Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-05 / 103. szám
2017. MÁJUS 5., PÉNTEK Polgári napilap LXXX. évfolyam, 103. szám 1. kiadás Ára: 235 forint Előfizetőknek: 118 forint ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR Kegyeletsértés Francia indulatok Lehel László bevallotta, ő volt a Filozófus „Mozgásteret kínáltak, nem mondtam nemet” © 2 Letöltendő börtönnel sújtaná a temetkezési csalókat a Jobbik © 4 Az elnökjelöltek utolsó vitájának durva hangneme jellemezte a kampányt . II 5 Közel 40 ezret kérnek Csak pénzért hajlandó kiadni a kormányhivatal egyes Metal-Art Zrt.-vel kapcsolatos adatokat. 5 Halálkamion Vádat emeltek a 71 ember haláláért felelős afgán és bolgár embercsempészek ellen. Tudatosság / Bár megérné, csak kevesen élnek a kedvezményes bankszámlaváltás lehetőségével. 10 Kaktusz és fotel 10 Szelíd lengyel „szörnyetegek" a mozikban: Wajda utolsó filmje és thriller a világhírű horrorfestőről. Lealkudnák a különadót a távközlési cégek BODACZ PÉTER A legmagasabb szinten folynak tárgyalások a távközlési különadó csökkentéséről a kormány és a szolgáltatók között. A társaságok több felajánlást is tettek a teher csökkentésének fejében, ám egyelőre csak az egyeztetésekig jutottak - értesült lapunk piaci forrásokból. Mint megtudtuk, a Telenor tavaly év végén kinevezett vezérigazgatója, Alexandra Reich Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel egyeztetett a kérdésben nemrégiben, de korábban ► milliárd forintot kíván beszedni idén az állam a szolgáltatóktól különadó címén több alkalommal is szóba került az adócsökkentés a kormány képviselői, valamint a Magyar Telekom és a Vodafone vezetőinek tárgyalásain. Hogy az áttörés várat magára, jól mutatja az is, hogy a héten a parlament elé terjesztett költségvetési törvény, illetve az adótörvény tervezete sem szól arról, hogy csökkenne a 2012 óta kivetett teher. Név nélkül nyilatkozó ágazati forrásunk szerint a távközlési társaságok azt szeretnék elérni, hogy a jelenleginél nagyobb befolyással legyenek az államnak fizetendő milliárdok felhasználására. [Távközlés:...] Folytatás a 7. oldalon ► Rendszerszintű problémák • Felfüggesztették az éheztetéssel is vádolt gödi intézmény igazgatóját KUSLITS SZONJA Úgy tűnik, elismeri az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a gödi Topház Speciális Otthonban borzalmas higiéniai körülmények között, lekötözve, éheztetve és bántalmazva töltik a mindennapokat a fogyatékossággal élő gyerekek. Tegnapi közleményükben ugyanis azt írták: a kormány elfogadhatatlannak tartja az intézményben történteket. Az otthont fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azonnal felfüggesztette az intézmény megbízott igazgatóját, Lantosné Berkesi Juditot, és elrendelte új vezető ideiglenes kinevezését, valamint a minisztérium rendkívüli vizsgálatot indított. A Topház most felfüggesztett igazgatójáról tegnap az Abcúg.hu azt közölte: éveken át súlyos gondok voltak az általa vezetett pilisvörösvári Napsugár Speciális Otthonban, tavaly novemberben mégis őt tették a gödi otthon élére. A Topházban értelmi fogyatékos, mozgás- és halmozottan sérült gyerekek és felnőttek is élnek. A civil szervezet jelentésében arról ír, hogy a 220 férőhelyes intézményben kényszerzubbonyt használtak, sok az alultáplált gyerek, vannak, akiknek saját ruhái sincsenek. [Rendszer...] Folytatás a 4. oldalon ► Az otthon néhány lakójával indult útnak tegnap egy busz Gödön. Zárt világ fotó: székelyhídi balázs •’SvyVTv.\ Tovább nőhet a szakadék az unión belül KUTHIÁRON Az EU jövője csak többsebességű lehet - legalábbis egyre több jel utal arra, hogy így gondolják a brüsszeli vezetők. Most például Pierre Moscovici, a pénzügyekért felelős francia, uniós biztos tett érdekes javaslatot. Szerinte 2021-től szükség lenne egy külön eurózóna-miniszterre, egyebek közt ő felelne az eurózóna külön költségvetéséért is. Az ötlettel kap-Egyelőre nem tudni, mit jelentene az EU-ban az egyik vagy másik sebességhez tartozmi csalatban több szakértőt is megkérdeztünk. Gálik Zoltán, a Corvinus tanára szerint az EU jelenlegi működési keretei mellett nem meglepő a felvetés, míg Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, az illetékesek egyelőre nem töltötték meg tartalommal a sebességek fogalmát, olyan tagállam pedig, amelyik deklaráltan a lassú sávban maradna, egyelőre nem volt. Feledy Botond uniós szakértő hozzáfűzte, Magyarország sem tette még le a voksát sem a gyorsító, sem a lassító sáv mellett, ezen a ponton ugyanis egyszerűen nem lehet eldönteni, melyik lenne jobb nekünk. Összességében alighanem kettőnél is több sebességre lesz szükség. Részletek a 10. oldalon Példátlan állami luxusjuttatások a Várban • A polgármester volt felesége is potom ötszáz forintos négyzetméteráron bérel lakást HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ Úgy tűnik, nem véletlenül titkolta volna el az állami tulajdonú budavári ingatlanhasznosító társaság, hogy mennyiért adja bérbe a Várnegyed egyik legelőkelőbb részén fekvő Dísz tér 15. szám alatt található lakásokat, amelyek egyikében a budavári polgármester volt felesége is lakik. Legalábbis erre utalnak azok a közérdekű adatok, amelyeket a Magyar Nemzet bírósági úton kényszerített ki a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-től. Ezek szerint a patinás műemlék épület lakói olcsóbban bérelhetnek panorámás lakást az államtól a főváros I. kerületében, mint amenynyiért Salgótarjánban, Baján, Nyíregyházán vagy épp Nagykanizsán lehet piaci alapon. Az állami társaságtól kiperelt adatok szerint a szóban forgó épületben hat lakás, három iroda, egy postahivatal és egy irodahelyiséggel közös muzeális kiállítóhely van. A legnagyobb -158 négyzetméteres - lakásban lakik Nagy Gábor Tamás polgármester volt felesége, aki a tetőtéri lakásért havonta alig több mint 80 ezer forintot fizet az ingatlanhasznosítónak, azaz mindöszsze 510 forintot négyzetméterenként. Korábban egyébként a polgármester is itt lakott, a kaputelefonon nemrég még az ő neve is szerepelt. Ugyanekkora négyzetméterár mellett másik két lakó 38 ezer, illetve 39 ezer forintot fizet, előbbi egy 76 négyzetméteres, utóbbi pedig egy 78 négyzetméteres összkomfortos lakásért. [Lakásár...] Folytatás a 2. oldalon ► Zavar az éterben: nem megy a pénz Felcsútra • Sportcsarnokra és konferencia-központra kell a támogatás, a pénz fele van csak meg JANDÓ ZOLTÁN Veszélybe kerülhet a felcsúti sportcsarnok és konferencia-központ finanszírozása, miután a Puskás-akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FINA) a sportfejlesztési programjában jóváhagyott összeg felét sem tudta április végéig összegyűjteni társaságiadó-felajánlásokból (tao). Pedig a szervezet - amit Orbán Viktor alapított és Mészáros Lőrinc elnököl - , ezúttal minden korábbinál több pénzből gazdálkodhatna. Tavaly december elején a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) 2,93 milliárd forintos programra adta áldását, azaz elvileg a FINA enynyi adóforintot próbálhat meg összekalapozni (a taopénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják). A Felcsút a dotáció nagy részét az úgynevezett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sportkomplexum már egy évvel korábban megkezdett építésére igényelte. A sportcsarnok és konferencia-központ befejezésére, illetve a tó kialakítását is magába foglaló parkosításra összesen 3,57 milliárd forintot szántak, amiből bő 2,5 milliárd lenne támogatás, a többi önrész. Igen ám, de szűk két hónappal a június 30-i határidő kifutása előtt - legalábbis az MLSZ hozzáférhető adatai szerint - még csak 1,3 milliárd forinton állt a felcsúti laoszámláló. Az akadémiához irányított adóforintok látszólagos elakadása azért érdekes, mert korábban soha nem jelentett problémát a szervezetnek a támogatás begyűjtése. [Zavar...] Folytatás a 2. oldalon ► Mészáros Lőrinc fotó: mti/Komka Péter