Magyar Polgár, 1884. október-december (18. évfolyam, 226-300. szám)
1884-11-06 / 256. szám
1884 nov. 6. MAGYAR POLGÁR (256. sz.) 5 dei évi közgyűlését tartja. Felkéretnek az egylet tisztelt alapitó, rendes és pártoló tagjai, hogy egyletünk jótékony nemes czélja érdekében minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Maros-Vásárhelytt, 1884. november hó - én. Máriaffi Albertné, n. e. elnök. Jakab Rudolf, n. e. titkár. — Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Titkári jelentés az egylet múlt évi működéséről. 3. Számvizsgálóbizottság jelentése. 4. A következő évre 3 tagból álló számvizsgálóbizottság megválasztása. 5. Egy alelnök, egy pénztárnok, egy titkár s az alapszabályok 28. §-a értelmében kilépő választmányi tagok helyett uj tagok választása. 6. Két tag megválasztása a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére. 7. Indítványok a közgyűlés elé tartozó egyéb ügyek felett. * A tordai szegényeket segélyző bizottság nov. 8-án a tordai casino termeiben tánczczal egybekötött hangversenyt rendez. A rendező bizottság a következő: Imecs Dénesné, elnök: Dániel Ferenczné, Dulló Jánosné, Gombos Lászlóné, Harmat Lujza, Lengyel Kristófné, Székely Julia, Velita Ödönné bizottsági tagok. Beléptijegy személyenként 1 frt, gyermekjegy 30 kr. Jegyek előre válthatók Osztrán Kristóf úr kereskedésében, este a pénztárnál. Az estélyen Pongrácz Lajos zenekara fog közreműködni. Kezdete esti 7 órakor. — A hangverseny műsora így hangzik : 1. Beethoven Sonata (Sonata quasi una) Fantasia Op. 27. Nr. 2., előadja Veits Károlyné ő nagysága zongorán. 2. Népdalok,czimbalmon előadja Thorotzkay Klára 8 nagysága. 3. Szavalat, előadják: Szabó Lenke k. a. és Csipkés Ödön ur. 4. Népdalok, énekli Felszeghy Sándorné ő nagysága. 5. Gordonka-solo, előadja Benedek Árpád ur, Veress Lajos ur zongorakisérete mellett. * Népdalok, tilinkón előadja Dessewffy Gizella ő nagysága. — A népdalokat Pongrácz Lajos zenekara kiséri. * Közgyűlés. Tudatni kívánom az egyetemi dalegylet t. tagjaival, hogy 20 tag kívánatéra folyó hó 27-én, este 7 órakor, a dalegylet helyiségében, (Lyceum épület), rendkívüli közgyűlés tartatik, melyen mentői számosabban résztvenni a tagok felhivatnak. Kolozsvártt, 1884. évi nov. hó 5-én. Jovián Victor, egyleti jegyző. * Postaügy. A nagyméltóságu m. kir. közlekedési minisztérium folyó évi október 22-én 38.194 szám alatt kelt magas határozata folytán a Kolozsvár és Deés közt fennálló jelenlegi vasút-menetrend tartamára, illetőleg a Besztercze felé épülő vasút megnyitásáig az apahida-deési irányban naponként egyfogatú és a deés--beszterczei irányban a raalleposta mellett kétfogatú küldőn B z-lap* postajáratok rendeztetnek be f. évi novemberj-étől kezdve oly czélból, hogy a budapestbrassói 204 sz. személyvonattal érkező levelezések és hirlapok gyorsabb továbbítást nyerjenek, másrészt a Deés-Basztercze közt mindinkább növekedő szállítmány-forgalom is egyúttal könnyebben közvetíthető legyen. A menetrend a következő: Indulás : Apahidáról esti 10 óra 45 perckor. Válaszútról éjjel 12 ó. 10 p. Szamosújvárról 2 ó. 10 p. Érkezés: Deésre 3 ó. 35 p. Indulás: Deésről reggeli 4 órakor. Csicsókereszturról 6 óra 5 p. Somkerékről 8 ó. Érkezés Beszterczére d. e. 10 ó. 30 p. Mi ezennel közhírré tétetik. Nagyszeben, 1884. novemb. hó 1-én. A m. kir postaigazgató : Fo 11 ért. * Ötven éves tanitói jubileum. Kaufmann A. szász-sebesi tanító f. hó 1-én ülte meg 50 évi szolgálati jubileumát. 1834- ben választatott meg szülőhelységébe tanítónak és később hitszónoknak, honnét 24 évi szolgálat után Szász-Sebesre választották meg kántornak, mely minőségében jelenleg is szolgálja az egyházat. A helység lakosságának minden rétege csatlakozott a szerencsekivánók hosszú sorához. * Vadászat A csik-szt.-domokosi vadásztársaság újból életjelt mutatott. Október hó 27-én az Oltfején egy nagy hím és egy anya medvét lőttek. Az anyával volt múlt évi két bocscsa is, de ezek sértetlen menekültek. Ezen vadaknak csak 15 nap alatt 4 ló és 3 fehér marha esett áldozatul. A vadászok, bárha a gy.-tekerőpataki vadászokkal együtt voltak is, de a rendezés és a maczkók meglövése a szent-domokosi vadászok érdeme maradt. A vadászat terén már többször kifejtett buzgóságukért a társaság a vidéki gazdaközönség köszönetét és szives elismerését méltán kiérdemelte. * Váltóhamisitó parasztok. A „Sz. Nemzet“ Írja: Folyó évi ápril havában megjelent a cs.-szeredai takarékpénztárnál három jómódú kinézésű székely ember s magukat Szántó József, Kovács Ferencz és Sánta Pálnak nevezvén, 500 forint kölcsönt kértek. A cs.-szeredai telekkönyvi hivataltól ezen nevekre egy cédulát hoztak, melyből kitűnt, hogy az illetők jómódú birtokosok. A pénztár személyzete részint a telekkönyvi jegyzék hitelére, részint az illetők jómódú kinézésére kiutalta a kölcsönt s a váltót a kölcsönvevők nyomban ki is állították. Szántó József, mint elfogadó, Kovács Ferencz és Sánta Pál, mint forgatók aláírásával. A váltó a rendes lejárati időben nem rendeztetvén, megóvatoltatott s később a fentnevezett három aláíró bepereltetek. Mind a három aláíró cs.kozmásinak vallotta magát, s mint ilyenek pereltettek be. Kozmáson az előbbi neveken csakugyan több jómódú székely ember van, de egyik sem ismerte el a tartozást. Ekkor jutott a dolog tudomásra s ekkor jött a pénztár azon föltevésre, hogy a váltóaláírások hamisak. A pénztár személyzete jól emlékezett azon jómódú székely emberek képére, kiknek az 500 frt kiadatott. Ez alapon többször kiszálltak Kozmásra az illetők felismerése végett. A puhatolózások oda vezettek, hogy a tulajdonképeni tettesek nem Kozmáson, hanem Cs.-Cseksfalvában keresendők. Ekkor Csekefalván folytattatott a puhatolózás, míg múlt október 29-dikén sikerült az egyik tettest, ki mint elfogadó írta alá a váltót (Szántó József néven) Bodó István Ferencz (tiller) személyében, a másik két aláírót pedig a György Gábor és Bodó József (piri) személyében felismerni. A bűnvádi feljelentés azonnal megtétetett a csikszeredai királyi törvényszéknél s Miklósi József vizsgálóbíró október 31 én Csekefalvába kiszállván, a fennemlitett három jó madarat befogatta s házkutatásokat tartott. Az elfogottaknál pénzt nem kaptak, de megkapták azt a borz-tarisznyát, mely a pénzfelvevőnek a kölcsönzés alkalmával a nyakában volt, s melybe a pénztár helyiségében a pénzt beletette. A számtalan tanú kihallgatása még f. hó 1-én is tartott a helyszínen. Találkozott olyan tanú is, ki illetéket a pénztári helyiségben látta, mikor a kölcsön felvétele végett jelen voltak. Illetők még eddig nem ismerték be tettüket. Az embernek elszomorodik lelke, midőn látja, hogy népünk mennyire halad a modern művelődéssel a romlottság felé. Eddig legalább csak az urak szoktak volt váltókat hamisítani, de most már ezen alávaló keresethez, úgy látszik, népünk is eléggé érett kezd lenni . Pályázat. Több postaaltiszti állomásra, a nagyszebeni kerületben 200 frt biztosíték mellett 400 frt évi fizetéssel,00 frt lakpénzel és szolgai öltönynyel természetben, esetleg 30 frt ruhaátalánynyal és több postahivatali szolgai állomásra 100 frt biztosíték mellet 300 frt évi bérrel, 00 frt lakpénzzel és szolgálati öltönynyel természetben. Az 1870. II. törvényczik értelmében felszerelt folyamodványok hat hét alatt a nagyszebeni postaigazgatósághoz intézendők. Nagyszeben. 1884. évi október hó 31-én. A m. kir. postaigazgató. Föllért. * Liszt Ferencz, ki most Tetetlenen időzik, mint a gr. Zichy Géza vendége, csak e hét végéig marad egykori tanítványa és egyenesen Szatmária Schlauch Lőrincz püspök meglátogatására. Innen Koltóra rándul régi jó barátjához gróf Teleki Sándor ezredeshez , november 22-én visszatér a fővárosba. Itt deczember 6-ig marad , ekkor Rómába indul, honnan január közepe táján jön haza, hogy két hónapot Budapesten töltsön el. * A királyné elimerése a felsége Erzsébet királyné, a magyar szent korona országai vöröskereszt-egyletének legfőbb védasszonya, ez egylet körül szerzett kiváló érdemek elismeréséül, sajátkezű aláírásával ellátott diszokmányokat adományozott a következő egyleti tagoknak : Almásy Albertné — Batté Róza, Barcsay Kálmánná — Barcsay Mária, Bernády Dániel, berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Egyed, özvegy Bezerédi Bezerédj Kálmánná— bezerédi Bezerédj Aloiza, Csotta Jánosné — záhonyi Ritter Natália, Christian Antal, Dániel László, Gernl Ignácz, Gonda Ignáczné — Heller Regina, dr. Havas Gyula, Körmendy Imre, László Albert, Merdlik Ágost, Ormós Zsigmond, kis-palugyai Palugyay Ferencz, Prihadny Oszkár, özvegy Purgly Jánosné — rajkai Friebeisz Emilia, dr. Rózsahegyi Aladár, Rudnyánszky Ferencz, nyílhegyi Rupp Imre, Sándor Béla, Simonffy Imre, Sváb Károlyné — Singer Róza, szapári gróf Szapáry Gézáné — radványi gr. Györy Mária, Szathmáry Gyula, dr. Vallentits Antal és zichi és vásonykeői gróf Zichy Gézának. * A nyilvános felolvasások országszerte rendezése és szervezése ügyében alakult budapesti központi bizottság ez őszszel is megkezdi működését, s ennélfogva az ország összes közművelődési egyesületei fölhivatnak, hogy felolvasók kiküldése végett a nevezett bizottsághoz, az Írók és művészek budapesti társaságába (nemzeti színház bérháza), forduljanak. A felolvasásokra megnyert írók névsorát a következőkben közöljük: Apáthy István, Asbóth János, ifj. Ábrányi Kornél, Bánó József, Balássy Ferencz, dr. Ballagi Aladár, Bánóczy József, Berecz Antal Berzeviczy Albert, Bodnár Zsigmond, dr. Csatáry Lajos, dr. Czyzer Kornél, Csiky Kálmán, Csontosi János, dr. Dell’Adami Rezső, Dóczy Lajos, Dolinay Gyula, Ekkert Antal, Fáik Miksa, Fejérpataky László, Fenyvessy Ferencz, dr. Fodor József, Gelléri Mór, György Aladár, dr. Goldzieher Ignáca, Gonda Béla, Grünwald Béla, György Endre, Győry Vilmos, Haan Lajos, Hatala Péter, Hegedűs Sándor, Helffy Igna, dr. Herich Károly, Hoffmann Pál, K.Jóna Ödön, Jakab Elek, Jókai Mór, dr. Kaas Ivr, dr. Kanyurszky György, Keleti Gusztáv, dr Kerékgyártó Elek, Kiss József, dr. Korán Frigyes, Komócsy József, Konkoly Thege Mzlós, dr. Kőrössy József, Lánczy Gyula, Lidercz Ábrahám, Lóczy Lajos, dr. Mariska Vmos, Matlekovics Sándor, dr. Medveczky Fgus, Mezei Ernő, Mikszáth Kálmán, Molnr Antal, Molnár István, dr. Müller Kálmán, dr Neményi Ambrus, Ney Ferencz, Nevy László dr. Pasteiner Gyula, dr. Pauer Imre, Pesty Frigyes, dr. Podmaniczky Frigyes, Póra Frencz, Pulszky Ferencz, Pulszky Ágost, Plazky Károly, dr. Radvánszky Béla, Rakovsay István, dr. Rózsahegyi Aladár, dr. Sayer. Schwartz Gyula, P. Szathmáry Károly, Lász Károly, dr. Széchen Antal, dr. Szádaczk Lajos, Szendrey János, Szilágyi Sándor, Slke Miklós, dr. Takács Lajos, gr. Teleki Sándor, dr. Thallóczy Lajos, Thaly Kálmán, Tildy László, Torma Károly, Türr István, Vargia Gyula, Vámbéry Ármin, dr. Vécsey Tanás, Veigelsberg Leo, Visi Imre, Vékey Zsigmaind, Wagner László, gr. Zichy Jenő, Ziperovszky Károly, Zsigmondy Vilmos és Zsilinszky Mihály. —■ A közmivelődési egyletnek azon eljárást ajánljuk, hogy a központi bzottságot a felől értesítsék, mely szakból, s n®ly időre kívánnak felolvasást, és a felolvvasó megválasztását bízzák a bizottságra, eyébiránt személyek megjelölésével történt megkeresések is a lehetőségig figyelembe vitetnek. * A pozsonyvárosi képviselőtestület nov.3-kigyűlésében elhatározta, hogy 1 millió 200,000 frtnyi kölcsönt vesz fel néhány városi adósság convertálása, továbbá a szinház- és a közvágóhíd építésének czéljaira. A korlátolt ajánlati versenytárgyalás kiíratott és három budapesti és három bécsi pénzintézet szólittatott fel, hogy azon részt vegyen. A kölcsön kötvényei kisorsolható városi kötelezvények lesznek és 60 év alatt fognak amortizáltatni. * A gyarmathai postarablás Mint már említettük, a gyarmathai postarablás tetteseit több czigány személyében elfogták , mint a „Délmagyarországi Lapok“ írja, a czigányok beismerték már tettüket. Radu Damaszkin 18 éves fia azonban azt vallván, hogy hallgatását 15 írton megvették és ő e pénzt M. Topoloveczen lakó édesanyjának adta át, vizsgálat a nagytopoloveczi czigányokra is kiterjesztetett. Több rendbeli házmotozás eszközöltetett és meg is került 116 frt 33 kr. az elrabolt pénzből. Az elrabolt pénz közt volt egy drb egy forintos, mely közepén elsukadva, szivarkapapirossal volt beragasztva. Cjicruuvvv »« wi « czigány asszonyokra. hó 31-én délután hazaérkeztek N-Topoloveczre, megpihenésük után kevés időre a falubeli czigánybiró megjelent a község házán és kérte a jegyzőt, hogy a csendőrök által elfogott s Temesvárra kisért czigányok részére erkölcsi bizonyítványt állítson ki, s egy csomó pénzt adott át neki. A jegyző megtagadta a bizonyítvány kiadását és miután a lapban olvasta, hogy a gyarmathai postarablás elkövetésével nagytopoloveczi czigányok terheltetnek, a pénzt visszatartotta. Később a vendéglőbe ment, hol kártyázás közben az egyik kártyázó 10 fotost óhajtván felváltani, 8 váltotta fel és ez alkalommal ő és a játszók is észrevették, hogy az általa adott pénz között van az elszakadt egy forintos bankjegy. Mikor Radu Daranszkint anyjához vezették, hogy kérje el tőle a hallgatás díjául nyert 15 frtot, anyja átkot mondott fiára és esküdözött, hogy kocsiján egy krajczár sincs. De mikor a kocsit kikutatták, egy lisztes zsákban elrejtve a 10 frtot megtalálták. A vizsgálatot Bessenyei Ferencz szolgabiró és Szabó Vilmos vizsgálóbiró vezették. * Rejtélye a rablógyilkosság. Mintegy 3—4 hó előtt Gradinacz Márk zombori lakos felesége 100 frt jutalmat tűzött ki annak, a ki eltűnt férjét élve vagy halva előkeriti. Nevezett a martonosi vásárról jött viszsza Zomborba, hol marhát és sertést adott el s zsebében mintegy 600 írttal egy lebuj-korcsmában mulatott s igy tűnt el nyomtalanul. Mult hó 30-án hire járt, hogy Gradinácz Márk hulláját a pár nap óta Zomborból Hódságra költözött Vlaskalits János bordélyháza pinczéjében elásva találták. Vlaskalits ugyanis bérházban lakott s most, hogy elköltözött Zomborból, a háztulajdonos, a ki egyszersmind kőműves, javításokat eszközölt házán, s a mint a pincze falát tatarozta, feltűnt neki, hogy egy nagy része a falnak gyéren berakott téglából áll. A penetrans szag, mely onnan előtört, gyanút ébresztett benne, s kibontotta a falat s egy, már félig rothadt hullát talált ruhástul együtt, nyakán vastag hurokkal, az üregben. A rendőrség, miután a hulla azonossága Gradinaczczal konstatáltatott, sürgönyzött Hódságra, Vlaskalits elfogatása miatt. A sürgönynek nem lehetett ugyan eredménye, mert Vlaskalits Zomborban mulatott, de a megyei pandúrok véletlenül ráakadtak és bekísérték a rendőrséghez, ahol már letartóztatva van. * Munkácsy Mihály luxemburgi kastélyából ismét visszatért Paksba s már munkához fogott. A mester a legjobb egészségnek örvend s a lapok által világgá bocsátott kedvezőtlen hírek felett maga is csak kaczag. * Rémület a színházban. A glasgowi színházi katasztrófára vonatkozólag jelentik Londonból, hogy ennek részletei tökéletesen hasonlóak voltak a sunderlandi katasztrófához, ahol egy lépcsőnél annyi gyerek és asszony zsúfolódott össze, hogy a nagy tömegben jó részük megfulladt. A karzatokról leözönlő közönség a földszinti közönséggel összeelegyedett s egyik ember a másikra hullott, agyonütve vagy agyonnyomva a másikat. * Zola Emil, mint azt már többször említek, mostanában egész regény-sorozat vázlatán dolgozik. E sorozat fel fogja ölelni több olyan társadalmi réteg képét, melyek még eddig csak kevéssé szerepeltek a regényirodalomban. Ilyen lesz a parasztok életéről szóló rész, igazi parasztoké, mint a minő igaziak voltak azok a munkások, kik az „Assomoir“-ban játszanak. Hogy a paraszt jelleget saját tapasztalása alapján közelebbről szemlélhesse, Zola beválasztatta magát a médani községi tanácsba. Lesz egy „vasút-regény“, mely nagyon egyszerű cselekménynyel bír, de meghurczolja az olvasót alagutakon, pályaudvarokon, állomásokon s a vasúti élet minden ágazataiban. A harmadik tanulmány a munkást a politikai közéletben mutatja be, a clubban, a választásnál, a népgyűlésben és az utczai harczban. E czélra Zola lehetőleg minden alkalommal meglátogatja a bellevillei és saint-antoinei népgyűléseket. Lesz a művészetnek is egy külön regénye, melybe Zola saját tapasztalatait is bele fogja szőni. A bűnösök és az igazságosztók, ügyvédek külön regénybe jőnek. Majd jő a hadsereg. Zola kérlelhetlen igazsággal fogja föltárni azon betegségeket, melyek a franczia hadsereg romlását előidézték és Sedanig vezettek. Zola egy magasabb rangú tiszt vezetése mellett meg fogja szemlélni az 1870-iki nevezetesebb csatatereket, s Flaubertnek azt az eszméjét, hogy lerajzolja III. Napóleont, amint katonái átkai és megvetése között elkocsizott, keresztül viszi. A Rougon Macquart regénysorozatot egy tudós regénye fejezi be, aki a saját családjában előfordultakat jegyzi föl s dolgozza ki tudományosan. * A mandalay-i vérfürdő. A mandalay-i (birraai) fogházban történt mészárlásról, mely 3000 ember életébe került, újabb adatokat jelentenek. E hírek szerint Thibo király elrendelte egy csomó banditának kivégzését; az elitélteket a mandalay-i fogházban /LUáUíx« 1 fAiílrnk « b-király parancsának, meg akartak szökni, mire a királyi csapatok körülfogták a fogházat s sorra lelőtték azokat, akik csak hajlandóságot is mutattak az elillanásra. Mivel a legtöbb fogoly czellájában maradt, nehogy agyonlőjék, a miniszter parancsára felgyújtották a fogháznak egyik szárnyát. A szerencsétlen rabok inkább kirohantak, semhogy elevenen megsüljenek s a katonák mind egy szálig lelőtték, vagy lemészárolták őket, nem nézve sem nemüket, sem korukat. A lemészároltak közt volt két királyi herczeg és egy hírhedt bandita, kit azért zártak be, mert rabló-hadjáratokat vezetett. Miután a katonák lekaszabolták a foglyokat, rávetették magukat a békés lakosokra s egy ideig nagy rémület uralkodott Mandalayban. A meggyilkolt foglyok fejeit bambusz-pósnákra aggatták s kürülhordozták a városban, mig a holttesteket csak két-három nap múltán temették egy közös sírba. A királyi pár megelégedéssel nyilatkozott a vérengzésről s a „derék munkáért“ megjutalmazta a katonákat. ♦Egy nihilistanő. A Helsingfors Dagbladet jellemrajzát közli Fiegner-Filipov Verának, a nihilisták egyik vezérének, kit sorvadása miatt föloldottak a halálos ítélet alól a örökös rabságra kárhoztattak. Fiegner-Filipov Vera ép oly szép, mint a mily művelt asszony. Egész föllépése mély hatást tett mindenkire, aki valaha beszélt vele. Filipovné asszony az 1881. év végén és 1882. év elején álnév alatt tartózkodott Odesszában; a város legelőbbkelő szalonjaiban is szívesen látott vendég volt. Nagy műveltségét, szikrázó szellemességét és hódító bájait csodálták még az asszonyok is, s így jó alkalma volt rá, hogy forradalmi eszméinek propagandát csináljon. Strelnikov tábornok, kit 1882. márczius 30-án orvul gyilkoltak meg Odesszában, egyik legodaadóbb bámulója volt Filipovnának. Nemsokára Strelnikov halála után bizalmas intést kapott, hogy meneküljön Odesszából, mert a rendőrség tudja, hogy ő kicsoda, s le akarják tartóztatni. Filipovné el is tűnt akkor a városból. Amíg el nem fogták, Dél- Oroszországban élt a parasztok közt s ellenállhatlan lénye nagy befolyással volt e falvad emberekre is. Mikor a rendőrség, hosszas keresés után, ráakadt Filipovné nyomára, megparancsolták a környékbeli parasztoknak, hogy fogják körül a falut, melyben a nihilistanő lakott, s ne engedjék őt megszökni. A parasztok nem akartak segítségére lenni a rendőr-