Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-07-26 / 169. szám
Kolozsvárit. 56-ik szám. REGGELI KIADÁS: ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK Egész évre . . . . 16 trt — kr. Félévre . . . . . 8 . — * Egy negyedre . . . 4 . Egy hóra . .. . 1 , 50 . SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A lyceumi nyomda központi irodájában, főtér, gróf Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Háromszor hasábozott garraond torra, vagy annak területe 6 kr. Blinden fürdetés után 30 kr bélyegilleték külön ízám ittátik Nagy hirdetéseknél kedvezmények. 1877. szerda, Julius 25. NYILTTÉR Soronként vagy annak helye 25 kr. RECLAMOK Hirfűzérbe soronként 1 írt. Kolozsvár, jul. 25.1877. Az orosz fővezér a következő jelentést intézte Szt.-Pétervárra a Balkán áttörését illetőleg: „Tirnovo, jul. 4. (16.) Gurko tábornok jun. 30-án (jul. 12.) indult el Tirnovóból minden fegyvernemből összeállított hadoszlop élén s jul. 1-én (13.) átnyomult a Balkánon. Miután jul. 2-án (14) megvert egy török zászlóaljat, mely a Khankidi mellett levő szoros kijárat előtt volt felállítva, a hadoszlop jelenleg Kasanlik felé nyomul az ellen háta mögé, mely a Sipka-szorost tartja megszállva. Két szotnya-kozák egész Jeni-Zágráig hatolt s Orsozare város mellett elrombolták a Novi-Zágra és Slivno közötti távirdavonalat. Július 3-kán (15.) kozákjaink a basikozukokkal és cserkeszekkel, kiket három zászlóalj török gyalogság támogatott, összecsapott. Az ellen csak addig tartotta elfoglalva állásait, míg Kasanból a dragonyosok megérkeztek négy ágyúval együtt. Ennek láttára a törökök megfutottak. Elfoglaltunk egy zászlót és számos fegyvert. Az összes török lakosság Drinápoly felé menekül.“ * A Plevna melletti csatáról jelentik, hogy Osman pasa 19-én este Plevna felé nyomultában találkozott a sokkal nagyobb számú orosz haderővel, mely Plevnát elfoglalva tarta. A harcz másnap délután 4 óráig folyt. Osman pasa az oroszok valamennyi hadállásait Plevna előtt elfoglalta. * Rasgrad környékén 19-ike óta kisebb összecsapások történnek. E napon Popkoi mellett kétezer basibuzuk és cserkesz hősiesen küzdött az oroszok ellen , csak miután ezek visszavezetésük után, tetemes erősítést kaptak, vonultak a basibuzukok és cserkeszek vissza Haidarkoi felé. Eszef pasa Obreknik felé nyomult előre, e helységet megszállotta , abban hatvannégy asszony és gyermek holttestét találta fel. Táviratok a háborúról. Páris, jul. 23. A ‘„Temps“ sürgönye jelenti, hogy Kréta szigetén felkelés ütött ki. Bukarest, jul. 23. (A .Deutsche Ztg. tudósítójától.) Megbízható értesülések szerint a Balkánon átkelt kozákoknak és bolgároknak addig, mig a várnégyszög vitadt és mig az orosz sereg szárnyainak eshetőleges megtámadását paralysálni nem lehet, csak az lesz a hivatásuk, hogy Bolgárország fellázíttassék és a muzulmánok kiirtassanak. A román lapok panaszkodnak, hogy az oroszok román parasztokkal szemben erőszakoskodásokat és kegyetlenkedéseket visznek végbe. Az oroszok Nikápoly bevételénél óriási veszteségeket szenvedtek. Csaftonkoff hg. dandára majdnem megsemmisült. Itt nagyon félnek, hogy Ausztria-Magyarország acióba lép. Zára, jul. 22. A „Pol. Corr.“-nek távirják . A montenegróiak tegnap reggel óta lövöldözik Niksitz várát. Konstantinápoly, jul. 23. Az „Agence Havas“ jelenti: Mondják, hogy az oroszok a csötörtökön vívott khedireri ütközet következtében a határig vonultak vissza. Moukhtár pasa ismét előre tolta táborát; Karsz városával a távirati összeköttetés ismét helyre van állítva. Új ütközeteket nem jelentenek sem a Balkánból, sem Kis-Ázsiából. Redif pasa és Abdul Kerim pasa ide érkezett. Bukarest, jul 23. A zloboziai orosz ütegek borzasztó tüzelést kezdtek Ruszcsuk ellen; a török hadsereget látni lehet, amint mozdulatlanul áll Ruszcsuk és a dombok közt. London, júl. 23. A „Morning Post“ jelenti: A kormány elhatározta, hogy a középtengeri hajóhad legénységét tetemesen szaporítani fogja. A „Standard“ írja : A hírek Gallipoli megszállásáról, felette túlzottak; a kormány elhatározta, hogy a máltai és gibraltári helyőrségek haladéktalanul megerősíttetnek. Az ország remélhetőleg egészen helyeselni fogja e lépést és a hatalmak, melyek Angolország fellépésére vártak, e rendszabályt úgy fogják tekinteni, mint újabb kijelentését azon elhatározásnak, hogy a kiszabott politikától semmi esetre sem állanak el. Oroszországnak ez intés lesz, hogy Angolország békeszeretetének téves eszméjére ne alapítson nagyravágyó számításokat. Az „Euphrates“ csütörtökön 1500 emberrel Máltába megy, a „Crocodile“ és „Malabra“ mielőbb követik ugyancsak 150 emberrel. Asszonynak és gyermeknek nem szabad az ezredekkel menniök. A keleti helyzetről a félhivatalos osztrák „Montagsrevue“ a következőket írja : Nem lehet elégszer kijelenteni, hogy Európa érdekkörét nem a hadi események, hanem kizárólag a jövendő béke határozványai érintik. Európa elhatározásánál a hadi események csak annyiban jönnek tekintetbe, amennyiben a békeföltételeknek való praejudikálás veszélyét magukban foglalják. S valóban ez az utóbbi álláspont az, melyről az angol sajtó tekintettel a legújabb eseményekre, sürgetni kezdi Anglia parallel actióját, akár a hajóhadnak a tengerszorosokba küldése, akár Gallipolis megszállása által. A mellett ünnepélyes alakban kijelentik, hogy nem a török érdekeket tartják szem előtt, de igenis az angol érdekeket. S a konstantinápolyi tudósítások annyiban mindenesetre megegyeznek, hogy a porta bármi ilyen actióhoz nehezen adná meg beleegyezését. De Anglia közvéleménye azon ítéletből indul ki, hogy Oroszország katonai diadalaival könnyen támaszt új politikai czélzatokat s azon szerény czélpontok, melyeket a pétervári kabinet a háborúnak kezdetben tulajdonított, sokkal kihatóbb és mindenekelőtt destructivebb irányzattal cseréltethetnek föl. Oroszország a török ellen visel háborút, nem Európa ellen, de az angol sajtó elővigyázónak látszik lenni, hogy Európát mindenesetre biztosítsa, hogy Anglia Törökországot nem védelmezheti vagy nem akarja védelmezni. Törökország nem védelmezése ügyében a gladstonismus teljes győzelmet aratott. Az angol-európai érdekek védelmére vonatkozólag az ellenirányzat meg fogja tartani túlsúlyát. Azon tényben, ha az angol kormány az említett értelemben valamely gyakorlati actiót akarna indítani, alig lehetne veszélyt látni a háború localizálására vonatkozólag. Ezzel Anglia átalában a garantiák kérdését vetné fel egészen úgy, mint Oroszország fölvette, csak hogy ellenkező irányban és ellenkező czélokkal. Ha Oroszországnak anyagi biztosítékok kellettek a keleti kérdés megoldását saját érdekeinek megfelelőleg előkészíteni.