Magyar Nyelv – 35. évfolyam – 1939.
Szendrey Ákos: Bor-bíróság
Azon Ladakban az mik vadnak hagyom mind Fiam Hidy Sándor Dispositiojába. Ezen kivül mivel hogy ezen irasnak hamar kellet lenni és Dispositionak, hogy Fiam Hidy Sándor ha mi hya leszen az Petsetelesnek es subsscriptionak, Fiam Hidy Sándor supplealtassa, adok neki eziránt Plenar authoritást jövendőben is helyben hagyva irrevocabiliter. Melynek nagyub bizonysagara magam kezem irassommal s pecsetemmel is ezen dispositiomat corroboralvan. Datum In Arce Munkács diecta Aprilis Ao 1679. Hidy Gyeörgy [Fekete címeres pecsét.] Coramme Georgi Kisfaludy Vice Coti Cottus De Bereg [Piros pecsét.] Coram me Georgio Dohay [Piros címeres pecsét.] Coram me Sigismundi Kende [Fekete címeres pecsét.] Coram me Stephano Uylaky Jurato Notario "Cottus de Beregh [Fekete címeres pecsét.] Coram me Ladislao Fekete [Fekete címeres pecsét.] Coram me Michaele Kemecsei [Piros címeres pecsét.] Coram me Petro Almasi [Piros címeres pecsét.] Coram me Stephanus Marothi Nobilis [Piros címeres pecsét.] [Kívül]: Hidy György Testamentoma Sub L. Dr. No. 13-tium Testamentum Georgy Hidi Patris Alexandri Hidi de Danjad. No. 44—to.— * A szatmármegyei Csengerben lakó hiripi és ivacskói Szuhányi család levéltárából. Dr. Szuhányi Ferenc földbirtokos tulajdona. MOLNÁR JÓZSEF: Bor-bíróság. SZABÓ T. ATTILA: MNy. XXXV, 262 Bor-bíróság cím alatt azt írja, hogy a NySz. idézte adaton kívül (Nógrádi Mátyás: Idvesség Kapuja, 1672.) mást, nyomtatott forrásból nem ismer, s most egy maga találta 1732-ből való magyargyerőmonostori adat alapján megállapítja, hogy a borbíró „legalább is Erdélyben az a hites személy lehetett, akit egy-egy falu birtokossága megbízott a megállapított korcsmárlási rend megtartása feletti őrködéssel". — A kis cikk írójának elkerülte figyelmét „A közigazgatás népi szervei" című dolgozatom (Mg. 1, 23), amelyben a városi statutumok alapján a borbírák jogait és kötelességeit részletesen összeállítottam. S ebből az összeállításból az is kiderül, hogy a borbíró köznév országosan ismert elnevezés volt a XVII. század elejétől egész az 1850-es évekig. KOLOSVÁRI—ÓVÁRI városi statutum-gyűjteménye és városmonográfiáink szerint ismerték Tordán (ORBÁN 129, 148, 157), Szegeden (REIZNER 10), Szalontán (MÓCZÁR 81), Sarkadon (MÁRKI 178), Félegyházán (SZERELEMHEGYI 101, 177), Szatmáron (KOLOSVÁRI—ÓVÁRI III, 707), Debrecenben (i. h. III, 621; Szűcs 513, 740, 755, 786, 869; ZSILINSZKY 36), Miskolcon (SZENDREI 502, 613; BOROVSZKY 116), Jászalsószentgyörgyön (LIPPAY 28), Szentgálon (MALONYAY IV, 24), — de említi BAKSAY (III, 108) és az Osztrák-magyar Monarchia (VII, 134) is. A SzABótól most említett 1732-ből való adat előtt tehát a borbíróra már jóval száz évvel azelőttről vannak adataink. Nevezték még őket boruraknak Kassán (KOLOSVÁRI)