Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)
1871-06-03 / 124. szám
124-ik szám adhat, a melyek megnyugtatásukra szolgálhatnak. E körben a szavazatszedő bizottság meglevő jelentését a választások eredményéről. Gróf Eszterházy Kálmán az elnökségre nyert 1011 szavazatot, b. Józsika Lajos 510 és id. Hintz 10 ***▼•* zata ellenében. Elnök lett tehát gr. Eszterházy. Az alelnökségre: Simon Elek nyert “» id. Hintz György 548 at, Hajós János 9 a' Albert 10-et « alelnök lett tehát Simon Az igazgatóságra: Wagner Józes , Frits Albert 1004, Bogdán István 866, Kővári László 620, Poch József 264'p|Kbur^III.y 248, Fináli Henrik 44, Simon Elek 4 et .erint igazgatók lettek: Wagner, Frits Albert és Bogá István. Választmányi tagságra Jerner Ferenc* 1010, Stein János ?931 Tanffer József 102, Velics Károly 919, Minorics Károly 86, Kik Ferencz 790, b. Bánffy Dániel 735, dr. Szombathelyi Gusztáv 680, ifj. Gross* Gusztáv 501, Finál Henrik 485, Berde Áron 475, Vikol János 474, Mádai János 471, dr. Szőcs Emil 385, Nagy Imre 273, Tanfifer Ferencz 173, Kirmayer Károly 150, Demeter Károly 82, Ürmösi Samu 77, ifj. Hintz György 59, Merza Joachim 20, Tamási Tamás 20, Lészai Ferencz 20, Berde Mózsa 18, Kállai Lajos 17, Tauffer Károly 11, Böthe Máthé 10, Frölich Vilmos 10, Weinberger Fái 10, Kónya Rudolf 8, Szász Béla 7 , választmányi tagok lettek ,tehát: Krémer, Stein, Tauffer József, Velics Károly, Minorics Károly, Nik,K. Bánky Dániel. A Simon E. és Bogdán Isz. ,uzak közül az elsőelnöknek, az utóbbi igazgatónak választatván meg, helyettök választmányi tagok lettek Dr. Szombathelyi és ifj. Groisz Gusztáv. Számadás vizsgáló tagokká lettek: Dr. Salamon József 1033, Ids. Meria Joachim 1030, Szentjánosi Ferencz 1029, Pintye József 1025, Tamási Tamás 1016, Kállai Lajos 1002, Géni József 992, Velics Lajos 559 szavazattal. — A választás eredménye közhírré tétetvén. Idősbb Hintz György köszönetet szavazott mindazoknak, kik szavazataikkal megtisztelték, daczára annak, hogy végképpen lemondott az alelnökségről, de köszönetet mond azoknak is, kik nem szavaztak reá, mert ezáltal régen óhajtott nyugalomba térhet. Önzésnél azit elmondhatja (de nem pirulás nélkül. Szerb ,) hogy a Victoriát ő teremtette (!!!) hat éven keresztül minden magén hasson és érdek nélkül vezette, tisztán hazafiságból csekély díjjalcsak 2000 forinton felül volt.) Fáj lelkének hogy találkoztak emberek, kik törekvéseit félre magyarázták, ő az intézetet szerette és szeretni fogja, s ajállja magát továbra is a közgyűlés jóakaratába. (Szomorú éljenzés a Hintz párt között.) A gyűlés ezután küldöttséget nevezett ki Kovács Pál vezetése alatt, hogy hívják meg a gyűlésbe a megválasztott új elnököt gr. Eszterházy Kálmánt. A küldöttség eljárt tisztében, s azon egészen váratlan hírrel tért vissza, hogy gr. Eszterházy Kálmán megköszöni a gyűlés bizalmát, de az elnökséget nem fogadhatja el. A gyűlésnek ideje sem maradt hogy gondolkozzék új elnökről, midőn Kovács Pál úr azon valóban comicus gondolatra jött, hogy a dr. Jósika helyére a kiválasztott s a végképen visszavonuló id. Hintz Györgyöt ajánlja. A Hintz párt vérszemre kapva e váratlan rehabilitatión, nagy zajjal fogadta az indítványt, s idősebb Hintz György? ugyan mit csinált? talán észrevette, hogy Kovács Pál bizva Hintznek a gyűlés szine előtt adott szavába hogy végképen visszavonni, csupán udvariasságból, a történt vereség némi enyhitéséül tette ajánlatát, nem is gondolva, hogy képes legyen azt elfogadni, — mondjuk, idősebb Hintz György úr félretéve minden szemérmet, jóformán meg se várva, hogy Kovács Pál bevégezze beszédét, roppant elérzékenyedéssel, s szavakat nem találva — mint rendesen a színház primadonnái,melylyel megköszönte e kitüntetést, az elnökséget elfogadta. íme, ennyi értéke van az idősebb Hintz György úr szavának akkor, midőn ambitió kérdések kerekednek felül. Idősbb Hintz úr akkor, midőn a részvényesek egy részének becsülésével s bizalmával léphetett volna vissza, felteszi fejére a csörgő sapkát. (o) Az országgyűlési ülésszak folyó nó 10-én bezárati le, ezt jelenti szintén egy tegnapi elkésett táviratunk. (o) Amint a „Bihari írja, a nagyváradiak nagyban készültek a dugába dőlt kolozsvári kéjvonat fogadtatására. Hogy nem élvezhettük e fogadtatást, ez egyedül csak a rendezőség ügyetlenségén múrt. Az ev. ref. főtanodát érzékeny veszteség érte. Kócsi Károly a természetrajz jeles tanára mellhártya gyuladásban 42 éves korában f.bórán éjjel meghalt. Béke hamvaira! (o) Az erdélyi múzeum ügyében lépés történt. A május 31 -i országos ülésben dr. Szabó József benyújtotta az egylet kérvényét, melynek tárgya az országos segélyezés és az 1848 előtti időkben megszavazott összeg kiadása. (6) Tíz kézdi-vásárhelyi polgár a „Ne meré“-ben üdvözli a brassói testvéresülési ünnepély szép eszméjét és teljes szívből csatlakozik az eszme keresztülvitelében. (6) A hétfalusi magyarság, mely a „Ne mere“ egyik levelezője által „elkorcsosult csángó“ névvel volt illetve, tiltakozik az elkorcsosulásra fogása ellen: Vagyok olyan legény mint te, Vágok olyan rendet mint te! Úgy legyen. — (6) A majálisok korszaka a marosvásárhelyiekre is ráütött. Pünkösd másodnapján megtartották az elsőt a városi erdőben, s azt mondja a „Sz. H.”, hogy ez ott az utolsó is lesz, mert hát a városi tanács bérbe adta az erdőt, melyben most a bérlő disznó-kondája tartja majálisát. Kövezetvám, bérbe adott erdő, mindenfelől panasz! Hejd ezek a városatyák, tán túlságosan sokat gondoskodnak a város jólétéről — a lakosok rovására. (6.) Ama két kötekedőt a ki Marosvásár helytt Szentmiklóssit a színészt úgy megsértette, hogy egy darabig életveszélyben is forgott, a „Sz. H.” szerint két havi fogságra ítélték. ” Maros Vásárhelytt Pünkösd vasárnapján délután két részeg ember, Szabó György kerekes, ezelőtt molnár legény és egy széperi napszámos Szakács József zsörtölődve mentek át a Bodorhidon, s eztvodás közben Szabó Szakácsnak a kalapját a Marosba hajította, mire Szakács a szerencsétlen Szabó Györgyöt a hídról erős szakkal a magassan zajló Maros hullámaiba lódtatta, melyekben ez halálát is lelte. A tettes fogva van. (6) A debreczeniek népünnepe, mely évenként pünkösd r másodnapján tartatik a zölderdőben, ez, idén különösen népes volt. A „Debreczen“ állítása szerint a résztvevők száma 17 500-ra rúgott. Ez alkalommal valami jellemzőt is mond a nevezett lap, azt t , hogy az idei népünnep minden verekedés nélkül folyt le, ami különben régóta nem történt már. (o) A* ócska távírda sodronyok kertészeti célokra (különösen ezüllókaró pótlására feladatoak. A* eladás egyelőre a pesti távirda igazgatóságnál veszi kezdetét, a kereslethez képest az ország többi igazgatóságánál is megindíttatik. — A* összerombolt középületek Párisban. A „Times“ párisi levelezője szerint az összerombolt középületek ezek: a Tuilleriák, a Palais Royal, a pénzügyi ministérium, a Cour des Comptes, a rendőrfőrökség, a becsületrend palotája, az igazságügyi palotának s a Conciergenenek egy része, a városi gabnaraktárak; a városházának csak falai állanak; egy petróleumbomba felgyújta a St. Eustache egyik tornyát; a Louvre könyvtára elhamvadt; a Pantheont a tengerészkatonák megmentették. A színházak közül a Chatelet, Lyrique és a Porte St. Martin leégett. (o) Mannsberger színigazgató társulatával és egy csomó felszedett bérletpénzzel együtt titkon búcsút mondott Egernek. A pénztárnokok, postatisztek működési sorába tehát Thália főpapja is belépett. — A „Pesti Napló“ már maga is gúnyolni kezdi ezt a Horváth Boldizsár féle ügyet. „Megkínálta— úgymond — Andrássy 4000 frt nyugdíjjal, de Horváth nagylelkűségből nem fogadta azt el. Lavent-ei fogadoitzatalt' * A nagyenyedi tanári értekezlet. A tanár értekedet Nagyenyedee, 3 napig tartvat lilájuk 25 .kén végződött. Főbb tárgyai voltak. . hé,a tanoda története kéziratban az értekezlet elébe terjesztetvén, fölkérettel a szerzők, hogy évig a végső átdolgozást tegyék Uiag se Beiket küldjék be Kolozsvárra a Szentgyörgyön kinevett szerkesztőséghez (Szabó Károly Szabó Sámuel Szász Domokos) mely a sajtó alá rendelést s minden előkészítő lépést a jövő értekezletig ’tegyen meg. Indítványozza az enged. tanár, kár hogy a jövő tanodái éven kezdve, az osztálytanítói vizsgákra készülök számára, magán tanfolyamot kellene nyitni, helyeseltetett. A nyilvános és átviteli vizsgák mikor és miként tartásának célszerűbbsége: hoszszas, beható vita tárgyát képezte. Számbavevőn fő és középtanodások közpénz alapját (a bizonyos célra rendelt alapítványokon kívül,) egy költségvetés készül: vány, az újabb idő igényeihez szabott, fizetésekkel ellátott, rendes és segédtanár szükséges egy fő vagy algymnasiumhoz, elemi osztályokkal vagy a nélkül; kitűnt, hogy főleg Udvarhely és Zilah nem bírnak még jelen terjedelmeknek megfelelő tőkeerővel. A londoni tárlatra, hol a nyár folytán egyebek mellett az öszszes tanszerek kiállítva lesznek, valakinek közköltségen kiküldése hozatott inditványira; az egyházi főtanácshoz ajánlattal fölterjesztetetett. A műenek talitás helyesebb berendezésétől terjeszt elő egy emlékiratod Boros Gábor (énektanitó, az enyedi főtanodánál); főbb elvei helyeseitetvén : megküldetett részletes megvitatás végett az egyes tanodáknak. A jövő évi értekezlet Maros-Vásárhelyre határozatott. Végül az értekezlet tagjait Kacsó lakomára gyűrté l. Kemény István, az egyedi tanoda egyik fögondnoka, csombordi Jakába. (Érd. prot. közl. (6) Az ember legújabb classificatióját a marosvásárhelyi kövezetvám állította fel. Levelezőnk beküldött hozzánk egy vámjegyet, a mely a lóháton utazó embernek kiszolgálunk, s a melyen ez áll: „Egy be nem fogott nagy marha vagy bizott disznót kr.“ Ez a kövezetvám különben is igen boszantja a népet s alkalmat adott egy furfaogon eszű polgárnak arra a tréfára, hogy a vámot hirdető tábla felirata elé három betűt illesztet s lett a feliratból „Ménkövezett vám.“ — A fecske bizalma. Hogy mennyire érzi a fecske saját hasznos voltát, s mennyire megbízik ezért az emberekben, a következő példa eléggé bizonyitja azt. Az Örkényi uradalom fatenyésztésről híres igazgatója, Vasváry János úr egyik előszobájába az ablakon gyakran belebbent egy fecske, s mert láta, hogy nem bántják őt ezért, elhozta párját is, leültek mindketten az ablak párkányára, s elkezdtek ott a háziak tiszteletére, szép fecske nótákat énekelni. Így ment ez pár napig, ma egyszer csak a bim besöplütt a szobába, fölült a könyvszekrény tetejére és ott folytatta fecske dalát. A háziak nézték, hogy mi lesz ebből? Másnap a föcske is fölrepült a szekrény tetejére, és kettecskén énekeltek azok. Harmadnapra aztán szépen hozzáfogok a munkához, és elkezdték fészkeiket a szoba egyik felső szegletében rakni. Ezt azonban nem engedték meg nekik, hanem a házigazda más valamit gondolt ki. Egy darabka négyszegletű deszkát kitart, abba belehúzott egy zsineget, és felkötötte a deszkát egy a szoba mennyezetébe vert szegre, úgy, hogy a deszka másfél lábnyira lógott a mennyezettől. Ekkor szépen levette a már megkezdett fészek első alapköveit, s azt a deszkára tette. A fecskék az ablakból nézték hogy mi történik, amikor a házigazda visszahúzódott, rászálltak a deszkára, s fecskenyelven elkezdtek a láttak fölött tanácskozni. — Ekkor kiszállt a him, de csakhamar visszajött s hozott csőrében egy darabka sarat. Ugyanezt tette később a nő is, szóval megkezdték fészkük alapját, s midőn kissé már haladtak volna az építésben, abban hagyták azt, az ablakra ültek s kezdték várni, hogy mi történik. A házigazda elüttök nézte meg a kezdeti munkát, és nem bántotta. Ekkor a fecskék egész már ott lóg a pehelylyel pompásan kibéllalt fészek, 8 vao id beaue végy sárgaszáju, csipogd a fecskefin. A papa és mama ott ül a fészek fölött, egész nyugalommal nézvén, a mi körülre történik. Járnak/ kelnek, lármáznak, muzsikálnak, és a fecske családot mindez nem háborgatja nyugalmában. Az ablakon van nekik egy nyílás hagyva, azon járnak ki és be. — Pesten a napokban a városliget felé vezető úton egy gyanús kinézésű ember kóborolt , keresett valamit. Egy fát, melyre felakaszsza magát. Mégis találta, s rögtön fölmászott rá, kötelet bűzött ki zsebéből, egyik végét az állra kötötte, a másikat meg a nyakára s azzal szép csendesen leereszkedett. Már jó ideje hogy őt lógott, mikor egy aszszony meglátta, a nála levő késsel levágta. Az embert életre hozták s bevitték a városházhoz. Ez eddig nem érdekes, mert majd mindennap történik ilyen a fővárosban. De az már okkal érdekesebb, hogy a közel lakó asszony aki az embert levágta, a kötélben saját ruhaszárító zsinegére ismert. Az öngyilkos candidatus még azt is csak úgy lopta. A romániai vasutak csatlakozásáról a magy. vasutakhoz következőket írja egyik bukaresti lap. A csatlakozás kérdése tehát valahára consolidált alakot nyer. A végleges szerződés előleges egyezmény alapján pár nap múlva megköthető. Az előleges egyezményben meg vannak állapítva azon főbb pontok, melyek a szerződés alapfeltételeit képezendik. Ezek egy részről Tara Severin és Orsova, valamint a Zsilvölgy s a Vulkán szoros, más részről pedig a Bodza és Oltszoros között kell választani. Előbbi két vonalat a román kormány, utóbbit a magyar óhajtja. A Zsolvölgyet a román kormány azért pártolja, hogy olcsón és könnyen kaphasson innén jó kőszenet. Az Olt éa Bodza-szoroson leendő csatlakozást is óhajtja Románia, s Magyarországra nézve ez fő fontosságú, mert különben a drága keleti vasút zsákot marad. A zsemle történetéhez. A pesti pékmesterek szombaton este gyűlést tartottak s meghallgatták a strikoló legények kívánságait, melyek egytől egyig jogosultak. Ezek közt van egy pont, melyben a legények mosdó edényeket kérnek, miután ilyenek hiányában eddig kénytelenek voltak a tejes edényekbe mosakodni, f. i. azon edényekben, melyekben a süteményekhez való tejet és vajat szokták tartogatni. Van mihez jó étvágyat kivánd. T. F k ffllfíifts szerkesztrt K. IMPP SIKLÓN. FK v 5 a í í s\ *t uj Úti jegyzetek. III. (Alpnachtál Hernia Hern. Freiburg, üenf.) A Róné (Rhône), mely Közép-Európa legnagyobb tavából nyilsebesen ömlik ki, három részre osztja Genfet: a tulajdonképi városra, a balparton, a „Quartier St. Gervais“-re, a jobb parton és a „Quartier de l’ Ile“-re, mely a folyam közepéből kiemelkedő szigeten épült s további figyelmet nem érdemel. A balparti rész minden tekintetben a legfontosabb. Itt vannak a legpompásabb paloták, szállodák, sétányok, legragyogóbb óra, ékszer , faragványkirakatok, természeti és műkincsek, itt székel a város és állam kormánya. Mint minden nevezetesebb városnál Közép- Európában, úgy Genfnél is az ó város megkülönböztetendő az új városrészektől. Az előbbi mindkét parton csekély magaslaton áll, utczái szűkek, görbék, házai négy—öt emeletesek, ízléstelen külsejüek. Hanem annál meglepőbb az új Genf. Ez mindkét parton az a rész körül épült és épül folyvást. A folyam felé eső oldalát legjobban a kikötő töltéséről lehet áttekinteni, honnan a benyomás nagyvárosias. A legszebb épületek itt is, mint Luczernben, szállodák. A jobb parton „Hotel de la Russia“, „Hotel Beaurivage“, a bal parton „Hotel de la Métropol“, „Hotel de l’ écu de Génévé“ stb. tűnnek ki, mind négy—öt emeletes palotaszerű épületek, melyek mellé más hasonlók sorakoznak számos erkélyekkel és girbe—görbe vaskéményekkel. Kiebb egész városnegyedek vannak keletkezőben, melyeket bonlevardoknak neveznek. A bonlevardokon túl terülnek el a gyönyörű kertek gyakran pompás nyári lakokkal. A sűrű közlekedést a városrészek közt hat híd tartja fenn, melyek közt a legelső, „pont du Montblanc“ valódi remekmű a maga nemében. Ez a St. Gervais-negyed „rue du Montblanc“ ntezájának folytatását képezi, tizenkét vasiven nyugszik, melyek ugyanannyi tömör kőlábra nehezülnek. A híd talaja márvány sima asphalt. Nevét az említett ntczával együtt onnan vette, hogy róluk az örök hóval bontott Montblanc-csoport magasabb csúcsai tiszta időben igen jól látszanak. Balra a Voirons jobbra a Saléve lánczai, ezek közt pedig a kúpalakú Melé egészítik ki a Montblanc-panoráma előterét. A pont du Montblanc után következő „pont des Bergues“ két egymást tompaszög alatt vágó vonal irányában van építve, a szög csúcsával a tó felé, honnan egy kis lánczbidon, mely alatt kacsák, libák és halytyák úszkálnak, a néhány négyszögölnyi Roussean-szigetre juthatni. Ennek közepén emelkedik Genf nagy fiának, Rousseannak ülő bronzszobra márványalapon, Pradlertöl, ki maga is egyik büszkesége e városnak. Az alak széken ülve, bal lábával törpe számolyra támaszkodva, jobb lábát előrenyújtva, bal kezében „Emile“-el, jobbjában tronnal, arczán a mély gondolkozás kifejezésével, széke alatt nagy foliokötetekkel van ábrázolva, az egész szobor vasrácsozatta) van kerítve. Ez volt tehát az a nagy ember, kinek élettörténete és irodalmi pályája ellentétek szakadatlan láncolatából áll. Protestánsnak születik, katholikussá lesz; minden iskola nélkül inasból a legfelsőbb irodalmi poterta önerején küzdi fel magátszabad hazáját a zsarnokság klassikus főldével cseréli föl; mindenkiben bízik és mindenkiben csalódik; megírja Emile jót és rosszabb nevelőt nem képzelhetni nála; minden műve szeretetet lehel ég ő aligha szeretett valakit; a női szépségnek és szellemdússágnak feltétlenül hódol és d’ Haudetot aszszonyba, ki egyik tulajdonnal sem birt, örülésig szerelmes lesz; a nagy szellem élettársául egy bárgyú nőt választ, kinek családját csak röstellhette s szeretet nélkül mindvégig hű maradt hozzá. Ilyen sorsa is, mely őt egyik tulságból a másikba sodorja és öreg napjaira földönfutóvá teszi. Hanem az utókor igazságot szolgáltatott az üldözött nagy szellemnek. Szomorú vigasztalás a nagyokra nézve A pont du Montblanc bal parti végénél levő szép téri Genfnek a svájczi szövetséghez csatlakozása emlékéül emelt s 1869 augustus havában nagy ünnepélyességgel leleplezett érez szobor pár disziti. Két izmos női alak, arczcal a René felé fordulva ölelkezik márványalapon, egyik baljában másik jobbjában pajzsot tart; egyik pajzson e felirat: „un pour tons, tous pour un“ (a szövetség jeligéje) és a Svájcz czímere: az egyenlő karú kereszt; a másikon Genf czimere: egy sas és egy kulcs ezen jeligével : „post tenebras lux.“ A mű valóban méltó a eszméhez, melyet megtestesít. Közvetlenül a szobortéren terül el a „Jardin Anglais“ egy nagy gonddal és csínnal készült angol park, platánokkal, cziprusokkal fényükkel s mindenféle dísznövényekkel, valamint két kioszkkal, ugrókúttal, padokkal és szabad kilátással a tóra, savoyai dombokra és turára. Gyültelye az idegeneknek, kik nyáron át számosan tartózkodnak Genfben, Genf épületei közt említésre méltók : az orosz kápolna aranyozott kupoláival „St Antoine“ külvárosban ; a St. Pierre egyház az óvárosban; a zene-conservatorium, a „Place Neuve“ negyedben és az új kath. templom a St. Gervais negyedben Azov ház, melyben a város reformátora Kálvin, lakott, az udvar felöli homlokzatán ezen feliratot hordja: Dens est propugnacutum meum. A „Musée Rath“ ban gyps-másolatok és egy festvény-gyűjtemény van kiállítva. Ott hol a „Grande rue“ a„rue de Allemands“ba szakad, emelkedik egy oszlop, tetején Genf eszmeképével, két oldalán féldomborművekkel a hires rescalade-ot és Béza Theodor hálaimáját ábrázolva. A mű Leeb János müncheni kőfaragó terve szerint készült 1857-ben az escalade * emlékére. Leef legfőbb büszkeségét azonban azon nagy férfiak képezik, kik benne pillantották meg először a napot. A világhírű neveknek oly hosszú sorát képes felmutatni, milyennel hason nagyságú város alig dicsekedhetik. J. J. Rousseau, de Candolle, de Sanssure, Necker, Pradier, Sturm, hogy többeket ne említsek — mind on nevek, melyek a mivolt világon mindenütt ismeretesek. A genfi népéletből egy jelenetet mondok el. Egy alkalommal séta közben a „Journal de Géctève„ (a Swarcz legnagyobb politicai közlönye) kiadóhivatala előtt népcsoportot pillantottam meg, mely nagy figyelemmel hallgatott egy nem tudom minő állványon adó embert, aki beszélt. Valami social-demokrat izgatást sejtettem rögtön s közelebb mentem A világért sem az volt. A szónok szájából özönnel ömledező beszéd nem a szivek, hanem a zsebek megnyitására volt irányozva. Bámulatos szébőséggel és folyékonysággal hallottam előadatni, hogy szónok nem szédelgő és nyegle, hogy az ön bölcsőjét is e dicső városban ringatták, hogy öt imádott hazája és kedves polgártársai iránti forró, kiolthatlan lánggal égő szeretete indította arra, miszerint nagy fontosságú találmányát legelőször is itt mutassa be és végre, hogy siessen mindenki a találmány titkát potom 5 centime-ért megszerezni. A nemesszivü hazafi és emberbarát szónoklata közben bal kezével egy meghámozott, jobbjával pedig egy hámozatlan almát mutogatottmagyarázgatva találmányának lényegét, ami ezen kérdés megfejtésében állott: „hogyan lehet az almát úgy szelni darabokra, hogy haja teljesen ép maradjon?“ A hámozott alma különböző görbe síkok által töb részre volt vágva, melyeket ő szétszedett s ismét egészbe összerekott. Végre mikor gondolta, hogy hallgatói erszényeik megnyitására elég puhákká szónokoltattak, befejezte beszédét s osztogatni kezdette kis cédulait, melyeken a kérdés megfejtése volt olvasható régi szabású futó betűkkel, zsebre rakván a minden oldalról nyújtott sonokat. Mikor már senki sem akart többet venn, sajnálkozását fejezte ki azok fölött, kik a soba, többé elé nem forduló jó alkalmat elszalasztották s avval odáb állott. A kópé, mint mondá, Páriából jött, de korátsem az ostrom elöl szökött meg, hanem egyedül találmányával akarta megismertetni szülővárosát, a mit persze lehetetlen el nem hinni neki. — A megélhetésnek különböző módjai vannak! J 1 11 z. i*o t el Akarván lorla,ni Genfet, 1602. decz es 12-ike k°zn éjen egész Czerdben a T4108 f . . )4 vonultak s hágcsók segélyével igyekeztek belsejébe ütni de a polgárok Jókor értesülve a veszély felöl győzelmesen "A vágytak — 380 Junius 3 Beküldetett. Egy betegség sem állhat ellene a kelemes Revalesciére du Barry-nak, mely gyógyszer költségek nélkül eltávolít minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, légzési-, hólyag- és vesebajt, szórulást, aranyeret, álmatlanságot, gyengességet, vízkórt, lázatszédelgést, vértolulást, fülzugást s a terhesség alatti roszullétet és ájulást is, fehérfolyást, bukórt, elsoványodást, csatot, köszvényt és sápkórt. 72,000 javulás, melyekben a betegségeket egy orvos sem gyógyíthatta, mint ezt egy bizonyítvány pápai szentségétől, gr. Plaskow udvari marschall-tól, de Bréban marquisnőtől igazolja. Táplálóbb lévén mint a hús, a Kevalesdére felnőttek s gyermekeknél 50-szeresen megtakaritja a gyógyszerek árát. Cast News. Ateandria, Egyptom, 1869. mart. 10. A kellemes Kevalsedére du Barry a legmakacsabb idüldugulástól, mely 9 évig rémitően hintett s minden orvosi kezelésnek ellenállott, teljesen kigyógyitó, s én meleg köszönettet mondok önöknek mint feledezőnek, a természet e becses adományáért. Vajhe mindazok, kik szenvednek, tudnák, hogy mindazt a mit gyógyszerek nem is gyógyítnak meg, megorvosolja a Revalesciére, mely, ha aranynyal mérnök is éld sólyát, akkor sem volna drága. Teljes tisztelettel Spaaro C. Pléhszelenczekoen *, font tt 60 fer, 1 font 2. 60tkj 2 font 4. 60 k. 5 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 36 frt — Revalesciére Chocoladee táblákban 12 csészére 1 ft 60 kr 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4. 60-s póralakban 12 csészére 1 frt 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4.60, 120-ra 10 ft, 288-ra 20 ft, 676-rs 36 ft. — Kapható: Barry du Barry és T.-nai- Bécsben,Wallfischgasse. 8. Kolozsvártt Kronstaedter J.-nél Kel-Monostor utcza 175. és Főtér 2. sz. a. a zálogháznál, továbbá Binder lígy egy szertárában, b.monostorutcza a Redont során. Peteu lo,oknel, Pozsonyban Pisztory-nál, Oraczban Oberanzmeyer-nál, Lembergben Itotender-nél, a postautalvány által megrendelés utján mindenütt.