnyasokra is fertőző vírus ezen típusa a FAO szerint a fenti országok mellett már felütötte a fejét a dél-indiai Kerala tartományban is. A H5-ös altípus megjelenése újabb bizonyíték arra, hogy a vándormadarak potenciális vírushordozók lehetnek, vándorútjuk során terjesztik a betegséget. Több mint tíz éve, 2005 óta ez már a negyedik bizonyított, kontinenseket átszelő fertőzési hullám. A récefélék vándorlási útvonala mentén található összes ország érintett: a Közel-Kelet államai, az Európai Unió, Nyugat-Afrika, a volt Szovjetunió területe és Dél-Ázsia is. A FAO úgy véli, nem lehet megjósolni, hol lesz a következő vírusészlelés, és azt sem, hogy baromfitelepen vagy vadmadaraknál. A veszély 2017 tavaszáig fennáll. A Tuvában felbukkant H5N8- as madárinfluenza a vizsgálatok jelenlegi állása szerint az emberre nem jelent veszélyt. Az embernél előforduló, a madárinfluenza által okozott A típusú influenzamegbetegedést eddig nem hozták összefüggésbe ezzel a törzzsel. Növekvő export Visszafogottan alakult az import Az export euróban számolt értéke 1,9 százalékkal nőtt, az importé viszont 0,2 százalékkal csökkent szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A külkereskedelmi többlet június után idén másodszor haladta meg az egymilliárd eurót, miután 1,040 milliárdot tett ki. A szeptemberi export értéke 8,422 milliárd euró volt, az import viszont 7,382 milliárd euróra csökkent. Figyelmeztető az import enyhe visszaesése: kérdés, hogy a beruházási vagy a reexport célú készletezési tevékenység hagyhatott-e alább. (MN) A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege Folyó áron, millió euró, szeptemberi adatok 1040 2013 2014 2015 2016 Forrás: KSH / MN-grafika Bettölés A Dimenzió már nem biztosít A fenntarthatatlan üzleti modellből következő, nem orvosolt tőkeproblémák miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszavonta a Dimenzió Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület tevékenységi engedélyét. Egyúttal kezdeményezte az életbiztosítási állomány átruházását más biztosító vagy önkéntes nyugdíjpénztár részére, ez a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft. által kirendelt felügyeleti biztos feladata lesz. Az MNB szerint az egyesületi tagok megtakarításai rendelkezésre állnak, kár az ügyfeleket nem érte, és a fentiek miatt nincs teendőjük. (MN) Alku a Mercedest! Elhárult Kecskeméten a sztrájkveszély A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete tegnap két évre szóló, kiszámítható bérfelzárkóztató megállapodást kötött a Mercedes gyárral. Most először sikerült írásos megállapodást kötni a gyár vezetőivel, ennek keretében jelentős, mintegy 20 százalékos jövedelemnövekedéssel számolhatnak a munkavállalók két év alatt. A korábbi években 4-6 százalékos emelések voltak, 2017-ben a gyártósori munkavállalók bére 12 százalékkal, míg 2018-ban további 7 százalékkal nő, és az emelt alapbért tovább növelik a bérpótlékok. (MTI) gazdaság 11 Vonzza a rövid vámkezelés az ügyfeleket HORVÁTH ATTILA Magyarországnak érdeke, hogy minél rövidebb legyen az import vámkezelés ideje, így vonzóvá válhatunk az uniós gazdálkodók számára, akik hazánkba koncentrálhatják ehhez kapcsolódó ügyeiket. Ez bevételi szempontból előnyöket jelenthet a költségvetés számára - mondta lapunknak Fülöp Attila, az EU adó- és vámszakértője. Keddi sajtótájékoztatóján Molnár Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hazánkban 23 perc az átlagos vámkezelési idő, míg Hollandiában négy órán át zajlik egy ilyen munka. Fülöp Attila szerint sok oka lehet a különbségnek, többek között a vámkezeléseket támogató elektronikus rendszer működése, a lebonyolított áruforgalom mértéke, az intézményi feltételek, például az illetékességi és hatásköri viszonyok meghatározása. Úgy látja, Magyarország élen jár az elektronikus átállás megvalósításában a vámkezelések terén, az alapvető import- és exportvámeljárások elektronikus úton történnek, vagyis mára elhagyták a papíralapú munkát. Az idén májusban életbe lépett uniós vámkódex már a teljes digitalizáció bevezetését célozza meg a hatóság és az ügyfelek közötti kommunikáció terén. Szerinte a szaktudás megvan ahhoz, hogy megálljuk a helyünket ebben a versenyben. Hozzátette, a gazdálkodóknak az ideérkező áruról sok adatot meg kell adniuk, így a hatóság számára ismert, melyik szállítmány jelent kockázatot, és célzottan tudják ellenőrizni a szállítmányokat. Magyarország számára előnyös lehet az is, hogy májustól a tagállamok között az árut bármely országban lehet vámkezeltetni, így a gazdálkodók akkor is hazánkat választhatják az eljárás helyéül, ha nem ide érkezik az áru. Államháztartás Újabb költekezésbe kezd a kormány A vártnál jobban alakult az államháztartás központi alrendszere az idei első tíz hónapban - számolt be erről tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Emiatt újabb költekezésbe kezdhet a kormány, így a jövő heti ülésen már ötpontos javaslatcsomaggal áll elő a tárcavezető. A Modern városok program 52 milliárd forintos keretösszegét 30 milliárd forinttal emelné meg. Emellett javasolni fogják az Eximbank idei tőkeemelését 45 milliárd forint értékben. Más beruházásokra és felújításokra is többet költene Varga Mihály, de részleteket nem mondott. (W. T.)