Magyar Nyelv – 115. évfolyam – 2019.

2019 / 2. szám - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Péter Mihály: Az indulatszók a nyelvi rendszer dinamikájában

Kisebb közlemények szürkés szőkesége és a Rábca barna színe szép, kavargó játékot, bugyborékoló, kerengő látványt nyújtott a vár alatti kis sziget végéről nézve”. Ha egy író 20. század előtti korról ír, ha hiteles akar lenni, akkor a szőke Duna jelzős szerkezetet használja. Ezt tette például Mészöly Miklós Fakó foszlányok nagy eső évadján című Balassi korabeli novellájában: „Nincs szebb dolog a végeknél. Kikelet, zimankó, néhány rongyos vitéz a tüskekalyibákban, kik már rég elfelejtették a nevüket, s kiknek mi is elfelejtettük a nevét, mossa az ülepüket a szőke Duna: mindezt bevilágítja a hold, alatta üszkösödő templom - roppant­­ betű fölött a pont.” Ezekkel a költői gondolatokkal dobtuk koszorúnkat a Duna vizébe, felidézve törté­nelmünkben betöltött szerepét; az Értől az Óceánig nagy utat tevő vándort; a nép, ország életét, sorsát romboló-építő lényegét. Szőke-e az ezüst? - tehetjük fel a kérdést, amikor Eötvös József Búcsú című versében ezt olvassuk: „S nem veszhet el, míg az ezüst Dunának / Nagy tükörén egy honfiszem pihen...” - Azt hiszem, inkább szőke, mint kék. Adalék 2016-ból: Nick Thorpe Magyarországon élő angol tudósító A Duna cí­men könyvet jelentetett meg a nagy folyóról. A Fekete-tengertől, a Duna-torkolattól indult el és jutott el a Duna forrásáig, a Fekete-erdőig (Thorpe 2016). Kíváncsi voltam, milyen jelzős szerkezettel illeti a Duna vizét. Egyáltalán nem használja a kék Duna kifejezést, de a szőke melléknevet sem írja le egyszer sem, viszont a szőke valamilyen árnyalatával jellemzi a Dunát: opálosan zöld, ezüstös, ezüst csillogásos, zöld, ezüstös zöld. Azt hiszem, ezek inkább a szőkéhez állnak közelebb, mint a kékhez. Én milyennek látom? Ezüst csillogásának. És a Tisza szőkesége? Nem kutattam, nem figyeltem, de a közelmúltban a Hét évszázad magyar versei című antológiát lapozgatva találtam rá Sárosi Gyula (1816— 1861) Népdal című versére; így kezdődik: „Hullámzik a szőke Tisza, / Sajkás legény for­dulj vissza: / Akkor is oly zivatar volt, / Mikor szívem feléd hajolt.” Szőke Duna? Kék Duna? Ezüst csillogású Duna? Szőke Tisza? Ha keresünk, olva­sunk - gazdagodunk. Hivatkozott irodalom Gergely Jenő — Izsák Lajos szerk. 2001. A magyar államiság kétezer éve. ELTE, Budapest. Thorpe, Nick 2016. A Duna - Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig. Scolar Kiadó, Budapest. Baksa Péter Az indulatszók a nyelvi rendszer dinamikájában Az indulatszóknak meglehetősen gazdag az irodalma hazai nyelvészetünkben. A mai magyar nyelvet leíró monográfiák mellett alapos történeti elemzést is találunk e szócso­portról (Gallasy 1991, 1992). Az alábbiakban a téma egyetlen vonatkozására szeretném felhívni a figyelmet, nevezetesen az indulatszók helyére, illetve szerepére a nyitott nyelvi rendszer dinamikájában. DOI: 10.18349/MagyarNyelv.2019.2.202

Next