Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)
1881-09-16 / 210. szám
kát más alkalommal kedvezőbb körülmények között az érdekelt fél javára fog elárverezted, hogy ez eljárás álta kénytelen árveréseket önkéntesekké változtassa. 7. §: Az egylet megbízottjai által az árverések folyamát szemmel kíséri, s ha szükségét látja, az érdekelt fél javára az egylet saját költségén panaszlókép lép fel. 8. §. Az egylet munkássága az egész országra kiterjed, s e czélból törekedni fog minél több fiókegyletet alapítani, melyek állandó összeköttetésben fognak állani a központi egylettel. 9. §. Az egyletnek tagja lehet mindenki, és pedig a) alapitó, b) rendes és c) levelező tag. 10. §. Alapitó tagul tekintetik az, ki az egylet czéljainak előmozdításához legalább 50 frtnyi alapítvánnyal járul; rendes tagul az, ki kötelezi magát a társulat pénztárába három éven át — évenként öt forintot fizetni. Levelező taggá választható az, ki a választmány meggyőződése szerint az egylet ügyeit előmozdítani képes. 11. §. Az egylet jövedelmi forrását teszik: a) az alapító tagok alapítványai, b) a rendes tagok óvdija, c) az egylet javára történendő adományozás és hagyományok, d) az egylet által megvásárolt és újra eladott tárgyak tulajdonosainak javára eső, vétel és eladás árkülönbözeti összegnek időközönként megállapítandó százaléka, mely a kezelési költségeken kívül ingatlanoknál ő°/t-nál, ingóknál pedig 10%-nál több nem lehet. 12. §. Az egylet megalakulására szükséges, hogy 1000 frtnyi összeg legyen 20 alapitó tag által biztosítva. LEVELEZÉS. Kézdi-Vásárhely, szept. 5. Tekintetes szerkesztő úr ! Háromszékmegye közönsége nem késett soha meghozni az igaz honfiúi szeretet adóját hazájának, segédkezet nyújtani szenvedő embertársának s egy szivvel-lélekkel munkálni azon, hogy e megyében mindenki a szellemi és anyagi javaknak kivánalom szerinti birtokosa lehessen. Ha visszatekintünk megyénk fényes múltjára, s figyelemmel megvizsgáljuk a jelent, úgy találjuk, hogy az ősi dicsők nagy lelke nem semmisült meg a honszeretet küzdelmes harcaiban, hanem él, s most is tettre hívja fel az utódokat, buzdítván arra, hogy az emberbaráti szeretet melegével szenvedő embertársaikat a nyomortól és ínségből emeljék fel, s állítsák a társadalmi jóllét és miveltség azon magaslatára, melyen ma, a kor igényei szerint, minden honpolgárnak állania kell. Ez intő szellem sugalatának köszönhető az, hogy megyénkben az — anyagi viszonyok nyomasztó volta daczára — annyi humán-intézet áll fenn, s hasonlók felállítására a mozgalmak folytonosan tartanak. Becses engedelmével, bátor leszek az érdeklődő közönséget lapja utján, három ily humán-intézet f. év szeptember 4-én tartott közgyűlése folyamáról értesíteni. A háromszékmegyei „Erzsébet"* árvaleánynevelő-intézet közgyűlése d. u. 2 órakor, K -Vásárhelyt a tanácsház nagytermében tartatott meg, báró Szentkereszty Stephanie ő méltósága elnöklete alatt. A szép számú hallgató közönség jelenlétében elnök bárónő a következő fenkölt szellemű, szép irályú, az intézet életét híven visszatükröző beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Tisztelt közgyűlés ! Örömmel üdvözlöm mindnyájokat húszezes távollét után s szivem mélyéből óhajtom, hogy a mai közgyűlés gazdagon eredményezze mindazt, mit a háromszéki Erzsébet árvaleány-nevelő intézet szent ügye igényel. Az intézet Önök hű vigyázására van bizva s a mint egyfelől őszinte örömérzettel tekinthetnek annak mostani állapotára, úgy másfelől aggódó figyelemmel vigyázniok kell arra, hogy a változó idők viszontagezukrászinashoz fordulva — ne csinálj itt háborúságot, ejtsd ki azt a dobozt, had lám mi van benne. — Azért sem mutatom, — válaszolá a fiú mérgesen. János kocsis egy lépést tett előre; egy újabb hatalmas csengetés az anyámat majdnem magán kívül hozta dühében. — Fiam — mond a szegény elfojtott hangon — az én kedvemért tedd meg azt a szívességet, nézd gyermekem, öreg ember, hát csodálatos, mutasd meg neki, tedd meg az én kedvemért, s ezzel egy shilinget csúsztatott a fiú markába. A czukrász inas sértett méltósága is engedett a megvesztegetés hatalma alatt; duzzogva, lassan, de mégis felkelt a dobozról ; az öregember felnyitotta s megelégedéssel látta, hogy üres, ekkor nyugodtan visszatette pipáját a szájába, s kieresztette a fiút. Dühtől elhalványulva, amit még az a veszély sem tudott mérsékelni, hogy a Stebbing néni megbízottjával kellemetlen összeütközésbe jön, anyám méltóságteljesen, de azért dühösen intett kezével a kis embernek, hogy kövesse őket a nappali szobába. — Mit jelent ez a különös megbocsáthatatlan szemtelen magaviselet? Csak nem képzeli, hogy ezt az asszonya megengedné, vagy helyeselné ? (Folyt. köv.) ságai között minden bajtól megőrizve legyen. így vigyáz a gondos, lelkiismeretes kertész virágai mellett, melynek ápolásával, a lelkek gyönyörködtetésére szolgál, így a jó anya féltett gyermeke mellett , hit őrzés által Istennek dicsőségére felnevelni törekszik azt. Egyiknek, mint a másiknak, meg van igazi jutalma: az a boldog öntudat, hogy megtették azt, a mivel tartoztak. Legbensőbb óhajtásom, hogy önöknek is, kik az emberbaráti szeretet által létrehozott Intézet körül fáradoznak, legyen meg ezen nemes jutalmuk. Meg is vagyok győződve, hogy a Mindenható a jótékonyság mezején önzéstelen és kitartó szorgalommal folytatott munkát előbb utóbb megáldja! Azon benső örömömnek adhatok kifejezést, hogy sok évi küzdés után adott a Mindenható az árvaháznak egy olyan igazgatót,ki minden tekintetben méltó ezen nehéz hivatásnak betöltésére , igazi ügyszeretettel vezéreltetve, kitűnő igazságérzetével s lelkiismeretes hűségével valóságos őre lett ez intézetnek; ami pedig tanítási képzettségét illeti, arról ez évi zárvizsga fényesen tanúskodott, én tehát ezt a gondviselés oly áldásának tartom, melyet a mennyei atyának eléggé megköszönni nem tudok, mert általa isten segítségével biztosan meg fog felelni árvaházunk azon nemes czélnak, melyet felállásakor magunk eleibe tűztünk t. i. hogy nemcsak az ínség és nyomoruságból vessszük ki a nyomorban elhagyott árvákat, hanem — mi főbb még — megmentjük őket a pusztulástól s a hazának és társadalomnak hasznos tagjává felneveljük ! Ezen szent ügy megoldását a mostani igazgató úr által biztosan el fogjuk érni, mert a tudomány kívonata szerint vezetett alapos nevelés és tanításon kívül lépteit az igazi szeretet vezérli s ily szellemű felügyelet a sors által korán, mindentől megfosztott árvákra nézve áldásos gyümölcsét előbbutóbb meghozza ! Mindezen leggondosabb észlelésből származó tapasztalataim után ismételten is áldom a Mindenhatót azért, hogy minket intézetünk életének küzdelmes pályáján ily megnyugtató pontra vezérelt ! Azonban ne feledjük tisztelt közgyűlés, hogy a gyorsan repülő idő, amint futásában siet, úgy siet abban is, hogy mind az egyéni, mind a társadalmi életet több-több tervvel lássa el, mintha azok mellé állított erőket akarná kipróbálni, s tán még lehető na jobbak elhordozására és előre készítve, neki erősítni. Bebizonyult árvaházunknál is, mert alig menekültünk meg egy leglényegesebb küzdelmünktől, máris egy másik, szintén nagy horderejű baj hívja fel figyelmünket és munkásságunkat és felszólít arra, hogy siessünk itt alaposan segítve, idejében kioltani a még csak mutatkozó szikrát, mielőtt lángra fejlődnék s elnyelné nemes ügyünket. Szomorúan tapasztaljuk, hogy jelen időben, mennyi károsodás és károsítás történik a közintézetek vagyoni ügyei körül, nehogy intézetünk ily károsodásnak essék a fája, erre kell kiváló gonddal lennünk jelenben. Ez lesz a mai közgyűlésnek is egyik főtárgya, melyet, midőn előlegesen is figyelmekbe ajánlok s lelkekre kötök, ezzel a mai közgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. (Folytatás köv.) VÁLASZ két nyílt levélrel. Bethlen, szept. 9-én. Tisztelt szerkesztő ur ! Becses lapjában közelebbről két nyílt levél jelent meg in directe hozzám intézve, melyek képviselővé választatásomra és megyei szereplésemre vonatkoztak és felelevenítenek oly dolgokat, melyeknek feszegetése nem én reám vet árnyékot; és ezért igen meglepett, hogy e kérdés újólag szőnyegre hozatott. Ezen kérdés röviden így áll. A képviselő választásokat megelőzőleg hivatalos alakban fel lettem szólítva arra, hogy: vagy tegyem magamévá azon bizonyos Sit Andráson Fehérváry Károly úrnál létrejött megállapodást, mely annak idejében közzé is tétetett, s melyet akkor ott jelen voltak 4/5-öd részben tisztviselők hoztak; vagy pedig legyek készen arra, hogy az összes hivatalos apparátus ellenem mozgásba fog hozatni.; erre én kereken azt válaszoltam, hogy semminemű ily kötelezvényt nem adok s csakis választóimnak tartozom számolni. Később ismét fel lettem szólítva egy enyhébb alakú reversalis adására, mit természetesen szintén megtagadtam, — kijelentettem ezt, ho a pártállásomról választóimat tájékozni kötelességemnek tartom, ép úgy, mint minden mai képviselőjelölt, de annak színét is el akarom kerülni, mintha a mandátum elnyerése végett magamat a megyei belkérdések megbirálása tekintetében korlátozni engedném, — ép azért egy gr. Bethlen Károlynál tartott értekezleten, melyre Fehérváry Károly úr is hivatkozik — a jelenvolt alispán úr minden capacitátiója, sőt azon kijelentése daczára, hogy ez okvetlen megkívántatik, határozottan megtagadtam, hogy ez alkalommal bárminemű nyilatkozatot tegyek; ezt azért tettem így, mert nem akartam, hogy egy szűkebb körben tett nyilatkozat esetleg elferdíttethessék, hanem tartottam magam elfoglalt álláspontomhoz, mely szerint választóim előtt minden kérdésre feleletet adok, más alkalommal senkinek semmit. A kijelölő gyűlésen egybegyült választóim előtt programmot adtam s a megyei politikára nézve kifejtettem, hogy engem személyes tekintet egyáltalán nem vezérel; valamint eddig, úgy ezentúl is az ellenőrzést kötelességemnek tartom s azon örülök, ha minden önálló gondolkozás bizottsági tag pártkülönbség nélkül támogat, minthogy a megyei belkérdések a politikai pártkérdésekkel összefüggésben nem állanak. — A hírlapokba ezen passus ferdítve adatván elő, midőn m megválasztatásom alkalmával ismét megjelentem választóim előtt, a ferdítést félreértések kizárása végett helyreigazítottam. Ez után az utóbbi napokig ezen kérdés nem lett felelevenítve, s hogy ez mostan feszegettetik, annak okát nem is értem. Júl. 11 én tartott megyei közgyűlésen a közoktatási bizottság egy javaslata került tárgyalás alá, melyben az árvák vagyonából bizonyos összegű úrbéri papír eladása javasoltatok, hogy a befolyó összeg a decsi takarékpénztárba helyeztessék, egyszersmind kiderült ez is, hogy 17,400 frt névértékű kötvény már egy hónappal azelőtt, tényleg el is adatott, minthogy ezen eljárás úgy a törvénnyel, mint a szabályrendeletekkel ellentétben áll, ellene felszólaltam, s a közgyűlés e további eladást betiltván, elrendelte az eladott öszszeg visszaváltását; ha valaki ezen felszólalásomat sértésnek kualifikálja, bevallja azt, hogy az előbbi fáradozás oda irányult, hogy ilynemű eljárásokra maguknak az illetők szabadkezet biztosítsanak, ez pedig czikkírónak nem válik előnyére. Ezek szerint hálátlan feladat volt az illetőktől ezúttal engem azzal vádolni, hogy bizonyos ígéretet tettem, amit nem tettem , hogy ígéretemet utólag megszegtem, mert ez a valósággal ellenkezik. Végül megjegyezhetem még azt is, hogy hálátlan dolog bárkinek is magát ily szerepre eszközül adni oda. Gr. Bethlen András. Mária és gyermekei: báró Kemény Ödön, neje Nagy Gizella és gyermekei, báró Ke- Sy Kálmán, országgyűlési képviselő és ki/b Bánffy Polixéna, b. Kemény Símon és neje Pekry Emma, b. Kemény Mária, Bánffy Dezsőné és gyermekei, és b. Kemény Anna, férje Petty Ferencz és leállva br. Kemény Judit, férje Zeyk Károly’ Alsó Fejér megye főispánja és gyerevermekei: Zeyk Károly, Zeyk Dániel, országgyűlési képviselő, Zeyk Kálmán, Zeyk Anna és Zeyk Karolina, b. Kemény Gyuláné és leánya ; saját testvérbátyja br. Bánffy Dániel, valóságos belső titkos tanácsos és országgyűlési képviselő, neje lóczfalvi Gyárfás Anna és gyermekei: br. Bánffy Dezső, Szolnok-Doboka megye főispánja, neje báró Kemény Mária és gyermekei, b. Bánffy Jenő és báró Bánffy Ernő, neje gróf Eszterházy Csilia és gyermekei , sógornője özvegy báró Bánffy Jánosáé, báró Wesselényi Jozéfa és gyermekei: báró Bánffy Zoltán, neje Teleki Elise és gyermekei, báró Bánffy Polixéna, Kemény Kálmánné, b. Bánffy Jozefa, férje Pálfy Dénes és gyermekei és báró Bánffy Rákbel, férje gróf Vas Béla és gyermekei és számos rokonok és barátok nevében mélyen megszomorodott szívvel jelenti kedves férjének Magyar-Gyerő-Monostori báró Kemény Istvánnak Alsó-Fejérmegye volt főispánja s az erdélyi országgyűlésen több versen követjének, a magyarországi országgyűlés több éven át országgyűlési képviselőjének, a nagyenyedi és gyulafejérvári ev ref. egyházmegye és a nagyenyedi ev. ref. Bethlen-főtanoda főgondnokának hosszas szenvedés után, életének 71 ik. boldog házasságának 48 dik évében, folyó évi szeptember hó 14- kén, reggeli 2 órakor bekövetkezett gyászos kimultát. A boldogult hűlt tetemei folyó hó 16 án, d. u. 3 órakor fognak a háznál tartandó gyászszertartás után a csombordi kertbe ideiglenesen nyugalomra helyeztetni. Csombord, 1881. szept 14 Egy tekintélyes főúri családjának legidősb ága tört ki. A „csombordi báró”, mely néven a vidék népe ismerte, f. hó 14-én éjjel, Nagy-Enyeden, hová falusi birtokáról orvosoltatása végett vonult — szívbajban elhunyt. A régi Erdélynek egy jellemző, typikus alakja tűnt el vele a közélet szinpadáról. Politikai munkásságának központja Alsó-Fehér megyén esik, melynek ellenzéki küzdelmeiben, Gogora, báró Kemény Dénes oldala mellett, már a forradalom előtti években tevékeny részt vett. Nagy szónoki tehetséggel nem birt s mindig bizonyos szakácsozottsággal, de eredeti éles felfogással beszélt. Annál tevékenyebb volt gyülésterem falain kivül a párt szervezése, a kérdések gyakorlati előkészítése körül. 1848 ban a forradalom kitörése atá megkezdte, kalmával megyéje főispáni székén találjuk. A legborzalmasabb pusztításnak, a magyarság tömeges legyilkoltatása rémületeinek épen Alsó Fehér volt legelső színhelye 48 októberében. Ott találjuk b. Keményt Nagy-Enyeden és vidékén a küzdők közt első sorban november 9 ikéig, mikor Enyedről a véderő kivonult és a szerencsétlen várost saját sorsára hagyta. A pusztulás lezajlása után nagy buzgalommal fogott a romok újraépítéséhez. Csombordot a helyesen vezetett gazdálkodás egyik mintaképévé s főként az okszerű szöllőmüvelés székhelyévé tette. A rizling szőllőfajt a Rajna vidékéről ő telepítette át Erdélybe s szerzett itt neki második hazát. Kedélyes háztája, hol az idegen és jó barát mindig szívesen látott vendég volt, s nemes kora messze földön ismertté és kedveltté tették nevét. A megyéjében történt iBonyu vérengzések történetét „Fekete könyv“ czimil gyűjteményében tartotta fenn az utókornak; ennek adatait használta kéi öcscsei. Kemény Gábor azon történelmi ismertetésében, melyet „Nagy-Enyed- és vidékéczim rendszerét modorban tárja nek veszedelme,“ czim alatt irt. Egy kis munkát is adott ki a szőlőépitésről, melyben az ő gyakorlati igen ügyes, népszerű élőnkbe. Egyházi téren, mint főgondnoknak a nagyenyedi és gyulafehérvári egyházmegyékben , a Bethlen főtanoda ügyeinek intézése körül volt jelentékeny szerepe. Ember volt. Szép tulajdonokkal megáldott. Nyugodjanak porai békével ! A családi gyászjelentés igy hangzik: Losonczi báró Bánffy Kata, özvegy b Kemény Istvánná a maga, az üdvözült testvérei: b. Kemény Kata, özvegy b. Kemény Dénesné és gyermekei, br. Kemény Gábor, földmivelési-, ipar- és kereskedelmi miniszter, b. Kemény Géza, országgyűlési képviselő, b. Kemény Gyező, b Kemény Ilona, férje ifj br. Kemény Domokos és gyermekei, báró Kemény Berta, férje Kendeffy Samu és leányai, báró Kemény Sarolta és báró Kemény Emma, id báró Kemény Domokos és gyermekei, báró Kemény Gyula, neje Zeyk Karolina és leánya, báró Kemény Béla, neje gróf Haller Berta és gyermekei, b. Kemény Ida, férje Bárczay Gyula, gyermekei, veje és unokája, br. Kemény Vilma és b. Kemény Johanna férje Sztráda Béla és gyermekei : báró Kemény György, Aranyos Torda megye főispánja, neje gróf Bethlen IRODALOM Jókai Mór .Az új földesur“ czímű regényét a budapesti szerb ifjak önképző köre szerb nyelvre akarja lefordítani és a fordítási jog kieszközlése végett küldöttséget indít Jókaihoz. Greguss Ágost, a kitűnő tanár és író, most rendezi sajtó alá összes költeményeit. A kötet mintegy húsz évnyi terjedelemben a mesék egy részén kívül Greguss összes lírai verseit fogja tartalmazni. ♦ Az országos könyvkiállítás bejelentési határideje — minthogy eddig Csak 5 résztvevő jelentkezett a kiállításra, szept. 1-től okt. 1-ig meghosszabbittatott. A beküldési határidő csak később fog meghatároztatni s erről az érdekeltek értesittetni fognak. Ráth György, a kiállítás elnöke, Balaton Füredről a fővárosba visszaérkezett s működését a kiállítás érdekében új MŰVÉSZET. A budapesti drámabíráló bizottság kedden tartott ülésében Csiky Gergelynek „A kaviár“ czímű 3 felvonásos bohózatát egyhangúlag előadásra ajánlotta. A bohózat azonban, mint a „F. L.“ írja, csak tavasz felé kerül színre, mivel a télen át a szerzőnek előbb elfogadott drámáját, a „Czifra nyomorúságot“-ot fogják adni. * Berlinben most színészi és művészi körökben közbeszéd tárgyát képezi Blaha asszonynak közeli vendégszereplése, mely iránt a legnagyobb érdeklődés mutatkozik. A népszínház szeretetreméltó primadonnája a vendégszereplésre vonatkozólag már megkötötte a szerződést a Friedrich Wilhelm színház igazgatójával és így odautasítását mi sem akadályozza. HIRHAEANG, Kolozsvár, szeptember 15. A szamosvölgyi vasutat megnyitó külön vonat ma reggel 7 óra 50 perczkor indult el Kolozsvárról Deésre. A gyorsvonattal megjöttek dr. Kemény és Ordódy Pál miniszterek, kiket dr. Bánffy Dezső főispán és a szamosvölgyi vasút igazgatótanácsosai fogadtak. A külön vonat kevés idő múlva a miniszterekkel és a meghívott vendégekkel együtt kiindult. A továbbiakról távirataink értesítik olvasóinkat. * A nyári színházban tegnapelőtt Sziklay Emilia jutalomjátékául ,A kis herczeg“ adatott telt ház előtt- Hogy koszorú, bokréta, tap* és éljenzés özönével volt, mondanunk sem kell A közönség lelkes ovatióval fogadta a kedves művésznőt. Szebbnél szebb koszorúkat, néhány kiválóan szép virágkosarat nyújtottak föl a színpadra, s a taps valóban perczekig tartott. Az ovatió előadás folyamában is többször ismétlődött. Parthené herczeg egyik legjobb szerepe Sziklay k. a.-nak; ma is teljes sikerrel játszta. Az előadás általában egészen sikerült volt. — Tegnap a „Kis asszony feleségem” operette került színpadra. Marjolainet Pálmay Ilka asszony most is, mint mindig, a legteljesebb hatással adta! A művésznőnek ez is legjobb szerepe, annyi mással együtt. Kiléptekor tapssal, bokrétával fogadták, a minden dalát tetszésnyilatkozatok kisérték. Marczell, Érczy, Szentgyörgyi, Batekné, ifj. Szilágyi sikerrel működtek közre. * Dr. Altai Sándor ex rector székfoglaló beszéde lapunk tegnapelőtt számában több jelentékeny és értelemzavaró sajtóhibával jelent meg, melyek az eredeti szöveget sok helyt zavarossá és értelmetlenné teszik. Midőn ezt ma jelezzük, felhívjuk olvasóink figyelmét a holnap közlendő hibaigazításokra. * Váradi Miklós jutalomjátékául holnap „A bornevillei harangok“ operette kerül előadásra. A kedvelt énekes jutalomjátékára ismételve fölhívjuk a közönség figyelmét. * A Szombathelyi család javára legközelebbi kedden az elhunyt néhány barátja hangversenyt rendez a városi vigyóban. Közreműködnek.Schilling- Nesweda Anna, Dtrónó, Baloghné úrasszonyok, Zólyomi, Farkas és ifj. Pe e 11 e urak- A helyárak következők lesznek : Elsőrendű ülőhely 1 frt. 50 kr., másodrendű 1 frt., állóhely 60 kr. Azt hisszük, hogy e jótékony szólu hangversenyre, melynek sikerét a közreműködők nevei biztositják, a fölösleges hoszszambban ajánlanunk a közönség érdeklődésébe. * Egy kezdő színész, Vendrei (Aeckerrmann) Ferencz, ki városunk szülötte, lép föl szombaton a kolozsvári színpadon. .Ne fogadj fel soha semmit“ vígjátékban játszó Van Buckót. Vendrei úr a komikus szakmára képezi magát, s tehetséges fiatal színésznek mondják, ki a sziniképezdei vizsgákon többször kitűnt. — Vasárnap a „Vöröshajú“-ban fogja adni Veréb Jankót. * Földrengés Nagy Hondáról Írják lapunknak szept. 13-iki kelettel. Tegnap, azaz f. hó 12-én d. u. 1/96 órakor is mintegy 10 tuásodperczig tartó kemény földrengés volt érezhető. Még az irodában valók, s a robaj, mely az épületet alapjából megrázta, oly rohamos volt, hogy — habár félénk nem vagyok, de — az irodai személyzetet menekülősre szólítottam fel, s mire kiértünk, a szomszéd épületekből kifutott lakosok is ijedten mondák el az érzett hatalmas rázkódást. Kár mm történt egyéb, mint a saját lakásom egyik falán, már korábban létezett méternyi hosszú ferde hasadás két méterrel hosszabb lett és tágasabbra nyílt ki. A gyógyszertári helyiségben két erős rázkódást éreztek s az díványokon a gyógyszeres üvegek mind tánczoltak. Veres Imre, I.szbiró. * Vészbizottság. A keleti marhavész alkalmából kiadott, s a lapokban közölt kormányrendelet következtében a polgármester szerdán délután nálunk is öszszehívta a vészbizottságot. Elhatároztatott egy hirdetés kibocsátása, melybe a marhatulajdonosok felhivatnak, hogy minden beregülési esetet rögtön bejelentsenek. A Bán István volt mezi rendőrfőnök eltávozásával megürült hely Magyari Géza jelenlegi mezei rendőrfőnökkel töltetett be. A bizottság elhatározta azt is, hogy a vágóhídon a marhabélyegzés ellenőriztessék , t. i. hogy csak az állatorvos által megvizsgált, és megbélyegzett marha vágassák le. Ez annyira helyes intézkedés, hogy szeretnék, ha állandósítanák. Jó lett volna a levágott marha belvizsgálatáról is szigorúbban intézkedni. * Kiállitás Segesvárt. Az erdélyi szász gazdasági egylet f. u. octóber hó 23-án és 24 én Segesvárt kiállítást rendez mely alkalommal egiyszersmint rendes évi közgyűlését is meg fogja tartani. A kiállitás szarvasmarha és sertésre; gyümölcs, szőlő és borra ; gazdasági eszközök és gépekre, valamint egyes községek gyűjteményes kiállítására terjed ki; bejelentések október 15-éig a segesvári kiállítási bizottsághoz intézendők, de díjra csak az egylet területén lakó kiállítók számíthatnak. A közgyűés tárgyai a következők: mennyiben felel meg a szántók használata az álattenyésztés czéljainak? mely miveleti növények legalkalmasabbak törökbúzával időnként váltakozni? A kertészeti és szőlészeti szakosztály üléseinek tárgysorozata a kövekező: szőlészet, pinczsgazdaság és borkereskedés; a jég- és fagykár gyümölcsfáinkon , az erdélyi gyümölcs kiviteli kereskedelme, végre a komlótermelés Segesvár vidékén. Azt hisszük, — írja az „Érd. Gazda“ — hogy az erdélyi gazdasági egylet intézkedni fog ezen alkalomra külön képviseltetéséről, mert nagy ideje és felette kívánatos baráti kezet fogni azon egyesülettel, melynek a mienkkel hasonló törekvései gyakran csakis az erők elforgácsolása miatt nem juthatnak kellő sikerre. * A királyné Gödöllőn. Erzsébet királyné e hó 16 án Schönbrunnból külön vonaton Gödöllőre érkezik. A királynéval jönnek testvére Lajos herczeg és neje. Ugyanekkor kezdődnek a parforcevadászatok. A király 16-án érkezik Miskolczról Gödöllőre. Ekkor udvari ebéd lesz, melyen a jelenleg Miskolcson időző főherczeget is részt vesznek. Várjon a trónörökös is eljön e Gödöllőre, az még nem bizonyos A király e hó 28-ig marad Gödöllőn közben a budai várban kihallgatásokat ad és 29-én reggel Bécsbe utazik. * Az összes főherczegek, kik a miskolczi hadgyakorlatokon vannak a trónörökös kivételével. hó 17 én József főherczeg vendégei lesznek a Margit-szigeten, hol már nagy előkészületeket tesznek egy családi ebédre. * Torma Károly aldunai ás szerepi wuta!*4! befejezve, tegnap, mint a .1 *1.Ja, az aquincumi színkör ásatásához fogott s e munkát szept. 24-ig befejezhetni véli. A nagyváradi ősi székesegyügyében végre megjött a közös hadügyminisztériumtól az ásatási engedélyház Liszt Ferencz beteg- A &0®' gora-király egészségi állapota felől aggasz. A rendelet azonban csakis akkorra helyezi az ásatások megkezdését, az udvaron felhalmozva levő építési gol onnan eltakaríttatnak, illetőleg építéshez felhasználtatnak, miután az i!vajon a szabad mozoghatás különben tolva lenne. Az ásatások vezetésére?" küldött dr. Henszlmann Imre az orszái!' emlékek bizottságának előadója a helybén tett kutatások és tanulmányozá!!!,' alapján a minisztériumhoz tett jelentésben azon nézetének adott kifejezést h a feltalált alapzatok kétségtelenül a’na váradi várban fennállott ősi székeseivé alapjai. Szerinte minden kétséget kizá ? lag e helyen kell keresni a az. Li8?upitett bazilikát is. 4 lgyi minisztérium a fele legelőttben épített bazilikát is. 4 Jarái és közoktatásügyi minisztérium a kijelentések következtében elltogában fogta fel a dolgot és Hegedűse, Vid Lajos miniszteri tanácsos, mint...“’ szakreferenst küldötte ki, hogy ezen a egész nemzetre nézve kiváló fontosság felfedezés folytán az ásatások megkezdése és azok további módozatai iránt a szütséges intézkedéseket a helyszínen személyesen tegye meg. Hegedűs miniszteri tanácsos a tegnapi nap folyamán megtérkeve, Henszlmann Imre és Steinhaus megépitészszel együtt s a katonai műszak igazgatósággal közös megállapodást tett az ásatásokat illetőleg. * A briganti világ regényes napjai — írja egy nagyváradi lap _ * urulni látszanak Biharmegyében. Úri csládok elzüllött sarjadékai rettegtetik rabló kapitányok a lakosságot. A medve keleti részein pedig az Aradból át átcsapó katonaság űzi a banditákat. igy' költői lehet ez az élet a távol szemlélt előtt. Lelkesülhetünk az érdekesnél érdekesebb rabló kalandok felett. Berettyó! Ujfaluban pláne már az asszonyokra is elragadt aablási és gyilkolási düh. Több nő ugyanis e hó 4-én férfi ruhába öltözve, megtámadt egy szőlő kirt csészét miután vele többször lövést váltottak legyűrvén, ártalmatlanná tették. Azután pedig szőlővel és gyümölcseiel megrakodva eltávoztak. A csősz másnap reggel feljelentette ez esetet, de a bűnösök mindez ideig nincsenek elfogva. * Kettős gyilkosság. Berettyó Sft.. Mártonban történt e rémes eset, melyet a „Bihar” közöl. Tikász Mihály ezelőtt évekkel szerelmi viszonyban volt K Nagy Sándor csinos leányával s e szerelemnek gyümöce is jön. Tikász feledte gyermekét, s egy gazdag lányt vett nőül. De a házas- aágon nem vala ádás, a férj kezdett hajlani régi kedveséhez, a feleség rész néven vette ezt s nemcsak a perpatvarkodás folyt, hanem Tikász ifjú nejét tényleg is bántalmazta; e miatt neje nemcsak kényszerülve volt őt elhagyni, de a fenyitő bíróságnál is jelentést tett. Tanúi voltak Juhász Ferencz és Pozsgai László is, régi czimborái a bepanaszolt férjnek. Tikász nagyon rossz néven vette a czimborákról tanúskodásukat s hoszut esküdött ellenök, csak alkalomra várt. E hó 4 én estve nép mulatság volt egy magán háznál; jelen volt ott Tikász és a két régi czimbora is.Hosz SZ.18 szóvita és dulakodás után K. Nagy Sándor, Tikász reménybeli ipja, úgy vágta főbe egy kavicsosai Pozsgait, hogy az az ütéstől nyomban leszédült ; felhasználta ez alkalmat Tikász s előrántván kését, baloldalon, a bordák mellett úgy vágta azt Pozsgai belrészeibe, hogy a szúrás az alsó oldalborda porczogóján, a gyomron keresztül hízva felmetszette a függő üteret a az életerős férfi, belső elvérzés következtében néhány percz alatt megszünt élni. A dulakodás közben is észrevette azonban Juhász Ferencz, hogy társa Pozsgai veszedelemben van, otthagyván a dulakodókat, segítségül futott. Dulakodni kezdtek s Tikász szive felett döfte Juhász mellébe a kést, mely döfés az oldalbordát is ketté vágta ugyan, de halált hozó nem lett volna. Juhászt kezdte elhagyni azonban ereje s a vér láttára bátorsága, mi fölényt adott a különben is erős testalkatú Tikásznak a egy védtelen mozdulat alkalmat adott arra, hogy Juhász baloldalába döfje kését, mely döfés a lépőt járván keresztül, Juhászra néhány percz múlva — az asszonyi bajból származott bosszú véres áldozata jön. * Tuella ! Hegymagasiból, Zala megyéből Írják, hogy egy fiatal férj nejét a házasságtörés gyanúja miatt agyonlőtte- A szerencsétlen maga jelentkezett a Tövényszéknél, arója. •Az egészségügyi kongresszus Bécsben tegnap Károly Tivadar bajor herczeg és tiszteletbeli elnök által ünnepélyesen megnyittatott. A herczeg beszédet mondott, melyben azon reménynek adott kifejezést, hogy egyesült erővel nemsokára meg fogják közelíteni az egészségtan eszményeit. Possinger helytartó a kormány nevében üdvözli a kongresszust és biztosítja őt, hogy a kormány méltó figyelemben fogja részesíteni a kongresszus tanácskozásait és követni fogja tanácsait Newad polgármester köszönetet mondott Bécs városának gyülekezési helyül Tar megválasztásáért; a városi képviselőség mindenkor fontolóra fogja venni a kongresszus javaslatait. Karaján helytartósági tanácsos, Märklin (Wiesbaden), az égé®*'ség ápolására létesített német gy®3* e elnöke és Böhm tanár (Bécs), az egészségtechnika terjesztésére alakult egyletel nöke üdvözölték az egybegyülteket, a gyűlés közfelkiáltással Erhardtot, München város főpolgármesterét, választotta jövő évre egyesületi elnökké. Erhardt szünettel elfogadta a választást és Pctté® kofer tanárt és dr. Karajánt nevezte ki*' elnökökké és dr. Spieszt (Frankfurt) s' dr Adlert (Bécs) jegyzőkké. — Erre előadás tartott a temetők fekvése és használata iránti egészségtani követelményekről.