Magyar Nemzet, 2020. január (83. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-14 / 11. szám
POLGÁRI NAPILAP LXXXIII. évfolyam 11. szám 2020. január 14., kedd Ára: 180 Ft www.magyarnemzet.hu Börtönbüntetésre ítélték Hunvald Györgyöt 2. oldal Biztonsági protokoll az iraki Felújításra is kiterjesztik a falusi magyaroknál 9. oldal csokot 4. oldal Nyolc magyar egyetem került az élvonalba Csókás Adrienn A Szent István Egyetem belépésével a korábbi hét helyett már nyolc magyar felsőoktatási intézmény kapott helyet a világ 1400 legjobb egyetemét felsoroló ranglistán. A tizenhárom különböző mutató alapján összeállított Times Higher Education-lista a legjobbak között tartja számon a Semmelweis Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Debreceni Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet, a Műegyetemet, a Corvinust és a fent említett Szent István Egyetemet. Közülük 457. helyezésével a Semmelweis Egyetem lett idén a legjobb, amely 34 helyet lépett előre tavalyhoz képest. Hankó Balázs, a Semmelweis stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese szerint a siker kulcsa, hogy olyan témákkal foglalkoznak az egyetemen, amelyeknek nagyon komoly gyakorlati hasznuk van. Szerintem egyáltalán nem tűnik távoli és teljesíthetetlen célnak, hogy saját szakterületén 2030-ra intézményünk a világ száz legjobbja közé kerüljön. Az ugyancsak mértékadónak számító QS- rangsorban például az orvostudomány területén a világ 250 legjobbja között vagyunk, még szűkebb körben, gyógyszerészeti területen a top 200-ban - sorolta lapunknak a rektorhelyettes. Bővebben a 4. oldalon 550022 Időjárás MA 3°C 0-3°C CJ SZERDACSÜTÖRTÖKPÉNTEK 0 * Árfolyamok 0 -3 EURÓ : USA-DOLLÁR 334,98 X1 301,35 71 771217 2 0 0 1 1 Liberális jogvédők állnak harcban a demokráciával Véget vetne a kormány a Soros által támogatott civilek zsarolásának Munkatársunktól Hasonlóan a börtönbizniszhez vagy a migráció támogatásához, a nagy port kavart gyöngyöspatai ügyben is főszerepet játszottak azok a liberális jogvédők, akik Brüsszel és Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának anyagi támogatásával igyekeznek szélsőséges társadalmi vízióikat ráerőszakolni Magyarországra. Céljaik eléréséhez a két fő eszközük a perlési politizálás és a szakmai-társadalmi befolyásolás. A perlési politizálásra jó példa, hogy 2015 márciusa és 2016 februárja között csaknem kilencezer, a magyarországi börtönviszonyokkal összefüggő beadványt juttattak el az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amelyből 99-et döntöttek el a szűk egy év leforgása alatt. A Strasbourg törvényszék ezekben csaknem félmilliárd forint kártalanítást ítélt meg, amivel arra kényszerítette a magyar államot, hogy megváltoztassa a büntetésvégrehajtási törvényt, de a börtönbiznisz azóta sem ért véget, és a bűnözőknek kifizetett összeg mára tízmilliárd forint körül lehet. A kártalanítási eljárások valódi céljáról az a 2016-os javaslatcsomag árulkodik, amiben a Helsinki Bizottság egyebek mellett azt követeli, hogy a bíróságok ritkábban szabjanak ki szabadságvesztést büntetésként. Ami a másik eszközt, a szakmai-társadalmi befolyásolást illeti, az már a jogi egyetemeken elkezdődik. A Helsinki Bizottság 2011-es tevékenységéről szólva írt például az antidiszkriminációs jogklinikájukról, amelynek „célja, hogy hozzájáruljon az egyenlő bánásmód iránt érzékeny és az antidiszkriminációs jogban jártas jogászok »kineveléséhez«”. Részletek a 3. oldalon Mátraverebélyi falusi romantika különleges, megtévedt Szent Józseffel. Megérteni vagy ellenezni? Fotó: Éberling András Nincs egyetértés a két pápa között A nyugalomba vonult XVI. Benedek ellenzi a nős férfiak pappá szentelését Mártonffy Attila A 2013-ban nyugalomba vonult XVI. Benedek pápa védelmébe vette a katolikus egyház papi cölibátusát, miután utódja, Ferenc hajlik arra, hogy nős férfiakat is pappá lehessen szentelni. A 92 éves Benedek pápa egy most megjelenő könyvében azt írja, nem tud csendben maradni a kérdésben, hiszen a papi nőtlenség a katolikus egyház több évszázados hagyománya, és az az óriási jelentősége, hogy betartásával a papok jobban tudnak összpontosítani a feladataikra. A cölibátus kérdése tavaly októberben merült fel egy püspöki zsinaton, amelyen az Amazónia távoli vidékein élő egyházi vezetők paphiányra panaszkodtak. - A probléma egyébként nem új keletű a katolikus egyházban - mondta lapunknak Szerdahelyi Csongor, a Ferences Sajtóközpont igazgatója. - Ferencnél figyelembe kell venni latin-amerikai hátterét is, ahonnét eltérő látásmódot hozott magával - véli a szakértő. XVI. Benedek 2013-ban bejelentett lemondása óta visszavonultan él Vatikánvárosban, egy volt monostorban, ám az utóbbi években több nyilvános eseményen is részt vett. A legemlékezetesebb ezek közül a négy pápa napjaként emlegetett nap: 2014. április 27-én utódja, Ferenc a szentek sorába iktatta két elődjüket, XXIII. János és II. János Pál pápát. Bővebben a 7., vezércikk a 3. oldalon Fotó: Reuters