Magyar Polgár, 1879. január-június (13. évfolyam, 2-147. szám)
1879-04-08 / 81. szám
XIII. évfolyam. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre 16 frt. Félévre...................................8 frt. — Évnegyedre.........................4 frt. — Egy hóra..............................1 frt 50. HIRDETÉSI DIJAK: OUJor hulholott gympadjor, rigy taraia.k 4r. gyr MARY HIRDETÉSEKNÉL KEDVEZMÉNYEK. Mlad.a hird.Miatin 10 kr. Ml agili.tok külön számíttatik. VYILTTER: Soronkínt, iuj uoik balra SB kr. BEJLAMOK: Hirharangban apronként 1 frt. 81-dik szám. Kolozsvárt kedd, 1879. április 8. MAGYAR POLGÁR POLITIKAI NAPILAP. „Magyar Polgár tagyai tatualnak ára T kr. NfcrtaloaUI bekUlOOH ktglaméiysK nua klzSlttlMk, Inirtllw káxfeól 10*1 bératenlallan Inaiéit agat fogadtatlak *1. Haaxntlatlan kéziratok aaa adatnak rlitza. SZERKESZTOSÉGI ERODA : a Lyeeee-ayaedákaa (bari a lay aaallaaa ráaaát Illáid kOalamányak tatáneáik.) KIADÓHIVATAL : A Lyoana-ayanda Uzptat írod*-jában, lőtér gr. Talakllkon u allaaceai péonak, hirdaténak, oyUttril paikkok lateamdak.) KOLOZSVÁR, ÁPRILIS 7. Szemle. A képviselőhöz ápril 26-ig nem tart érdemleges ülést. A pénteki ülés legérdekesebb momentuma a miniszterelnök nyilatkozata volt Szeged ügyében Az orszég ebből teljes megnyugvást szerezhet arra nézve, hogy a kormány mit sem fog elmulasztani, amit a szerencsétlen alföldi város érdekében megtenni lehet. Tiszának tetszéssel fogadott beszédét lapunk más helyén közöljük. Ugyanez ülésen a miniszterelnök válaszolt egy hozzá intézett kérdésre, Kelet Rumelia megszállása iránt. A ház továbbá egy szép kötelességét teljesíté, midőn a nemzet nevében köszönetet szavazott a külföld nemes részvéte és áldozatkészségéért, melyet a szegedi katasztrófával szemben tanusított. A nap egyik érdekesebb eseményét Károlyi gróf londoni felköszöntője képezi. A sajtó nagy fontosságot tulajdonit e nyilatkozatnak. A felköszöntő azon része, mely angol-osztrák-magyar szövetségről szól, szó szerint igy hangzik : , Az a históriai esemény és bevégzett tény, amelyről beszélek, azon régi barátság kötelékének megerősödése, amely szilárd kapcsa volt a két országnak, és a melyet egykor, mint bajtársak szenteltek meg sok dicsőséges csatában. Manap, midőn valamennyi műveit nemzet jövőjéről polgártársaiknak felelős államférfiak gondoskodnak, két olyan ország szövetsége, mint Anglia és Ausztria, szükségképen nem a háború előidézéséül szolgál, hanem megakadályozására. Igen, úgy látszik, már elmúlt a formális szövetségek megkötésének ideje, amelyek régente sokszor olyan alapra támaszkodtak, amelynek a pillanat szeszélyével együtt el kellett enyésznie. Napjainkban két ország kölcsönös érdeke sokkal biztosabb alapja a közös actiónak, mint a legmesterségesebben kidolgozott véd- és daczszövetség. Az Anglia és Ausztria által követett legitim czélok hasonlósága, — sok tekintetben mondhatnám, ugyanazonossága — fönn fogja tartani és szilárdítani aláíratlan szövetségüket, amely mindkettőjük érdekein nyugszik, amelyet két nagy államférfi teremtett meg és két dicső uralkodó jóváhagyott. Mind a a két uralkodó, akiket eddig is a kölcsönös kiváló tisztelet erős köteléke csatolt össze, sokat tett népük szerencsés szövetségének megkötése érdekében, amely tényért háladatossággal tartoznak lejális alattvalóik, az alkotmányos formák iránt táplált féltékenységük mellett is.“ Károlyi gróf toasztja egyébiránt nem jelent új fordulatot Ausztria-Magyarország politikájában. Egy bécsi tudósító szerint egyszerűen csak kifejezésre juttatta a már régóta létezett érdekközösséget és egyetértést a bécsi és londoni kabinetek között. A vegyes occupatio kérdésében még eddig végleges megállapodás nem történt. Újabb hírek jelentik, hogy Olaszország ismét vonakodik a részvételtől, sőt egyéb tekintetben is jelentékenyebb akadályok merültek föl. Ez akadályokat részben a portának a balkánszorosok birtokához való makacs ragaszkodása, részben pedig az képezi, hogy a kabinetek a detail-kérdések fölött, mint az akkupárzióhoz szükséglendő kontingens, a megszállandó territóriumnak kijelölése és a vezényleti kérdés fölött megegyezésre nem juthatnak. A porta kívánságaival szemben orosz félhivatalos közlemények azt bizonyítgatják, hogy a Balkán-vonalt és Burgasz környékét orosz csapatoknak kell megszállani, ez ellentét tehát csak szaporítja a még megoldandó számos nehézségeket. Az angol kormánykörökben, melyekől több lap azt híresztelte, hogy nem szívesen látják az okkupácziót, épen ellenkezőleg, ez eszközt tartják az egyedül lehetségesnek s a sugalmazott Standard legújabban, sajnálva bár, hogy a berlini szerződés végrehajtása ily segítségre szorul, kijelenti, hogy nem szabad csupa érzelgésből megfeledkezni a gyakorlati szükségességről . Törökország java, Kelet-Rumélia békéje és Európa nyugalma azt követelik, hogy Kelet-Rumélia még egy esztendeig néhány ezer főnyi idegen hadsereg által megszállva tartassák. Bármily rendszabály inkább elfogadható, hogysem Kelet-Ruméliában újból lázadás törjön ki, vagy hogy ott ismét török katonák garázdálkodjanak. A novibazári conventió aláírása még most is csak alegközelebbi napok kérdése. Egy tendentiosuő hír szerint, Khelreddin pasa ez ügyben a franczia nagykövet előtt így nyilatkozott volna : Kétségkívül nem marad egyéb hátra, mint megadni, amit Ausztria-Magyarország tőlünk követel: meg fogjuk adni. Ausztria-Magyarország azonba nagyon keményen bánik velünk. Keserű pilulát ad lenyelni és még egy pohár vizet sem adott hozzá. Oroszországból újabb merényletek hírei érkeznek, a régóta készülő belforradalom mind megannyi elő- hírnöke. A titkos forradalmi bizottság működése oly arányokat öltött, hogy félelembe ejti a magasabb köröket. Egy pétervári távirat szerint, az udvar elhagyta a fővárost s Zarskoje-Celoba költözött, hol a gárdát öszpontolják. Ez elutazással kapcsolatban jelentik, hogy Szentpétervár közelebb ostromállapot alá fog helyeztetni. Behhaladott koromban a képviselői állással egybekötött nagyfontosságú teendőket úgy a mint a közügy érdekében kell és óhajtanám, nem teljesíthetem, s azért azon elhatározásra láttam kénytelenítve magamat, hogy lemondjak tisztelt választóim kegyességéből nyert országgyűlési képviselői állásomról, s más ifjabb, tevékenyebb erőnek engedjem át a helyet, melyet magam kellően betölteni képes nem vagyok. Lemondásomat a képviselőháznak mai ülésében benyújtottam, s midőn most végképen visszalépek a magánélet körébe, rövid szavakban, de a legőszintébb érzéssel mondok ismételve hálás közönetet tisztelt választóimnak azon kitűnő kegyességért és szíves bizalomért, melyet irántam több országgyűlés lefolyása alatt szakadatlanul tanúsítani méltóztattak, s magamat nagybecsű emlékezetükbe ezennel is tiszteletteljesen ajánlom. Budapest, 1879. ápril 2-án. Ghyczy Kálmán: A Komárom városi választók ápril 6- kán d. e. 11 órakor értekezletet tartanak a lemondás folytán szükségessé vált intézkedések megtétele végett. -----------—Oj ■CjNtfcdUWgW .£«.*» O —-----------Ghyczy Kálmán a következő nyilatkozatot intézte választóihoz: Tisztelt választók! Számos évek lefolyása alatt érdemein felett tapasztalt megtisztelő bizalmukat nagyra becsülvén, s a hazának is addig még sikerrel tehetném, szolgálni kívánván, hálás érzéssel fogadtam a képviselői megbízást, melyet ezen országgyűlés folyamára reám ruházni méltóztattak. Az országgyűlés eddigi folyama alatt is azonban már meggyőződtem arról, hogy elő- VEGYESEK. BELFÖLD A magyar katholikus főpapok végrendelkezési jogosultsága tárgyában egy konkrét eset alkalmából a legfőbb ítélőszék a következő jogelvet mondta ki : A magyar polgári magánjog visszaállítása után, a katholikus főpapok végrendelkezési képességére nézve ismét a Korodics féle egyezmény szolgálván irányadóul, annak értelmében a főpapok szerzeményi javainak egy harmadik része törvényes örökrész czimén a kir. fiskust illeti, s erről azok kir. engedély és jóváhagyás nélkül érvényesen nem rendelkezhetnek, különben végrendeletüknek a hagyaték kétharmad részén túl terjedőleg rendelkező része hatálytalan. A hagyaték egyharmadrészén túl azonban a fiskus örökösödési joga akkor sem terjed ki, ha a végrendelet külkellékek hiánya miatt egészben semmis lenne. Lapunk mai számához egy ív melléklet van csatolva. TARCZA: Utazás a Kis-Szamostól a Nagy-Szamosig (Skrtes üdvözlet: Bánffy Ádámnak.) JELEKISándortól. (Folyt, és vége.) Közeledünk a kitűzött czél felé, s a tetőről látszanak már a Nagy-Szamos völgyének hegylánczolatai; — nem érünk falvakat, nem megyünk helységeken keresztül, — az érdekes helyek jobbra-balra m maradnak. Mikola,— búcsujáró hely, székhelye az oláh szentek festészeti iskolájának . Mint Pisa, Bologna, Firenze, Venezia, Düsseldorf , — 8 cuola di Mikola. Szent-Benedek, — hegyre épitelszigetelt templomával, s régi tornyos kastélylyal. Balra Deésakna sóbányáival. Felhajtunk a hágó ormára, s előttünk a Nagy-Szamos völgye. * * • Van Europában egy nehány hires, nevezetes hely, melyek láthatása után minden utas vágyódik, s az utazási könyvek , vezelők, szépségük meglepő, s látásuk ámulattal tölt el. Ilyen Nabresina, Adria kék ten®re fölött, elénk tárulva a Litoraleg * velenczei tartomány; — ilyen Lisv* ban a hegyen, amphithaeatrumba épithegyek ormain ezer számban a forgó szélmalmok, s alant a Tajó folyam ; — ilyen Cintra, köszirtek aljában, melyekből dús források omlanak, növényzete oly nagyszerűen gazdag, hogy a ki egyszer látta, többé feledni nem fogja, —s az óriás szírt tetejében Paena, a Braganzák sasfészke, — ilyen Genua, a középtenger csodája, márvány-palotáival, a Dorák és Columbus hazája, — ilyen Konstantinápoly, háromezer minaretjével, Stambul, Peru, Galata, Scutari városrészeivel, egy város, két világrészen építve, óriás összekötőjel Európa és Ázsia közt, előttünk a Márványtenger, az Aranyszarv, — Phanar bakcsi, — a Bosporus és Scutari hegyei mélabús cipruserdőkkel. — De mindezeknél meglepőbb, az Appeainen keresztül vezető tűnél az alexandria-genuai után Ponte-decimoi állomásnál; innen felől tél van, a hó magasan áll és fagy, az ég szürkén ködös s a fellegek alant járnak, a növényélet északot jelez, a leveletlen cser, tölgy és bükkerdők aljain, a hó felett, lehullott száraz sárga levelek borítják a földet, nyírfák fehérjenek a szirtek közül s az ember didereg .... A gőzmozdony elfüttyenti magát, a kőszénfüst becsapódik a vaggonokba, sötét éj lesz, s rohanunk nagy sebesen, s néhány perczet haladva, kezd világosodni, a füst eloszlik, a gőzbivalynak még két ugrása, s előttünk egy elbűvölő látvány.... háttérben a tenger, a meddig csak emberi szem láthat, — virágzó és gyümölcscsel rakott narancs és czitromfák ezrei, myrthus, rhododendron, camélia, magnolia és babérfák díszes szinvegyületben, — paloták, kastélyok, villák, egyes kunyhók, népes falvak és kis városok a térségen — a nap fényesen ragyog, sugarai kékesszürkén világítják az elragadó széltájékot, az üde levegőt telt tüdővel szivjul magunkba, — öt percz alatt a télből tavaszba utazunk. . . . Előttünk fekszik Deés városa A # * Egy útjelző tudtunkra adja, hogy nemes „Deés, rendezett tanárcsu város" extra murosában vagyunk ; a zsidó publicánus megvámol, a kövezetért s azon előnyért, hogy kocsink nagyokat zökkenhet a takarékos kátyúkban. „A nemzet minden kívánsága teljesült!"... a kincstári méntelep épületjeinek kapui, ajtói, de sót kerítései is nemzeti színre vannak festve ! — lelkesülhet a magyar, a zöld, fehér és kék tricolor látásán; imittamott ugyan kikacsintgat a sárga-fekete, emlékül a múltból, s intő például a jövőre. Unalmas egy fészek e város, mintha csak vezérczikk lenne attól az úrtól. Különben van két nevezetessége 19: egy régi ősi szokás, és egy történelmi hazugság Bolondulok a régi ősi szokások után, bámulom Angliát, mely ebben nagyon erős. A lordok házának elnöke ma 19 gyapjúzsákon ül. — Guy - Fox több század előtt légbe akarta röpíteni a parliamentet, s ez irtózatos merénylet évforduló napján ma is küldöttség megy le az országház pinczéjébe, megnézni : vájjon Guy-Fax nem rakott-e le dynamitot? — A „bírákt ők“ hosszú prémes palástot viselnek, 8 nagy fehér pai róka alól ítélnek eleveneket és holtakat A lord-major előtt hatalmának jelvényei , és a hóhér-bárdot viszik. A skót nagy uraknál a nadrágtalan csimpolyás dudál, mig asztalhoz ülnek. A királyné nem mehet be London Citybe, a lord major engedelme nélkül, aki a Temple- Bar kulcsait hozza elébe, a kulcsait azon kapunak, melynek ajtait már régesrégen megette az idő és a szó. Deésnek is van ilynemű ősrégi szokása: a poltidri csapiaztrok. Reggel és este a toronyban megverik a dobot, fölkelteni vagy lefektetni Deés várának őrségét Vájjon nem származnak e perfidAlbionból?!... * * * Van nekem egy igen kedves jó barátom, akit lelkemből szeretek és tisztelek : Szabó Károly, kolozsvári egyetemi tanár. Soha sem lehet az ember úgy vele, hogy valamit ne tanulna tőle, s az a megnyerő modor, az a sajátságos eleven színezet, melylyal valamit előad, a kathedrán vagy a vendéglő asztala mellett, egyaránt magához vonzza hallgatóit, tisztelőit, — szép kék szemei csillognak s szikráznak az észtől, a szellemtől, — kérdéseinkre gyöngéd készséggel felel, s életeivel világit, felderít. — Ugyan Károly bácsi! — kérdem egyszer tőle — maga irta a „Vezérek korá“-t, s azt az időt senki nem ismeri magánál jobban, mondja csak kérem : hogyan volt az, mikor a magyarok bejöttek, s megállapodtak Deésnél, s meglepetve a város szépségétől (?!), a vidék nagyszerűségétől, a kígyózó Szamos folyásától, bámulatukban felkiáltanak, még pediglen háromszor: Deus! Deus? Deus !-------és innen jön ... Deés! — Hiszi ön ezt a bolondot ? — Épen azért kérdem, hogy higgyem-e? — Ezt bizonyosan valami tolvaj barát találta ki a középkorban ! — Mert ugyan kérem, fel lehet-e azt józanon tenni, hogy azok az Ázsiából bevándorolt vad magyarok, seythák, hunnok, avarok, az a vándorolva bujdosó, verekedve foglaló harczias nép, kik nyergök alatt puhították a nyers húst, kiknek mythologiájok alig volt, hogy azok ott valami vallásos értelemben törjenek ki, mint a zarándokok Jeruzsálem, vagy a hadzs ik Mekka látásakor. — Azután buzogányos Árpád, kürtös Lehel, kaczogányos Tuhut, és a többi, honnét tudott volna latinul? — Meg mit is kerestek volna ők Deésnél ? — honnét jöttek oda ? — Bukovinából ? — hát mit kerestek volna ott is ? — Talán vasfüvet, Károly bácsi ? — Jól mondja! ha csak azt nem? — Az én véleményem szerint, őseink Munkácsnál állapodtak meg először; azért én — ha egyedül is — de Munkácsra megyek, megünnepelni a honfoglalás ezredik évének jubileumát. — Vigyen el magával, én is oda megyek. — De hogyan megyünk? — kérdé kedélyesen Szabó Károly. »ív» Figyelmeztetésül! Lapunk mai száma kapható a Kiadóhivatalban.. Ára 7 Kr. A képviselőház ápr. 5-iki ülésén Nyáry Jenő báró a főrendiház jegyzője áthozta a főrendek üzenetét a magyar északnyugati vasútról, valamint a román vasúti csatlakozásokról szóló törvényjavaslat tárgyában, az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonattal együtt. Szlávy József a képviselőház elnöke, ápril 5-én a nyilvános ülés után Kovács László háznagy által bemutattatta magáának a ház tisztviselőit, kikhez intézett rövid beszédében azon reményének adott kifejezést, hogy a ház tisztviselői úgy mint eddig, ezután is igyekezni fognak kötelességüknek pontosan megfelelni. A bemutatás után a teendők felől kérdezősködvén, megelégedését fejezte ki a folyó ügyeknek teljes rendben léte felett s ismert szívélyes médiával biztosította a tisztelgőket legjobb akaratáról. A magyar pénzügyminiszter körrendeletet bocsátott ki, melynek értelmében a külföldről érkező, vámdij alá eső oly küldeményeket, melyek hatóságokhoz vannak czimezve s a szegedi árvízkárosultak javára szánvák, vámmentességben részesiti. Magánosok igazolni tartoznak, hogy a hozzájuk címzett küldemények a szegedi károsultaknak van szánva. Országgyűlés. A képviselőház ülése április 4. Elnök: Szlávy József. Baross Gábor: benyújtja a közoktatásügyi bizottság jelentését a magyar nyelv tanításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Elnök: A beadott törvényjavaslat és jelentés ki fog nyomatni, a ház t. tagjai közt szét fog oszlatni, s annak idején az osztályok mellőzésével, közvetlenül a házban fog tárgyaltatni. Következik a napirend. Legelőször is a magyar észak-nyugati vasút kiépítéséről szóló 1871: XLI. tcz. hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Megszavaztatik. Következik a napirend második tárgya, t. i. király és királynő a Felségeik házassági frigyének 25—ik évfordulója alkalmával választandó küldöttség tagjaira tegnap történt szavazás eredményének kihirdetése. Antal Gyula jegyző (olvassa:) Beadatott összesen 147 szavazat, ebből a leg-