Magyar Nemzet, 2020. február (83. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-14 / 38. szám

BELFÖLD Magyar Nemzet 2020. február 14., péntek Nemzeti konzultáció: március közepén kapjuk meg a kérdőíveket Vasárnapi évértékelőjében ismerteti a miniszterelnök a klímavédelmi akcióterv részleteit A kormánynak világos válaszai van­nak az elmúlt hónapokban társa­dalmi vitákat kiváltó kérdésekre, ám ezek nemzetközi és hazai kép­viseletéhez komoly társadalmi fel­hatalmazásra van szüksége - ez­zel indokolta a soron közvetkező nemzeti konzultációt a Kormányin­­fón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a gyöngyöspatai ro­mák kártérítési ügyét, a győri gyer­mekgyilkossággal kapcsolatos el­járást, a börtönbizniszt, valamint a bírók függetlenségének kérdé­sét említette. Gulyás Gergely be­jelentette azt is, hogy a kormány által elfogadott klíma- és termé­szetvédelmi akcióterv részleteit a miniszterelnök fogja ismertetni vasárnapi évértékelőjén. Baranyai-Cseke Nemzeti konzultáció indításáról szü­letett döntés a tegnapi kormányülé­sen, amelyre az elmúlt másfél-két hó­napban komoly társadalmi vitát kivál­tó kérdések adnak okot - mondta csü­törtökön Gulyás Gergely, aki hozzátet­te, hogy amikor tíz éve kormányra ke­rültek, a rend helyreállítását is vállal­ták a gazdaság rendbetétele mellett. A konzultáción várhatóan kilenc kérdést tesznek fel az embereknek. A tervek sze­rint március közepétől érkezhetnek meg az ívek a háztartásokba, a konzultáció májusban lezárulhat, így az eredmény tükrében még a tavaszi ülésszakban tör­vényeket alkothat a T. Ház. A miniszter szerint a gyöngyöspatai ügy kapcsán kérdésként vetődik fel, se­gítség-e, ha a kártérítés az adott közös­ség békéjét bontja meg. Ugyancsak kér­désként merülhet fel, hogy jár-e annak az összeg, akinek tucatnyi igazolatlan napja volt az iskolában. Nem jobb-e egy valódi felzárkózás támogatása? - sorol­ta. A börtönbiznisz kapcsán azt mond­ta: a kormány az európai követelmé­nyek közül meg kíván felelni azoknak, ebben a hónapban be fogja nyújtani , amelyek az emberi méltóságot szolgáló jogszabály-módosítást. Ebben az ügy­­foli és a józan ésszel összeegyeztethe­­ben cél, az hogy a lehető leggyorsabban tek, a miniszter szerint azonban nem oldják meg a börtönzsúfoltság kérdését tartozik ide, hogy Magyarországnak évi és semmilyen szükségtelen pénz kifize­­nyolcmilliárd forintnyi fizetési kötele­­zésére a magyar költségvetésből ne­ve­­zettsége származzon abból, hogy három­é­rülhessere sor - mondta. A győri -győri vagy négy négyzetméternyi hely jut-e meggyilkosságokat érintve azt vetette egy fogvattartottnak. Hozzátette: Varga fél: megérezhető-e az ilyen eset a szigit­ Judit igazságügyi miniszter várhatóan rá büntetőpolitika nélkül? Ugyancsak kérdés, hogy ha bűnszervezetben elkö­vetett gazdasági bűncselekménynél nem megengedett a feltételes szabadságra bo­csátás, indokolt-e annak biztosítása, ha valaki egy másik ember életére tör. Vé­gezetül a bírák esetében hangsúlyozta: a kormány a bíróságok függetlenségét a demokratikus jogállam elengedhetet­len részének tartja. De éppen a függet­lenség miatt fontos az, hogy a függet­lenségüknek még a látszata se sérüljön, akár egy üzleti érdekeltség miatt - tet­te hozzá, azzal együtt: az összeférhe­tetlenség kérdését akár a bírák is tá­mogathatják. Gulyás Gergely bejelentette azt is, klíma- és természetvédelmi akciótervet fogadott el a kormány, amelynek részle­teit Orbán Viktor miniszterelnök fogja ismertetni vasárnapi évértékelőjében. Hozzátette, a kormány célja, hogy az ál­lam mindent megtegyen azért, hogy a jövő generációk környezetvédelmi szem­pontból is jobb állapotú országot örököl­jenek, mint amit 2010-ben a kormány­­alakításkor ők átvettek. A Magyar Nemzet megkérdezte Gu­lyás Gergelyt, mit gondol arról, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros Bu­dapest szabad címmel kiállítást nyitott a metróban a főváros 75 évvel ezelőtti ostromának lezárultára emlékezve. Ha­zugság, hogy Budapest felszabadult vol­na az ostrom után, mert az az igazság, hogy a náci megszállással megszűnt a főváros szabadsága, és csak a rendszer­­váltáskor, a kommunista diktatúra le­­zárultával lett­ újra'szabad'a'fői­áros - hangsúlyozta a miniszter. A kormány a bíróságok függetlenségét a demokratikus jogállam elengedhetetlen részének tartja Fotó: Teknős Miklós Még félidőben is tudott erősíteni a kormánypárt A Soros-hálózat tagjai is ráépültek a börtönbizniszre A Fidesz-KDNP támogatni fogja a feltételes szabadlábra bocsá­tás szigorítására és a börtönbiznisz felszámolására vonatkozó igaz­ságügyi minisztériumi előterjesztéseket, amelyek a tavaszi ülés­szakban kerülnek majd az Országgyűlés elé - közölte tegnap Ko­csis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Balatonfüreden, a kormánypár­tok kihelyezett frakcióülését követő sajtótájékoztatón. Baranyai Gábor A politikus azt a célt fogalmazta meg, hogy aki más életére tör, azt még jó magaviselet esetén se lehessen felté­telesen szabadlábra bocsátani. Hozzá­tartozók sérelmére elkövetett bűncse­lekmények esetében pedig a feltételes szabadlábra bocsátás feltétele lesz a pártfogó felügyelet intézménye. Kez­deményezik továbbá a bírói joggya­korlat felülvizsgálatát a gyermekelhe­lyezésre, a szülői felügyeletre és a kap­csolattartásra vonatkozóan - tájékoz­tatott, hozzátéve: abban is egyetértés volt, hogy meg kell erősíteni a gyer­mekvédelmi jelzőrendszer működé­sét. A frakcióvezető úgy folytatta: az emberek igazságérzetét szintén sértő börtönbiznisz is téma volt a frakció­ülésen. Szavai szerint egy milliárdos üzletágról van szó, a fogvatartottak, köztük gyilkosok, rablók, csalók ügy­védek segítségével sok száz millió fo­rintot perelnek ki az államból a rossz börtönkörülményekre hivatkozva. Pél­daként említette, hogy az olaszliszkai lincselőknek öt-, illetve hatmillió fo­rintot ítéltek meg, a battonyai rém két­millió forintot kapott, de Magda Ma­­rinko is több millió forintra számít - sorolta. A bizniszre ráépültek a dör­zsölt ügyvédek és a Soros-hálózat tag­jai, például a Társaság a Szabadságjo­gokért és a Helsinki Bizottság - mond­ta. A kifizetések 61 százaléka ügyvédi számlákra érkezett, az ügyvédek pe­dig 15-40 százalékos sikerdíjjal dol­goznak - tette hozzá. A frakcióvezető a Magyar Nemzet kérdésére úgy fogalmazott: jelen tudá­suk szerint nem érintenek nemzetközi szerződéseket, kötelezettségeket a ter­vezett jogszabályváltozások.­­ Például a gyöngyöspatai kártérítés kapcsán nem a kártérítés a vitatott, hanem annak módja. A kormány a tudás megszer­zését kívánja finanszírozni. Ráadásul egy ekkora kártérítés egyéb célra való elköltése nem érné el a társadalmi cél­ját - fogalmazott Kocsis Máté. A frakcióvezető közölte azt is: a ba­latonfüredi frakcióülésen felszólalt Or­bán Viktor pártelnök-miniszterelnök, majd tájékoztatást adott a képviselők­nek mások mellett Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminiszter a korona­vírus témájában, Varga Judit igazság­ügyi miniszter az igazságügyi törvény­­csomagról, Gyopáros Alpár kormány­­biztos a Magyar falu programról, Hor­váth László miniszterelnöki megbízott pedig a gyöngyöspatai iskolaügyről. A Fidesz-KDNP támogatottsága (a biztos szavazók körében, százalék) A négyéves kormányzati ciklus félideje általában a legnehezebb időszak a reg­náló kormányoknak, mivel ekkor már nem érvényesül a választási sikereket követő, szavazói eufória, és a közben felmerülő közéleti konfliktusok meg­nyirbálhatják a kormányzó erők nép­szerűségét - adta hírül tegnap az Ori­­go.hu, amely ismerteti a Századvég Ala­pítvány friss elemzését, amely szerint e tendencia ellenére a Fidesz-KDNP támogatottsága erősebbé vált az egyes kormányciklusok félidején. A politika­ilag aktív választók körében a három releváns politikai ciklus azonos idő­szakait összevetve a jelenlegi ciklus­ban a legmagasabb a kormánypártok támogatottsága: míg 2012. januárjá­ban az aktív (választáson részt venni szándékozó) szavazók 30 és 2016 szó­ban forgó időszakában a 40 százaléka, addig idén januárban a 48 százalékuk támogatta a Fidesz-KDNP-szövetsé­­get. A felmérés eredményei elválaszt­hatatlanok attól a ténytől, hogy a kor­mánypártok által eszközölt gazdasá­gi intézkedések a 2010 utáni évtized­ben fokozatosan meghozták eredmé­nyeiket, illetve a Fidesz-KDNP meg­határozó közéleti kérdésekben olyan álláspontot képvisel, amellyel kivívta a szavazópolgárok jelentős részének bizalmát. A Századvég értékelése sze­rint tíz év kormányzás után is bővült a párt politikai mozgástere és a mö­götte álló szavazóbázis. Ez a tény ab­ban is tetten érhető, hogy az aktív sza­vazók kétharmada (68 százaléka) leg­alább egy alkalommal voksolt a Fidesz­­re az elmúlt tíz évben. Érdemes felidézni, hogy a Nézőpont Intézet lapunk számára januárban ké­szített közvélemény-kutatása szerint ahogy 2016 óta minden évet, úgy a ta­valyit is kedvezően ítélik meg a magya­rok: 57 százalékuk szerint 2019 jól ala­kult, az elégedettek aránya magasabb a 2016-os 49, a 2017-es 56 és a tavalyi 53 százalékos aránynál is. Az optimiz­mus a 2020-as évre is kitart: a megkér­dezettek 54 százaléka szerint jól fog az országnak alakulni az idei esztendő. A legbizakodóbb korcsoportot a fiatalok jelentik, ugyanis kétharmaduk szerint jól fog alakulni az idei év, és gazdasá­gi szempontból ugyancsak 65 száza­lékuk erre számít. A 2020-as esztendő a magyarok 34 százaléka szerint még a 2019-es évnél is jobb lesz. : 30 40 48 2012. 2016. 2020. január január január Grafika: Magyar Nemzet Forrás: Századvég Alapítvány Munkatársunktól

Next