Magyar Nyelvőr – 49. évfolyam – 1920.

Értekezések, önálló cikkek - Simonyi Zsigmond: A magyar–német nyelvviszony

Megjelenik havonként a nagy szünetet kivéve. XLIX. év. 1920. szeptember—október. VII—VIII. füzet. MAGYAR NYELVŐR SZARVAS GÁBOR ÉS SIMONYI ZSIGMOND FOLYÓIRATA. Szerkeszti és kiadja Szerkesztőség és kiadóhivatal BALASSA JÓZSEF. Ferenc József rakpart 27. A MAGYAR-NÉMET NYELVVISZONY.­ írta Simonyi Zsigmond. A magyarok és a németek ezer év óta állandóan érintkeznek egymással. Már a honfoglaláskor, a 9. sz. vége felé, találtak a magyarok mai hazájuk nyugati részén német telepeket, amelyek még abból az időből származtak, mikor Nagy Károly az Ostmarkot alapította. Nyugaton és délen a magyarok uralma eleinte messze túlterjedt a mai határokon, Ausztriában legalább is az Ennsig, de 1058-ban visszavonták a határt a Morva és Lajta folyókig. Stájer­országban, Alsó- és Felsőausztriában és Morvaországban az egykori magyar uralomról tanúskodnak ma is az ilyen helynevek: Unger­dorf, Ungerberg, Ungering, Ungerbach és Ungarisch-Hradisch. A merseburgi és augsburgi vereség után Géza fejedelem 973-ban I. Ottó császárral békét kötött és áttért a keresztény vallásra. Fia Sz. István, az első magyar király, Gizellát, IV. Henrik bajor herceg leányát vette feleségül. Ekkor nagyszámú német lovag, kereskedő és iparos jött az országba, s egész Aachenig terjedő élénk keres­kedelmi összeköttetés fejlődött. Megkezdődnek a német települések is, mert ezeket a kormányok, különösen a 12. század óta, terv­szerűen előmozdítják; legnevezetesebbek az erdélyi szászság és a felvidéki cipszerség. Még szorosabb kapcsolat keletkezett a 15. sz. vége felé az osztrák és a magyar uralkodóház rokonsága, által és 1526 után, amikor az osztrák-magyar perszonálunió létrejött. Német­országból hozzánk is elterjedt a reformáció, minden üldözés elle­nére („Lutherani comburantur", mondja az egyik törvény). A török uralom alól való felszabadulás után új német telepek keletkeztek, különösen délen a Bánságban és a főváros közelében. Az ezeréves érintkezés természetesen sok nyomot hagyott a magyar nyelvben : körülbelül ezer német műveltségi szó honosult meg, még­pedig ennek majdnem fele a köznyelvben, sőt az iro­dalmi nyelvben is, másik fele pedig a nyelvjárásokban. Ha két nép huzamosabban érintkezik egymással, rendesen kölcsönösen befog 1 A berlini Vossische Zeitung 1916. évi mellékleteiben közöltem két cikket a magyar és a német nyelv kölcsönös egymásra­ hatásáról; ezeket egyesítve és rövidítve közlöm itt magyarul is. Simonyi Zs. jegyzete: MAGYAR NYELVŐR XLIX 7

Next