Magyar Polgár, 1869. január-június (3. évfolyam, 1-76. szám)

1869-06-30 / 76. szám

76-ik száza van Tódor és társa elleni birtokháboritásos Ügye. Moldován Józsiának Salamon József e. adósságos ügye_ Előadó k. t. biró Tribusz Antal által. Kóródi Jánosnak Sütő János e. két sertés iránti pere. Lupucz Hancz és társainak Biró Pál e. haszonbérlet feletti Ugye. Mikó Izrásnének Bodó Mózes e. birtokháboritásos Ugye. Czófalva közönségének Zágon községe e. birtokháboritásos Ugye. Zágon községének Czófalva községe e. birtokháboritásos Ugye.— Előadó k. t. biró Móga Demeter által. Kis Eleknek Heyman Sigmond e. 222 frt. és 300 forint feletti pere Bauer Vilmosnak Czerboni Bruna e. 50 frt. feletti pere. Spiczer Mihálynak Gozike N. e. birtokb. pere. Tóth Józsefnek Veres József e. 36 frt. feletti Ugye. Kovács Ferencznének Kovács Ferenczczel Ugye Mariaffy Józsefnek Zalányi Elek e. kiutalási Ugye. Somsadeanu Gábornak Somsadeanu Mária e. Ugye Demény Mihály hagyatéki ügye. Smirler Józsefnek Boerzan Juon e. 178 frt. 18 kr. feletti pere. Cseke Józsefnek Efrain Izsák e. 16 frt. 59 kr. feletti pere. Csutak István * nak Sándor Jánosné e. 480 frt. feletti pere.— Előadó k. t. biró Dózsa Dániel által. Ifj. Pál Andrásnak id. Pál András e. adósságos Ugye Polyhai Mihálynak Szogye Katalin e. pere. Magyar Iliának Torsó István e. birtokb. Ugye. Vásárhelyi István- nak Báthi Sámuel e. birtokb. Ugye. Pap Teodosziának Kozma Samuilla e. birtokb. Ugye. Nánási Istvánnak Vajda Dénes e. birtokb. ügye. Szöcs , Sámuelnek Szöcs Ábrahám e. Ugye. Muntyán Ágostonnak Blau József e. váltópere.— Előadó k. t. biró Ferencz Károly által. Goldman Mihálynak Mandel Samu e. 22 frt. 61 kr. feletti Ugye. Kincstári ügyészségnek Barcsai Ábrrahám e. 400 frt. feletti Ugye. Kun Farkasnak Pap Juán e. 66 frt. feletti pere. Rusz Máriának Rusz Pável e. 56 frt. 42 kr. f. pere. Szabó Lajosnak Daczó Pál hagyatéka e. 1444 frt. f. pere. Rosenberger Mózesnek Nagy Sándor e. 24 frt. 87 kr. f. pere. Stenntz Stefannak Fogarasi János e. ügye Tuzsor Imrének Bodi Mózes e. végrehajtásos ügye.— II. A bűnügyi osztály ülésében: Előadó k. t. biró Sándor János által. Vaca Susánna e. gyermekgyilkosság iránti ügy. Goron George nehéz testi sebzési bűnügye. Torcsán Sándor gyilkossági bűnügye.— Előadó k. t. biró Bárdosi György által. Lopper György, kettős házasság bűnügye. Bukár Ilia emberölési bűnügye. Geor Niculai lopási bűnügye. Bordi Sándor nehéz testi sértési bűnügye— Előadó t. pótbiró Mégai ferencz által. Kelemen András és Bakus István gyújtási bűnügye.— III. Az úrbéri osztályban. Előadó k. t. biró Antalfy Gábor által. B. Bánfffy Dánielnek Krisztea Szoner e.— Gr. Bethlen Herminának Bereczki István e.— Gr. Bánffy Miklósnénak Koppándi úrbéresek e.— Kineán Stefánnak özv. Sombori Ferenczné e.— Gálfalvi Lilának Moldován Gligor elleni, úrbéri pere. * * * Szerkesztői nyílt posta. Ditróba. A becses ajánlatot későre vettük. Lapunk tárcza rovata huzamos időre el van látva nagyobb közleményekkel. Kérjük azonban beküldeni, hátha másutt hasznát vehetjük, vagy vétethetjük. — G. J. urnak vettük és adjuk. Köszönjük figyelmét. — M. Vásárhelyre Doroghinak. Rövidebb tudósitásokat kérünk, de gyakraban. — Számos kéziratra esik jövő alkalommal adhatunk váltast. — Az adóreform. I. Dohányjövedéki szakkérdések. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. B.) Az államegyedáruságnak kezelési eljárására a termelésre és a külkereskedésre vonatkozólag: 1. Az államegyedáruságuak behozatala folytán a termelésre nézve mily átmeneti szabályok hozattak be és melyek vannak jelenleg alkalmazásban ? 2. A dohányegyedáruság behozatala folytán miképen gondoskodott az állam, hogy szakférfiakkal lássa el üzletét; minemű intézkedés történt ezen czél elérésére, van-e végre különös szakképző intézete? 3. Az államegyedáruság behozatala után az ezt megelőző időkben termelő megyék és helységek folytatják-e a termelést? Okozott-e lényeges változásokat az egyedáruság behozatala, szaporodott e, vagy fogyott e a termelési tér? minőségileg emelkedett vagy hanyatlotté a dohánykultúra és különösen mely dohánynemeknél és mily mennyiségben ? 4 A dohánybeváltási árak megszabásánál a dohányjövedéki kezelőség — régie — mily elveket követ ? 5. Dohánytermelési előlegek holdanként mily összeget igényelnek, és az e czélra évenként engedélyezni szokott holdak után mennyi összeget tesz ? 6. Minemű rendszabályok, elvek és eljárási módozatok azok, melyek szerint a kincstár a termelési engedélyt adja vagy megtagadja ? Van-e különösen tekintet a talaj, felszerelvényi készlet és a termelő szakbeli képességére ? 7. Hány dohánybeváltó hivatal van a magyar korona országai területén ? elegendők e a raktárak e beváltott dohány czélszerű elhelyezésére és kezelésére? külön egyiknek termelési körzete hány mázsa dohányt szolgáltatt be és mennyit lehet abból fedél alá helyezni ? 8. Melyek a felügyelők és hivatalnokok kötelességei a beváltó hivataloknál? 9. A beváltáshoz évenkint alkalmaztatni szokott segédszemélyzet honnan vétetik ? — van-e tekintet ezek szakképzettségére s kinek fegyelme alatt állanak? 10. Mily eljárás követtetik a beváltásnál? 11. A beváltott dohány elhelyezése és kezelése körül mi az eljárás átalában, és különösen mily eljárás követtetik a dohánylevelek erjesztés általi kiképzése körül a gyártás különböző czéljaihoz képest ? 12. A beváltott nyersdohánynál mennyi apadás észleltetik, mig az erjesztést bevégzi? 13. Mennyi dohány vitetik külföldre, melyek ■endes piaczai? milyen dohányfajok kelendők és az ország mely vidékein termeltetnek azok, mi c célra szolgálnak, és mily árakon adatnak el ? 14. A magán kiviteli kereskedők — exporteurs — külföldi üzlete milyen terjedelmű és irányú ? a régió külkereskedésére mily hatással van azok üzlete? 15. Melyek a magyar dohánykivitel főbb akadályai ? 16. Dohánytermelésre talajminőségi és éghajlati tekintetben Magyarországon mely vidékek alkalmasak kiválóan ? 17. Micsoda tulajdonságokkal kell a dohánynak birni, hogy alkalmas legyen : a) burnet-, b) pipa dohány-, c) szivargyártásra ? s a kellő tulajdonságokkal mily mérvben bir e külön czéloknak megfelelőleg a magyar dohány ? 18. A dohánycsomózásnál előnyös e vagy nem a levelek kisimítása, van-e ez eljárásnak befolyása a dohány kellő kiképzésére ? 19. Azon tulajdonsá- Iok, melyek a dohányt értékessé, becsessé és keresetté teszik, okszerű művelés és kezelés által elérhetők e, vagy egyedül csak a talaj minőségtől és éghajlattól függnek ? s ha azokra mind a talajnak, mind pedig a művelési és kezelési módszernek van befolyása, melyek függnek a talajminőségtől és éghajlattól, melyek a műveléstől és kezeléstől ? 20. A magyar dohánytermelés mely arányban szolgáltatja a szivartakaró leveleket más európai országok dohánytermeléséhez mérve? 21. A dohánytermelés mily mérvben meríti kia talajt ? s a trágyának van-e befolyása, a termény minőségére, tekintve a gyártási különféle czélokat? s minő trágyanemek azok, melyek a termény men- I nyiségét előmozdítják a minőség hátránya nélkül? 22. Melyek a művelési költségek a dohánytermelésnél egy 1600 négyszögölet tartalmazó holdnál ? 23. Ugyanazon darab föld több éven át használtathatik-e előnynyel dohánytermelésre, s ha változtatás szükséges, melyik a legelőnyösebb vetésforgás? 24. Van-e lényeges különbség a kerti vagy a szabadban termett dohánylevelek közt? 25. Mennyire rúgott egy katastrális hold termelési nyers jövedelme (bruttó) Magyarországon a dohány egyedáruság behozatala előtt ? 26. A telkeknek vétel vagy haszonbér útáni megszerzésénél tekintetbe vétetik-e a dohánytermelés lehetősége ? 27. Önként mondanak e le a tulajdonosok vagy haszonbérlők a termelésről ? 28. Mily frvelési ágakra fordíttattak oly telkek, melyeken a dohánytermeléssel felhagytak ? 29. Nyomott e el a dohánytermelés oly gazdászati mivelési ágakat, melyek fentartása és terjedése kívánatos volna ? 30. Mennyire számítható egy katastrális hold tiszta jövedelme tíz évi átlag szerint oly földeken, melyek a dohánytermelésre alkalmasak és pedig : a) dohánytermelésre vetésforgás mellett, b) dohánytermelés nélküli vetésforgással ? 31. Melyek a dohánytermelés előnyei a kisebb és nagyobb földbirtokosok, valamint a haszonbérlőkre nézve? 32. A dohánykertészek letelepedése Temes, Torontál-, Arad-, Csanád-, Békés-, Csongrád- és Heves megyékben, előmozdította e a népesedést és a munkaerő szaporodását, és kívánatos e ezen dohánytermelő telepítvények fentartása ? 33. Vannak-e oly kincstári kertésztelepítvények, melyek dohánytermelésre kötelezvék, és ezen telepítvények által évenként beszolgáltatott dohány mennyiség kiállja e a versenyt a nem ily telepítvényesek által termett dohány mennyiségével ? * (T. Gy.) Torda Junius 21 22 és 23-án tartatott Sz.-Jánosnapi országos vásár alkalmával elkölt öszvesen ló, 352 darab, szarvasmarha elkölt öszvesen 1572 darab, a gyapjúnak mázsája 25 és 26 forinton kelt el. Junius 26-án tartott héti vásáron elkölt öszvesen 24 darab szarvasmarha, egy közepes hét éves tehén kis bornyával 80 ft., ennél alább való 65 ft, egy közepes meddő tehén 74 ft., egy pár 3 éves tulok gyenge 116 ft., egy darab tulok egy éves 31 fit., egy darab egyéves tinó 24 forint. Marha hús fontja 19 kr, kövér sertés hús 24 kr, szalonna 36 kr, háj fontja 40 kr, hájzsir kupája ft 10 k, pecsenye zsir 90 k, fris fagygyu 24 k, túró fontja 28 kr, egy pár lúd pipe 1 ft 80 kr, csirke 36 és 40 kr. Gabona ár: Tiszta őszi búza 1 ft 40 kr., tiszta tavaszbúza 1 ft 10 kr, elegyes búza 1 ft, rozs 70 kr. Törökbúza 44 kr, árpa 56 k, Zab 52 kr. Paszuly 80 kr. Szamosujár, junius 21. Tisztabuza 360— 320 , elegybuza 240—220., rozs 180—160., zab 120—115., törökbuza 120., marhahús fontja 18 kr. N.Enyed, juni 17. Tisztabuza 360—300 elegybuza 300—220., rozs 210—180., zab 180— 160., törökbuza 120. Marhahús fontja 19 kr. T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS, hamis vádjának nem maradott négy gyannoka sem. — Ön erre panaszt emelt a Miniszterhez, fenyegetvén — ha nem tesz Horváth Boldizsár ő excellentiája Önnek igazat (ha igaza lehetne), a Királyhoz folyamodik külföldi Törvényszék delegálásáért. Önt mint főispánt ezért sem nevezték ki! — hanem megengedték, hogy a kolozsvári törvényszék átküldött vallatásomat 7 ívben Segesvárra küldje, az odavaló bírósághoz, — megengedték — hogy ön mint Segesvár protectora, ki a belügyministeriumnál 1869. január havában folyamodott is, hogy Felső Fehérmegye 200.000 forintot évenkint forgalmazó praetoriumát helyezzék Segesvárra, és ki 5000 forint subventiót is adott a haldokló segesvári lapnak — hogy ön mint a térparancsnokságtól a fáklyás meetingig emlékezetes hazafi gyakorolja befolyását, — és kérem meghallgatni. Megengedték, hogy ön kivegye vallatásomat, és átolvassa, consultálva 7 év és 39 pontjaimra, használjon fel egy főispáni szép irót Fabritius Károlyt, kinek jogtudósok (si non e vero ben trovato) Bacon és Veszprémi után consortessel adták tolla alá a jegyzőkönyvi kihallgatást. — Én e tényt feljelentettem a kir. táblához, ott éppen vizsgálják, — és mostkijelentem : miféle bűnügyi eljárás lenne már, ha én is kérném gróf Haller Ferencz replicáját duplicatétel végett? és mit véleményez az igazságügyminiszter excellentiája ? Elfogadhatom e azon vallatási jegyzőkönyvet, mit az ellenfél gróf Haller Ferencz — a főispán — vallatásomat kezébe tartva — conamore ügyvéd — irkász és praesidiális cliqvel tanácskozva, diétáltat egy megyei írnok Fabritius Károly tolla alá? ki nem tudja, hogy a megyénél letett esküje, Segesvárszék hatósága alá tartozó tollnokságra nem kötelezheti, legyen bár az főispán, — és kinevezője, ki nekie ez iránt redelkezik. — Ha a sajtóper is ilyen visszaélésekkel fog vezettetni, mint a milyeket már is észlelünk, meglátjuk kinek fog nyakába sülni. — Egyébaránt: „fiat justia, aut pereat mundus“ ! ») Az 1. — 13-ig és a 33-ik pont alatti kérdésekre a felelet a m. kir. pénzügyministeriumtól , a 13-ik kérdéstől pedig bezárólag a 33-ik kérdésig a felelet részben a m. kir. pénzügyministeriumtól, — részben a gazdasági egyletektől, volt dohánygyárosok s jelenlegi dohány-export kereskedőktől kéretik. A közönség köréből.*) „Utolsó szó egy goromba ns. urnák." Alvincz, jun. 24 én A M P. idei 59 sz. felmutatók egy talált holttest eltemetése körüli eljárást, mely a XIX dik század utolsó felében az alvinczi hírhedt szolgabiró szárnyai alatt álló mosaik elöljáróság egyik petrificált tagja, a józanéletű nagy esküdt által a lehető leghivatalosabb modorban eszközöltetett. Ezen közleményemre a m. szolgabiró úr tőle kitelhetőleg igyekezett a legméltányosabban cáfolatot irni, s annak lényegét arra fektetni, hogy „a városi nagy esküdt által tanuk előtt megmotoztatván (már a hulla), találtatott nála 5. f. a. b. mely pénz lehető tisztességes eltemetésére fordittatott.“ Erre nézve újólag nyilvánítom, miként a sz. bírónak ezen állítása nem igaz; mert a talált hullával a lehető inhumánusabb eljárás követtetett el t. i. miután a nagy esküdt sajátkezűleg kimotozta, megfogatta a két elesett marha nyúzásával foglalkozó czigánynyal és a testet a város*) Midőn e rovatunkat a közönségnek közérdekű ügyekre felajánljuk, kijelentjük egyszersmind, hogy minden e rovatban közölt czikkekért csak a sajtóhatóság irányában vállal feelősséget a szerkóba levő kertjébe éppen vasárnap egy kis gödörbe behurczoltatta. Sem koporsó, sem pap, sem ha- I rangszó, sem a szó teljes értelmében semmi nem létetett a mi ember temetésre figyelmeztethetett volna, hanem igen az, hogy éppen vasárnap lévén, számosan megbotránkoztak a sz. biró úr méltó körözete egyik érdemes tagjának emberietlen működése felett. Imé ilyen fogalma van az alvinczi szolgabirónak a tisztességesről, ilyen fogalma van neki ember társa felett félhivatalos hazugságot hirdetni szét még akkor is, midőn a jobb sorsra érdemes szerencsétlennek sírját disznók túrják szét s maholnap a hullát láthatni fogjuk szabadon ... váljon a ki egy ilyen esetet még képes hivatalos hazugsággal is fedezni, érdemes e arra, hogy egy egész miveit világ előtt sorai figyelemre méltassanak ? ám ítéljen felette az olvasó közönség, én részemről annyit mondok : miként az eset valódiságáról polgári szabadságom elvesztése terhe alatt biztosítok mindenkit, leginkább pedig a M. P. I. szerkesztőjét, ki a sz. birói czáfolat következtében könnyen azon gondolatra jöhetett, hogy közleményem rosz akaratú, az esetet elferdítő volt.— Ennyit a K. K. 70 ik számában szolgabiró Zeyk Antal által aláirt czáfolatra vonatkozólag, a mi pedig az abba foglalt piszkolódások által saját személyemet illeti, arra nézve nyilatkozatom a következő : Tisztítsa meg Zeyk Antal magát a törvény és hírlap útján ellene emelt és erkölcsi életét semmivé tett vádak alól, tanulja meg a discussió szabályait az irodalmi téren, kövessen oly irányt, hogy az olvasó közönség meg ne botránkozzék, szóljon ellenfeléhez lovagiasan, és akkor, daczára annak, hogy agg atyámat is meg akarta gyilkoltatni, felveszem az elém dobott keztyüt és felelek neki, addig pedig megvetem mint nyomoru férget. Alvinczi Bacsilla Elek: A „M. Polgár“ idei 75 ik számában a pinczi templom környezete tárgyában f. évi junius 22 én K.Fehérvárit járt bizottság eljárására nézve az iratik : „Egy küldöttség e napokban K. Fehérvárit járt, azon kérelemmel járulva Fogarassy ő exclájához, hogy erősítené meg e cserét helybenhagyásá, _____•____ . I. val és aláírásával, mint egyházfő, ő excája méltóztatott ezt kereken megtagadni.“ Miután ezen állítás téves értesülésen alapul, alulirtak az igazság érdekében, és a nélkül, hogy erre őket bárminő más ok indítná, kötelességükben állónak tartják kijelenteni, miszerint ő excája a dolog érdemére nézve úgy nyilatkozott, hogy azt nem csak nem akadályozza, hanem maga részéről is elősegíteni kívánja ugyan, de ezen vállalatnak több egyes nevezetes ágai lévén, megvárta volna, hogy azok iránt idő és eset szerint illetékes után előlegesen értesíttessék, s e részben, valamint arra nézve is, hogy e többoldalú ügyben az egyezkedés minden irányban már megtörtént, s úgy szólva csak a bevégzett tény terjesztetik fel jóváhagyás alá, s e miatt a dolog részleteire is csak ezúttal nyilatkozhatik, ily értelemben az illető egyházközönséggel szemben föpásztori kötelességénél fogva némely észrevételei vagynak, melyekről az említett egyházközséget mielőbb értesíteni fogja. Kolozsvárit junius 28-dikán 1869. Wendler Frigyes. Hajós János. Minorich Károly. Schlitz János. ________________________________________ Mikter. **) A „Hon“ és a Budapesti Közlöny 138-dik számú nyilatkozatra Recipe ifj. Gróf Haller Ferencznek, ki a főispánság tekintélye, palástja alá rejtődzik. Ön azt mondja, hogy sajtópert indított a névtelen czikkekért — nem tudom, engem nem érdekel a sajtópere, — de jegyezze meg magának, hogy rájöttem cselszövényeire, és nem fog sikerülni Önnek kisiklani az igazság büntető jobbja alól. — Ön eltitkolt minden polgári kötelezettséget, és engem cselszövényes után 20.000 forint sikkasztással vádolt.— Engem 39. pontban 7 ivén saját megjelenésem következtében kihallgattak Kolozsvárt és a. b. p. r. t. 156-ik §-a szerint Ön **)E rovat alatt megjelenő csikkért a szerkettőség semmi felelősséget nem vállal el. Szerk. Junius 30 Mi újság túl a Királyhágón? — A magyar kormány felszólítást nyert a bécsi angol követségtől az iránt, hogy miután az angol kormány egy alsóházi határozat következtében mielőbb tudni óhajtaná, mily elbánásban részesülnek a magyar osztrák monarchiában a politikai vétség miatt fogságra ítéltek, szíveskednék a Magyarországban e tekintetben fennálló szabályokat a követséggel közölni. A belügyminiszer körlevelet intézett valamennyi törvényhatósághoz az iránt, hogy újabb időben pénzjegyekhez hasonló hirdetményeket, illetőleg czímjegyeket szoktak használni, melyek az olvasni nem tudók megcsalására igen alkalmasak; ennélfogva eltiltatik minden, pénzjegyekhez hasonló bárminemű nyomtatvány használása s meghagyatik a hatóságoknak, hogy a meglevő példányokat, úgyszintén a készítésre szolgáló eszközöket lefoglalják s további készítést 5—50 frtnyi birság súlya alatt betiltsák. , A „M. Polgár“ idei 35- és 46-ik, vagy „K. Közlöny“ 30- és 38-ik számában, Becze Antal és Bakk Pál urak közötti, politicai nézetkülönbség miatt kifejlődött hírlapi kellemetlenség, hogy — midkét fél által — a becsületnek megfelelő módon intézteték el, tanúsítják. Csik-Szereda, juni 21. 1869., Sándor György: Csekme Béla: Domokos János.