Magyar Nemzet, 2018. március (81. évfolyam, 51-74. szám)
2018-03-10 / 59. szám
2018. MÁRCIUS 10., SZOMBAT A goromba tábornok esete a Petőfi-szoborral • Történet arról, hogy a költői vérmérséklet nem minden esetben a katonaság felső vezetésének szája íze szerint való BENEDEK SZABOLCS Regényes idők Az ország és egyben a világ legelső Petőfi-szobra Budapesten, a Duna-parton, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, a költőről elnevezett téren áll. Számtalan rendezvényt, ünnepséget, megemlékezést és demonstrációt tartottak talapzata körül, de már az avatásáig vezető út sem volt mindennapi. A nehézségek azzal kezdődtek, hogy Pest-Buda első emlékszobra éppenséggel azt a Hentzi tábornokot ábrázolta, aki 1849 tavaszán Bu-A komáromi hős a Nemzetben részletesen is elmesélte, milyen konfliktusba keveredett 1849-ben Petőfivel ha várát védte az ostromló honvédsereg ellen, amelynek során halálos sebet kapott. Ennek fényében nem csoda, hogy hosszú évekbe telt, mire a Reményi Ede hegedűművésztől induló kezdeményezésre, miszerint Petőfi Sándor is szobrot kapjon a városban, a hatóságok rábólintottak. A kiegyezést követően megváltozott politikai légkörben felgyorsultak az események, ám a szükséges pénz így is lassan gyűlt össze, a helyszín kijelölése körül is voltak viták, ráadásul a szobor elkészítésével megbízott Izsó Miklós, a kor neves szobrásza hosszas előkészületeket követően, amelybe külföldi tanulmányutak, valamint a költő ugyancsak fiatalon elhunyt fia, Zoltán halotti maszkjának elkészítése is beletartozott - 1875-ben meghalt, így a művet tanítványa, Huszár Adolf készítette el mesterének tervei alapján. Az avatásra többszöri halasztást követően 1882. október 15-én került sor. A ceremónia akkora lelkesedést váltott ki, hogy a Vasárnapi Újság például két egymást követő számában is beszámolt róla: főpolgármester, miniszterek, képviselők és más méltóságok jelentek meg az eseményen, még egy ódapályázatot is kiírtak, amelyet Endrődi Sándor nyert meg. A legnagyobb szenzációt azonban a Petőfit személyesen ismerő pályatárs, Jókai Mór beszéde jelentette, annak is azon szakasza, amelyben az írófejedelem a költő egyik utolsó, Egy goromba tábornokhoz című versét is szóba hozta, megemlítve, hogy a közhiedelemmel ellentétben az nem Mészáros Lázár hadügyminiszterről szól - akit Petőfi egy másik, a Lenkei századát ünneplő költeményében támadott, és akivel személyes nézeteltérése is támadt. Nem ez volt az egyetlen hasonló eset a költő katonai pályafutása során. Két nappal a szoboravatás után a Nemzet című lapban a szabadságharc egy másik hőse, Klapka György személyes hangvételű cikkben ismerte be, hogy a goromba tábornok ő volt. Igaz, ez nem mindenki számára lehetett újdonság, hiszen amikor a vers Petőfi öccse, István jóvoltából a Budapesti Szemle 1874. március-áprilisi számában először megjelent, a Vasárnapi Újság rögtön megírta, hogy Klapkáról szól. Nyolc és fél évre rá, a szoboravatás apropóján a komáromi hős a Nemzetben részletesen is elmesélte, milyen konfliktusba keveredett 1849 májusában Petőfivel. Eszerint a költő megjelentetett egy meglehetősen neheztelő cikket Vécsey Károly honvédtábornokról, mire az akkor hadügyminiszteri posztot viselő Klapka magához hívatta a Debrecenben futárszolgálattal átutazó Petőfit, és felhívta figyelmét eljárásának helytelenségére, majd azzal bocsátotta el, hogy amennyiben nem tudja összeegyeztetni vérmérsékletét a katonai fegyelemmel, jobb, ha a lantot választja a kard helyett. Békítő szándékkal viszont másnapra baráti beszélgetésre hívta a költőt, aki maga helyett (már Szolnokról) egy sértő levelet küldött. Két héttel később, Buda visszavétele után találkoztak megint, és akkor Klapka feljebbvaló megsértésére hivatkozva lecsukatta a költőt, akit néhány órával később Görgei Artúr közbenjárására engedett szabadon. A történetet Petőfi szemszögéből is ismerjük, aki levélben számolt be arról, hogy ő Bem József jóváhagyásával hozta le a Vécseyt parancsmegtagadás miatt elmarasztaló katonai iratot a Honvéd című lapban, ám Klapka ezt nemcsak számonkérte rajta, de egyenesen pökhendien bánt vele, ami után ő békeidőben párbajra hívta volna, ám hogy háborúban ne egymást, hanem az ellenséget kaszabolják, inkább távozik a hadsereg kötelékéből (a levél címzettje éppenséggel Petőfi imádott Bem apósa, a költő május végén mondott le - immáron másodszor - katonai rangjáról). Négy évvel a szobor avatása után Klapka önéletrajzában elárulta, hogy bár 1849 májusában haditörvényszékkel fenyegette, voltaképpen esze ágában sem volt ilyen eljárás alá vonni a költőt. Inkább csak fegyelmezni akarta. Miután Görgeivel konzultáltak, szabadon bocsátotta, sőt kezet is fogott a költővel. Ezek után csodálkozva tapasztalta, hogy amaz ilyen hangvételű versben emlékezett meg róla. „De ha Petőfi még többet, tízszer többet írt volna is ellenem, és ha százszor megsértett volna is, a bámulat, melyet bennem művei keltettek, mindig megmarad bennem sértetlenül. S az érzelmektől áthatottan szórom én is két kézzel a babérlevelet arra az emlékoszlopra, melyet a hálás nemzet emelt az ő halhatatlan géniuszának” - írta még 1882. október 17-i cikkében Klapka. Klösz György 1899 körül készült felvétele a budapesti Petőfi Sándor-szoborról FORRÁS: FORTEPAN Emlékezzünk, ami az asztalunkon van, nem csak a mienk Roberto Alborghetti könyvéből sok minden kiderül Ferenc pápáról a családja kedvelt receptjein keresztül B. KOVÁCS GERGELY Minél magasabban áll valaki a ranglétrán, annál kevésbé tudjuk róla elképzelni, hogy személyesen odafigyel a gasztronómia apró részleteire, vagy akár maga is bevethető a konyhában. Az Örkény István Könyvesboltban csütörtökön kiderült, hogy Ferenc pápa is közéjük tartozik. Itt mutatták be Roberto Alborghetti könyvét Ferenc pápa asztalánál címmel. Az igényes kivitelezésű, fényképekkel gazdagon illusztrált kötet méltatására Beer Miklós váci megyés püspököt kérték fel, de előtte még Kassai Zsigmond, a kötet szerkesztője ismertette néhány szóban a könyvet, és elmondta, Roberto Alborghetti műve nem szakácskönyv, hanem sokkal inkább gasztronómiai életrajz, amely recepteket is tartalmaz. Lapjain megelevenedik Ferenc pápa családjának története, az Argentínában töltött gyerekkor, a Buenos Aires-i püspöki, majd érseki időszak, valamint az utóbbi öt éve Rómában, mindez az étkezéskultúrába beágyazva. Sok minden kiderül a pápáról azokon a fogásokon keresztül, amelyeket a családjával közösen fogyasztott. Kassai arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan egyházfőről van szó, akinek fontos a szolidaritás, és ez az oldala számos történeten keresztül kidomborodik a könyvben. Olasz és argentin ételreceptek egyaránt részét képezik a kötetnek, ezek többségükben egyszerűen elkészíthetők, és az alapanyagok itthon is könynyen beszerezhetők hozzájuk. Megtudtuk, hogy Bergoglio családjának apai ága 1929-ben vándorolt ki Olaszországból Argentínába, és Ferenc pápa életében azért is foglal el különösen fontos helyet a gasztronómia, mert apai nagymamája, Rosa sokat foglalkozott a konyhai dolgokkal, kiválóan főzött, és tanítgatta is a családot a tudományára. Olyannyira, hogy amikor a pápa édesapja megismerte majdani, főzni még nem tudó feleségét, a férj édesanyja „vette kezelésbe” menyét, és kiváló szakácsot faragott belőle. Amikor aztán Bergoglio édesanyja egyik későbbi gyermeke megszülése után átmenetileg lebénult, a későbbi pápa gondoskodott róla, méghozzá úgy, hogy az anya lépésről lépésre diktálta, mit kell tennie. Azt már tényleg csak kevesen tudják, hogy az egyházfőnek élelmiszermérnöki végzettsége is van, nyilván nem függetlenül a családban szerzett élményektől. A „jó étvágyat az ebédhez!” gyakori, visszatérő jókívánsága Ferenc pápának nyilvános megszólalásai alkalmával is. Beer Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy a pápa gyakran szóba hozza a pazarlás, az ételhulladék kérdését. Szerinte ez az érzékenysége azért is alakulhatott ki, mert gyakran megtapasztalta maga körül a nyomorúságot, a nélküle Azt már tényleg csak kevesen tudják, hogy az egyházfőnek élelmiszermérnöki végzettsége is van rész. A püspök kérte a könyvbemutatón megjelenteket, hogy amikor leülnek az étkezőasztalhoz, legyenek tisztában vele, hány helyen nem jut étel. Emlékeztetett, a pápa mindenkit int, hogy tudjuk, ami az asztalon van, nem csak a mienk. Felidézte, hogy amikor gyerekkorában családjával kitelepítették egy szabolcsi faluba, az egyik helyi család osztotta meg velük a házát. A mai napig vele élő emlék, hogy rétessel kínálták, és csak amikor beleharapott, akkor vette észre, hogy az káposztás, amin nagyon meglepődött, mert csak édes réteshez volt szokva. Alapélménye, hogy ezekben a években mindent megosztottak egymással az egymásra utalt családok. Ezért is tartja fontosnak, hogy ma is észrevegyük azokat, akiknek nincs. A beszélgetés végén azért kiderült, ha gyümölcsleves és Újházi-tyúkhúsleves közül választhat, utóbbi kerül az asztalra. Ki tudja, talán Ferenc pápának is az ínyére lenne. " Karikatúra Dunakeszi díszpolgára lesz Sajdik Ferenc Dunakeszi önkormányzata díszpolgári címet adományoz Sajdik Ferenc Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus-karikaturistának, Pom Pom és más legendás figurák alkotójának. Két évvel ezelőtt nyílt kiállítása a művésznek Dunakeszin, ahol gyermekkorát töltötte, akkor indult aláírásgyűjtés azért, hogy a város - Budapest és Vác után - fogadja díszpolgárává Sajdikot. A címet március 29-én, csütörtök délután 14 órakor a helyi művelődési központ színháztermében adják át, a Magyarság Galériában pedig kamaratárlat nyílik Sajdik Ferenc rajzaiból. (MN) Öt év után ismét Magyar írók a párizsi könyvszalonon A március 16-19. között zajló párizsi könyvvásáron öt év után megint lesz magyar stand. Itt délelőttönként Lázár Ervin mesevilága elevenedik meg, esténként pedig Bodor Ádám, Totth Benedek, Hász Róbert és Tolnai Ottó részvételével rendeznek pódiumbeszélgetéseket. A Porte de Versailles-ban zajló rendezvény díszvendége idén Sardzsa, az Egyesült Arab Emírségek harmadik legnagyobb emírsége lesz. A meghívás része azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a kulturális értékek terjesztése iránt elkötelezett Franciaország és az emírség kapcsolatát erősítik. (MN) Múzeumok éjszakája Pécs lesz a kiemelt helyszín Pécs lesz a központi helyszíne, valamint családok és a kultúra kapcsolata lesz a központi üzenete az idén június 23-án megrendezendő Múzeumok éjszakájának. A programhoz csatlakozó intézmények a gyűjteményükhöz köthető jeles családok örökségét, kincseit, a család és a múzeum kapcsolódási pontjait megmutatva alakítják ki aznapi programjukat. A tavalyi Múzeumok éjszakáján az összesített adatok szerint egy nap alatt a részt vevő 433 - közülük 299 vidéki - intézményben több mint kétezer programot tartottak, és több mint 400 ezer látogatót regisztráltak. (MN) Kultúra 13 A fogoly 93 évesen rendez Peter Brook Peter Brook 93 évesen újra rendez Párizsban: a kortárs színház egyik legjelentősebb alkotója ezúttal saját darabját vitte színre, amelyet egy több mint hetven évvel ezelőtti afganisztáni útja ihletett. A The Prisoner (A fogoly) című, hetvenperces humanista és költői történet a megváltásról és az emberi szabadságról szól. Főhőse egy az apja meggyilkolása miatt elítélt fiatal férfi, akinek egy politikai foglyok részére a sivatagban fenntartott börtönnel szemben, egyedül kell letöltenie büntetését. Az angol nyelvű előadás főszerepét a Sri Lanka-i Hiran Abeysekera alakítja. (MTI)