Magyar Nemzet, 2018. március (81. évfolyam, 51-74. szám)

2018-03-10 / 59. szám

2018. MÁRCIUS 10., SZOMBAT A goromba tábornok esete a Petőfi-szoborral • Történet arról, hogy a költői vérmérséklet nem minden esetben a katonaság felső vezetésének szája íze szerint való BENEDEK SZABOLCS Regényes idők Az ország és egyben a világ legelső Pe­­tőfi-szobra Budapesten, a Duna-parton, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, a költő­ről elnevezett téren áll. Számtalan ren­dezvényt, ünnepséget, megemlékezést és demonstrációt tartottak talapzata kö­rül, de már az avatásáig vezető út sem volt mindennapi. A nehézségek azzal kezdődtek, hogy Pest-Buda első emlék­szobra éppenséggel azt a Hentzi tábor­nokot ábrázolta, aki 1849 tavaszán Bu-A komáromi hős a Nemzet­ben részletesen is elmesélte, milyen konfliktusba kevere­dett 1849-ben Petőfivel ha várát védte az ostromló honvédsereg ellen, amelynek során halálos sebet ka­pott. Ennek fényében nem csoda, hogy hosszú évekbe telt, mire a Reményi Ede hegedűművésztől induló kezdeménye­zésre, miszerint Petőfi Sándor is szobrot kapjon a városban, a hatóságok rábólin­tottak. A kiegyezést követően megválto­zott politikai légkörben felgyorsultak az események, ám a szükséges pénz így is lassan gyűlt össze, a helyszín kijelölé­se körül is voltak viták, ráadásul a szo­bor elkészítésével megbízott Izsó Mik­lós, a kor neves szobrásza­­ hosszas elő­készületeket követően, amelybe külföldi tanulmányutak, valamint a költő ugyan­csak fiatalon elhunyt fia, Zoltán halotti maszkjának elkészítése is beletartozott - 1875-ben meghalt, így a művet tanítvá­nya, Huszár Adolf készítette el mesteré­nek tervei alapján. Az avatásra többszöri halasztást kö­vetően 1882. október 15-én került sor. A ceremónia akkora lelkesedést váltott ki, hogy a Vasárnapi Újság például két egy­mást követő számában is beszámolt róla: főpolgármester, miniszterek, képviselők és más méltóságok jelentek meg az ese­ményen, még egy ódapályázatot is kiír­tak, amelyet Endrődi Sándor nyert meg. A legnagyobb szenzációt azonban a Pe­tőfit személyesen ismerő pályatárs, Jókai Mór beszéde jelentette, annak is azon szakasza, amelyben az írófejedelem a költő egyik utolsó, Egy goromba tábor­nokhoz című versét is szóba hozta, meg­említve, hogy a közhiedelemmel ellen­tétben az nem Mészáros Lázár hadügy­miniszterről szól - akit Petőfi egy másik, a Lenkei századát ünneplő költeményé­ben támadott, és akivel személyes nézet­­eltérése is támadt. Nem ez volt az egyet­len hasonló eset a költő katonai pálya­futása során. Két nappal a szoboravatás után a Nemzet című lapban a szabadság­­harc egy másik hőse, Klapka György sze­mélyes hangvételű cikkben ismerte be, hogy a goromba tábornok ő volt. Igaz, ez nem mindenki számára lehetett újdon­ság, hiszen amikor a vers Petőfi öccse, István jóvoltából a Budapesti Szemle 1874. március-áprilisi számában először megjelent, a Vasárnapi Újság rögtön megírta, hogy Klapkáról szól. Nyolc és fél évre rá, a szoboravatás apropóján a komáromi hős a Nemzetben részletesen is elmesélte, milyen konfliktusba kevere­dett 1849 májusában Petőfivel. Eszerint a költő megjelentetett egy meglehetősen neheztelő cikket Vécsey Károly honvéd­­tábornokról, mire az akkor hadügymi­niszteri posztot viselő Klapka magához hívatta a Debrecenben futárszolgálattal átutazó Petőfit, és felhívta figyelmét eljá­rásának helytelenségére, majd azzal bo­csátotta el, hogy amennyiben nem tudja összeegyeztetni vérmérsékletét a kato­nai fegyelemmel, jobb, ha a lantot vá­lasztja a kard helyett. Békítő szándék­kal viszont másnapra baráti beszélgetés­re hívta a költőt, aki maga helyett (már Szolnokról) egy sértő levelet küldött. Két héttel később, Buda visszavétele után ta­lálkoztak megint, és akkor Klapka fel­jebbvaló megsértésére hivatkozva lecsu­­katta a költőt, akit néhány órával később Görgei Artúr közbenjárására engedett szabadon. A történetet Petőfi szemszögéből is ismerjük, aki levélben számolt be arról, hogy ő Bem József jóváhagyásával hoz­ta le a Vécseyt parancsmegtagadás mi­att elmarasztaló katonai iratot a Honvéd című lapban, ám Klapka ezt nemcsak számonkérte rajta, de egyenesen pök­hendien bánt vele, ami után ő békeidő­ben párbajra hívta volna, ám hogy hábo­rúban ne egymást, hanem az ellenséget kaszabolják, inkább távozik a hadsereg kötelékéből (a levél címzettje éppenség­gel Petőfi imádott Bem apósa, a költő má­jus végén mondott le - immáron másod­szor - katonai rangjáról). Négy évvel a szobor avatása után Klapka önéletrajzában elárulta, hogy bár 1849 májusában haditörvényszék­kel fenyegette, voltaképpen esze ágában sem volt ilyen eljárás alá vonni a költőt. Inkább csak fegyelmezni akarta. Miután Görgeivel konzultáltak, szabadon bo­csátotta, sőt kezet is fogott a költővel. Ezek után csodálkozva tapasztalta, hogy amaz ilyen hangvételű versben emléke­zett meg róla. „De ha Petőfi még töb­bet, tízszer többet írt volna is ellenem, és ha százszor megsértett volna is, a bá­mulat, melyet bennem művei keltettek, mindig megmarad bennem sértetlenül. S az érzelmektől áthatottan szórom én is két kézzel a babérlevelet arra az emlék­oszlopra, melyet a hálás nemzet emelt az ő halhatatlan géniuszának” - írta még 1882. október 17-i cikkében Klapka. Klösz György 1899 körül készült felvétele a budapesti Petőfi Sándor-szoborról FORRÁS: FORTEPAN Emlékezzünk, ami az asztalunkon van, nem csak a mienk Roberto Alborghetti könyvéből sok minden kiderül Ferenc pápáról a családja kedvelt receptjein keresztül B. KOVÁCS GERGELY Minél magasabban áll valaki a ranglét­rán, annál kevésbé tudjuk róla elképzel­ni, hogy személyesen odafigyel a gaszt­ronómia apró részleteire, vagy akár ma­ga is bevethető a konyhában. Az Örkény István Könyvesboltban csütörtökön ki­derült, hogy Ferenc pápa is közéjük tar­tozik. Itt mutatták be Roberto Alborghetti könyvét Ferenc pápa asztalánál címmel. Az igényes kivitelezésű, fényképek­kel gazdagon illusztrált kötet méltatásá­ra Beer Miklós váci megyés püspököt kér­ték fel, de előtte még Kassai Zsigmond, a kötet szerkesztője ismertette néhány szóban a könyvet, és elmondta, Rober­to Alborghetti műve nem szakácskönyv, hanem sokkal inkább gasztronómiai életrajz, amely recepteket is tartalmaz. Lapjain megelevenedik Ferenc pápa csa­ládjának története, az Argentínában töl­tött gyerekkor, a Buenos Aires-i püspöki, majd érseki időszak, valamint az utóbbi öt éve Rómában, mindez az étkezéskul­túrába beágyazva. Sok minden kiderül a pápáról azokon a fogásokon keresztül, amelyeket a családjával közösen fogyasz­tott. Kassai arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan egyházfőről van szó, akinek fontos a szolidaritás, és ez az oldala szá­mos történeten keresztül kidomborodik a könyvben. Olasz és argentin ételrecep­tek egyaránt részét képezik a kötetnek, ezek többségükben egyszerűen elkészít­hetők, és az alapanyagok itthon is köny­­nyen beszerezhetők hozzájuk. Megtudtuk, hogy Bergoglio család­jának apai ága 1929-ben vándorolt ki Olaszországból Argentínába, és Ferenc pápa életében azért is foglal el különö­sen fontos helyet a gasztronómia, mert apai nagymamája, Rosa sokat foglalko­zott a konyhai dolgokkal, kiválóan fő­zött, és tanítgatta is a családot a tudo­mányára. Olyannyira, hogy amikor a pá­pa édesapja megismerte majdani, főzni még nem tudó feleségét, a férj édesanyja „vette kezelésbe” menyét, és kiváló sza­kácsot faragott belőle. Amikor aztán Bergoglio édesany­ja egyik későbbi gyermeke megszülé­se után átmenetileg lebénult, a későb­bi pápa gondoskodott róla, méghozzá úgy, hogy az anya lépésről lépésre dik­tálta, mit kell tennie. Azt már tényleg csak kevesen tudják, hogy az egyházfő­nek élelmiszermérnöki végzettsége is van, nyilván nem függetlenül a család­ban szerzett élményektől. A „jó étvágyat az ebédhez!” gyakori, visszatérő jókíván­sága Ferenc pápának nyilvános megszó­lalásai alkalmával is. Beer Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy a pápa gyakran szóba hozza a pa­zarlás, az ételhulladék kérdését. Szerin­te ez az érzékenysége azért is alakulha­tott ki, mert gyakran megtapasztalta maga körül a nyomorúságot, a nélküle­ Azt már tényleg csak kevesen tudják, hogy az egyházfőnek élelmiszer­­mérnöki végzettsége is van rész. A püspök kérte a könyvbemutatón megjelenteket, hogy amikor leülnek az étkezőasztalhoz, legyenek tisztában ve­le, hány helyen nem jut étel. Emlékezte­tett, a pápa mindenkit int, hogy tudjuk, ami az asztalon van, nem csak a mienk. Felidézte, hogy amikor gyerekkorá­ban családjával kitelepítették egy szabol­csi faluba, az egyik helyi család osztotta meg velük a házát. A mai napig vele élő emlék, hogy rétessel kínálták, és csak amikor beleharapott, akkor vette észre, hogy az káposztás, amin nagyon meg­lepődött, mert csak édes réteshez volt szokva. Alapélménye, hogy ezekben a é­vekben mindent megosztottak egymás­sal az egymásra utalt családok. Ezért is tartja fontosnak, hogy ma is észreve­gyük azokat, akiknek nincs. A beszélge­tés végén azért kiderült, ha gyümölcsle­ves és Újházi-tyúkhúsleves közül választ­hat, utóbbi kerül az asztalra. Ki tudja, talán Ferenc pápának is az ínyére lenne. " Karikatúra Dunakeszi díszpolgára lesz Sajdik Ferenc Dunakeszi önkormányzata díszpolgá­ri címet adományoz Sajdik Ferenc Kos­suth- és Munkácsy Mihály-díjas grafi­kus-karikaturistának, Pom Pom és más legendás figurák alkotójának. Két évvel ezelőtt nyílt kiállítása a művésznek Du­nakeszin, ahol gyermekkorát töltötte, akkor indult aláírásgyűjtés azért, hogy a város - Budapest és Vác után - fogad­ja díszpolgárává Sajdikot. A címet már­cius 29-én, csütörtök délután 14 órakor a helyi művelődési központ színház­­termében adják át, a Magyarság Galé­riában pedig kamaratárlat nyílik Sajdik Ferenc rajzaiból. (MN) Öt év után ismét Magyar írók a párizsi könyvszalonon A március 16-19. között zajló párizsi könyvvásáron öt év után megint lesz magyar stand. Itt délelőttönként Lázár Ervin mesevilága elevenedik meg, es­ténként pedig Bodor Ádám, Totth Be­nedek, Hász Róbert és Tolnai Ottó rész­vételével rendeznek pódiumbeszélge­téseket. A Porte de Versailles-ban zajló rendezvény díszvendége idén Sardzsa, az Egyesült Arab Emírségek harmadik legnagyobb emírsége lesz. A meghívás része azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a kulturális értékek terjeszté­se iránt elkötelezett Franciaország és az emírség kapcsolatát erősítik. (MN) Múzeumok éjszakája Pécs lesz a kiemelt helyszín Pécs lesz a központi helyszíne, valamint családok és a kultúra kapcsolata lesz a központi üzenete az idén június 23-án megrendezendő Múzeumok éjszakájá­nak. A programhoz csatlakozó intézmé­nyek a gyűjteményükhöz köthető jeles családok örökségét, kincseit, a család és a múzeum kapcsolódási pontjait meg­mutatva alakítják ki aznapi programju­kat. A tavalyi Múzeumok éjszakáján az összesített adatok szerint egy nap alatt a részt vevő 433 - közülük 299 vidéki - in­tézményben több mint kétezer progra­mot tartottak, és több mint 400 ezer lá­togatót regisztráltak. (MN) Kultúra 13 A fogoly 93 évesen rendez Peter Brook Peter Brook 93 évesen újra rendez Pá­rizsban: a kortárs színház egyik legje­lentősebb alkotója ezúttal saját darab­ját vitte színre, amelyet egy több mint hetven évvel ezelőtti afganisztáni út­ja ihletett. A The Prisoner (A fogoly) című, hetvenperces humanista és köl­tői történet a megváltásról és az embe­ri szabadságról szól. Főhőse egy az ap­ja meggyilkolása miatt elítélt fiatal férfi, akinek egy politikai foglyok részére a si­vatagban fenntartott börtönnel szem­ben, egyedül kell letöltenie büntetését. Az angol nyelvű előadás főszerepét a Sri Lanka-i Hiran Abeysekera alakítja. (MTI)

Next