Magyar Nemzet, 2020. március (83. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-11 / 60. szám

4 BELFÖLD 2020. március 11., szerda Új bizonyíték kerülhetett elő a romagyilkosságok ügyében Fontos információkat tarthattak vissza a támadásokat vizsgáló hatóságok Új bizonyíték, valamint az alap­­ügyben felhasznált hamis bizo­nyíték és a hatóság által elköve­tett bűncselekmény külön-kü­­lön és egyszerre is indokolhatja a perújítást a romagyilkosságok ügyében. A tényleges életfogytig­lani fegyházra ítélt Kiss Árpád védője, Józsa Edina állítja, szá­mos adat áll a rendelkezésükre, de ezeket egyelőre nem akarja nyil­vánosságra hozni. Szemán László János Új bizonyíték előkerülése informácónk szerint éppúgy megalapozhatja a per­újítást a romagyilkosságok ügyében, mint az, ha egy korábban felhasznált bizonyítékról a jogerős ítélet óta kide­rült, hogy hamis, illetve olyan infor­mációk birtokába jutott a terhelt vagy a védője, ami szerint a hatóságok bűn­­cselekményt követtek el az alapeljá­rás során. Mint azt a keddi Magyar Nemzetben megírtuk, a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok és titkosszolgálatok felelős­ségét vizsgáltatná perújításában Kiss Árpád, akit két másik vádlottal, Kiss Istvánnal és Pető Zsolttal együtt tény­leges életfogytiglani fegyházra ítéltek a 2000-es évek végén elkövetett ember­ölések és merényletek miatt. Kiss sze­rint titkosszolgálati provokáció volt a nekik felrótt első támadás Galgagyör­­kön, az akkori kormányzat pedig pol­gárháborús helyzetbe sodorta az or­szágot. Ha ezt bizonyítani is lehet, ak­kor a hatóságok bűncselekményt kö­vettek el, akárcsak abban az esetben, ha információkat tartottak vissza pél­dául arra vonatkozóan, hogy ki támo­gatta anyagilag vagy egyéb módon az elkövetőket. Több forrásból is felhívták a Magyar Nemzet figyelmét arra, hogy a vonatko­zó szabályok szerint jogerős ítélet után a perújításnak hat oka lehet, közülük azonban csak a fent említett három jö­het most számításba, s érdemes kiemel­ni azt is, hogy perújítás csak akkor ren­delhető el, ha az új eljárás vélelmezhe­tően a terheltek felmentéséhez, de leg­alábbis a jogkövetkezmények lényeges megváltoztatásához vezetne. Kiss Árpád védője, Józsa Edina rész­leteket egyelőre nem árult el, lapunk megkeresésére csak annyit mondott, egyelőre még egy folyamat elején tar­tanak. Nem tagadta azonban, hogy an­nál sokkal több adat, információ van a kezükben, mint amit Kiss a Magyar Nemzet tegnapi számában bemutatott levelében elárult. A fentiek tükrében látható, hogy az nem lehet perújítást indokló ok, ha például a banda még hiányzó tag­ját, illetve tagjait azonosítják és bűn­vádi eljárás indul. Ismert, az első fo­kon eljáró Pest Megyei Bíróság 2011- ben sikertelenül próbálta meg tisztáz­ni, hogy részt vett-e negyedik elkövető is a 2008. március 7-re virradóra Be­­senyszögön elkövetett rablótámadás­ban. A tényállás szerint a Kiss testvé­rek és Pető járt 2008-ban G. Csaba be­­senyszögi hivatásos vadász házában, ahonnan fegyvereket loptak, amelye­ket aztán fel is használtak. Ugyancsak ismert, Helmeczy László sértetti jogi képviselő az elsőfokú tár­gyaláson azt mondta, hogy szerinte „el­képesztő” nyomozati hiányosságok vol­tak, és hangoztatta, nincs lezárva az ügy, mert több kérdés is nyitott ma­radt: például az, hogy kik voltak az öt­letadók és a felbujtók? Az ügyvéd az ál­lam felelősségét is felvetette, mert sze­rinte megakadályozhatták volna a gyil­kosságokat, ha megfelelően együttmű­ködnek a katonai és a nemzetbiztonsá­gi szolgálatok. Azt már a nyomozás és a per során is sejteni lehetett, hogy a támadások költségét nem saját zsebből finanszí­rozták az elkövetők. Kiss Árpád és test­vére, István, valamint Csontos István a periratok szerint havonta 100-120 ezer forint körüli jövedelemmel rendelkez­tek, Pető Zsolt pedig két munkahelyről havi 200 ezer forintot kapott. Így joggal vetődik fel a kérdés, hogy ha az elhasz­nált lőszereket és a Molotov-koktélhoz használatos alapanyagokat ki is tudták fizetni, miből futotta a támadássoro­zattal összefüggő egyéb költségekre. A merényleteket helyszínenként többszö­ri terepszemle előzte meg, az utazás, a kivitelezés ebből fakadóan komolyabb összegeket emészthetett fel. Kiss Árpád szerint az MSZP-SZDSZ-kormány idején polgárháborút akartak szítani Fotó: MTI/Mohai Balázs Csaplinszkij bíróság elé áll Beismerés esetén kilenc év börtönt kaphat a kapitány Előkészítő ülést tart ma a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Jurij Csaplinszkij ellen indult büntetőperben. A 64 éves ukrán hajóska­pitánynak a tavaly májusi, 27 áldozatot követelő dunai hajókataszt­rófa miatt kell felelnie. Szemán Az ügyészség indítványa szerint a bí­róságnak kilenc év szabadságvesztést kell kiszabnia Jurij Csaplinszkijra, amennyiben a Viking Sigyn kapitá­nya a mai előkészítő ülésen beismeri bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. A nyomozati iratok isme­retében kijelenthető, hogy a bizonyí­tékok egyértelműen a 64 éves ukrán felelősségére utalnak. Mint például az az elektronikus üzenet, amit a ka­tasztrófa utáni percekben küldött a fiának, amelyben azt írta: „Nem vet­tem észre a hajót.” Az ukrán kapitányt halálos tömeg­szerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésével és 35-rendbeli segítségnyújtás elmu­lasztásával vádolja az illetékes ügyész­ség. A vádirat lényege szerint a Viking Sigyn szállodahajóval tavaly május 29- én este a Margit híd irányába hajózott hegymenetben. A Sigynt zuhogó eső­ben, éjszakai látási viszonyok között - a Duna két partján üzemelő közvi­lágítás mellett -, sűrű vízi forgalom­ban vezette, azonban szabad szemmel több mint egy kilométer távolságra el lehetett látni. A Dunán azonos irányba közlekedett a Hableány sétahajó, ame­lyen utasként 33 dél-koreai turista, va­lamint a magyar kapitány és egy matróz tartózkodott. A Hableány az Ország­ház előtt, balról megelőzte a Sigynt, majd előtte hajózott és így elsőbbsé­gi helyzetbe került a Margit híd alatti áthajózásnál. A vádlott ennek ellenére gyorsítani kezdett. Ekkor körülbelül öt percig szabad szemmel is és a hajó ra­darberendezésének képernyőjén, illet­ve a helymeghatározó adatokat megje­lenítő kijelzőn is egyértelműen látha­tó volt a Hableány hajó helyzete, irá­nya és sebessége. Az is észlelhető volt a vádlott számára, hogy ha változatlan sebességgel és irányban vezeti a saját hajóját, a Hableányhoz veszélyes kö­zelségbe kerül, és a két hajó ütközése is bekövetkezik. Csaplinszkij azonban a tőle elvárható figyelmet elmulasz­totta, percekig nem a hajó vezetésére koncentrált, így mindezt nem észlelte; a biztonságos távolságot nem tartot­ta meg, az előzéshez szükséges rádió- és hangjelzést nem adta le. A szállo­dahajó nekiütközött a Hableány hát­só részének, a kisebb hajót beforgatta maga elé, rövid ideig maga előtt tolta, majd lenyomta. A Hableány körülbe­lül 30 másodperc alatt teljesen víz alá került, elsüllyedt, a rajta tartózkodó harmincöt személy vízbe került, kö­zülük 27-en meghaltak. A Sigynt követő Viking Idun uk­rán kapitánya, T. F. a katasztrófa utáni pillanatokban oroszul rádiózott Csap­­linszkijjel: „Jura, mi történt?”, „Össze­ütköztem egy másik hajóval” - mondta erre Csaplinszkij. Az Idun az elhang­zottak ellenére­ megállás nélkül átha­józott a katasztrófa helyszínén, amiért 35­ rendbeli segítségnyújtás elmulasz­tása miatt nyomozás folyik T. F. ellen. Az ukrán hajós várhatóan nem ismeri el bűnösségét Fotó: Kuruc­z Árpád Nyolcmilliót ítéltek meg Galambos Lajosnak Munkatársunktól A magyar állam ellen kártalanítás miatt indított polgári perben a Fővárosi Tör­vényszék 2019. október 11-i elsőfokú íté­letével kötelezte az alperest, hogy fizes­sen meg nyolcmillió forintot Galambos Lajos nyugalmazott vezérőrnagynak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának. A Pesti Srácok infor­mációja szerint a Fővárosi Ítélőtábla március 5-én másodfokon jóváhagy­ta az ítéletet. Lapunk úgy tudja, 15 na­pon belül kell a nyolcmillió forintot át­utalni Galambos számlájára. A Gyurcsány-kormány belső elhárí­tásának egykori vezetője a szocialista­liberális kormányok titkosszolgálatait megrengető, kémper néven elhíresült büntetőügy fővádlottja volt. Még 2011- ben kilenc hónapot töltött előzetes le­tartóztatásban, majd egy évet házi őri­zetben. Az alapos gyanú, majd a vád lényege szerint Galambos az NBH fő­igazgatójaként egy orosz kötődésű ci­vil cég vezetőjének a közreműködé­sével bolgárnak mondott titkosszol­gálati szakértőket hívott és engedett be az NBH épületébe, ahol az egyéb­ként orosz titkosszolgák tucatnyi ve­zető elhárítótisztet vetettek hazugság­vizsgálat alá. A vádlottakat jogerősen felmentették, az indoklás szerint nem volt megállapítható a kémkedés. Galambos korábban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán már kártérítési pert nyert a magyar állam ellen, miután megállapították, hogy a magyar hatóságok megsértették sza­badsághoz fűződő jogait, és 6500 euró (körülbelül kétmillió forint) kártérí­tést kapott.

Next