Magyar Nyelvőr – 143. évfolyam – 2019.
2019 / 4. szám - EMLÉKKONFERENCIA ELEKFI LÁSZLÓ TISZTELETÉRE - Kemény Gábor: Stilisztika és nyelvművelés Elekfi László munkásságában
418 Kemény Gábor Stilisztika és nyelvművelés Elekfi László munkásságában 1. A Ki kicsoda 2009 számára készített lexikoncikkben Elekfi László a következőket sorolta fel kutatási területeiként: magyar, német és általános nyelvészet, fonetika, verstan, mondattan, lexikográfia (Hermann szerk. 2008: 285). Ebben a felsorolásban tehát a stilisztikát és a nyelvművelést nem említette meg. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ezeken a területeken is eredményesen működött, maradandó értékeket alkotott. Amikor 2006-ban az a megtiszteltetés ért, hogy bizottsági tag lehettem Elekfi László nagydoktori védésén, véleményemben többek között ezeket mondtam: „Az MTA doktora cím odaítélésével a tudományos közösség régi adósságát törleszti Elekfi Lászlóval szemben, akitől annyi kiváló művet és szellemi indíttatást kapott az elmúlt hat évtized során. [...] Elekfi László nemcsak tudományos teljesítményével, tiszteletet parancsoló életművével példa valamennyiünk számára, hanem emberi habitusával is. Elekfi László munkásságának két olyan mozzanatára szeretném most felhívni a figyelmet, amelyek ebben az életműben talán nem központi jelentőségűek, de számomra - szakmai érdeklődésem jellege miatt - elsődleges fontosságúvá váltak. Az egyik a Petőfi verseinek mondattanáról írott nagyszabású monográfia [...], amely témája és célja szerint nem stilisztikai munka ugyan, de tele van olyan ötletekkel, kezdeményezésekkel, amelyeket a stilisztikai kutatás és elemzés is hasznosíthat. A másik észrevétel, hogy Elekfi László munkásságában érvényesül bizonyosfajta nyelvművelői szemlélet és törekvés is. Hadd emlékeztessek arra, hogy munkatársa, mégpedig egyik legfontosabb munkatársa volt a kétkötetes Nyelvművelő kézikönyvnek, s részvételével (több nagy elméleti cikk megírásával) jelentékenyen növelte annak szakmai színvonalát. [...] Jó látni, hogy az ő munkásságában nem kerül szembe egymással az elméleti igényesség és a gyakorlati (értsd: stilisztikai és nyelvművelési) alkalmazhatóság szempontja.” Az élet úgy hozta, hogy most egy kissé bővebben is kifejthetem, milyen szerepet játszott Elekfi László életművében a stilisztikai és a nyelvhelyességi szemlélet érvényesülése, és hogy mi mindent köszönhet munkásságának ez a két, a nyelvtudomány peremterületén zajló kutatási tevékenység. 2. Elekfi László csak két évig (1962-től 64-ig) vett részt a Petőfi-szótár szerkesztésében - ami az ő különlegesen hosszú életében szinte csak epizódnak számított, mégis egyike volt Petőfi legjobb ismerőinek. Kandidátusi értekezése (1975), illetőleg ezen alapuló monográfiája (1986) nemcsak mondattani és szövegtani munka, hanem stilisztikai is. Figyeljünk arra, hogy a könyvnek nem ez lett a címe: „Az aktuális mondattagolás (Petőfi versein szemléltetve)”, hanem ez: „Petőfi