Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.

P. Balázs János: Jogi szókincsünk történetéből

László 1795-ben Az európai nevezetesebb országoknak rövid leírásában azt közli, hogy hasznos dolog ,,a' törj, mellyel a' Hollandusz tüzel" (75), s megállapítja, hogy ,,törjje Hiberniának elég vagyon" (206). Ugyanő betűképpel szerepelt a szó Franz Dávidnak németből fordított Grönland históriájában 1810-ben: ,,Törj minden motsárokban van homokkal követtsel elegy, de tüzelni semmit nem ér, a' lapályos helyekenn jó Törjöt is lehet találni. ... A legjobb Törj az ollyan puszta szigetekenn és kopasz kősziklákonn no, hol sok madarak szoktak tanyázni, ezeknek ganéj­ja a' földet öszve keveredvén, mohval füvet­benő . . . jól ég és melegít" (76). Ugyanígy Lassú István 1827-ben megjelent Nagy Britannia . . . leírásában: „Skócziának . . . törtje annyi, hogy építésre is használják" (16). Egy származéka pedig már 1801-ben Benkő Ferenc Magyar Geográfiájában: ,,a' Botáni Báj vagy sziget ... a' föld elegyesen fövenyes, marasztos és törjös" (2: 245). A törj alak még 1833-ban is előfordul a Közhasznú Esmeretek Tárában: „van mesze, márgája és törtje melly legjelesebb ásványgazdagsága Pomerániának" (9: 403). Mind e művek német forrásokon alapulnak. A német nyelvben azonban e korban már Torj az irodalmi nyelvi alak, a Törj pusztán nyelvjárási változat. (De lehet a törj az angol turf szónak német mintára átfonemizált változata is.) A törf alak mellett már a XIX. század elején megjelentek a turf szónak egyéb vál­tozatai is. Így 1810-ben Hübner Lexikonában: ,,A' posványság, tor­fa lapok számosak Cheshirben" (1: 697), majd a már említett Közh. Esm. Tárában 1833-ban: „turfa vagy gyeptőzeg" (5: 273). Ez a turfa alak maradt uralkodó nyelvünkben az egész XIX. század­ban, így pl. Térey Pálnál 1859-ben az Angol-skóthoni naplóban: ,,[A liverpool—man­chesteri vasúti vonal] oly feneketlen mocsárokon s turfarétegeken vezet keresztül, melyen minden töltésezési és lecsapólási kísérletek meghiúsultak" (144). Ezt a turfá-t különös­képpen csak az évszázad legvégén (1899.) szótározta először Babos Kálmán. Ekkorra azonban már jórészt ki is szorította a tőzeg a nyelvi úrusból, mely szót a NyÚSz. már 1823-tól kimutatta. A törj—torja—túrja sorral párhuzamosan jelent meg, pár évtized késéssel, és nyo­mult fokozatosan előtérbe a sport jelentésű turf. E lósport jelentésű szó magyarországi megjelenésének első évtizedeiben még mint magyar szövegekben olvasható angol foglal­kozásnév vagy könyvcím eleme szerepelt, így Wesselényi Miklós útinaplójában 1822 június 1-én azt írta, hogy „A turjman­i Hunterek lótenyésztésbeli princípiumaik közt sok s nagyok a különbségek" (123). Mint később megjegyzi, a turf mann a versenyeztető, esetleg a lovar, a hunter pedig a falka vadász. Széchenyi István 1828-ban a Lovakról írva a The Turf Companion c. kézikönyvet említi (68), a Közh. Esm. Tára 1831-ben William Pick Turf Registere c. könyvről szól (1: 297). Bölöni Farkas Sándor pedig 1831. május 26-án egy más hasonló könyv kapcsán írja angliai naplójegyzeteiben, hogy „1779. esztendő ó­ta a futó, nyerő és híresebb ménlovakról éppen úgy sematizmusok jőnek ki (Racing Calendar és Turf List) minden esztendőn" (1966-i bukaresti kiadás, 334). A XIX. század közepén a túri szó mind gyakrabban fordul elő — ahogy könyvében Bánhidi Zoltán is kimutatta —, elsősorban persze a futtatók és lóversenyre járók világá­ban, tehát lényegében az uralkodó osztály legfelső rétegeiben. Az 1857-ben Bérczy Ká­roly által alapított Vadász- és Versenylap ugyan igyekezett helyette a gyep és verseny­gyep szavakat népszerűsíteni. Csak amikor ez valamilyen jó hangzási okból nem volt kí­vánatos, élt a túrt szóval, mint pl. 1858-ban egy ilyen mondatban: „Nagy zajt üt az angol társvilágban Peel tábornok egy indítványa" (2. évf. 27.). Bevonult a szó a szépirodalomba is, általában 'lóversenypálya (és annak közönsége)' jelentésben. A nyelvi beilleszkedés jele a magyar toldalékolás is, pl. Justh Zsigmond naplójának egy mondatában 1889. május 5-ről: „Megismerkedem a túrjon gyermekkori barátom fiatal, gyönyörű feleségével" (370). De Justh is, mint sokan mások, a gyep szóval váltakozva használja 'lóversenyre járó közönség' értelemben. Különösen gyakori

Next