Magyar Nemzet, 2017. február (80. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-21 / 44. szám
2017. FEBRUÁR 21., KEDD Polgári napilap LXXX. évfolyam, 44. szám 1. kiadás Ára: 235 forint Előfizetőknek: 118 forint w /V’Zit's Feketepiac ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR Filléres bérlakások 1989: Tőkés Lászlót tanúként faggatták Kihallgatás a romániai forradalom ügyében : 11 Bezárattak két budapesti patikát illegális gyógyszer-kereskedelem miatt © 4 ✓ A botrányok után Ferencváros vezetése is módosítana a kerületi rendeletén © 2 A felmentést még megérte A jogerős határozat után pár nappal meghalt Rejtő E. Tibor, a K&H-s brókerügy egyik vádlottja. s7 Bérszakadék / KSH: A pénzügyi ágazatban 519 ezer, az egészségügyiben 154 ezer forint az átlagjövedelem. Gyanús hitelkeret ! Róna Péter szerint magyarázatra szorul az Eximbank 207 milliárdos új-zélandi kihelyezése. ■jO Brüsszeli posztólé IU Gratuláció helyett a Facebookon oktatta ki Enyedi Ildikót Deutsch Tamás EP-képviselő. Csak az indítékról nem beszélt a Teréz körúti robbantó FEKETE GY. ATTILA Ő készítette a bombát, ő vitte a helyszínre, és ő is hozta működésbe a pokolgépet, de nem azzal a céllal, hogy bárkit is megöljön - lényegében mindent bevallott tegnapi folytatólagos kihallgatásán P. László, aki tavaly szeptemberben a Teréz körúton hátizsákjába rejtett házi készítésű pokolgépével súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott két ott járőröző fiatal rendőrnek. Csodával határos módon a robbantáskor közel kétszáz méteres sugarú körben szétrepülő többmaréknyi szög másoknak nem okozott sérülést. Részletes beismerő vallomást tett P. László, a robbantás indítékáról azonban nem beszélt a rendőröknek Brunner Tamás ügyvéd. P. László védője a tegnapi kihallgatás után lapunknak azt mondta: védence tettének indítéka még előtte is ismeretlen, erről tegnap sem beszélt. Persze ha elmondta volna, akkor sem hozhatná nyilvánosságra, hiszen ügyvédi titok, de - mint mondta - ő sem tudja, és láthatóan az ügyészeknek sem sikerült még kideríteniük. Védence állítólag tagadta, hogy „bármiféle problémája lett volna a rendőrökkel”. [Beismerő...] Folytatás az 5. oldalon ► Engedély nélküli kötvényüzlet Az offshore cég és az állam is jogszabályt sértett • Szijjártó vetette fel a vízumkiszervezést? MUNKATÁRSAINKTÓL A letelepedésikötvény-üzlet eddig sem arról volt ismert, hogy szigorú állami felügyelet mellett zajlana, most azonban újabb visszásságra bukkant a Magyar Nemzet. Az egyik offshore közvetítővállalkozás, az S&Z Program Ltd. tavaly úgy vásárolhatott állampapírt, hogy erre már nem volt engedélye, hiszen az Országgyűlés gazdasági bizottsága azt korábban már visszavonta. Az S&Z forgalmazási engedélyét még bizottsági elnökként Rogán Antal szüntette meg 2014 szeptemberében. Nem tudni, a kormánypárti többségű testület miért orrolt meg a liechtensteini cégre, hiszen eleve Fidesz-közeli vállalkozásnak számított a többi, egy kivételével offshore-helyszíneken bejegyzett társasághoz hasonlóan. A cégnek tehát tavaly már semmilyen jogalapja nem lett volna az állampapír megvásárlására, az államnak pedig a kérvény befogadására. A jelek szerint mindez csak úgy fordulhatott elő, hogy az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) illegálisan adta el az államkötvényt. Az ügyben kerestük a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt, az ÁKK-nál és a gazdasági bizottságnál is érdeklődtünk, de egyik helyről sem érkezett válasz kérdéseinkre. Közben Tarsoly Csaba, a csődbe ment Quaestor vezetője azt állította az ellene és társai ellen zajló per tegnapi tárgyalásán, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vetette fel neki a vízumok kiszervezésének ötletét. A minisztérium nem cáfolta, hogy voltak ilyen irányú tárgyalások, ám szerintük az ötletből végül nem lett semmi. A korábbi sajtóhírek szerint Kiss Szilárd agrárattasé közreműködésével a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztályán több ezer schengeni vízumot adtak el olyan orosz állampolgároknak, akikről valójában azt sem tudták, kicsodák. A külügyi tárca szerint ezek az ügyek a korábbi vezetés alatt történtek. Részletek a 2. és a 7., vezércikk a 9. oldalon ► milliárd forintot is kereshettek a kötvényüzleten a kormányközeli offshore cégek Szijjártó Péter Kiss Szilárd élettársával és Tarsoly Csabával avatta fel 2014 novemberében a moszkvai vízumközpontot fotó mti Szoknya és korrupció a nyitónapon • Személyeskedő vitába torkollott az Orbán-Vona parlamenti csörte SZABÓ ZSOLT-MARKOTAY CSABA A kormánypárti képviselők kerülték, az ellenzékiek viszont próbálták napirenden tartani az olimpiai pályázat és az aláírásgyűjtés ügyét a parlament tavaszi ülésszakának tegnapi nyitónapján ebből éles, személyeskedő vita alakult ki. Orbán Viktor miniszterelnök még az ülés előtt arról beszélt újságíróknak az olimpiával kapcsolatban, hogy most az a kérdés, hogy „tudunk-e egy pártügyből újra nemzeti ügyet csinálni”. A Jobbik elnöke, Vona Gábor viszont kifejtette, Orbán Viktor egy olimpiai lázban égő országban néhány hónap alatt lenullázta a társadalmi egységet, és hiába próbálja a fővárosra tolni a felelősséget, hiába próbál Tarlós István szoknyája mögé bújni, a felelősség az övé. Erre a kormányfő azzal reagált, hogy nem ő szokott más férfiak szoknyája mögé bújni. Lapunknak több kormánypárti politikus is arról beszélt tegnap, hogy aligha lehet helyreállítani a nemzeti egységet az olimpia kérdésében. A kormánypárti városvezetés a magyar pályázat viszszavonására készül, és a Magyar Olimpiai Bizottság is hazánk minimálisra csökkent esélyéről adott ki közleményt. Ugyanakkor a közgyűlésben egyre több kerületi polgármester áll ki a 2024-es budapesti olimpia mellett. Továbbiak a 3. oldalon Orbán Viktort felelősségre vonták az ellenzéki pártok fotó: Balogh dávid Trumpék folytatják az Obama-féle hidegháborút? ZORD GÁBOR LÁSZLÓ Egyre több jel utal arra, hogy az Oroszországgal és Putyin elnökkel szemben barátságosabb választási retorika ellenére a felálló Trump-adminisztráció folytatni szándékozik az elődje, Barack Obama által az ukrajnai válság után megkezdett új hidegháborús politikáját. A kommunikációs jelzések ugyan elsősorban nem magától az elnöktől érkeznek, de az Európába látogató miniszterek és Mike Pence alelnök nyilatkozataiból - többek között a minapi müncheni biztonságpolitikai konferencián elhangzottakból az körvonalazódik, hogy a remélt kiegyezéskeresés helyett továbbra is az elrettentésre alapoznák az orosz kapcsolatrendszert. Ennek jele, hogy rögzítették, a szankciók feloldásához elvárják a Krím visszaadását Ukrajnának, nem változtattak az Obamáék által eldöntött kelet-európai csapattelepítéseken és az idei évre - részben Magyarországra - tervezett hadgyakorlatokon, továbbá mind határozottabban kommunikálják, hogy Oroszország valóban megsértette az eredeti hidegháború lezárásában mérföldkőnek számító 1987-es szovjet-amerikai INF-szerződést. Mindez az intézményi tehetetlenség miatt már túlmegy azon a szinten, hogy a Trumpot „oroszbarátsága” miatt ért vádak kompenzálásának lehessen betudni. Bővebben a 10. oldalon