Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)
1871-01-03 / 2. szám
2-ik szám. A Mont Avron egy kis fensik, mégpedig az erődök vonalán kívül a rosnyi erőddel s a Raincy és Bondyi magaslatokkal szemközt (lásd Pons térképének éjszakkeleti oldalán). A körülzárolás kezdetén e fensik birtokáért heves csaták folytak, amelyek a francziáknak kedveztek, már azért is, mert a fennsík a Rosny, Nogent és Noissy erődök lőtávolba esik. A francziák Mont Arrout megerősítették s december első napjaiban mintegy 30 nehéz ágyúval látták el úgy, hogy a golyók a 3/4 mfd. távolságra fekvő Chellessig szolgálva a németeknek nagy károkat okoztak s Paris véderejének keletre irányozott kirohanásait hathatósan támogatták. Az a nézet, mely szerint a poroszok a Mont Avron elfoglalása után innen Paris bombáztatását — különösen a folyton forrongó Belleville külvárosát megkezdhetik — tévedésen alapul, egyszerűen annál az oknál fogva, mert a kelet erődök védvonala legtávolabbra esik a korláttól, (Enceinte) s igy magától a várostól is a mellett az öszves erődítvények legerősebb oldala és végre az az ágyú, a mely a Mont Avron és Belleville közötti le/s mértföldnyi távolságot bejárná -------ez idő szerint még nem fedeztetett fel. Másrészt lehetetlen feltenni, hogy ezen a helyen, közvetlenül három erőd lőtávolhat, mely löt ágyútorokból szórja a halált a Mont Arronra (Rosny 56, Nogent 53, Noissy 57 ágyú) lehetséges lenne megfelelő sánczolatot felhagyni, ezt megtartani és felszerelni. Sokkal inkább feltehető, hogy a Mont Avron elfoglalásának a czélja abban állott hogy Trochu figyelmét valamely nyugati, gyengébb pontról elvonja, egy szóval nem egyéb demonstrálónál. Figyelemre méltó az a versió, hogy a keleti oldalon, nevezetesen a Canal d’ Ourcq és a Marne folyó közötti téren mégis lehetséges lenne egy komoly támadás, még pedig annál az oknál fogva, miután ez a pont kevésbé van kitéve egy felszabadításra törő hadsereg nyugtalanításának, mint p. a Versailles Saint Cloud’i vonal s ezen felül még az élelmiszerek és munitió szállítása is kevesebb bajjal járnak. De az elősorolt előnyök tekintettel a keleti oldal kitűnő erősségeinek alig nyomhatnak vaamit a latban. Az afrikai csapatok. Új afrikai csapatok érkeztek, melyek a lyoni serget, mint szabad csapatok fogják kísérni. Ezek a „guru“ ek. Ezekről az „Independance algerienne“ ezeket írja: „A „Gum“-ek Eljött a perez, hogy Faidherbe tábornok rendelete végrehajtassák és a gumeket meginditsuk. Óhajtandó volna, hogy minden 200 emberhez tartományunk 10 „gum“-t állítson ki, a károknak és az arábiai hivatal néhány tisztjének kellene vezérelni, mert ők jól beszélnek arabul. E „gum“ ok. Lyonba mennek mihelyt kész lesznek, ott mint portyázók fognak küzdeni és a kémszolgálatot teljesítenek, mert mi könnyű lovasságunkat nem tudjuk használni. A közelebbi czél lenne: az ublanusokat megsemmisíteni vagy néhány főlevágása által megijeszteni. 2—3 csoportban, melybe néhány németül beszélő tisztet is osztanának be, a Badeni herczegségre vetnék magukat, hol feladatuk lenne a németeket pusztíítani, a kölcsönt viszaadni stb. A feketeerdőt fel fogják gyújtani és éjjel a bajna völgyet kivilágítani, azután a gumók ezt megkerülik és Würtenbergbe mennek, hol mindent elpusztítanak. A Poroszországgal szövetkezett országok pusztulása bizonyára ezek elpártolását vonná maga után. A gumók csak töltvényt visznek magukkal, az élelmiszert feltalálják mindenütt, a városokat és falvakat csak azután égetik fel, ha magukat a szükségesekkel ellátták.“ A lap azután Mohamed szavaival biztatja őket ölésre, gyújtásra: mi ezeket is csak azért közöltük, hogy lássa az olvasó, kik azok a „gum “ok. — 7 •‘l HIRHAEAim A „M. Folg “ eredeti távirata. Feladatott Pesten, jan. 2-án 11 óra d. e. Érkezett jan. 2-án 11 ó. 40 p. d. e. Paris erődeiből Noisy, Ros- Ly, Nogent, Bourget, lövetnek. d.Cloud és Meudon cernirozva an. Langrestól a poroszok viszzavonultak. 10,000 franczia négy Pont Raidebe. Bombaki is Faidlierbe tábornokok újra támadnak. Prim meghalt. *** Száz frank kísérete mellett a követező sorokat vette lapunk szerkesztője, Kolozsvárit, an. 1-én 1871. Kedves barátom! Az újév reggeét méltóbban el nem kezdhetem, mintha a földig látott szerencsétlen franczia foglyok segélyére ujtól 100 frankot aranyban azon kéréssel mellékeek ide, hogy azt a többi gyűjteményeddel a pesti ranczia conSulhoz juttatni szíveskedjél. Kibédi Jasini Domokos. — Mondanunk sem kell alán, hogy a legkészebb örömmel tesszük, » óhajtuk, hogy e szép példát minél többen kövessék! Tegnap reggel beállít három akkora bolgár csemete mint az öklöm a szerkesztőséghez. A szerkesztőt keressük.“ „Szolgálatotokra előttenk áll.“ „A franczia sebesültek részére jöttünk dakozni“ és letettek fejenkint az asztalra 40 krt ö sszesen 1 ft 20 kr. Neveik : Köpe Dezső, Bálintózsef és Köpe Jenő. Nem rész jel, mikor a ma■yar ember gyermekei is ilyen tisztességesen gondolkodnak azokról, kik ma a népszabadságért vérének ! *** Hunyadmegye összes néptanitóihoz. Alálirtnak van szerencsém Hunyadmegye összes néptanítóit vallás és nemzetiségről tekintet nélkül egy Déván 1871. jan. 13 án délelőtt 10 órakor tartandó második nagy gyűlésre tisztelettel meghívni. Uj-Kudsir, 1870. decz. 27 én. Nagy Miklós, egyleti elnök. A Fehérvári garázdálkodásairól a „Kelet“ a következő nagyon helyes sorokban emlékezik meg: „A kolozsvári nemzeti színház falragaszain a következő hirdetés volt olvasható: „Folyó színidényben a jualomjátékok kivételével színre kerültek újak (sic! de na ?), és itt először: Marion, Mérget ivott, Orsinis zabéla, Én, Kié a 40,000 forint, János lovag, valamint szerdán Plumet öröksége, mind bérletfolyamban adattak, valamint bérletszám két hónap alatt több letelik, mint amennyi két hóra esik, és hogy a többi bérleti előadások érdekesek, (sic!) teljes igyekezettel fogok iparkodni.“ Ezzel Fehérváry úr port akar a közönség szemébe hinteni. Csak rajta azért van nemzeti színházunk, hogy egy vállalkozó (!) ily magas szemöldökkel bunyolítson, midőn a közönség méltó panasza őt dühbe hozza.“ *** Fogyasztó-egyletünk már megkezdette a beszerzett fogyasztási czinkek elosztását, ezúttal czukor, kétféle kávé, rizs és stearin gyertyával, amelyek agyminőség mint ár tekintetében a méltányos követelést nemcsak kielégítik, hanem a mérést illetve tökéletes. Mint halljuk, közelebb zsírt, lisztet, szappant és más könnyen kezelhető tárgyat szándékozik tagjai számára beszerezni. A tűzifa beszerzési ügye is annyira van, hogy az utak jobbulása beálltával e kellékkel is ellátandja tagjait. Örvendünk, hogy ezen jótékony egylet, amelynek működési tere mondhatni véghetlen oly igazgatóság kezében van, amely a nehézségek és akadályoktól vissza nem retten, ámbár fáradozását csak az öntudat jutalmazza, hogy a közjóért tette. (6) Brassai úr azt sürgönyzi a muzeum egyletnek: Eljönnék én Kolozsvárra Ha lehetne! Ugyan mit is csinál már ott Pesten ? Kérdi az egylet és H. D. is. Hát kérem alássan megdecinálja 150-szer Veress Ignáczot, az Aeneis magyartalan magyarázóját, azután ugy en passant, a farkas és a bárány (Lampel) meséjét ismétli a „B. P. Közlöny“ nagy örömére; már pedig ha mindjárt meg is hamisítom Petőfit, azt mondom biz én: Mi nydörög, menydörög! Jer haza öregem!! (o) Az itt állomásozó tisztikar .Sylvester estvérén zene- és tánczos estélyt rendezett a a redontban. Az épp oly fényes mint kedélyes kör az újév első óráira is kiterjesztette a mulatságot s csak az éjfél utáni órákban oszlott el. (o) A pesti Beethoven-ünnepélyek ősz-szes bevétele 4100 egy nehány forintra rúg. Mint tiszta jövedelem 2670 forint jutott az egyletnek és intézeteknek. Ebből kapott a szinházi zenekar 1170 frtot, a karszemélyzet 312 frtot, a budai ének akadémia 1260 frtot, a karvezetők 70 frtot, Beethoven családja Bécsben 200 frtot, megtoldva a comite részéről 500 frttal. (B. P. K.) (6) A Kisfaludi-társaság decz. 28-ai ülésében Jókai Mór Csokonai V. Mihálynak oly költeményét olvasta fel, a melyeket a korbeli censura betiltott volt. Ez alkalomból felmerült azoknak a költeményeknek a sorsa is, a melyek classicusoktól, pld. Petőfitől származva még a mai sajtószabadság mellett sem közölhetők, minthogy Jókai szerint egyes tételeik olyanok, amelyeket felolvasó maga is — ha az esküdtek padján ülne — el kellene hogy ítéljen! Másfelől tagadhatatlan, hogy e költemények kiváló irodalmi becsesei bírnak. Jókai indítványára a társaság egy bizottságot küldött ki egy — — kibúvó felfedezésére. Kívánjuk a sikert, de előre is kétkedünk benne. (6) Kurtán furcsán ítélte a Glatz erődéből elmenekült franczia fogoly, königgrätzi házigazdája előtt Napoleon excsászárról. A gazda egész estre hallgatván csak akkor kérdezte a katonától Napóleon felöli véleményét, amikor már lefekvőfélben volt. A katona ítélete így hangzott: „Uram! egész estve hallgatott erről a g----, hallgasson még tovább is! jó éjszakát.“ (o) Möring Károly altábornagy Triest volt kormányzója s több ízben a lajtbántali honvédelmi minisztérium jelöltje decz. 26-án Bécsben meghalt. (o) Medgyesszék követei lettek dr. Kein Adolf és Herrmann Károly; Besztercze részéről Budacker Gottfried és Decani Károly választatott meg. (o) Klipunovszky Károly erdőoszt. tanácsost a pénzügyminiszter előterjesztésére ő felsége osztálytanácsossá és kolozsvári jószágigazgatóvá nevezte ki. Lapunk utóbbi számaink egyikében a táviratom között az a pétervári hír is állott, hogy a „Journ. de S.-Petersbourg“ szerkesztését Horn Ede magyar képviselő veszi át. A forrás anynyiban tévedett, hogy a nevezett lap szerkesztését Horn Ede testvérére bízták. A Mont-Cenis átfúrása. Bardo meche decz. 29. travoya profet-je az Alpesek átfúrásának befejezésénél jelen lévén az alaguton végigment, midőn mindenütt a mérnökök és munkások részéről „Éljen Francziaország“ gal fogadtatott. A beszentelési bacquette-nél a préfet a következőt mondá: „Jó, hogy a világ megtudja, mi szerint a veszély és fájdalom daczára, a becsület és élet védelmi harczának daczára, a köztársasági Francziaország képviselői által csatlakozott e nap mozzanatához, mely egy ily dicsően befejezett co- fossalis művei az összes miveit világra nézve ünnepélyes órát jelez.“ A préfet, élénk tetszéssel alkalmazott beszédének végén mondá: „Francziaország és Olaszország e mivelődési munkában egyesültek.“ A lelkesültség még magasb fokra hágott midőn a banquette végén a préfet poharat emelt a városok két legkiválóbbikára: „Rómára, melyet önök hódítottak meg és Párisra, melyet mi nem fogunk elveszteni.] Miután az „Intelligenz Manneszucht és Sittiebkeit“ mintaképeinél, a barbár francziák fogságába esett német katonáknál nemcsak annektált frankokat, hanem családi ereklyéket és kincseket is találtak, a francza hadügyminisztérium által meghagyatott, hogy ezentúl a fogságba kerülő atyafiak bugyogóját szigorúan átmotozzák. A legtekintélyesb angol lapok egyenesen válságszerűnek jelezik a jelen háború kimenetére nézve, hogy a várakozásukban keserűen csalódon német hartsergek mindenütt a legkegyetlenebb zsarolással, gyújtogatással és gyilkolással iparkodnak a franczia népet megfélemltteni. „Wie tief bist du friedfertiges Deutschland!“ * Maros Vásárhelyről, a következő sorok közlésére kérettünk fel: A „Magyar Polgár“ december 24 ik számába Dorogul név alatt megemlített, némelyekre nézve éppen oly szorongató, mint másokra nézve mulattató bírói választást tárgyazó közleményhez következő észrevétellel kívánok hozzájárulni. Ha a bírói képesség megvizsgálására kiküldött albizottság is két szavazattal szemben oda nyilatkozott, hogy bírói képesség nélkül is lehet valaki bíró (mégpedig a képesíttettek elütöltözésével) akkor nincs miért kárhoztassuk egyik székely városi képviselőnknek az ország házába tett azon nyilatkozatát, hogy sok olyan bíró van, ki csak gondolomra itél. Cáfolhatatlan igazság lévén az, hogy kinek bírói képessége nincsen, vagy csak gondolomra itél, vagy pedig egyik másik eszes ügyvédnek játékszerül kell esnie, s fájdalom mindég az igazság rovására. Vala azonban a fökirálybirói jelentésnek egy más ága is t. i. a Parajd kelementelki útvonal állása. Megvallom elég rövid és tiszta vala a jelentés azokra nézve, kiknek említett útvonalon járni sohasem kell, hanem azokra nézve, kik említett útvonal elkésése miatt sárba rekedtek, kielégítő semmi esetre nem lehete. Óhajtottuk volna meghallani ezen útvonalon nagy munkával kiásott két hid hely mi okon töltetett be újból? Vétségből vágattak volt talán ki? vagy pedig késő időre halasztott híd építés ideje alatt a hegyekről alázuhanó vizek más irányt vevén magoknak, szükségtelenné váltak? Belé voltak-e azon hidak számítva a nemes szék költségén építendő új hidak közé,, vagy nem? s ha belé voltak, de szükség felettiekké váltak, vissza fogó aránykgos árok folyni a közpénztárba, vagy pedig a vállalkozó javára el len engedve? Ez utóbbiben sincs kifogásom, mert magam is látom, hogy vállalkozó igen olcsón fogadta, csak hogy palam et publice történjenek. Megemlítendőnek vélem még azt is. Vájjon nem lett volna -e jobb ? a magyarosi és erdőszentgyörgyi, s így két útvonal helyett egyszerre csak egyiket venni munka alá még a tavaszon, s azt elkészíteni egészen, mint kettőn dolgoztatni, a kettő közül pedig egyik sem készülhetvén el egészen a közlekedés annyira megnehezült, hogy a jó árendások csaknem kétszeres szekér bér mellett sem juthatván a fogyasztást kielégítő mennyiségű sóhoz, a népnek azon része, melynek nincs tehetsége, hogy magát egyszerre hosszasabb időre elláthassa sóval a harmadik faluig is, vagy éppen a városba kéntelen fáradni egy kupa sóért, így már igazán drága a só. x. y. Törvénykezési csarnok: Kolozsmegye törvényszékénél 1870 dec. 17 én tartott végtárgyalásnál elnökölt: Pap Leontin törv. ülnök. Közügyészség részéről jelen volt: Keresztes Árpád alügyész. Védőül: flailer Rezsó ügyvéd. Tárgy: Máté Togyer lopási bünügye. A felolvasott vád határozat indokai szerint, 1870 junius 14 én II.Petriben az Antal Jónás haza meggyuladt s habár ezen gyulás hamar eloltatott, mindazonáltal oly körülmények közt történt, hogy tetemes vagyon eshetett volna áldozatul. A tény elkövetésével gyanusittatott Máté Togger azért, mert igazolva volt tanukkal nem csak az, hogy A. Jánossal hoszszabb idő óta ellenséges viszonyban élt, hanem az is hogy éppen azonnap A Jánosnál csak egyszer volt, míg tanukkal igazolt, hogy ott kétszer for-,dult meg, még pedig egyszer kevéssel a gyulás előtt, felmerült az is,hogy a helyszínen nyomozott vizsgáló biró kezeihez 40 forintot letett volta végett, hogy a bűnvádi üldözéstől megmentse s végül hogy az elöljárósági bizonyítványban fedhetlen életűnek nem jeleztetik. Vád alá helyezett Máté Togger a végtárgyalás folyamán is tagadja a gyújtás bűnténynek általa történt elkövetését, a 40 írt. átadásáról azt hozza fel, hogy azt azért tette mert ártatlansága érzetében szégyelte magát oly bűnténynyel gyanusittatni s állítja hogy soha semmiért meg fenyitve sem volt, és a vizsgálat rendén is kihallgatott, neje és leányával igazolja, hogy a gyulás kiütésekor otthon volt. A végtárgyaló biróság, tekintettel arra, hogy a bírói szemle nem nyújt arra semmi bizonylatot, miként a gyulás csak is szándékosság és nem egyszersmint gondtalan tüzelés által is támadhatott vádlottat a bűnül tulajdonított gyújtási bűntény vádja alól feloldotta, azonban a hivatali hatalommali visszaélésre csábítás bűntényéért a vizsgálat szabályszer keresztül vitelét rendelte el. (ma.) A belga kir. kormány Pesten belga conzulánst állított fel, és Leysen Tivadar ügynökké, Matthyreus Henriket pedig alügynökké nevezte ki. Ő Felsége Leysen Tivadar kinevezési okmányát ellátván a legfelsőbb működtetési záradékkal, a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszer felhívja a törvényhatóságokat, miszerint az ügynököt, úgy a melléje rendelt alügynököt is e minőségükben elismervén, netán a megkereséseiknek készségesen feleljenek meg, s őket működéseikben tehetőleg támogassák. *** Ellopott menyasszony. A napokban Debreczen vidékén jószó kézfogót életeti leányával egy apa, leendő vején gyönyörködtetvén szemeit. Mindenki jól mulatott, csak a menyasszony arczán látszott a babánál kifejezése, mit sokan nem tudnak mire vélni. A talány azonban pár óra alatt meg lön fejtve, mert éjféli egy óra után a menyasszony eltűnt, s amint később kiderült, a menyasszonyt régi kedvese a kézfogóból elszöktette, s a szerelmes pár Debreczenig meg sem állott. Képzelhetni a táti levertségét, ki e viszonyt minden áron ellenezte, s a vőlegény boszuságát, kinek arcza hoszu felkiáltójellé változott! Nem olvasta e később a vőlegény ellenese fejére a „szegény tatár“ átkot, arról hallgat a krónika. *** Kanonok história. Pécsről irjak~ hotev Girk ex kanonok a püspök ellen a miatti boszniában firkálta s terjesztő a megyei papság közt fenyegető iratait, mivel a mostani püspök az elődje Girk püspök által a püspökség jószágaiba uradalmi tisztekül rendelt rokonait a jövedelmes hivatalokból elmozdítá, a miként tett néhai Girk is, az őt megelőzött püspök, rokonaival. Kovács püspök a pasquillokat beszedette a papoktól, s káptalanja tagjaival közlé. Troll kanonok a barátját, Girket leginkább kompromittáló egy pár levelet öltönye bő ujjába csuszantá, mit a sólyomszemü püspök megpillantván onnan a kanonok testület szeme láttára sajátkezűig vonta elő. E miatt úszik most Troll is Girkkel együtt. * Hsk Napoleon kaucsukból. Bostonban egy idő óta egy mechanikai remekművet mutogatnak, mely Napoleon Lajost trónuson ülve tünteti föl, amint a 20 év alatti események egyes momentumait különféle arczjátékkal kiséri. Az 1848- iki franezia köztársaság idejében egész képmutató, mely a parlamentben tartott só beszédje alkalmával egész jámborrá változott, köztársasági főnök lókához hasonlít, deczember 2-án, az államcsíny alkalmával, a hgéna látszik ki arczából. Arcza később majd gömbölyödik, majd hossza s az újabb nagy veszteségek után az egész alak egy gömbbé olvad. *** Egy műtársulat kalandja. A Kolozsvárit is ismert Rappo, ki társulatával Oroszországot is bejárta, egy ottani kalandját így beszéli el: Dél-Oroszországban, Nishhma Novgorodban a nagy vásár alkalmával busás jövedelemre tettünk szert. Onnan Kásáson át Limbirszk felé vettük utunkat. 4 nagy utazó kocsink volt a szükséges kocsik és utasokkal. Volt velünk társulatom tagjain kívül még 5 nagy neufundlandi kutya is, melyek az emberekkel való küzdésre már be voltak tanítva. Közülük három a Sz. Bernhárd szerzetesek ajándéka volt. Midőn a nagy terjedelmű simbirszki erdő közepe táján haladnánk, egyszerre 4 rabló ugrott ki a sűrűből, akik egy a faderékhez erősített kötelet az után végig vontak, hogy az átelleni fához erősítve, szekereink elhaladását megakadályozzák. Én az ehő kocsin a lovakat hajtva, a dolgot mint észrevettem, azonnal pisztolyt ragadva, leugrottam és a rablókra lőttem. Azon pillanatban már minden oldalról törtek elő a fegyveres rablók. Hosszú elkeseredett bar ez fejlett ki, még nőink is forgatták a puskatusokat. De legtöbb segítségül szolgáltak a kutyák és nélkülök a sok rabló rajtnak erőt vett volna. Ezen küzdelemben megöletett 9 rabló, 7-et elfogtunk. Részünkről halva maradt 2 kocsis, 1 inas. Többen nehéz sebet kaptak. Egy háromnegyed éves leánykám agyonlövetett. Egy 5 éves fogadott gyermekem agyonsuttatott. A kutyák közül elvérzett 3, magam 25 sebet kaptam és Limbirszkben gyógyítás végett több havig időztünk. (Sz.) Idegenek névsora december 30. 1. Biasini szállodában: Pekri Gábor honvéd hadnagy Dicső-Szt.-Mártonból. Papp Gyula birtokos A.Lonáról. Br. Bánffi Elek birtokos Sz. Somlyóról. Fekete János kereskedő Egeresről. Bérces József Déésről. Puskui József kereskedő Hányadról. Lévai Ferencz birtokos Nádasról. Bojér birtokos Pestről. Torma Imre honvédtiszt Brassóból. Br. Jósika Géjza birtokos Déváról. Rábiuz A. magánzó N.-Váradról. Válton vasúti mérnök Maros Vásárhelyről. 2. Nemzeti szállodában: Münster Manó, birtokos Sólymosról. Kovács Kelemen, birtokos Felvinczrel. Uliiz kereskedlmi utazó Prágából. Gyalokai Antal, birtokos N. Váradról. Komáromi Andor, birokos Pestről. Gebauer Károly kereskedő Pestről. Kolozsvártt decemb. 31 áu 1870. Müller Sándor al-kapitány. Villi '’ 8. 1931 Január 1. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS Wyitter, *) Nyilatkozat. Egy gr. Bethlen István és gr. Rhedei István között keletkezett becsületbeli ügy ötletéből, gr. Rhedei István a Siebenbürger Boteg idei 314 ik számában egy csikket közölt, melyben elkövetett mulasztását magáról lerázni igyekszik és ez ügy kiegyenlítésével megbízott két honvédtiszt társunknak b. Horváth Béla lovas százados és gr. Teleki Károly lovas főhadnagy uraknak becsületét és jellemét megtámadni törekszik. Mi alólirtuk: b. Horváth Béla százados és gr. Teleki Károly főhadnagy — segédektől nyert felvilágosítás alapján — azon czikket minden állításában igaztalannak nyilvánítva, egyszersmind nem mulaszthatjuk el nyíltan kimondani, hogy gr. Rhédei István, mivel a fennirt ügyben nemcsak hogy szavátmegszegte, de sőt annak elintézésére vonakozó becsületbeli kötelességét, a határidőre való meg nem jelenése által, elmulasztotta, s a helyett, hogy a lovagiasággal ezen elkövetett hibáit az illem határai közt igyekezett volna helyre hozni, lovagiatlan tettének a nyilvános téren való piszkosodása által törekedett érvényt szerezni, mely fennebb elősoroltak által magát minden lovagias, becsületbeli ügy elintézésére, nézetünk szerint, képtelenné tette, és ennélfogva nem tartjuk őt illetékesnek arra, hogy tiszttársainak bármelyike becsületbeli ügyét vele másként, mint a rendes törvény útján intézhesse, mit tenni az illetők elmulasztani nem fognak. Kolozsvár, 1870. december 31. Gr. Teleki Domokos, százados. B. Wesselényi József, honv. husz. főhadnagy. B. Bornemisza Tivadar, jov. főhadnagy. Gr. Horváth Toldy Lajos, százados. B. Huszár Miklós, főhadnagy. Gr. Teleki Sámuel, főhadnagy. *) E rovat alatt regjelepő csikkért * ^norkösatöaogremeni 8*erk. ___— utgjgSJg- —