Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-08-04 / 177. szám
, XL évfolyam. 177-dik szám. Kolozsvárit, 1877. szombat, augusztus 4. •------Előfizetési feltételek: Egész évre.....................................16 frt. - kr. Félévre.................................... ° ■ -Egy negy6^8 Egy hónapra 450 ESTI KIADÁS. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN" Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ötször kisábozott garmondforám, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegilleték körön számittatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 26 tar. RECLAMOK: Hirfűzérbe Boronként írt. KOLOZSVÁR, AUG. 3. A. HÁBORÚ. Az eszirdsei csata. Az „Eli.” sublai harcztéri tudósítója sürgönyzi jul. 29-ről. Éppen most érkeztem meg Razgradból. Az eszirdsei csata valóban dicsőséggel halmozta el a török csapatok vitézségét. Az orosz csapatok átkelve a vizen, hirtelen támadták meg a török tábort, és körülszárnyalták azt. Heves csata fejlődött ki. Ámbár a törökök borzasztó tüzelést fejtettek ki, de az oroszok lassanként mégis hátrább szorították a törököket. Ez arra a föltevésre adott okot, hogy az oroszok győztek. Egyszerre oly öldöklő lett az ágyú- és puskatűz, a küzdelem oly kemény, hogy Aziz pasa maga állott csapatának élére, hol a harcz legpusztítóbb volt. Egy golyó leterítette őt De azért a török katonák bámulatos vitézséggel nyomultak előre és csodálatos rettenthetlenséggel harczoltak. Az ellenség végtére is ingadozni kezdett, és kis idő múlva a törökök gyors viszszavonulásra bírták az oroszokat, és ez utóbbiak 100 halottat vesztettek. A törökök a sötétség miatt nem üldözhették őket. És ez akadályozta meg őket abban is, hogy Aziz pasa holttestét feltalálják. Midőn másnap a sebesülteket összeszedték, borzasztó jelenetek fejlődtek ki, az ambulanceok, az orvosok és a sebészeti szerek hiánya miatt. Sumlából kértek táviratilag segítséget. Itt nagy öröm van a török győzelem miatt.Aziz pasa akkor esett el, midőn kém- szemlére indult Sarkes felé három zászlóaljjal, midőn visszaverte az ellenséget, nemsokára egy ellenséges tartalék zászlóaljat vett észre.Ekkor csapatainak élére állott, hogy fölbátorítsa őket, és beszédet intézzen hozzájuk. Ekkor egy golyó találta őt.Faiz pasa könnyű sebet kapott a szultán bizalmi férfiát minden kormánynál támogatni. AzObserver" egy bécsi távirata szerint több szárazföldi kormány közt eszmecserék folytak a keleti kérdés jelenlegi állására vonatkozólag. Egy közös tengeri aciót tervező javaslat, melyet állítólag az olasz és német kormányok támogattak volna, Bécsben igen hideg fogadtatásra talált. Midhát pasa, mind a „D. Ztg.” állítja, arra bírta a szultánt, hogy a nyugati hatalmakkal való közvetítés és érintkezés tekintetéből egyelőre hagyja még őt hivatalon kívül. A porta képviselői vasitva vannak Midhát pasát, mint a TARCZA. — Choutzé után Tussai G. — Ha már az ember Pekingben jár, Dem álhatja meg, hogy a színházukat meg ne tekintse, melyek mindennap megtelnek déltől öt óráig a fővárost alkotó három városrész férfi lakóival. Nem tudom tisztán, hogy Pekingben hány színház van. Jó részt van vagy tizenkettő; önként értetik, hogy nem számítom ide a nagy urak palotáiban levőket, sem a vidéki körökéit, melyeket távoli gazdag kereskedők közköltségen, összejöveteli helyiségül építtettek. Egyik színház sem áll a másik felett, mert egyikben nincs állandó társuat; a különböző társulatok fölváltva mindedikben tartanak előadásokat, s játékrendjeik mind különbözik. A színházat, melybe én ma az olvasót vezetem, Ca ne seeuil társulata tartja, ki maga is a főváros egyik első komikusa. E színház iránt kétszeres okból viseltetem előszeretettel: először, mert említett igazgató régi jó barátom, ki valahányszor észre vesz, a színpadról a közönség között soha se mulasztja el, hogy párbeszédében reám vonatkozólag valami szeretetreméltóságot ne rögtönözzön. A nevető közönség ilyenkor mindig felém fordul, a irigy tekintetet vet reám a megkülömböztetésért, s nagyot gondol rólam, kit Peking legnépszerűbb embere ily kitüntetésre méltatott. Ez igazgató nagyon veszedelmes ember, lévén neki hatalma arra, hogy az , valamint társai szerepeiben tetszésszerinti változtatásokat tegyen. A politikai célzások nála mindennapiak, bámulatos elmével tesz nevetségessé, vagy bírál meg bárkit akár saját akaratából akár, mert az érdekeltek részéről busásan megfizettetett. Másodszor azért szeretem e társaságot, mert soha nem ad elő történeti, vagy mythologiai drámákat. A chinaiak nagyon szeretik ezeket; a zenekar ezekben zajosabb, s a régi divat öltönyök inkább hízelegnek szemeiknek. Örömmel nézik, miként léptetnek el a gong hangjainál istenek, császárok, hires hadvezérek ráczán tollas sisakjaikkal, aranyozott pajzsaikkal, s a vezénylet jeléül, háláikon kis zászlókkal. A színházi öltözetek ragyogók , selyemszövetből vannak készítve, legkisebbi részeik is gondosan ki vannak várva. Némelykor 15 — 16 éves színészek töltik be az egész dráma személyzetét. Ilyenkor nagyon különös elnézni, miként utánozzák ki ritkan festett arczaikkal az istenek haragját, a vés, őszszakállú királyok méltóságát, a hadvezérek feszességét, híres nők magatartását, vagy öreg királynék roncsolt taglejtését. S ez utánzások annál különösebbek, hogy a chinaiak még valóságos gyermekek azon korban, mikor mi már férfiakká leszünk . 17 éves korukban még a világért sincsenek úgy kifejlődve, mint a nyugatiak azon korban A történeti és mythologiai drámák nagyon számosak. A chinai színházak eredete, némely szó szerint, 1766 évvel előzi meg a mi időszámításunkat, de a valóságban Shiuane-zsong császár volt az első, ki először egyesített egy rendes darabban minden drámai elemet 720 évvel Kr. u. Ezen innen négy szakaszra osztható a chinai színészet fejlődésének története. Az első vehető 720- tól 905-ik évig; a második innen 1119-ig; a harmadik 1341-ig. Végre azon művek, melyek a mongol uralom óta napjainkig megjelentek, képezik a negyedik időszakot. És ezek a művek a legtökéletesebbeknek vehetők. Hanem még ez időszak után is termettek művek, melyeket egészen a valódi népéletből merítettek, melyekben a színész a chinaiak mindennapi öltözetében jelenik meg a színpadon, s melyekben a szellem — szerintem előnyösen — váltja fel a régi tragédiák ragyogó öltözetét, nehézkes taglejtését, rettenetes mimikáját, a zenekar túlzaton játékát. Cane saeuil társulatában ez a nép sziamai jelleg van meg. S én egy ilyen előadásra vezetem most az olvasót. E színházhoz szűk utcza vezet, mely telve van mindennemű drágakő áruhelyekkel , a boltok és sátrak rubintokkal, opálokkal, korallokkal, améthisttel, drága gyöngyökkel stb. vannak teli , ragyogó látvány a szemnek, mely még elragadóbb volna, ha a hainaiak értenének a kőmetszéshez. De ne álljunk meg e ragyogó boltok előtt : a zenekar különben is megszólalt már, hogy mintegy figyelmeztessen sétánk czéljára, s elvonjon minden kísértéstől. A színház ott van előttünk ; a kívülről meglehetős szomorú épület csak arányosabb alkotása által tűnik ki a többi közül. Egy kis ajtón lépünk be, mely piszkos udvarra vezet, hol olynemű közönség van, mint a legközönségesebb nyilvános táncrejtélyeken Gyümölcs-, s másféle étel árusok kínálkoznak a hallgatóság szükségeinek kielégítésére, mint más helyen a narancs- és egyéb kereskedők. A bemenet mindjárt a földszintre vezet, melyen asztalok és székek állnak különböző csoportozatokban. A földszint egész a színpad aljáig terjed. Maga a színpad egy négyszögű egyenes tér, másfél méter magasságban, s a teremnél keskenyebben , földnyelv alakban nyúlik be a földszintre. E földszinten többnyire a köznép foglal helyet; nagyon jutányosan jutnak be mindennap, s élvezhetik az előadásokat Ibea, görögdinye és pipa mellett. A bemenettől balra lépcső vezet fel a karzatra. A színpaddal szemben álló karzaton asztal- és székcsoportozatok vannak, mint a földszinten ; a két oldalkarzat pedig, mely egészen benyúlik a színpad fölébe, páholyokra van osztva. A miénk előre fenn van tartva legalább ezt bizonyítja a páholy bútorzatát képező asztalra ragasztott veres papiros. Theakészletet és csészéket hoznak elé , a hátunk mögött, pedig a falon fölirat látható e szavakkal : „őrizkedjetek a tolvajoktól !“ A színpad legkiálóbb része épen előttünk van. . A közönség figyelmét egy 25 éves színésznő veszi igénybe, ki nála sokkal idősebb férjével van párbeszédben; annak jeléül, hogy a férfi komikai szerepet játszik, egy centiméter szélességű fehér szövet van arczán, mely orrán keresztül két arczához feszül. A darab czime : „A pad a háton." Tan-tsi nem rég nősült meg, de szerencsétlenül ; neje éles, veszekedő természetű ; még ütéseket is kap tőle, szóval iszonyú félelemmel tölti őt el. Tan-tsi-nak van egy ifjabb testvére, kit Tan-pának neveznek, s kinek sorsa hasonlag nem szerencsésebb. De ahelyett, hogy bizalmasak lennének egymás iránt, kölcsönösen elhallgatnak egymás előtt mindent, mi szerencsétlen családi viszonyaikra vonatkozik. Egyszer nyilvános helyen találkoznak egymással. Tanpa kétkedve a felett, hogy bátyjának jobb sorsa volna, s föltéve, hogy csak önérzete miatt hallgatja el , fölteszi magában, hogy hasznára fordítja e körülményt, s bátyjának fogadást ajánlva, nyer rajta annyi pénzt, menynyit saját neje tőle megtagad. Tanya : így tehát, bátyám, te azt állítod, hogy te sem félsz a feleségedül, először, másodszor .... harmadszor. (Tan-tsi ingadozik, s minden tagjában remeg.) Jól van én fogadok veled 80 frankban, hogy jobban félsz tőle, mint a pestistől. Tan-tsi (félre) Nyolczvan franck . . . . . mennyit lehat azért traázni és aztán .... nem szereti a nyerészkedést, hátha tervemre áll . . . (Tan-pá hoz) Testvér, áll a fogadás, s én megmutatom neked, hogy nem engedelmes; jer egyszer hozzánk, s meglátod, hogy ő hozza fel a port, s még csizmámat is lehuzatom vele. Tan-pa egészen elbámul ez állításon. Tan-tsi haza megy. Neje úgy fogadja, mint kutya a macskát. .... . „ A szegény férj sóhajtva tekint a karosszékre, melyben a nászéjetöltötte volt ; most még az sincs megengedve, hogy haracos nejével szembe üljön. Elbeszéli, hogy miként találkozott öcscsével, s mi tör‘ . .r°" zöttük. Ebből aztán iszonyú vihar kelet“0', zik, melyet csak azon kitanult . I tál folythatott el, hogy a fogadást csal,ak tartja, hogy kedves életé párjának se két, s ékszereket vehessen. A sóvár nő megadja magát, s rögtön a komédia betanulásához kezdenek, melynek Tanpa adja meg az árát. Tantsi azon kezdi, hogy kísérletet tesz, hogy életében másodszor üljön ama karosszékre, de ez csak újabb viharra ad alkalmat , de figyelmezteti nejét, hogy nem komolyan, csak szerepe betanulása miatt teszi. Nejét mindenféle szidalommal illeti ; parancsol bort, kiált, dühöng, türelmetlenkedik, nejét letérdepelteti, hogy lábait ennek hátán pihentethesse. Nejének pedig minden parancsnál mind nagyobb fáradságába kerül eszében tartani, hogy ez csak játék. Tantsi minden pereben figyelmezteti őt erre , s elkábulva olykor a házi körében megnyert tekintély látszatától, még ő maga is feledi néha, hogy csak egyszerű szereplő egy nagyon muslékony komédiában. Végre kopogtak az ajtón. Tan-tsi, a kezében levő bottal rögtön nagyokat üt egy karszékre, durva kitöréseket intézve nejéhez. Tan-pa hallgatózik, s bámul, ha vájjon csakugyan testvére nejét illetik-e e kemény szavak. S csak hosszas tanakodás mán lépik be. — Rabszolganő , kiált Tan tsi, íme öcsém, a már kapott ütlegek után talán csak nem merészelsz elembe ülni, hozz bort, csak nem kivárod, hogy megvakarjam füien t0Vét A nő lesütött szemekkel, félénken lép be egysíg..., ml. » * AKA' BUUtttan. ■ meglepette p.lá.tolls. végett « 'E &'SÄW, »nil To-UI, térdesen le előttem, s hűzd le bal lábamról a csizmát, mely kiállhatlanul szőrit. S alig hajolt le a nő, Tan-tsi egész gyönyörrel nyújtja lábát neje elé. — Nos, öcsém, mit szólsz hozzá ? Teszed-e te ezt otthon? — kérdi Tan-tsi győzelmes arccal. A nő pedig ez alatt megfogja férje lábát, facsarja, hogy majd elszakad. Tan-tsi megijed, de minden érzését elfojtja. Dehogy Az angol cabinet köréből jelentik, hogy lord Beaconsfield indítványa, mely szerint a középtengeri hajórajt tetemes haderővel kellene szaporítani, egy szavazatnyi többséggel elvettetett. Az indítvány szerint az angolok 18,000 emberrel megszállották volna Gallipolit és a Dardanellákat, a máltai és gibraltári helyőrségeket pedig 7000 emberrel szaporították volna. E helyett elfogadtatott lord Derby indítványa a középtengeri helyőrségek gyarapításáról 3000 emberrel. Saviet pasáról A Daily News bécsi levelezője Saufet pasa bukását annak tulajdonítja hogy a volt török külügyminiszter fegyverszünetet javasolt a külhatalmak közvetítésével. A Temps levelezője ugyanily értelemben i .Saviet pasa bukását a legutóbbi nagy tanácsban történteknek tulajdoníthatjuk. Rész hírek érkeztek a harctérről. Valamennyi miniszter elmondta nézetét, de mindannyian optimistikus nyilatkozatokat tettek. Ekkor a külügyminiszter ragadta meg a szót s híven lefestette a helyzetet, úgy nyilatkozott, hogy az ottomán hadsereg kedvező, de váratlan körülmények segélyével valódi sikert aratott Ázsiában, — de hasonló diadalokra nem számíthatni az európai harcztéren. .Katonáink — folytatta a miniszter — kétségkívül fegyelmezettek és bátrak. Ezt elismeri mindenki, még az ellenség is. Fájdalom, erős hadsereget a tunyaság és a tehetlenség vezérlik. Vereségekre számíthatunk tehát, — és ha politikusok vagyunk, sietnünk kell fölhasználni a viszonylag kedvező helyzetet, melybe ázsiai győzelmeink juttattak, hogy kérjük, kívánjuk és megnyerjük a közvetést. Ha ellenben engedünk az ál-szeméremnek s körömszakadtig akarunk csatázni, akkor az én nézetem az, hogy a birodalmat a legnagyobb veszélyek érhetik. Lelkiismeretem és kötelességem tétetik velem e nyilakozatot.“ E szavak hitelességét ”parantkozhatom. A nyilatkozatot a miniszterek nagyon kelletlenül fogadták. Tiltakoztak a vereség emlegetése ellen , a szultán egy szóval sem árulta el a maga nézetét. Este Saviet pasa hivatalosan értesíttetett, hogy a szultán elvette tőle a külügyi tárczát s cserében a küzmunkaminiszteri tárczát ajánlotta föl neki, amelyről talán fölösleges is megjegyeznünk, hogy egyértelmű a sincurával. A szultán ki nagyon szereti miniszterét, belenyugodott e combinatióba, hogy ne lásnék daczolni a tanács uralkodó nézetével s hogy mégis igénybe vehesse a hű ember szolgálatát. De Saviet pasa méltóságán alulinak tartotta bármi tekintetben is támogatni a jelen kalandos politikát s visszautasította a közmunkaminiszterséget." (Azóta, mint tudva van, Savfet pasa utóda is megbukott.) Németország állására vonatkozólag a diplomatiailag jól értesült berlini “Montagsbl." a következő communiquét közli: A Duna-torkolatok szabadsága és semlegességének fentartása végett, mely a német birodalomra nem kevésbé életbevágó érdekű, mint Ausztriára; továbbá, hogy a Fekete tenger eredeti rendeltetésének visszaadassék, mely ránk nézve abban áll, hogy az orosz síkság nyers termékeinek fő szállító csatornáját képezze, amihez a Dardanellákon való szabad átjárás feltétlenül szükséges — mint velünk kitűnő forrásból közükt, tanácsosnak látszik arról gondoskodni, (szükség esetén kényszerítő, habár a nem részes hatalmakra nézve a békébe nem ütköző rendszabályokkal is) hogy ez érdekek minden oldalról egyformán tekintetbe vétessenek. Erre nézve azonban föltétlenül szükséges, hogy egyetlen nagyhatalom se maradhasson tartósan birtokában egyetlen olyan helynek sem, melyek segélyével amaz érdekek fölött uralkodóvá lehetne. E fölfogás, mint okunk van föltenni, a német birodalom külföldi ügyvivői által minden alkalommal nyomatékosan ki fog emeltetni. A mobilizáció költségét, írja a „D. Ztg.“ 30 millióra akarják tenni, de tapasztalásszerint a katonai actiók kiszámíthatlanok. A krími háború idején is elkerülték a háborút és megelégedtek néhány csapat mozgósításával. És a három háborús esztendő, melyekben egyetlen egy osztrák puskát sem sütöttek el, belekerült, 114 millióba, a hadügyi kormányzat saját bevételeinek levonásával. Ezen költségek fedezése végett 700 milliót névértékben kellett fölvenni (1864 ki sorsjegyek 50 millió, angol kölcsön 35 millió, nemzeti kölcsön 611 millió.) E három év deficitje 450 milliót tett. Érdekesnek tartjuk ehez még közölni a "N. fr. Pr." számítását, mely szerint a mozgósítás 20—25 millióba kerülne; ezen költség a közös activák elzálogosítása útján fogna fedeztetni. Azonban a közös activák közül, melyek összesen 39 milliót képviselnek, csak a következő vasúti papírok bírnak lombard értékkel : cseh északi, első erdélyi, Ferencz József, kassa-oderbergi és Rudolf vasúti papírjai, melyek nominális értéke 23 millió, árfolyam szerinti értéke 10 millió, lombard értéke pedig 8 millió. A mozgósításhoz még szükséges 17 milliót Ausztria és Magyarország között a 68.6 : 31.4 arány szerint kellene megosztani, és így esnek Ausztriára 11.66, Magyarországra pedig 6.34 millió. Protin miniszter a politikai helyzetre való tekintetből nem fizette a banknak a 10 milliót, melylyel annak tartozott, pedig lett volna miből. Ezen összeg hadi tartalék gyanánt lön visszatartva és elég lesz Ausztria részletének fedezésére. De a magyar pénzügyminiszter is a banknál neki nyitott 12*2 milliónyi hitelt csak részben vette igénybe és 4,5 millió még rendelkezésére áll, mely összeg most a mozgósítás által előidézett költségek fedezésére fog fordíttatni. E szerint mindkét pénzügyminiszter azon helyzetben van, hogy az előleges követelményeknek eleget tegyenek. Az orosz kegyetlenkedés áldozatai. (Az „Egyetértés“ tudósítása.) Rasgrad, júl. 15. Hajnalban hagytam el Sumlát, hogy jelen lehessek azon ütközeteknél, melyek a vidéken várhatók. Sumlától Rasgradig meglehetős jó karban tartott országút vezet, s így ez utat megtenni ha nem is épen kellemes, de legalább is érdekes, főleg most, midőn az országút népesebb mint valaha. A merre szem látott, minden felől menekültekkel találkozónk, kik egész karavánokat alkotva siettek a fenyegetett vidékekről. A kocsik, melyekbe ökrök és bivalok valanak fogva, a menekülők holmiaival voltak megrakva s a nők nagyobb részt a fedett kocsikba helyezkedtek el. A férfiak, nagyobb részt öregek, vagy a kocsi mellett gyalogoltak, vagy nyájaikat hajtották. Lehetett látni basibozukokat, nagyszámban lovascserkeszeket s csoportokban czigányokat. Itt hiába keresnénk útszéli csárdákat, hol a rekkenő melegségben egy kissé megpihenhetnénk, hanem annál gyakrabban váltják fel egymást a khulák, vagyis török őrházak, hol kávét és vizet kaphatunk. Ételről szó sincs. Az ily khulákba jőnek össze a vidékbeli basibozukok, kiktől némi információkat nyerhetünk, hol vannak az oroszok, s hol találunk legelőbb török csapatokat. Érdekes utamban gyakran találtam oly dolgokat, melyek specialitásuk miatt nagyon is lekötik az idegen figyelmét, főleg a cserkesz falvak közelében, mert az országút hosszában leginkább cserkesz telepítvényesek laknak, de semmin sem botránkoztam meg annyira, mint amaz óriási bivalfalkákon, melyek néhol egészen ellepték a patakokat s a mocsárt. Razgradhoz közeledve, nagyobb basikozuk csapatokkal találkoztunk, s egy kút mellett beszédbe keveredve velük, megtudtam, hogy a vidékről jönnek össze, s Razgradban kell találkozniok, szám szerint mintegy négyezernek. Fél 1 órakor aztán Razgradba értem. Razgrad egy egészen tisztességes kinézésű városka. Utczái elég szélesek és tiszták, az épületek sem oly kunyhófélék mint más keleti városokban. Van benne egy csinos emeletes iskola, s egy városias kinézésű török templom. Miután egy ronda korcsmában elhelyezkedtem, a kaimakamot kerestem fel, ki elmondá, hogy a főhadiszállás Kadikeőben van, mely innét közel fél napi járásra lehet. Azonnal lovas rendőrt kértem, mely utamban kísérni fog, miközben a kaimakam, egy előzékeny török úr, tudtomra adta, hogy a városban több sebesült van, s ha kívánom, intézkedni fog, hogy megnézhessem azokat. Utamat reggelre halasztottam, mert tudtam, hogy a sebesültektől érdekes dolgokat fogok hallani. Amit láttam, amit hallottam,az felülmúl minden képzeletet. Eddigi leveleimben leírt orosz és bolgár kegyelenségek, bármily hiteles kútfőktől jöttek is, magukon hordták a lehetetlenség jellegét, s most saját szó-