Magyar Nyelv – 93. évfolyam – 1997.

4. szám - Különfélék - Cz. Farkas Mária: Sauvageot professzor könyvtára

nyelvtan" címen a Bölcsészettanhallgatók Árpád Bajtársi Egyesülete adott ki. Itt a második kiadás található meg 1925, ill. 1926-ból, három füzetecske „II. Hangtan", „III. Alaktan", „IV. Jelentés­tan", valamint az 1949-ben megjelent „Syntaxis" (Pázmány Péter Tudományegyetem Nyelvtudo­mányi Intézete, Bp.). Ami ezt a könyvtárat külön értékessé teszi az az, hogy a könyvek nagy részét szerzőjük de­dikálta Sauvageot professzornak. A húszas évektől kezdődően, a Budapesten eltöltött időszak alatt személyes ismeretséget kötött a kor jelentős nyelvészeivel, hiszen Budapest az első világháború sorscsapásai ellenére is olyan szellemi központ volt, ahol messziről jött diákok, tudósok és értel­miségiek gyűltek össze tapasztalatot cserélni magyar kollégáikkal. Az Eötvös Kollégium is mintha csak találkahelye lett volna a nyelvészeknek és nyelvészpalántáknak. Itt együtt tanított Pais Dezső­vel és Zsirai Miklóssal. Bekapcsolódott az Erzsébet Királyné Szállodában tartott nyelvészeti ösz­szejövetelek, a Kruzsok munkájába is. Itt ismerte meg Szinnyei Józsefet, Melich Jánost és még számos nyelvészt, akikhez szoros barátság fűzte. Ezek az emberek segítettek neki elindulni a szá­mára kijelölt úton. Rajtuk keresztül megismerte, hogy mi foglalkoztatta nyelvészeinket, akik min­denbe beavatták magyarországi tartózkodása alatt és a későbbiekben is. Tanúja volt például annak, hogy milyen izgalommal próbálták megfejteni az akkor felfedezett nyelvemléket, az Ómagyar Má­ria-siralmat. Könyvtárában őrizte Jakubovich Emil és Pais Dezső „Ó­magyar olvasókönyv"-ét (Danubia, Pécs, 1929.), és még számos Pais Dezső munkát. „A magyarok elődeiről és a honfogla­lásról" című könyv első lapján pedig a következő sorok olvashatók: „Aurélien Sauvageot bará­tomnak 30 év után történt kedves együttlétünk örömére, emlékeztetőül: 1964. április 22. Pais De­zső." A Magyar Nyelv XXXIV. számában a „Melyik nép nevezte el Pestet Pest-­lek?" című írás különnyomatán találjuk ezeket a szavakat: „Szíves üdvözlettel, Melich János." Számos Melich Já­nos munka van még összegyűjtve itt, többek között az emlékkönyv is, ami a nyelvész 70. születés­napjára készült. Balassa József, aki a szótárkészítésben segítségére volt, rendszerint megajándékozta nyel­vész barátját megjelent munkáival. Ezt bizonyítja az az 1937-ből való levelezőlap is, amin ez áll: „Kedves Barátom! Tegnap postára adtam most megjelent könyvemet: A magyar nyelv életrajza. Szíves figyelmébe ajánlom: Balassa József." A turkológus Németh Gyula és felesége, a finnugrista N. Sebestyén Irén munkái a régi jó ba­ráthoz szóló ajánlásokkal találhatók még itt nagy számban. Velük is magyarországi tartózkodása alatt kötött barátságot. Magyarországi tanítványai (Gáldi László, Jankovich Ferenc, Ligeti Lajos, Kálmán Béla) is elküldték munkájukat az egykori tanárnak. A későbbi nyelvésznemzedékkel is kapcsolatban állt. Ezt bizonyítja, hogy Lőrincze Lajos „Édes anyanyelvünk" című könyvében a következő ajánlás áll: „Sauvageot professzor úrnak tisz­telettel, Lőrincze Lajos Budapest, 1964. április 20." Megemlíteném még Szathmári Istvánnak szá­mos, dedikációval ellátott munkáját. A „Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk" cí­mű könyvben az ajánlás dátuma: „Aix-en-Provence, 1970. XI. 10.", ami azt mutatja, hogy még nyugdíjas éveiben is felkeresték nyelvészeink.­­ További dedikációk származnak a következő nyelvészektől: Balassa László, Bereczki Gábor, Büky Béla, Décsy Gyula, Dombrovszky József, Eckhardt Sándor, Erdődy József, Lavotha Ödön, Mikó Pálné, Nyíri Antal, Nyirkos István, Papp István, Szabolcsi Miklós, Telegdi Zsigmond, Vértes Edit, Zolnai Béla. Vannak nyelvészeink, akiknek munkái nagy számban szerepelnek ebben a könyvtárban, így például Bárczi Géza, Benkő Loránd, Deme László, Imre Samu, Tompa József. A nyelvészeti folyóiratok sem hiányoznak Sauvageot professzor gyűjteményéből. A Magyar Nyelv 1967-től, a Magyar Nyelvőr 1958-tól egészen haláláig, 1988-ig összegyűjtött számai azt bi­zonyítják, hogy állandó figyelemmel kísérte, hogy mi történik a magyar nyelv életében. Számos irodalmi folyóirat is található itt (pl.: Élet és irodalom, Tiszatáj, Kortárs, Új írás stb.), amelyek azt mutatják, hogy sokszor a nyelvész és a szótáríró szemével olvasta ezeket a folyóiratokat, mivel egy-egy cikkben szereplő, számára feltehetően új szavak, kifejezések alá vannak húzva, néhol fölé

Next