Magyar Nemzet, 2020. március (83. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-14 / 63. szám

16 LUGAS ír 2020. március 14., szombat Fotó: Bach Máté Hódosi Zoltán a bagdadi ostromállapotokról, a testőri kötelmekről, kalandvágyról és üzletről Különleges megbízatás SZEMÁN LÁSZLÓ JÁNOS ész az EU a munkaadója, mi­óta is?­­ Nyolc hónapja dolgozom az EU egyik projektjében mint személyvédő operátor. Bagdadban a Red Zone­­ban, a vörös zónában vagyunk elszállásolva egy ötcsillagos hotelben, ami elég közel van a Green Zone-hoz, a zöld zónához, ahol az USA nagykö­vetsége is található. A követségtől mindössze a Tigris folyó választ el bennünket. - Operatív, bizalmi, esetleg titkos feladat is akad? - Az EU munkájával kapcsolatos a feladat, sze­mélyeket kell eljuttatni A-ból B-be. Diplomáciai személyvédelem. Legyen ennyi elég. - Az iráni Forradalmi Gárda Kodsz Erők nevű különleges egységének parancsnoka, Kászim Szu­­lejmáni tábornok likvidálásának majdhogynem szemtanúja volt január 3-án. Mit mondhat el erről? - Szulejmáni kilövésekor a bagdadi nemzet­közi repülőtér közelében voltam. Számítottunk rá, hogy az amerikaiak előbb-utóbb csapást mér­nek az irániakkal szimpatizáló milíciák vezető­ire, ám azt, hogy Szulejmánit magát likvidálják, nem sejthettük. Fontosak az előzmények. Októ­ber 1-jén elkezdődtek a zavargások Bagdad utcáin a kormány leváltását követelve. A kormány nagy részben Irán befolyása alatt áll, és 2018-ban már volt egy tüntetéshullám, de az nem volt ennyi­re nagy és ennyire véres, mint most. Az embe­rek tüntetnek azért, mert nincs munkájuk, nincs áram, nincs vizük, szeretnék leváltani a kormányt. November 29-én le is mondott a miniszterelnök, Áfuil Abdel Mahdi. A zavargások következménye a jelenlegi helyzet szerint: 600 halottja van az ese­ményeknek 24 500 sérült mellett, 8000 letartóz­tatásra került sor október óta Irak-szerte. A tün­tetések folyamatosak, amelyek mára már Bász­­rában erősebbek, mint Bagdadban.­­ Csak ámulok, egy srác, aki 15 éve még lehú­zásokban volt részese a budapesti éjszakai élet­nek, arabokkal, oroszokkal-ukránokkal közösen pénzbehajtással, szerencsejáték-csalással foglal­kozott, most úgy beszél az iraki helyzetről, mint egy külpolitikus vagy éppen egy jól képzett poli­tikai elemző. Mielőtt tovább értékelné az iraki helyzetet, árulja már el, kicsoda is Hódosi Zoltán.­­ Egy srác a XVII. kerületből, aki elment Irak­ba, hogy kipróbálja, mire képes éles helyzetben. - Mi visz rá egy magyar fiatalt, hogy elmen­jen zsoldosnak Irakba? - Amikor kimentem 2005-ben legelőször Irak­ba, akkor kezdtem ezzel a szakmával foglalkozni. Nem mondanám, hogy zsoldos lettem volna, ak­kor is az volt a feladat, hogy valakit A-ból B-be el kellett juttatni feltétlenül élve, épségben. Eleinte azt szerettem volna, hogy legyen egy jó referen­ciám, és fél év volt a terv, ebből lett aztán egy év, aztán lett belőle kettő-három. Elkapott a gépszíj, meg aztán nehéz volt onnan kiszakadni. Előfor­dult, hogy haza akartam jönni, ám nem éreztem jól magam utána itthon. Visszamentem. - Adrenalinfüggő lett? - Lehet. Talán az is. Irak, Bagdad egy másik világ. Amikor kinézek a hotelszobám balkon­járól az utcára, és ott van három imám mond­juk kétszáz emberrel, és azt hallod, „Le Ameri­kával!”, meg „Le Izraellel!”, tüntetnek és kiabálnak, de ők nem tudják, hogy tőlük ötven méterre egy - ahogy kint hívnak bennünket - exped van, egy külföldi fegyveres, ám civil biztonsági ember, aki pont azért van, hogy a biztonságot szavatolja, ép­pen miattuk, akik ott tüntetnek... Ezek Bagdad­ban napi dolgok, addig itthon a legnagyobb sztori, hogy Schobert Norbi beszólt a teltkarcsú nőknek. - Amikor kiment, kapott katonai kiképzést? - Még itthon egy kommandós ismerősöm aján­lott be az FBI Akadémia egy speciális kiképzésé­re. Nagy volt a csodálkozás, az éjszakából egy be­­vállalós srác a profik között. Megálltam a helyem, kiválóval végeztem egyedül civilként, a többiek mind hivatásosak voltak, rendőrök, katonák. Aztán irány Irak. Olajcégeknek dolgoztam, majd egy év Afganisztánban, aztán megint az iraki olajmezők, onnan Izrael, ahol újabb kiképzést kaptam, ezút­tal már speciálisan a személyi védelem területén. - Az uniós misszió előtt civil cégek alkalmazták. - Ez is civil cég, csak az EU megbízásából dol­gozunk. Előtte évekig az olajmezőkön voltam, dol­goztam az oroszoknak, a Gazprom­­nak két és fél évet. Előtte az ameri­kai olajcégnek, a Weatherfordnak. Voltam az ENI-nél, az olaszoknál, a Baker Hughesnál, a Petronasnál, sok olajcégnek dolgoztam. - Szóval Szulejmáni kilövését látta... - Azt csak utólag tudtuk meg, hogy őt lőtték ki a repülőtérnél. Egy drón likvidálta őt és Abu Mahdi al- Muhandiszt, a Hezbollah-zászlóaljak parancsnokát. Ez visszavágás volt, mivel az USA szerint 2019. december 27-én az iraki milíciák közül a két Irán-barát milícia lőt­te Kirkuknál a K1-es bázist, ahol egy amerikai kontraktor (kapcsolat) az életét vesztette. Rá két napra, december 29-én Ambhar tartományban az USA tucatnyi milicistát megölt rakétatáma­dással. Január 1-jén tízezernyi Irán-szimpatizáns tüntető vonult Bagdadban az amerikai nagykö­vetségnél, a zöld zónába. A Tigris hídján, az el­lenőrzőponton rendőrök és milicisták teljesíte­nek szolgálatot, mindketten katonai egyenruhá­ban, a rendőrök M4-essel, a milicisták AK-val, Kalasnyikovval. Míg a rendőrök félrefordultak, a milicisták átengedték a tüntető tömeget a nagy­­követséghez, tudták, hogy jön a több tízezres tö­meg. Le is váltották a rendőrfőnököt emiatt. Két­­három napos demonstráció alatt felgyújtották a s követség bejáratát. Apache helikopterek köröz­tek végig a zöld zóna felett. A hotelünk felett for­dultak. Aztán visszavonultak a tüntetők. Január 3-án pedig kilőtték Szulejmánit. Trump elnök meg üzent: itt az ideje, hogy kiharcolja az iraki nép a szabadságát. Amerikának érdeke volt ab­ban, hogy zavargásokat gerjesszen és feszültséget okozzon az iráni és az iraki nép között. Az iraki nép pedig a mai napig is tüntet, hogy leváltsák az iráni érdekeltségű kormányukat. - Honnan ilyen jól értesült? - Mivel nonstop dolgozunk, folyamatosan is­mernünk kell a környezet változásait, pontosan tudni kell, merre vihetjük a védett személyt, mer­re nem, alapos felderítés kell ahhoz, hogy min­denki épségben célba érjen. - Mi van az Iszlám Állammal, vagy ahogy Irak­ban hívják, a DAESH (Islamic State of Iraq and ash-Sham)-sel? - Azzal, hogy a koalíciós erők és az USA ab­bahagyta a harcot a DAESH ellen, majd most Szulejmáni kilövését követően, hogy a parla­ment Irán-barát része megszavazta (nem kö­telező érvénnyel), hogy vonják ki a katonáikat, az Iszlám Állam erőre kapott. Ismét erőtelje­sen nyomul előre Irak északi területein, és Mo­­szulban és Tikritben, ahol 2016 végén elvileg le­győzték az ISIS-t, a napokban több merényletet hajtott végre. Közben Muktada asz-Szadr reaktiválta a Magdi hadsereget az USA és a koalíci­ós erők ellen. A Magdi hadsereg új neve Saray Salam, akiket el­neveztek kék sapkásoknak, akik az iraki tüntetők ellen fordultak, azok ellen, akik Irak független­ségéért, az Irántól való leválá­sért tüntetnek. A kék sapkások a tüntetők sátrait gyújtották fel, Nadzsaf városban éles lőszerrel a tömegbe lőttek, az eredmény nyolc halálos ál­dozat, több száz sebesült. Karbalában is a tün­tetőket támadják.­­ Szulejmáni likvidálását a milíciák rakétá­­zással akarták megbosszulni. Napokon át lőtték Katyusa rakétákkal a zöld zónát, próbálták elta­lálni az amerikai nagykövetséget. Ott röpködtek a rakéták a szállodájuk, a maguk feje felett. Van félelem önben ilyenkor? - Már nincs, mert 15 év alatt jó néhány ra­­kétázáson átestem. Kávézgatunk, beszélgetünk. Megszólal a sziréna. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem mi vagyunk a célpont, hanem a kö­vetség. Oda fog becsapódni. Oké, lehet véletlen találat, oda is csapódhat hozzánk, de nem rea­gáljuk túl. Persze akad olyan kolléga, aki amikor megszólalt a sziréna, egyből beszaladt a vécébe, és magára zárta az ajtót, mondván: ott a legbiz­tonságosabb. A balkonja neki is a követségre néz. A rakéták most tőlünk leggyakrabban 70-200 méterre csapódtak be. Az egyik eltalálta a kö­vetség kantinját, az épületegyüttesben hétszáz zöld sapkás elit katona van jelenleg is, nem volt áldozat mégsem. -A 15 év alatt hányszor volt életveszélyben? - Ilyen hasonló belövésből rengeteg volt még a háború idején. Emlékezetes eset, még 2008-ból: az egyik­ amerikai tábor mellett volt a szállásunk, és 11 Katyusa rakéta­ jött 8-10 perc alatt, körü­löttünk 13 halálos áldozat... Na, az kemény volt. - Lőtt emberre a 15 év alatt? - Úgy pontos, ha azt mondom, lőttem autóra, amelyben ember volt, de nem öltem meg senkit. Tudtommal. A fickó az autójával fenyegette a kon­vojunkat, rálőttem, abbahagyta, elhúzott onnan. - A kalandvágy tartja kint? - Nem. Egyedül az üzlet. Már nincs kaland­vágy. Nagyon szeretem a helyet, ahol vagyok, ez az egyik legjobb munkahelyem. Tervezem, hogy hazajövök. Ehhez fel kell magamat építeni, meg­van a cégem, szeretnék tanácsadással foglalkozni. Csinálok egy weboldalt olyanoknak, akik a sze­mélyvédelemmel foglalkoznának. Hogy indulja­nak, hol induljanak el, mit kellene csinálni, mi­lyen tanfolyamokat kell elvégezni. - Meddig marad Irakban? - Másfél-két évet még biztosan kint akarok maradni. - Zsoldosok, gondolom, a világ minden részéből. - Nem vagyunk zsoldosok. Civil ruhában diplomáciai személyvédelmet adunk. Ugyanaz a feladat, mint anno, csak a diplomáciai vona­lon, nem az olajmezőkön. Diplomáciai védettsé­get is élvezünk. Csak uniós tagállamokból lehet­nek csapattagok. Kettős állampolgárok is van­nak, bosnyákok, szerbek, akiknek horvát vagy szlovén állampolgárságuk és útlevelük van. Ki­jövök mindegyikükkel. Például a románok na­gyon jó srácok, még vannak britek közöttünk. Mind dolgoztunk már együtt korábban, ez egy zárt kör. Maximálisan megbízunk egymásban, az életünk múlhat ezen.­­ Amerikai fegyvereket használnak? - A testőrök amerikai M4-es gépkarabéllyal és Glock-19-es pisztollyal, a sofőrök helyiek, AK- val. Az olajmezőkön rendszeresen Kalasnyikov volt nekünk is. Hiába az M4-es nagyon jó, köny­­nyű fegyver, de az AK az AK. Van, aki jobban lő nálam, de minden gyakorlás kérdése. Nem já­runk lőtérre, mert itt az ügyfelek határozzák meg a mozgásunkat is, hogy hova mehetünk. Este öt­hat körül megkapjuk a másnapi beosztásunkat, hogy melyik csapat kit visz, mi a cél, nagykövet­ség, valami tárgyalás vagy belügyminisztérium.­­ Hány magyar van kint Irakban hasonló sze­repkörben? - Még ketten. - Halott volt a bajtársai között? - Volt... Régen. Most ellenünk, civil fegyve­resek ellen nincs támadás, hiszen munkát adunk a helyieknek. - Családalapítás? - Elváltam, három éve van egy új kapcsola­tom, de addig nem akarok családot, amíg vég­leg haza nem jövök. Három éve nem voltam itt­hon karácsonykor, idén azonban úgy szervezem a beosztásomat, hogy Budapesten legyek a szü­leimmel, a párommal. Hódosi Zoltán külvárosi csibészből előbb az araboknak, majd az oroszok­nak dolgozó maffiózó lett, 16 éves korától 24 éves koráig„rezgett a léc”, bár­mikor lecsukhatták volna, majd gondolt egyet, és 15 évvel ezelőtt elment Irakba biztonsági embernek. Ma pedig itthon hasonló cége van, Irakban az Európai Unió egyik projektjében diplomáciai személyvédelemmel fog­lalkozik. A 39 éves férfi február 20-án tért vissza az arab országba. „A rakéták most tőlünk leggyak­rabban 70-200 méterre csapód­tak be. Az egyik eltalálta a követ­ség kantinját.”

Next