Magyar Nyelv – 27. évfolyam – 1931.
Németh Gyula: Maklár
MAGYAR NYELV KÖZÉRDEKŰ FOLYÓIRAT XXVII. ÉVF. 1931. MÁJ.—JÚN. 5—6. SZÁM Maklár. Maklár helynevünk mostanában kétszer is szerepelt a tudományos irodalomban. KARÁCSONYI JÁNOS „Néhány besenyő és kun helynevünkről" c. tartalmas kis cikkében azt írta róla, hogy besenyő eredetű, s vége a török -lar többesjellel azonos. Ilyenek az oszmánli területen gyakori Amantlar 'arnautok, albánok' típusú helynevek, s ilyen nálunk a besenyő eredetű Boglár meg a kun eredetű Bodoglár, Tázlár és Eszlár — állapítja meg tovább KARÁCSONYI. BÁTKY ZSIGMOND szintén foglalkozott a Maklár-ral, számos adatot sorolva hozzá s a fent említett helynevekhez. Maklár magyarázatában KARÁCSONYI kétségtelenül jó nyomon jár. Az ő gondolatát akarom a következőkben tovább fejleszteni, — tekintettel a helynévkutatás nehézségeire és útvesztőire, inkább egy kisebb anyagon belül elfogadható eredményekre, mint nagyobb arányú településtörténeti tanulságokra törekedvén. Maklár Heves megyében, Egertől délre van, a Szalók nemzetség területén, amely SZÉLL FARKAS szerint Hevestől Sarudig és Tisza-Szalóktól Eger-Szalókig terjedt. Ez a terület tele van török, illetőleg határozottan besenyő helynevekkel. Az egerszalóki határban volt Becsenekfölde, amely Becsenegh személynévből keletkezett. Tudjuk, hogy a besenyő név a magyarban bolgár-török eredetű, s a név eredeti alakja — ahogy a besenyők is nevezték magukat — bucanak. Ezt az alakot mutatja a fenti hely-, illetőleg személynév. — E területen volt, illetőleg van Besenyő és Besenyőtelek helynév. — Ugyanitt volt a XIII. század végén Buger Beseneu (Büger-Besenyő) nevű hely is. — A mai Besenyőtől északra van Dormánd, a régiségben Dorman és Dormanhaza. Ez a helynév a török, — mint a környezet mutatja — valószínűleg besenyő Durman személynévre megy vissza. Besenyő és Eger között van Maklár. Hogy a Maklár helynévben valóban a török -lar többesjellel van dolgunk, azt világosan bizonyítja az a körülmény, hogy egy 1278-i oklevélben Maklár közelében egy Makuta nevű út és egy Mak nevű földrész szerepel. 1 MNy. XVII, 211. 2 Föld és Ember I, 1389. 3 A nagybesenyői Bessenyey-család története. Bp., 1890. 5. 1. 4 SZÉLL FARKAS i. m. 5. 5 CSÁNKI I, 58. 6 CSÁNKI i. h. 7 CSÁNKI i. h. 8 R. NAGY LÁSZLÓ : NyK. XLVI. 135. 8 Hazai Okit. 83. Magyar Nyelv XXVII. 536. 10