Magyar Polgár, 1867. március-december (1. évfolyam, 1-93. szám)
1867-11-08 / 72. szám
,2-ik szám. Tisza Kálmán: Egyúttal a felett kér határoztatni, hogy a tárgyalás ma történjék-e, vagy holnap? Egyszersmind kijelenti, hogy miután nem sikerült az elfogadtatnia, hogy a tárgy napirendre tűzessék, azt óhajtaná, hogy a tárgyalás még ma történjék. (Zaj.) A többség azonban az ülést ma befejeztetni óhajtja s a tárgyalás folytatását holnapra halasztani, mit felállás általi szavazással jelent ki. Végül még Madarász József képv. előterjeszti a pénzügyminiszerhez intézett következő interpellatióját Madarász interpellatiója. Feleletre hivom fel Magyarország pénzügyi miniszterét. Miután csak az esetben ítélhető meg, vájjon Magyarország népe, az alkotmányellenes hatalom alatt volt-e, vagy most az alkotmányos kormány alatt lesz e, több vagy kevesebb adóztatással terhelve, ha és midőn a külön adóztatási évi összeg egybehasonlíttatik , miután, csak ez esetben ítélhető meg, hogy az örökös tartományok népeire az osztrák államadósság miatt súlyosult terhek könyítéséhez, szabad ajánlat útján is járulhatna , és mennyivel a magyar nemzet, önjóléte megsemmisítése nélkül , ha és amidőn biztos tudomása lesz afelől, hogy menynyi fordíttathatik az ország ön bel, anyagi és szellemi segélyzésére? ez oknál fogva, felhívom a magyar királyi pénzügyi minisztert, hogy az általa beadott, a hányadot és osztrák államadósságok elvállalását célzó törvényjavaslatoknak az országos ülésekben való tárgyalása előtt, tudassa a képviselőházzal: 1) mennyi adóösszeget fizetne Magyarország a jövő 1868-ik évre, az általa ajánlott törvényjavaslatok, és 30% arány elfogadása esetére ? és ez adóösszegből mi esnék körülbelül a) a közösügyi költségekre? b) az osztrák államadósság elvállalása folytán? és c) Magyarország ön belköltségeire? 2) hat évet véve alapul 1860—5, mennyi azon adóösszeg, amit egy éven át a volt alkotmányellenes kormány behajtatott? 3-ot. Jelölje meg Magyarország pénzügyi minisztere, hogy a „Magyarország ön belköltségeire kívánt összegből“ a) mennyi szándékoltatik beruháztatni a földmivelés, ipar és kereskedelem előmozdítására? s b) mennyi kiválólág a nép gyermekei oktatására, a népnevelésre, s átalában az ország szellemi kötelességeinek teljesítésére ? Pesten, 1867. évi octóber hó 30-án. Madarász József, a. k. Fehérmegye sárkereszturi választókerületének képviselője.“ Az ülés ezzel l'/a órakor véget ért. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE, oct. 31-én, délelőtt 10 órakor. Elnök: Szentiványi Károly, jegyző Dimitrievics Milos, a szólókat jegyzik Ráday László gr. és Gajzágó Salamon; a miniszterek közül jelen vannak Wenkheim Béla, báró Eötvös József, báró Horváth B., Lónyay Menyhért és Gorove István. A jegyzőkönyv hitelelesítése után elnök a következő kérvényeket mutatja be: Papp Lajos Kézdi-Vásárhely közönsége részéről nyújt be kérvényt, mely a törvényhatóságokhoz kiadott vasúthálózat tervezetét illetőleg azon óhajt fejezi ki, hogy a nagyvárad kolozsvári vasútvonal ne a végtelen nehézségekkel járó és a mellett a végczéltól nagy távolban vezető galacz-bodzai szoroson, hanem a népes és iparos Háromszéken vezettessék át, mi könnyen történhetnék az Olt szoroson. A kérvényt azon utasítással kéri kiadatni a kérvényi bizottságnak, hogy arról mielőbb jelentést tegyen. Fentartja magának e tárgyban tüzetesen hozzászólni annak idején. Turócz megye közönsége a megyék önkormányzatának a miniszteri rendelettel megegyező rendeztetését kéri. Turóczmegye közönsége a pest-oderbergi vasútvonalat a fővonalak közé soroztatni s a buda fiumei vonallal egyidejűleg elkészíttetni kéri. A békésmegye gazdasági egyesület az alföldfiumei vasútvonalra tett felvilágosító észrevételeit figyelembe vétetni és ezen pályának a déli vaspályával való minden legkisebb összeköttetés nélkül teljesen önállólag, minden egyéb befolyástól menten és egységesen leendő kiépítését minél előbb eszközöltetni kéri. Beszterczebánya város közönsége a pest-oderbergi vasútvonalra tett észrevételeit figyelembe vétetni kéri. Esztergom székes kir. városának a fogyasztási adó illetéktelen része alóli fölmentetése tárgyában terjesztett alázatos kérvénye. Pécs városa közönsége a nemzeti kérdés mielőbbi elintézésénél Zemplén megye ez ügyben tett észrevételeit figyelembe vétetni kéri. Szathmár-Németi város közönsége eszközöltetni kéri, hogy a katonai és polgári hatóságokkal magyar nyelven levelezzenek. Eperjes város közönsége az országos vasúthálózatra egy emlékirat nyújtván be, azt figyelembe vétetni kéri. Bihar megye beeli szakaszban fekvő Kislaka Szád, Krajova, Szakácsi és Beel-Rogoz községek úrbéri perüknek egy, az országgyűlés által hozandó úrbéri törvény létrejöttéig leendő felfüggesztését kérik. Szabolcsmegye Őr-Ladány község összes belbirtokosai a korcsmáltatás commassáltatása által okozott sérelmeiket orvosoltatni és okozott perköltség fizetésétől magukat fölmentetni kérik. A pozsonyi m. kir. jogakadémiai igazgatóság a pozsonyi m. kir. jogakadémiának az országgyüli naplók és egyéb nyomatványokat megküldetni kéri. Erdélyben Marosszék Tótfalván 25 családból és 300 lélekből álló összes lakosai és colonusait a kir. táblai elnök méri. b. Apor Károly urnak ellenük nyert kitelepitési ítélet felfüggesztését és újabban vizsgálat alá vételét kérik. Batek Rozália és érdektársai sárosmegyei Zboró községi lakosok, Zboró, Czigla és Dubova birtokrészek miatt indított perben Sárosmegye telekkönyvi tvényszéke által elkövetett hivatallali viszszaélés folytán tett tetemes megkárosításukat és az ezen ügyben hozott kir. táblai ítéletet, ugyszinte az igazságügyminiszterium határozatát felette sérelmesnek panaszolván, egy részrehajlatlan vizsgálatot eszközöltetni és a vizsgálat nyomán igazságot szolgáltatni kérnek Kosaik János, hontmegyei keszihóczi lakos, 1847. évi oct. 18-én ’a úrbéri házhely és házának elárverezését tüstént megsemmisittetni kéri. Verbay János Somogymegyébe kebelezett Gége községbeli ref. rector Rimanóczi kaposvári tiszttartó által 50 ftban tett megkárosítását panaszolván, orvoslásért esedezik. Szilágyi Bertalan ungmegyei palinyi lakos sérelmeit tárgyaló igazolási kérvényét egy melléklettel együtt ez általa f. é. oct. 12-én benyújtott folyamodásához hozzácsatoltatni kéri. Baltazár György a pénzügyminisztériumot bizonyítványainak kiadására felszólittatni s anyagi segélyeztetését kéri. Petykó György oroszvéghi lakos még múlt évi május 17-én beadott kérelmére hátiratot elküldetni kéri. Vajda István somogymegyei nagyatádi szíjgyártó mester 1848. évben a magyar hadsereg részére szállított nyerges munkáért járó 1134 fának megtérítését kéri. Almássy Sándor: T. ház! Tegnapi napon a belügyminiszter úrnak nyilatkozatával kinyilatkoztatom, hogy azzal nem vagyok megelégedve, de egyszersmind ígértem, hogy a ház asztalára indítványt fogok letenni. Ezt siettem elkészíteni és a mai napon be is nyújtom, de emellett benyújtom még az indítványomhoz tartozónak vélt következő okmányokat is: neveztesen a szept. 7. miniszteri tanácsban kelt rendeletet, mely Heves megye bizottmányához küldetett; a szept. 17. bizottmányi ülés végzését, továbbá az okt. 19-én tartott miniszteri tanács végzését melyben Hleves megye felfüggesztését elrendeli; az oct. 14. bizottmányi gyűlés végzését szintén ide csatolom, nem különben oct. 19. a királyi biztos kinevezésének okmányát is. Ezen indítványomat pedig kérem felolvastatni. Elnök: Ezen indítvány ki fog nyomatni és szétoszlatni. Ráday László jegyző felolvassa Almássy következő indítványát: Indítvány Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyék bizottmányának a felelős minisztérium által tett felfüggesztése tárgyában. Tekintve azt, hogy a kormány Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyék bizottmányát az 1848. 16. tcz. 2. §-a d) pontjának ellenére, mely igy szól: „Ezen állandó bizottmány a főispánnak, vagy távollétében az alispánnak elnöklete alatt a megyei tisztviselőség hozzájárultával annyiszor és addig— a mint s a meddig szükséges leend — összegyűlvén, mindazon hatóságot fogja ideiglenesen gyakorolni, mely törvény és alkotmány szerint a megyei közgyűléseket minden tekintetben illeti“ , önkényileg felfüggesztette, tekintve, hogy a kettős megye törvényes hatóságát az 1848. 3. t. ez. 26. §. ellenére, mely igy szól: „az ország minden törvényhatóságainak eddigi törvényes hatósága ezentúl is teljes épségben fenntartandó,“ megszüntette és a megye kormányzását teljhatalmi királyi biztos korlátlan hatalma alá helyezvén az 1848. III. t. ez. 3. §-át, mely igy szól : „Ő felsége a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar minisztérium által gyakorolja,“ — megsértette, tekintve azt, hogy a pragmatica sanctiót érvényesitő 1723. t. III. t.czikkét megsértette, s mind ezen tények által az 1848. XVI. t.cz.-ben az alkotmányosság védbástyájának elismert megyei szerkezetet Hevesmegyében lerombolta ; tekintve végre a fennemlitett kormánytényeket, melyek e törvények világos megsértésével végrehajtattak — hivatkozva az 1848. III. t.cz. 31. §. a) alatti pontjára, mely ekképpen szól : „a miniszterek feleletre vonathatnak minden oly tettért, vagy rendeletért, mely az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait sérti“ — hivatkozva a 33. §. rendeletére — a kormányt vád alá helyezni kérik . Pesten, 1867. oct. 31. Beadja Almássy Sándor, Pap Pál, Csiky Sándor, Madarász József, László Imre, Böszörményi László, Vállyi János, Bobory Károly, Deáky Lajos és Patay István. Tisza Kálmán, T. képviselőházi Én megvallom, hogy ámbár az előttem szólott képviselőtársam beadott indítványát elannyira nem helyeslem, hogy azzal szemben részemről bátor leszek egy más indítványt beadni, mindazonáltal igen. belügyminiszer úrnak a hevesi ügyben tegnapi napon adott válasza által én is, sem kielégítve, sem megnyugtatva nem vagyok. Nem elégít ki ezen válasz, mert nem bizonyítja be, hogy az ország békéjére nézve, vagy az ország fennállására, vagy éppen a trón biztonságára nézve oly veszélyes helyzetben lettünk volna; nem nyugtat meg, mert egyátalában nem ingatta meg azon meggyőződésemet, hogy a ministériumnak e tárgyban követett eljárása részint magába az alkotmányos elvbe, részint hazánk törvényeibe és a törvényes gyakorlatba ütközik. Azért, hogy ezen nézetemet és annak alapjára fektetett indítványomat indokoljam, nem tartom szükségesnek Eger városának, vagy Heves vármegyének végzését és határozatát taglalni. Lehetnek abban, többet mondok, vannak isolyanok, amelyek saját meggyőződésem szerint is megtámadhatók, de a kormánynak ezen ügyben követett eljárása nem a szerint ítélendő meg, mennyire jártak el correcte azon hatóságok, hanem aszerint, hogy magának a kormánynak ténye mennyiben egyezik vagy ellenkezik az alkotmánynyal és a törvénynyel. (Helyeslés.) Azt sem látom szükségesnek, hogy a 1. belügyminiszert követvén, arra nézve mondjak itt véleményt, hogy a váczi levélnek egyik vagy másik mondatában foglaltatóak-e veszélyes elvek, foglaltatik-e felségsértés, vagy bármely más bűntény, mert ezek felett azt tartom, e házban vitatkozni, és ez által mintegy határozatot provokálni helytelen, mert e felett ítélni a törvényes bírónak kell. Nem szükséges ez, mert bármikép álljon a dolog, ez esetben vagy más hasonló esetben az által, még hogy valaki netalán ily dolgokat mondott vagy itt volna, egyátalában nem áll elő az országban azon rendkívüli állapot, mely rendkívüli eszközök alkalmazását igényelné, nem áll elő akkor, midőn csendesség van az egész országban, midőn a polgárok nyugalma sehol sem zavartatik meg. (Ellenmondás a jobb oldalon) az elégedetlenség amennyiben létezik, sehol sem adja jelét annak, hogy az alkotmányos eszközöktől eltérve, tettlegességre vetemedni akarna; nem szükséges ez azért sem, mert ha szinte alapos volna is most vagy máskor egy ily vád, az még mondom, ha alapos volna is, nem jogosítja fel a kormányt arra, hogy mielőtt azon vád fölött a törvényes bíró ítélt, közigazgatási úton kimondja, hogy a vádlott bűnös, és bűnrészeseknek nyilvánítja mindazokat, kik a törvény szerint még csak vádlott irányában bizalmat nyilvánítanak. (Helyeslés a baloldalon.) Énsoha sem tagadtam, és nem tagadom a kormány azon jogát, hogy törvényes formák között, törvényes közegei által vád alá helyezhessen bárkit, de azt tartom, hogy maga az alkotmányosság alapelve megkívánja, hogy a vádlott felett egyedül a törvényes bíró ítéljen, és azon eljárás, midőn ezt be nem várva, a „bűnös“ közigazgatásilag mondatik ki, oly eljárás, mely a polgárok biztonságát megsemmisíti, a személyes szabadságot képzeletivé teszi, oly eljárás, melynek példáját az absolut kormányok körében kell keresnünk. (Helyeslés a baloldalon.) Ez történt pedig t. ház, Eger városára vonatkozólag, mert a kormány vádat emelt, a bírói ítéletet azonban be nem várta, hanem a vádat alaposnak közigazgatásilag kimondotta, a vádlottat és azokat, kik iránta bizalmat szavaznak, bűnösöknek nyilvánítja. (Egy hang a jobboldalon: „jól teszi!“) Ezeknél fogva az eljárásnak ezen első része az alkotmányosságba ütközik, a második része pedig, mely Heves megyére vonatkozik, a magyar törvényeket s a törvényes gyakorlatot sérti meg. Nem tartom szükségesnek, hogy itten bizonyítgassam azt, hogy a vármegyéknek — a törvénytelennek tartott rendeletet végre nem hajtva — az ellen felírni joguk van; nem tartom szükségesnek, mert még eddig legalább e házban azt senki sem tagadta, sőt amennyire tudomásom terjed, mind az igen tisztelt jobboldalnak, mind magának a ministériumnak egyes tagjai kisebb és nagyobb körben, sőt kevés kivétellel hírlapilag a törvényhatóságok ezen jogát, habár oly megszólításokkal is, melyeket túlságosoknak tartok — még a jövendőre is fentartandónak véleményezték. Annyi pedig mindenesetre áll, hogy e törvényes gyakorlat még ma semmi uton eltörölve nincs. Gyakorolták is e jogot a vármegyék mindig, nemcsak 1848 előtt, hanem mindaddig, mig rendszeres állapotban volt az ország, gyakorolták 1848- ban is és gyakorolták 1861-ben ismét és nem tudom, hogy azon megyék is, melyekben az igen. jobboldalnak s magának a ministeriumnak tagjai adták az irányt, ezen joggyakorlatát arra alapították volna, hogy collegialis kormány áll felettük, de mindnyájan arra alapították, hogy átalában a megyének ahhoz joga van, gyakorolták e jogot, többet mondok egész mostanáig 1867 ben is. Több példát tudunk, amelyekben oly törvényhatóságok, melyek nem tartoznak az elhíresztelt ellenzéki megyék közé, végre nem hajtották vagy éppen félretették, egy felírásban előadva indokait, a kormány oly rendeleteit, p. o. az adóügyben, melyeket tekintve az országgyűlés által adott indemnityt, hitem szerint a törvényesség szempontjából megtámadni alig lehet. Ily eset történt több vármegyében, történt Máramarosban, történt Békés megyében, történt — ha jól emlékszem — Ungban és sok megyében még. Tudom én azt, hogy régibb időkben is küldött a kormány biztosokat a vármegyék ellen, de eljárása akkor mi volt? én nem tudok rá esetet, midőn az alkotmány életben volt, hogy azért, mert egy vármegye egyszer felírt valamely tárgyban, királyi biztos küldetett volna ellene : a kormány megújította rendeletét, ha nem volt sikere, királyi resolutiót eszközölt ki, csak, ha ennek sem volt sikere, küldött királyi biztost az ily renitens megyére, hogy érvényt szerezzen rendeletének; de még ekkor is a királyi biztos soha arra felhatalmazva nem volt, hogy egy egész vármegyét büntessen, soha arra felhatalmazva nem volt, hogy a vármegyék gyűléseit felfüggeszsze (Ellenmondás a jobb oldalon, élénk helyeslés a baloldalon); ellenkezőleg most Heves vármegye felirt az Eger városára vonatkozólag kiadott alkotmányellenes rendelet ellen, a nélkül, hogy végrehajtotta volna, felirt egyetlen egyszer és a kormány nemcsak királyi biztost küldött ki rögtön, de a királyi biztost arra is felhatalmazta, hogy a bizottmányi ülések tartását betiltsa (Helyeslés a baloldalon). Én részemről tehát igazán fájdalommal mondom, mert nem hittem, hogy megértem, miszerint a kormánynak ezen eljárása által törvényeinket megsértve látom. Azt mondotta tegnap a belügyminiszer úr, hogy nekik, a ministériumnak, Eger városa irányában lehetett volna a törvény teljes szigorával eljárni, ők azonban a szelídebb utat választották, amenynyiben beérték a dorgálással és a rendelet megsemmisítésével. Fentebbiekben kimutattam, hogy a ministériumnak ezen eljáráshoz joga nem volt; most még hozzáteszem azt, hogy ha joga lett volna, vagy joga lenne a törvények alapján ily szigorú eljáráshoz, akkor egyedül szigorú eljárás az, melyet követnie kell, ama szigorú eljárás, mely a vádlottat törvényes bírája elé helyezi, mert a kormánynak kötelessége a törvényt teljesíteni, a kegyelem a fejedelem joga. (Tetszés a baloldalon.) Azt is mondotta a t. belügyminiszer úr, hogy Eger városa már az által is megsértette a törvényt éagy a szigorú eljárást maga ellen felidézte, hogy csak rendezett tanácscsal ellátott város lévén rendes hatáskörén túl politikai tárgygyal foglalkozott s a felett határozott. Megengedem, hogy e tárgyat törvényeink szempontjából vitatni lehet, de igen csodálkozom, hogy a t. ministérium, ha ezen eljárás törvénytelenségéről meg volt győződve, már csírájában nem fojtotta el a bajt, hogy azt a rémdezett tanácsú városoknak el nem tiltotta akkor, midőn a legelső ilyen eset fordult elő, midőn iátyában bizalmat szavaztak. (Tetszés a baloldalon. Összevonva az eddigieket, kimutattam, hogy a ministériumnak Eger városa irányában követett eljárása, az ezen kérdéses tárgyban kiadott rendelet az alkotmányos elvvel ellenkezik, kimutattam, hogy a Szores vármegye irányában követett eljárás törvényeinkbe és a törvényes gyakorlatba ütközik; ennélfogva bátorkodom indítványozni , mondja ki a képviselőház, stb. (lásd alább) mely indítványomat a ház asztalára letéve, a t. ház figyelmébe ajánlom. (Élénk hosszas éljenzés a baloldalon.) Indítvány a belügyministernek a hevesi interpellation adott válasza tárgyában. Mondja ki a képviselőház, hogy: miután kétségtelen alkotmányos elv az, hogy a bárki által, bárki ellen és bármi okon emelt vád alapját képező bűntény, vagy vétség valóban elkövetése fölött ítélni egyedül a törvényes bírónak lehet, és a bűntény, vagy vétségnek ily módon tett megállapítása előtt azt kormányzati úton bebizonyítottnak állítani nem szabad, miután kétségtelen törvényes joga a törvényhatóságoknak, hogy a törvénytelennek tartott kormányrendeletet végre nem hajtva, az ellen „fölírjanak, Heves vármegye pedig az Eger városára vonatkozólag kiadott, a fentebbiek szerint alkotmányellenes ministeri rendelet irányában egyedül ezen jogával élt, a ministeriumnak Hevesvármegye ellen követett eljárását, mint törvénybe ütközőt nem helyeselheti. Beadja Pesten, oct. 31. 1887. Tisza Kálmán, Debreczen városa egyik kerületének képviselője. (Vége következik.) —_____________________________ November KÜLFÖLDI LEVELEZÉS. Jéna, oetb. 27-én 1867. T. Szerkesztő úr! Úgy hiszem lapjának olvasó közönsége szivesen fogja venni, ha valamit a külföldi dolgokról is olvashat. Ez alkalommal írok tehát valamit Jénáról, a jénai magyar körről és egyéb jénai dolgokról. Úti naplómból is küldhetnék jegyzeteket, de tudom, hogy lapja, mint politikai irányú lap, nem igen terjedhet ki útleírásokra, tehát ezt a kegyed felhívásától teszem függővé. Lássuk tehát először Jénát. Jéna egy csinos, egyszerű és kicsiny város. Lakóinak száma alig