Magyar Nemzet, 2020. október (83. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-31 / 255. szám
14 LUGAS 2020. január 4., szombat Programok írás vésővel és nádpálcával. A Szépművészeti Múzeum tárlatvezetése az egyiptomi gyűjtemény műtárgyain keresztül mutatja be a több ezer évig virágzó ókori civilizációt. Már a Korszakok a múzeumban című könyvsorozat is a látogatók és Dembitz Gabriella kutató párbeszédéből született meg, ez az eszmecsere folytatódhat az írás vésővel és nádpálcával című egyórás tárlatvezetésen. Helyszín: Szépművészeti Múzeum (Budapest XIV., Dózsa György út 41.). Időpont: január 5., vasárnap 11 óra. Ki vagyok én? Erdélyi Zsuzsanna pszichológiai tárlatvezetést tart a Ludwig Múzeum Westkunst - Ostkunst című gyűjteményi kiállításán. Az alkotások belső utazásra hívják a közönséget, és a következő kérdésekre fókuszálnak: Ki vagyok én? Hol vagyok a világban? Mi lehet belőlem? Helyszín: Ludwig Múzeum (Budapest IX., Komor Marcell utca 1.). Időpont: január 5., vasárnap 15 óra. Élet/kép: Keleti Éva fotográfus exkluzív tárlatvezetést tart Élet/kép című kiállításának kulisszatitkairól, életéről, az alkotás folyamatáról, valamint a képek egymáshoz való viszonyáról. Helyszín: Műcsarnok (Budapest XIV., Dózsa György út 37.). Időpont: január 7., kedd 16 óra. „Ne félj, hazám...” Pápai Emese művészettörténész és Horváth Ákos grafikusművész beszélgetéssel egybekötött tárlatvezetést tart a „Ne félj, hazám...” - Művészet és háborús retorika a két világháború között című kiállítás finiszszázsán. A kiállítás többek közt a Kárpátokban folyó orosz-magyar harcoknak emléket állító, Kárpáti őrség című monumentális iparművészeti alkotásra is reflektál, amely 1914-15-ben készült Pozsonyban, majd a Hadtörténeti Múzeumban volt kiállítva, ahol az épületet ért második világháborús bombatámadásokban 1945- ben megsemmisült. Helyszín: Römer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Esterházy-palota (Győr, Király utca 17.). Időpont: január 7. kedd 17 óra. Hagyomány szerint. Sokác, szerb és sváb szokásokra épülnek Balogh Viktória művei, amelyeket történeteken keresztül mutat be és kapcsol össze egymással a képzőművész. Az archív képek és videók, a tárgyak és hangfelvételek által kirajzolódnak a család alapértékei: a hűség, az összetartozás, a hit és a tisztelet. A Hagyomány szerint című kiállítást megnyitja Kopeczky Róna művészettörténész. A tárlat február 2-ig látogatható. Helyszín: Óbudai Társaskör Galéria (Budapest III., Kiskorona utca 7.). Időpont: január 7., kedd 19 óra. Ringató. Kodályi elvek alapján, az óvodát megelőző korosztály zenei nevelésére kaphatnak mintát a szülők a Ringató foglalkozáson. Helyszín: Erkel Színház (Budapest VIII., II. János Pál pápa tér 30.). Időpont: január 9., csütörtök 11 óra, így láttam a kamera mellől. Nádorfi Lajos ötven évvel ezelőtt lett a Magyar Televízió munkatársa. Munkája során természeti csodákkal, érdekes emberekkel és lenyűgöző szépségű emberi alkotásokkal hozta össze a sors. A Balázs Béladíjas operatőr így láttam a kamera mellől című életmű-kiállítását megnyitja Keleti Éva, közreműködik Sebestyén Márta és Andrejszki Judit. A tárlat január 27-ig látogatható. Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ (Budapest V., Petőfi Sándor utca 5.). Időpont: január 9., csütörtök 18 óra. Átlátszó hang. Létezik női vagy férfizene? Másként hallgatnak a férfiak női zeneszerzőket, mint férfiakat, és fordítva? Lehet rovarhangokból kíséretet komponálni egy versenyműhöz? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk az Átlátszó Hang Újzenei Fesztiválon, amelyen számos hangverseny mellett műhelyfoglalkozás, családi hangszínházi előadás, kiállítás és filmvetítés várja az érdeklődőket. A nyitókoncerten Varga Judit Anamorphoses című műve hallható az Ensemble Interface előadásában. Helyszín: Zeneakadémia, Solti Terem (Budapest VI., Liszt Ferenc tér 8.). Időpont: január 9., csütörtök 20 óra. (A programok@magyarnemzet.hu e-mail címre várják a programajánlatokat.) KIÁLLÍTÁS - Válogatás Ziffer Sándor festményeiből Egy nagybányai vad TÓTH BÉLA ISTVÁN A fauvizmus, a színek keverés nélküli intenzitására építő kolorista festői irányzat olyan nemzetközi tekintélyekhez köthető, mint például Henric Matisse és André Derain. A huszadik század elején létrejött művészeti csoport mindössze néhány évig létezett, mégis számos festőművészre, köztük jó néhány magyar alkotóra hatott. Többek közt Czóbel Bélára, akit maga Matisse is nagyra tartott, és Friedrich Ahlers- Hestermann Pause vor dem dritten Akt című könyvében a vadak (fauve-ok) egyik legvadabbjaként emleget, de Berény Róbert, Perlrott Csaba Vilmos és sok más hazai művész került még a hatása alá, köztük írásunk főszereplője, Ziffer Sándor is. Az egri születésű Ziffer a budapesti Iparművészeti iskolában tanult, majd rövid ideig Münchenben, utána pedig Hollósy Simon magániskolájában folytatott tanulmányokat. Járt később Párizsban, Berlinben, ahol megismerkedett az expresszionizmussal, több nagy európai nagyvárosban is kiállították képeit. 1918- ban végleg Nagybányára költözött, a nagybányai művésztelep második nemzedékének kiemelkedő tagjaként tartja számon a művészettörténet. A vadak művészetével, a posztimpresszionista törekvésekkel 1906-os párizsi útját követően került szoros kapcsolatba, alkotásaiban ekkortájt számos festői irányzat, egyebek mellett a fauve-ok módszere és a szecesszió vonalkultúrája szervesült. Művészi jelentőségére a Magyar Nemzeti Galéria 1996-os, Nagybánya művészetét körüljáró tárlata és a 2006-os, Magyar Vadak című nagyszabású kiállítása irányította rá újra a figyelmet. A székesfehérvári Deák Gyűjteményben rendezett tárlat magát Ziffert helyezi a fókuszba, s mindezt egyedülálló módon, közgyűjteményekből származó képek kiállítása mellett jó néhány magángyűjtőtől kölcsönzött alkotás bemutatásával teszi. Köszönhetően a neves magángalériák közvetítésének. Mivel az életmű, a mintegy másfél ezer festmény nagy része Romániában, továbbá Magyarországon, Németországban, Izraelben és Franciaországban található, mindez komoly teljesítménynek mondható. A közel hatvan művet felsorakoztató kiállítás Ziffer különféle korszakaiból válogat. Párizsi és nagybányai képek, tájképek, városképek, csendéletek és önarcképek egyaránt helyet kaptak a tárlaton. Színhatása és sajátos perspektívája miatt különösen érdekesek falusi és városi látképei. Fontos mű a Csendélet gipszfejjel és macskával című önreflexív alkotás, melynek középpontjában a székre fektetett, magáról mintázott szoborfej és az azt bámuló macskája látható. De a tárlat leginkább szemet gyönyörködtető műve a kiállítási plakátra is felkerült Napsütötte nagybányai táj. Ziffer festményei mellett maga a kiállítóhely is figyelemre méltó. A nagy múltú, 18 egymásból nyíló, kisebb-nagyobb szobából álló, zegzugos épület rendkívül izgalmas kiállítótér, az 1770-es években keletkezett árkádiai és trópusi tájakat, valamint madarakat ábrázoló freskót rejtő földszinti szalon miliője pedig különösen megkapó. Habár a kiállított Ziffer-képek önmagukban is lenyűgözőek, a Deák Gyűjtemény épületének kivételes hangulatú enterriőrjébe helyezve számos múzeumot és galériát felülmúló kiállításélményt nyújtanak a látogatónak. A fővárosból is érdemes miatta vidékre látogatni. (A Van, aki marad... című kiállítás 2020. február 2-ig látogatható keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között a Deák Gyűjteményben, a Szent István Király Múzeum fináléjában - Székesfehérvár, Oskola utca 10.) Napsütötte nagybányai táj, 1908 Fotó: Kieselbach Galéria/magántulajdon FILM - Fábián Juli énekesnőre emlékezve Lezáratlanul TERJÁN F ábián Juli 2017 nyarán közölte a nyilvánossággal, hogy nagyobb szünetet kényszerül tartani egészségi okok miatt. Az énekesnő szűk fél évvel később, december 16-án hunyt el rákban, mindöszsze 37 évesen. Lévai Balázs dokumentumfilmje a különlegesen tehetséges művész félbemaradt életútját mutatja be pályatársai, barátai, volt tanárai és családja visszaemlékezésein keresztül. Lévai Balázs otthonosan mozog a magyar zenei életben, hiszen olyan műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Dob+basszus vagy a Bestseller, de forgatott már dokumentumfilmet a Quim by Most múlik pontosan című daláról (Engedem, hadd menjen) a pécsi zenei titokról (Pécsi szál), és regényt is írt egy fiktív rockbandáról (Beállás). Fábián Juli halálának második évfordulójára készült el a Like a Child (Mint egy gyermek) című alkotás. A film címe egyébként Juli és a Zoohacker formáció dala, amellyel még 2012-ben indultak A Dal versenyen. A hazai jazz- és később popélet egyik kiemelkedő alakja több felállásban és együttesben is dolgozott: legtöbben az előbb említett formációból vagy az improvizációs koncertsorozat, a Random Trio színpadáról ismerhetik. Közreműködött a Deseő Csaba & Gyárfás István Trió Tale című lemezén, majd az elektronikus zenét játszó Erik Sumo Band tagja lett. 2007-ben és 2008-ban az egyik legismertebb jazzénekver seny, a Montreux Jazz Voice Competition leg jobb nyolc énekese közé jutott, ami óriási dolog, de öt éven át énekelt a népszerű nujazzcsapatban, a Barabás Lőrinc Eklektricben is. Zoohackerrel közös elektroakusztikus duójával jelent meg utolsó albuma 2015-ben Shine címmel. Fábián Juli az X-Faktor kezdetén énektanárként segítette a versenyzőket, de szerepelt például a Poligamy című vígjátékban is. Lévai bő egy órában veszi végig az énekesnő pályáját - fontos dalaira és közreműködéseire helyezve a hangsúlyt. Megtudhatjuk például édesanyjától, hogy Fábián Juli senkire sem hasonlított a családban. Művészi vénája már hamar megnyilvánult, de sok mindent kipróbált, mielőtt 21 éves korában eldöntötte, hogy a zenét választja. A filmben többen is kimondják, hogy Juli elbújt a világ elől. Nem kért segítséget, amikor a rákkal küzdött. Nem tudjuk meg, hogyan küzdött, mit érzett, és milyen folyamatok dúltak benne éveken át, amíg tartott a betegsége, így aztán nem derül ki, hogy mi mindenen ment át ezekben az években. Kifelé legalábbis tökéletesnek mutatta magát, és reméli, miközben utolsó klipje forgatásakor már olyan rosszul volt, hogy folyamatosan le kellett állni a felvétellel. Egy zenésztársai által szeretett, széles mosolyával valódi fájdalmát leplező, fegyelmezett és zárkózott nőt látunk, de nem ismerjük meg, csak csodálhatjuk. A Meggyes Krisztina és Lévai Balázs alkotók által címnek választott Like a Child slágert anno az énekesnő a következőképpen konferálta fel az Eurovíziós Dalfesztiválon: nagyjából arról szól, hogy az ember ne vegye magát komolyan, hanem hagyja a benne élő gyermeket kiszabadulni, játékosnak lenni, bohóckodni, viccelődni és egy kicsikét hülyének lenni - azonban ha valamit megtudhatunk az énekesnőről, az inkább az ellenkezője ennek: ő ugyanis talán csak a színpadon tudott megnyílni és igazán felszabadulni. A visszaemlékezések és az archív felvételek szerencsére nem játszanak rá sem Fábián Juli kivételes tehetségére, sem pedig családjának tragikus veszteségére. A Like a Child nem portréfilm, inkább megemlékezés. Tiszteletadás egy csonka, befejezetlen életmű előtt. (Like a Child - Fábián Juli, magyar dokumentumfilm, 66 perc. Rendező: Lévai Balázs) Fotó: MTI-Mohai Balázs