Magyar Nyelvőr – 143. évfolyam – 2019.
2019 / 4. szám - EMLÉKKONFERENCIA ELEKFI LÁSZLÓ TISZTELETÉRE - Laczkó Krisztina: A Magyar ragozási szótár alkalmazásának tanulságai
A Magyar ragozási szótár alkalmazásának tanulságai 433 Alapvető rágós alakok____________Birtokviszonyra utaló jeles alakok 5 kétalakú módhatározós eset 27 felsőfok -al/-ül rágós alak 28 csak határozóraggal használatos középfok 6 írásban jelölt teljes hasonulással 29 csak határozóraggal használatos felsőfok illeszkedő ragu esetek 30 csak szraggal használatos felsőfok 6a-vá/-vé rágós alak 6b-val/-vel rágós alak 7 tárgyeset 8 tbsz 9 -nként (v. -nkint) rágós alak 10 -szul, -szül rágós alak A melléknevek ragozása alapvetően kapcsolódik a főnevekéhez, hiszen a melléknevek alkalmi főnevesülése a jelzős szerkezet (melléknév + főnév prototípust alapul véve) redukciójának a következtében természetes művelet a magyarban, azzal a megszorítással, hogy nem létezik a melléknévnek -ul/-ül módhatározós esete, -nként és -szul/-szül rágós alakja, hiányzik a teljes birtokos paradigma, valamint az -Ú/-U képzős forma. Kizárólag a melléknév és a számnév ragja az -an/-en és az -ul/-ül (pl. magyarul) mód- vagy állapothatározós alak, valamint a fokjeles alakok. 2.3. Egyéb kategóriák Nyilvánvalóan léteznek olyan névmások és határozószók, amelyek ragozása erősen eltér a fentiektől, valamint olyan főnévek is, amelyeknek hiányos a paradigmájuk, vagy néhány határozóragos alakjukban fokozhatók. Ezek külön jelzést kapnak a szótárban az igék és a névszók után a részletes ragozási táblázatokban. Kiemelendő a személyes névmás szuppletív volta, ragozásuk speciális elemei külön alaptáblázattal rendelkeznek (Elekfi-Laczkó 2006: 801). 3. táblázat. A névszóragozási paradigmák speciális elemeinek beosztása 31 egysz 1. sz határozói alak 34 tbsz 1. sz határozói alak 32 egysz 2. sz határozói alak 35 tbsz 2. sz határozói alak 33 egysz 3. sz határozói alak 36 tbsz 3. sz határozói alak 2 2 A birtokos paradigma hiánya nyilvánvalóan a szerkezet főnév + főnév alapsémájából adódik, ám nem zárható ki a szerkezetredukció folytán a birtokos toldalékoknak a mellékneveken való megjelenése. Két példa: Petőfi A leánykákhoz című versében szerepel a következő: „S lássátok, szépeim! ha / A bú nekem rohan, / Mint felbőszült oroszlán, / Emésztőszilajan.” (1844). Újabb keletű, az internet közvetítette szövegtípusból származik: „Igen, igen, igen! Megéri veled bandázni! Eddigi okosaim közül ő ismerte fel leghamarabb, miért is vagyunk mi ott... Hogy ő jól érezze magát!” (https://kutyatrening.wordpress.com/2014/04/15/az-energiabombak/).