Magyar Polgár, 1868. január-június (2. évfolyam, 1-76. szám)
1868-04-22 / 48. szám
48-ik szám i dézésénél a m.-láposi járásban egy főorvosi állomás felállítása a közegészség érdekében, mint nélkülözhetlen szükség, a kormány figyelmébe ajányassék; nem remélvén, mivel az országos költségvetés ez évre már kivettetett, hogy jelenleg sikert arathassunk. Azonban Lészai László nemes tűzzel s megható ékesszólással rajzolván azon helyzetet, melybenM.Lápos mindefelöl hegyektől és főleg rész időkben járhatatlan utaktól elzáratván, minden orvosi segélyt, még a legnagyobb veszélyben is nélkülözni kénytelen, még egyszer nem a tisztség utján, de a megyei bizottmány közgyűléséből okadatolt és hathatós érvekkel támogatott feliratot indítványoz a belügyministériumhoz, hogy még a megyék végleges rendezése előtt — mit Isten tudja, mikor lesz, midőn az országgyűlés vége felé jár, s még belügyeinken semmi sem történt! — tehát minél előbb 400 frt fizetéssel M. Lápos vidékére egy orvostudori állomást megrendelni méltóztassék. Ez különben is a megyék rendezésével semmi kapcsolatban nincs. Közhelyesléssel elfogadtatik, s a felirat szerkesztésével Lészai László bizatik meg, ki másnap a feliratot avatott tollal elkészítve, gördülékeny és rokonszenves hanggal olvasta fel, mit is a bizottmány magáévá ten. Tudatja a kormányszék utján a ministérium, hogy a katonamegváltási díj 1000 írtban állíttatván meg, a rendelvény utóbb a felelős ministeriumtól visszavonatott, e tárgy az országgyűlés rendelkezése alá tartozván. Elnök: Látják uraim, hogy a kormány mennyire hozza helyre saját elsietett lépéseit, s mennyire hódol a törvényeknek. Ez valóban elismerést érdemel. A telekkönyvi munkálatok alkalmával követendő eljárások s előintézkedések tárgyában egy részletes szabályzó rendelvény küldetett, melyben különösen a helyszínelés alatt az egyesek, községek és hatóságok teendői kimutattatnak. Tudásul vétetik, Roth Pál indítványára minden községbe egy példány áttanulmányozás s ahoz alkalmazás végett megküldetni határoztatok. Figyelmébe ajánlja a kormányszék a megyének a takarék magtárak felállítását s e tekintetben a társulati szellem élesztését. Ez üdvös eszme közlelkesedéssel fogadtatik, s mikénti létesítésére egy tágkörü bizottmány neveztetik, mely a holnapi gyűlésre az alapelvek meghatározására nézve munkálatját adja be. Elnök jelenti, hogy a megye feledhetetlen főispánja, néhai Weér Farkas arczképének elkészítésére befolyt adakozásoknak, mint a mult gyűlésen ígérte, számadását elkészítette, minek folytán kitűnik, hogy összesen bejött 1255 frt 53 kr, a kép elkészítése, fehozatala s a teremben felállítása költségeit levonva, maradt 506 frt és 29 kr, mely maradék pénzzel véleménye szerint a gyülésterem lenne kibátorzandó. Helyeséljen! — Felkéri a megyét, nevezzen ki egy bizottmányt, ki számadását részletesen vizsgálja meg. — Nem szükség! Nincs semmi kétségünk! Ámbár az egész gyűlés a számbavevő bizottmány kinevezése ellen tiltakozott, de főispáni méltósága saját maga iránti kötelességből állította annak szükségességét, s a bizottmányt Bárány Lukács elnöklete alatt kinevezte. S másnap a számvevő bizottmány beadta jelentését, s a számadást minden tételeiben pontosnak és hiba nélkülinek találta. Felkiáltások: E tekintetben legkevésbbé sem kételkedtünk! — Több testvérmegye körleveleinek megvizsgálására s ezek tartalmáról, s az ezekben foglaltakról véleményadás végett egy bizottmány neveztetett ki. Egy a megyében már évtizedek óta fennforgó ügy, t. i.. Csernek és Kecsed helységeknek Ugye, mely falvak felerészben Doboka-, felerészben pedig B.-Szolnokmegyéhez tartoznak, mely tárgyban Doboka megyéhez a mult gyűlésről a cserneki birtokosok folyamodványára, kik egészben Szolnokot óhajtanak csatoltatni, átiratot küldöttünk, ez nem foglalta el a megye figyelmét. A kecsediek nem akarnak Dobokhoz csatlódni, mire httségünk Doboka tisztségét felkérte volt, s további intézkedésre szólít fel. Most abban állapodtunk meg, hogy egy öt tagú bizottság neveztessék ki, melyre Dodv'L ,a“do’ * a té‘ 'V bizottmánya J a é st'“, ’éD' ‚• teljhatalomal intézze el ez anomál helyzetet, főleg a telek könyvelésnél lehetetlen lévén, hogy egy helység Dobokáé!yc 3 Trnekrtrsa 8 lékkéhe C8ed tehát ‘egyen vánja. Biztosokul neveztettek ’ T\ 18 ki' részéröl: Lészai László fL] ?megyénk Mihály. Ó’ Földván József, Dezsöfi fás jelenti hogy Pénztárnoki ellenőr Gyárekört atyánkfia hivataláról még janiban Zo Zérma Déb városa részéről rendörta radványazatott, ezen hivatal ürességben ma Barabás 80rS088ége miatt, ideiglenesen a megyét vAlán személyében töltötte be s felhívja utján egyharatásra. Barabás Kálmán felkiáltás erdész Vajda Dleg 'da riasztva. Úgy megyei utján lévén betölt v halálával e hivatal pályázás Dadai látvány en jelentkeztek, kik közül oly kikötéssel, hogy a'kiáltással megválasztatott 1-én a vizsgát letenni\ríd,Örzeti tudományból nov. Elméik jelenti, mények pénz, úrbéri kárPóti'L adótárból a fetete megyei pénztárba átvitettek , és ékszerekben a rés alatt; a számvevőhivatal vannak rendelésvel fog betöltetni, jelenti ’ a megyék renegre, hogy a közösségi vagyon, cselédrendszer, a megyei rendőrség tárgyában a jövő gyűlésre kimerítő dolgozat fog előterjesztetni. Ezzel az idő eltelvén, a gyűlés eloszlott. A 16 án tartott közgyűlésen érdekesnél érdekesebb viták merültek fel a takarékmagtár és honvédelem kérdésében, miről közelebbről részletesen fogom e lapok érdemes olvasóit tudósítani. MTs. Esküdtszéki tárgyalás (Pesten ápril 17-) Elnök: Nyeviczkey József. Birák: Bovánkovics József, Makovecz Ede. Jegyző: Steiner Henrik. Vádló Ráth Károly a szt. ker. ügyésze. A vádlottak pontján Mészáros Károly 1 1. —Az ülés kezdődik 10/1 órakor. Elnök: A mindkét fél által gyakorlott visszavetési jog használata után az esküdtszék következő tagokból alakult meg: Tischer Károly, Kugler Antal, Pfeffer János, Hantos János, Waltthier Ágost, Schmidtiechner György, Preiszter József, Andorházi László, dr. Apáthi István, Than Mór, Gregus Ágost, dr. Rózsay József, mint póttagok Klegh István, dr. Jopper Lipót. A tárgyalás megkezdettén Mészáros Károly a hozzá intézett kérdésekre előadja, hogy Kis Új-Szálláson született, kora 35 éves, foglalkozása író. Ezután felolvastatik a vádlevél: „Tekintetes esküdtszék!“ Az itt Pesten megjelenő „Ludas Matyi“ czimű népmulattató képes újságnak 1868. márt. 8-án kelt 10 ik számában, melynek egy példánya a vizsgálati iratokhoz C) alá van mellékelve, „eredeti levelek“ felirat alatt, „Karakán Marczi gulyásbojtár“ aláírással, egy czikk tétetett közzé, mely a közös minisztériumok, illetőleg a közös hadügyminiszter ur ellen, rágalmazást foglal magában. Ezen czikk iránt a pesti esküdtszéki kerület bünvizsgáló birájánál, 1868. márt. 2- án panasz bejelentésemet benyújtván, miután az imént bűnvizsgáló biró ur által a vizsgálat teljesittetett, van szerencsém az arra vonatkozó eljárási jegyzőkönyv s az összes vizsgálati iratok bemutatása mellett, következőkben előterjeszteni a vádlevelet. Az említett lap kijelölt czikke, szemügyre véve annak tartalmát elejétől végig, félreismerhetlenül feltünteti a kárhozatos irányt, mely szerint czikkíró magának feladatául tűzte, kigúnyolás, legyalázás, s elferdítések által, hazánk közállapotát gyűlöletessé tenni. Ezt azonban egyedül a czikk általános jellegzése tekintetéből, csak röviden megjegyezve, kiemelem a szóban lévő czikknek ötödik és hatodik kikezdéseit, mint amelyeken tulajdonképtelen vádlevelem alapul. Az 5-ik kikezdés igy szól: — „Hanem eb a lelke németje, még ugyan jó felsorósolta az árát annak a hátultöltő puskának, most olvasom a Jókai uram újságából, hogy hát egy-egy puskának a contóját 35 forintra tették, a meiknek meg hátul lesz a lyuka ... hát azt még 12 írttal rótták feljebb, oszt a mikor az igazándi mesteremberekkel beszéltek, hát akkor sült ki az imposztura, mert mindegyik puskán akarták a ministerium urak nyerni legalább részét az egész árának.“ A 6-ik kikezdés ezen tételt tartalmazza: Csak látom én tensuram, hogy hát hiába visel paszamantos frakkot az ember, azért csakugyan kitelik tőle minden kutyaság, oszta mellett még a törvény az eb a lelkét.“ A vádbeli czikknek ezen tételei által a közös minisztériumok, illetőleg a közös hadügyminiszter úr rágalmaztalak, elkövettetvén ezen rágalmazás egyrészt azon elferdített, koholt állítás által, hogy a delegátiók által tárgyalt közös hadseregi budgetnél, hamis számlák terjesztettek elő, s hogy a közös minisztérium a puskák árán nyerni akart, másrészt durván sértő kifejezésekkel. Miután ezen most jelzett, a vádbeli czikkben foglalt rágalmazás, a sajtótörvény 10 ik vagy esetleg a 11-ik §-sába ütközik s igy sajtóvétséget képez, hivatkozva a vizsgálati iratok közt B. alatt létező meghatalmaztatásomra, annak elkövetése miatt ezennel vádolom Mészáros Károly urat a „Ludas Matyi“ czimű lap tulajdonosát s felelős szerkesztőjét és pesti lakost,ki a vizsgálati iratok ZSFJSSRbeismerte,hogy ő legyen a vádbeli Azon kérelemmel járulok tehát a tekintetes naír Iskoság elnökéhez, miszerint ezen sajtóügynek estszék előtti tárgyalására határidőt kitűzni, s pedig aTáV z?dlóVél e'80 PéldányáD- vádlottal értP • d 6Vé má80dPéldan szokott módon értesittetni méltóztassék. Tisztelettel maradván a ’ esküdtszéknek Ráth Károly, s. k. ügyek igazközvádló “ m 87' k0r Ügyvéde’ mint sajtóügyi Ráth Károly kivonatára felolvastatik a közös hadügyminiszter felhatalmazása .A közvádló a kihallgatási jegyzőkönyv felolvasását kéri, mely szernt Mészáros Károly a vád tárgyát képező czikk szerzőjének vallotta magát. Elnök azon kérdésére: van-e vádlottnak a felolvasott jegyzőkönyvre nézve észrevétele, Mészáros Károly kijelenti, hogy ő a kérdéses czikk szerzője. Elnök azon kérdést intézi vádlotthoz: vannak e a vádra átalános észrevételei? Mészáros előre bocsátja, hogy Funták ügyvéd, kit e tárgyalásra képviselőül választott, fontos teendők miatt tegnap estre Pozsonyba utazott és igy humanitási szempontból kérhetné a tárgyalás elhalasztását, de miután a meghatalmazási levél felolvastatott, ettől eláll. Tagadja, hogy a kir. ügyek igazgatója ez ügyben mint vádló léphetne fel; miután Kuhn abba. itt meg nem jelent, kéri, mozdittassék az el vádjától és téríttessenek meg költségei. Az altábornagy meghatalmazása ellen kifogásokat tesz. Ráth Károly szerint: Vádlott nem ismeri az igazságügyminiszt. rendeleteket, melyek a sajtó eljárásra nézve kiadattak.— Kimondja az okt. ki rendelet, hogy midőn hatóság vagy köztisztviselő rágalmaztatik, a közvádló közreműködése igénybe vehető. — Áttér már most a vád érdemére. Mészáros a közvádlót félbeszakítja, elnök azonban rendén találja, hogy a közvádló a dolog érdemére térhessen át, mi ellen Mészáros két ízben is kifogást tesz, azonban elnök felszólítja közvádlót előadása folytatására. Ezután Ráth Károly hosszabb beszédben indokolja vádját. Mészáros Károly ismét tagadja a kir. ügyek igazgatójának felperesi jogát. A vádló által idézett t. ez. csak Magyarországra vonatkozik, németországi embernek az igazságügyminiszterhez kellett volna fordulnia, és csak az adhatott volna a közvádlónak engedélyt a vád emelésére. Kuhn altábornagy nem jelent meg, a fölhatalmazás hitelesítve nincs s azért szóló mindaddig, mig a bíróság e forma hiba fölött nem határoz, önvédelmére semmit sem fog fölhozni. A törvény és az igazság nevében kéri, hogy ez előleges kérdés fölött házasék végzés. Ez előadás után Ráth Károly szót kér. — Mészáros félbeszakítja, tagadja, hogy a formahiba iránti végzés hozatala előtt joga volna szólani. Ráth Károly fölkéri a bíróságot, hogy minden további vitatás kikerülése végett határozna a vádlott által előlegesnek mondott kérdésben. A bíróság visszavonulván, háromnegyed óra múlva megjelenik a teremben, és az elnök előadja következő végzését. Tekintve, hogy a sajtóügyekbeni eljárásra nézve az igazságügyminiszter által az országgyűléstől nyert meghatalmazásnál fogva az 1867. évi jul 25-én kibocsátott rendelet II i. §-a értelmében a kereshetőség elleni kifogás a megjelenésre kitűzött határidő első felében teendő, amennyiben az ezen időben nem létetett volna, vádlott azzal többé nem élhet, vádlottnak a közvádló kereshetősége ellen a tárgyalás alatt elkésetten támasztott kifogása tehát visszautasíttatik. Ami továbbá a közvádlónak ezen vád iránti megbízatása ellenében tett kifogást illeti,, miután ugyancsak az 1867 évi oct. 1-én kelt miniszte rendelet által a közvádló azzal, hogy bármely köztisztviselő ellen sajtó útján hivatalos tetteire vonatkozólag elkövetett rágalmazás esetében, a sértett fél által megkerestetvén, annak nevében felléphetni följogosított a jelen esetben a közös hadügyi miniszter által a közvádló föllépését igénybe vevő megbízás pedig, mint hivatalos okirat hitelesítést nem is kíván, ezeknél fogva vádlott ezen kifogása is mint alaptalan elvettetvén, az érdemleges védelem előadására utasíttatik. Miután Mészáros újólag tagadta a közvádló kereshetőségét és kijelenti, hogy a kimondott végzés ellen semmisítő túszékhez fog fellebbezni. Elnök röviden előadja az eddigi tárgyalás menetét, és az esküdtekhez intézendő kérdéseket ekként véli megállapítandóknak: 1-szer. Igaz-e, hogy a vádlott Mészáros Károly a „Ludas Matyi“ czímű lap felelős szerkesztője, és kiadó tulajdonosa volt a vádbeli czikk közlője, és szerzője? Mor meg vannak győződve, hogy a vádbeli czikk egyedül az abban felhívott újság lapban közlött tényekre szorítkozik-e vagy azon kívül annak panaszolt kitételei rágalmazást és becsületsértést is tartalmaznak, és így vádlott vétkes e vagy sem? 3- ar Ezen rágalmazás és becsületsértés a közös hadügyministérium, mint hatóság irányában lett e elkövetve, vagy 4- szer elkövettetett-e azon rágalom és becsületsértés egyedül a közös hadügyminiszter, mint köztisztviselő irányában? Az esküdtek a mellékterembe vonulnak és mintegy 1/ óra múlva ismét megjelennek. Az esküdtszék elnöke előadja annak határozatát: Becsületemre isten és emberek előtt az esküdtszék határozata a következő: az első kérdésre egyhangúlag kimondatott az igen, a második kérdésre vádlott 10 szavazattal 2 ellenében vétkesnek mondatott, a harmadik kérdésre az esküdtek 8 szavazattal 4 ellenében kimondták az igent, a 4 ik kérdés a 3-ik kérdés által fölöslegessé vált. Ráth Károly, előadja, hogy miután vádlott az esküdtszék által vétkesnek mondatott ki, vétessék alkalmazásba a sajtótörvény 10. §-a, mely szerint az, ki hatóságot vagy testületet rágalmaz 2 évre terjedhető fogsággal és 1000 főig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik. E büntetésnek mikénti alkalmazását, és a büntetés mértékének meghatározását minden további indokolás nélkül a belátására bízza. A bíróság a mellékterembe vonul, honnan/ óra múlva visszatérvén, elnök fölolvastatja a sajtótörvény 10 dik §-sát, mely a fönforgó vétségre törvényileg rendelt büntetést szabja meg. Különös sajtó körülmény fönn nem forogván, a bíróság száros Károly büntetését 1 évi fogságban és egy ftnyi pénzbírságban állapította meg. Mészáros Károly kijelenti, hogy ez élet ellen fellebbezni fog, és hogy kezeseit 24 a múlva fogja megnevezni. 8 Asztalos János ugye. (A hivatalos lapból tudósítás.) , I. Endre Mihály, Félegyháza város főbirájának ( av. ápril 14 én 575-1868. sz. a. kelt, s a kerület főkapitányához intézett jelentésének másolata. Asztalos János által létrehozni szándékolt democrata kör ügyét illetőleg a már feljelentettek után történteket van szerencsém ezennel alázattal jelenteni, miként felsőbb helyről megkerestettem, hogy Asztalos proclamatioit, melyeket még be nem szedettem, szedessem be, s azokkal együtt, melyeket már eddig is lefoglaltam, a pesti esküdtszéknek küldtem át; a kezemnél levőket tehát elküldöttem; Moretti József s Szombathi Ágostonnak pedig, kik két csomagot szétosztottak, meghagytam, hogy azokat szedjék be; — minthogy azonban ezek 24 óra alatt egy példányt sem vettek be, őket letartóztattam, mint főizgatókat egyrészt, — Morettit pedig, mivel boltjában demokrata közszeget kifestve, felfüggesztette s ott folytonos összejöveteleket tartott. Tudtomra esett később, hogy Asztalos Kecskemétről f. hó 11-én a déli vonattal Félegyházára jövend, hová hívei azon alkalomra az indóházhoz rendelve vannak; erre a kecskeméti polgármester utján értesítettem Asztalost, hogy szándékától állana el, különben magának tulajdonítsa, ha kellemetlenségekkel kellene találkoznia, — ezt az tudatta is vele, s levelem másolatát neki átadta. Mindannak daczára Asztalos a megrendelt időre harmad magával, Walkampf Ede pesti, s Zetz Márton, kecskeméti, társaságában az indóháznál a déli vonattal megjelent, ott összegyűlt mintegy 150 lakosaink s hivei előtt szónoklatot és felolvasást tartott, meghagyván egyszersmind nekik, hogy 100 személyre szállást készítsen, azok részére, kik részint Pestről, részint Szeged s alsó vidékről a husvét másod napján tartandó democrata ünnepélyre általa meghivattak Félegyházára. Megérkezése érzésemre esvén, két biztos f4 hadnagyot küldtem a rendőrrel, hogy adnák tudtára, miszerint társaival együtt előttem jelenjen meg, mit ha tenni vonakodnék, kényszerítő eszközökkel is előállítsák. A kiküldöttek előbb bevárták, mig szónoklatát bevégezte és az elszállásolásról rendelést tett, úgy azután felszólították az előttemi megjelenésre, ki is midőn engedelmeskedni vonakodott, a tömeg közül, kik nyugodtan nézték, két hadnagy által az ott készen volt kocsira kikaroltatott, behozatván, elém álltották. Előttem állván három jövevény, miután nevüket megkérdeztem, és idejövetelük czélját kitudtam, nem késtem Asztalost letartóztatni, két társát pedig azonnal szabadon bocsátani, kiknek Asztalos előttem azon utasítást adta, hogy azért csak húsvéthétfőn Pestről jöjjenek , az ünnepélyt megtartsák, mire azok eltávoztak, ötöt pedig illendően ellátva őrizet alá vetettem. Itt letartóztatva lévén, egy pár óra múlva elém kívánkozott Asztalos, kivel hosszabb ideig az általa tervezett democrata kör tárgyában beszélgetvén, rábírtam, hogy pesti democrata társaihoz táviratozott, azokat a húsvét másodnapra félegyházi ünnepélyekre való megjelenéstől eltiltotta, és azáltal engem biztosított arról, hogy azok valósággal nem is jönnek, de ezt csak azon komoly figyelmeztetésre téve, miszerint ha jönnének, befogassuk által őket illető kellemetlenségért ötét tenném felelőssé, és csak erre határozta el magát a táviratozásra. Később az is érzésemre jutott vele történt beszélgetésem közt, hogy az alföldi demokrata társai is jönnének az ünnepélyre, így tehát mégsem láttam magamat biztosnak abban, ha ezek megjelenvén, az meg nem tartatnék, azért követeltem tőle egész komolysággal, hogy ezt is akadályozná meg, úgy lehetnék csak nyugodt, hogy zavarok nem leendnek városunkban, mit szintén megtett azzal, hogy két sajátkezű levelet irt melyeket másolatban ide melléklek, hogy azt azoknak biztosaim kézbesítvén, önként elém jövendnek, és tervük kivitelétől elállandnak. Ezek után mégis, hogy városunk csendjét tökéletesen biztosítsam, de főképen azért, mert, bizonyos Kaiser József extanitóval, ki ruhaneműeket hozott Asztalos részére, s vele engedelmem folytán biztosom jelenlétében házi dolgai rendbeszedéséröl értekezett, ennek mondom alattomban irást akart átcsempészni, gyanússá tevén magát, elhatároztam Szegedről 100 katona meghívását, kik is húsvét másnap reggelre a vonattal meg is érkeztek és a városháznál tanyát ütöttek, csak mégis tanácsosabbnak tartván együtt bevárni az elhatározott időt, mint kiszállásolva lenni