Magyar Polgár, 1886. július-december (20. évfolyam, 146-294. szám)
1886-07-01 / 146. szám
küldött Konstantinápolyba. Londonban mindazzal komolynak és komplikattnak tartják a helyzetet. Tény, hogy Dinapoly körül összpontosíttattak a török csapatok, ami Németország tanácsára vezethető vissza, hogy a porta minden, ma meg nem definiált lé veszedelem ellen fegyverkezve tegyen. A föaggodalom azonban még mindig a bolgar szonyokat illeti. Habár Oroszország makai tagadja is, egész Kelet-Rumélia be van hálózva lázító orosz bizottságokkal. Az öszes európai udvarok értesittettek bizonyítékok csatolása mellett Nabokov észeesküvéséről Sándor fejedelem élete ellen Itt tudni vak hogy az orosz csapatok Odesszában már parancsot kaptak, hogy amint Bulgáriában kitör a belső mozgalom, azonnal hajóra szabjanak és Burgaszban és Várnában partra lépjenek. Románia, hir szerint, a leghatározottabban kijelentette, hogy nem engedi meg az orosz csapatok átvonulását és esetleg fegyveresen is ellenáll. A régens eskütétele. Luitpold bajor régens-herczeg hétfőn tette le az esküt Münchenben a királyi palota tróntermében. Pontban 12 órakor érkezett meg a herczeg a királyi palotában, melynek császár-lépcsőjénél a királyi ház herczegei fogadták. Innét a régens-herczeg testőrök sorfala közt a trónterembe ment. Elől a nagy kíséretet képező urak haladtak, a régens-herczeg, s a királyi ház herczegei követték őket. A regens-herczeg a tróntól balra eső ajtón nyitott a terembe s egyenest a trónra lépett. A nagy kíséretet képező urak a tróntól jobbra foglaltak helyet, az államminisztereket, s az államtanácsos tagjait kivéve, kiknek helye a trón baloldalán volt. Ezután a főszertartásmester jobbról a trónlépcső első fokára lépett, az igazságügyminiszter pedig az alkotmány II. czímének 16. §-ában megszabott esküformát olvasta föl, mely e képen szól: „Esküszöm, hogy az államot az alkotmány s a birodalom törvényei értelmében fogom kormányozni, hogy meg fogom tartani a királyság integritását, s a korona jogait, s híven át fogom adni a királynak a hatalmat, melynek gyakorlása rám bízatott, isten engem úgy segéljen, s az ő szent evangyeliuma.!“ A régens jobb keze három első ujját fölemelve, e szót mondá: „Esküszöm!“ Ezután Frankenstein, a felsőház elnöke, beszédet intézett a regens-herczeghez, ismételten megemlékezve a fájdalmas veszteségről, melyet a királyi ház és a bajor nép egyaránt szenvedett. Kiemelte, hogy a nemzet bizalommal és megnyugvással néz a régensség elé és rendületlenül ragaszkodik a tizenhat év óta fönálló szerződésekhez. Beszédét háromszoros „Hoch“ kiáltással végzé, melyet a jelenlevők lelkesülten ismételtek. Luitpold régens válaszában köszönetét fejezte ki; megemlítő, hogy élte alkonyán súlyos terhet rótt reá a gondviselés az által, hogy a kormány gyeplőit kell kezébe vennie. Engedje a Mindenható, végré a regens, „hogy a hű bajor nép jóléte érdekében munkálkodhassam! Ez a leghőbb kívánságom!“ A régens erre a díszes gyülekezet előtt meghatta magát, s miután Frankenstein elnöknek kezet nyújtott, eltávozott a trónteremből. Az eskületételre vonatkozó jegyzőkönyvet a regens herczeg, a királyi ház herczegei, az államminiszterek, az államtanács tagjai, s a két ház direktorialis tagjai írták alá. A székelyföldi iparmuzeum. Elnöki beszéd a székelyföldi iparmuzeumnak Maros- Vásárhelytt 1886. jun. 27-én tartott megnyitásán. Tartotta: Hajós János. (Vége.) Halad tehát a világ e tekintetben is, s ha a szabad eszmék áramlata 1848 ban a czéheket — melyek egykoron bölcsői és valódi iskolái voltak a kézműiparnak — eltörölte, s helyette a szabad verseny elvét állította fel, a mely eredményében egyszersmind a fogyasztó közönség ízlésére is nemesítőleg hatott, úgy látszik, e ponton is felismerte kötelességét az állam és társadalom, mert gondoskodik egyúttal intézményekről, melyek megfelelő értelmi szakképzettséget nyújtanak azoknak, kik ipn főleg Váradi Károly tanfelügyelő lelkes beszédet tartott az iskola culturális jelentőségéről s különösen azok hazafias és önfeláldozó tevékenységéről szólva nagy elismeréssel, akik ezt a fontos cultur-missiót teljesítő intézményt létesítették. Rendkívüli magasztalásokkal halmozta el azt a derék tanítót, aki szerinte is oly feladatot valósított meg, aminő minden várakozást felülmúlt.A lelkes beszédet követő éljenek elszünte után kiosztotta a növendékek között a jutalmakat. Ezek között a dr. Éltes Károly apátplébános által ajándékozott két arany, a dr. Haller Károly egyetemi tanár által ajándékozott két arany, a Széki Miklós alapítványának kamatjaiból befolyt összeg ugyancsak jutalomképen, ezúttal több, az iskolaszék adományából kapott könyv, és a Czetz Péter által adományozott több könyvtartó táska és ruhaneműek osztattak ki. Néhány lelkes ügybarát adományából befolyt mintegy harmincz forintnyi összeg, mint jutalom Bácsi Frigyes tanítónak adatott át. A jutalomosztás után Szarvassy György főfelügyelő tartott nagy figyelemmel hallgatott lelkes beszédet a vendégekhez, pártfogásukba ajánlva e fiatal kulturintézményt. A diszebéd a nagy sátorban felterített asztaloknál pontban két órakor vette kezdetét. A második fogásután megeredt a felköszöntők árja. Az első felköszöntőt Szarvassy György főfelügyelő ' alános 'el-yesedés között az isk°la alsó 'óira mondotta, különórásokká válni kivannak és a kikbe egyszersmind a czim, ízlés és szabatos munka iránti értéket is beleoltják és meghonosítják. Ma ugyan a közlekedésnek oly mérvű tökélyesülése mellett, a milyent e századnak élveznie szerencséje van, nincs többé az országok és világok, vagy a szárazföld és a tenger közt oly távolság, mely az önművelésre és önfejlesztésre törekvő egyént elzárhatná attól, hogy az előhaladottab népek és nemzetek nagyszerű alkotásait és mesterműveit megtekinthesse, de azért a modern társadalom, s kivált a társulati törekvés egyesített ereje szintén megtalálta az eszközöket arra, hogy e czért minél könynyebben, minél kevesebb áldozattal érhessék el az érdeklődők. . . Ilyenek a különböző ipariskolák, azok rajztermei, a kiválóbb mesterművek gyűjteményei, iparmúzeumok stb. amilyenekből, örömmel mondhatom, nem egy példányt leírunk hazánk fővárosában is. A ma megnyitandó iparmúzeumban a „Székely művelődési és közgazdasági egylet“ is egy ilyen művelési eszközt kívánt létesíteni a székelyföldi iparosok számára, melyben az érdeklődők a haladó mű-és kézipar egyes jelesebb vagy újabb szerkezetű alkotásait megtekinthetik, tanulmányozhatják, azokról rajzokat vehetnek. _ , , E múzeum állandó székhelyéül a Székelyegylet központi választmánya Marosvásárhelyt, mint a Székelyföld egyedüli szab. kir. e mellett népességre legnagyobb s vasúti közlekedéssel is biró városát jelölte ki, s czélba van véve, hogy e múzeum kiválóbb darabjaiból évenként egy bizonyos körforgás szerint a Székelyföld más városaiban is kiállítás rendeztessék, miszerint azt az egész Székelyföld iparossága is használhassa, mint a Székelyföld közös vágyánál, melyet elsősorban Marosvásárhely város közvetlenebb, de egyszersmind az egész Székelység gondozása oltalma és támogatása alá bocsát egyletünk. Ezen múzeum, mint kezdeményezés, igen természetesen, bővebb fejlesztésre vár, s csakis idővel fog azon helyzetbe jutni, hogy kinőhesse magát s a kitűzött czélnak a maga teljességében megfelelhessen. Egyletünk e czélra már is ezreket áldozott, mind e mellett teljes eltökéltéssel van a fejlesztéshez és kiegészítéshez, valamint a fentartáshoz is erejéhez képest megfelelő költséggel járulni, de ezt azon reményben teszi, sőt ha őszintének kell lennem, a kezdeményezés is annak kilátásba helyezése mellett történt, hogy e vállalatott az összes Székelység, a különösen a székelyföldi városok, iparosok és iparos testületek, részint egyszer s mindenkorra teendő adományaikkal, részint évenként megújuló járulékkal fogják segíteni. Ami Marosvásárhely szab kk városát illeti, örömmel említem fel, miszerint a tisztelt város törvényhatósági bizottsága, áthatva e vállalat közhasznúságától, már meghozta a maga áldozatát, a múzeum elhelyezésére megkívántató helyiségek bérére évenként 240 frtot, és a fentartás költségébeni részvétre szintén évenként 200 frtot szavazván meg a város pénztárából, amiért központi választmányunk köszönetet is mondom és mond ezúttal is általam e tisztelt város emelkedett szellemű polgármesterének, tanácsának és törvényhatósági bizottságának. És ezen szép példa, nem kétkedem, az e czélra megindítandó kéregetés útján Marosvásárhely összes lakosságában, s valamint a helyi t. ipartársulatokban is, méltó követőkre fog találni És szabad legyen ezt különösen Marosvásárhelynek e vállalat által legközelebbről érdekelt tisztelt iparostársulatairól kilátásba helyeznem. Marosvásárhely történelme a 17. század elejéről különben is egy szép példát mutat fel az akkori czéhek életéből. Ugyanis a történelmi emlékű Borsos tamás, e város derék egykori bírája, korának jeles államférfia, meggyőződve arról, hogy az akkor egymást felváltott tatár és török csordák ellen e városnak egy kővár mily fontos védelmet nyújthat miután fejedelmi jóváhagyást eszközölt rá, építeni kezdte e várat, mely ha változott formában, de e város piaczának oldalán ma is fennáll, s néhány év alatt e vár elkészülvén, az akkori idők viszonyai között eléggé meg nem hálálható szolgálatot tett az élet és vagyon biztonságnak. S ha azt kérdjük: kik voltak leghűségesebb, legbuzgóbb munkásai Borsos Tamásnak ezen megemlékezve Lukács Béla miniszteri tanácsos, az államvasutak igazgatósági elnökének hazafias érdemeiről. Felköszöntőket mondottak továbbá Váradi Károly tanfelügyelő , a vasúti igazgatóság, s annak jelenlevő képviselője Szarvassy György főfelügyelőre, mint a tanügy lelkes barátjára, a közönség kitörő és hosszas éljenzése között. Dr. Haller Károly, Marchardt József főmérnökre, mint az iskola, s az azzal kapcsolatos intézmények megteremtőjére, Éjszaki Károly Váradi K. tanfelügyelőre; Virányi István Hegedűs Istvánra és a nőkre; Bucsi József Éjszakira; Váradi K. a vasúti tisztviselőkre; Duna Imre dr. Haller Károlyra, dr. Szamosi János Bácsi Frigyes tanítóra, Honig István dr. Széchy Károlyra, Széky Miklós a leányokra, Virányi István Girsik János erdőigazgatóra; dr. Haller K. nagy hatással Benigni Sámuelre, mint az iskola legáldozatkészebb jóltevőjére , Váradi Károly az iskola pártfogóira, Hónig István Szarvassy Györgyre stb. Ebéd alatt a Pongrácz népzenekara válogatott darabokat játszott. Ebéd után tánczra kerekedett a fiatalság. Ezekről, s egyáltalán a nap sontosabb eseményeiről és az elutazásról tér szűke miatt egy következő tárczaczikkben fogok megemlékezni. P- vár építésénél ? a történet azt feleli: a czehek s azok buzgó tagjai, akik félkezekben ollót, kalapácsot, vagy más műszert, leggyakrabban pedig fegyvert tartva, másik kelékkel rakták a téglát a vár falára. , S vájjon nem volna e bántalom Maros- Vásárhely összes ipartársulataitól kik, az egykori czéheknek a jelen idők felfogásához mért utódai gyanánt tekinthetők — e buzgóságot megtagadni s róluk azt feltenni, hogy ne követnék elődeik fényes példáját, ha ezen múzeumnak — mintegy az iparosok szakértelme gyarapítására és ízlése nemesítésére szánt alkotás és úgyszólva egy szellemi csarnok vagy bástyának való járulásra szólíthatná fel őket, a kor intő szava, valamint saját közvetlen érdekük. Igen, közvetlen érdekük, mert ma már az iparosokat sem védik kiváltságlevelek és szabadalmak, hanem önfentartásuk legbiztosabb eszközét megfelelő értelmi erejökben, a kor ízlésének és szükségének megfelelő szabatos alkotásokban találhatják fel, ami egyébiránt a társadalmi élet más vonásaival is talál, mert egy jeles szó szerint az emberiség legnagyobb orvossága (bármely állásponton és foglalkozásnál is) az ismeret és tudás, míg a tudatlanság vagy féltudás félpénz és előfizetés minden néven nevezendő nyomorúságra. Szabad legyen továbbá e támogatást a székelyföldi többi városok s általában a székelyföldi összes iparosságról kilátásba helyeznem és pedig nem csak azért, mert a múzeum, a mint már emlttetett, a székelység közös kincsét és vagyonát fogja képezni, mely tehát közös támogatást igényelhet, hanem azért is, m£őt minél számosabban adnák magokat a székelységből az iparos pályára s minél fejlettebbé képződnek erőben és műveik szabatosságában, az iparos osztály annál jelentékenyebb tényezőjévé s ugyszólva hatalmasabb oszlopává válnék a magyar állam testének, mely annál könnyebben megbirkóznék ama nagy feladattal, hogy ha már a megváltozott koreszmék szerint megszűnt is a nemesség és fegyvertények varázsa és kizárólagos uralma, de azért a magyar haza s ennek keretében a székelység őshona, a harczok idején kívűl a béke ölében is megvédessék, sőt minél nagyobb virágzásra jusson. S lám, ki hinné, hogy ez eszrelánczolat szerint a ma megnyitandó s még a kezdet nehézségeivel küzdő iparmúzeumhoz mily fontos nemzeti és államérdek is fűződik. Avagy tán lesznek, akik arra fognak hivatkozni akár a helybeli, akár a vidéki tisztelt iparosok közül, hogy a mai nemzedékre sok nagy feladat háramlott; ennek kell, úgy szólva, a mult századok mulasztását újabb meg újabb vállalatok létrehozása által kipótolni s e miatt megfogyatkozott az anyagi erő, s nincs honnan mindenikre juttatni. Erre azonban én, — habár sok részben beismerem, hogy: „megnehezült az idők járása felettünk,“ de azért mégis az angol példabeszéddel felelek: „Ha akarat van, mód is van!“ De tán már tovább is igénybe vettem a mélyen tisztelt közönség becses figyelmét, mint kell vala. Tehát még csak egyet. „A székely művelődési és közgazdasági egylet, azt hiszem, hogy 10 éves fennállása emlékét, vagy hogy modern szóval éljek, jubileumát nemesebb és fényesebb ténnyel nem örökíthette volna meg, mint e múzeum létesítésével. Ami pedig engem illet, azon 10 év alatt, mióta az egylet létezik, s annak elnöki tisztét van szerencsém viselni, nem egyszer felhevült szivem és keblem, midőn a Székelyföld szellemi és anyagi érdekei előmozdítására irányzott munkásságunk egyes tényeit időszerint végrehajtottuk ; de azon nemes elhivatást, mely e perczekben rám vár, azt t. i. hogy ezen, az egylet által alapított múzeumot megnyissam s közhasználatra bocsássam : elnöki működésem egyik kiváló fénypontjának tekintem. Midőn tehát e múzeumot e nemes öntudatban és neletem hazafias gerjedelmei között ezennel megnyitom, azt azon forró óhajtás kíséretében teszem: vajha a székelyföldi iparosság minél nagyobb sikerrel használná; a székelység közszelleme és közös áldozatkészsége pedig lehetővé tenné, hogy e múzeum minél izmosabbá fejlődjék , örök időkre fennállhasson, megkezdte azért hódítani, mert a tanév első hónapjában alig volt 12 növendéke, de ezen szám év végére 34-re emelkedett. A kolozsvári fa-, vas- és építőipari tanműhelyek értesítőjét vettük. A tanulók száma a lefolyt tanévben összesen 35 volt. A vizsgálatok sorrendje a következő: I. Július 1-én, csütörtökön, d. u. 36 óráig az építő-, fa- és vasipari tanulók rajz vizsgálata az ábrázoló mértanból a polgári fiúiskola rajztermében. 2. Július 2-án d. e. 8—12 óráig az asztalos- és építőipari tanulók rajzbeli vizsgálata a szakrajzból az iparosok piaczi épületében levő tanteremben. Ugyanakkor a vasipari tanulók rajzbeli vizsgálata a polgári fiúiskola rajztermében. 3. D. u. 3—6 óráig az épitő-, fa- és vasipari tanulók szóbeli vizsgálata a magyar nyelvből, számtanból és ábrázoló mértanból. 4. Julius 3 án d. e. 8 — 12-ig a vasipari tanulók szóbeli vizsgálata a szakrajzból és fémtechnológiából; az asztalos iparosoké a szakrajzból és fatechnologiából; az épitőiparosoké a szakrajzból, építési anyagisatéből és építési alaktanból. 5. D. u. 3—6 ig az egyes műhelyekben, hol a tanulók gyakorlati oktatásukat nyerték, gyakorlati vizsgálat. Jegyzet: A tanulók rajzai és egyéb munkálatai a vizsgálat alatt közszemlére ki lesznek állítva a tanteremben (piacz, iparosok háza.) Tanügy. A medgyesi szent Ferencz rendi zárdához tartozó róm. kath. elemi iskolákban az évi zárvizsgálatok f. hó 2- án tartattak meg dr. Kein és Mauks Gyula ügyvédek — mint az iskolaszék tagjai — valamint a szép számmal megjelent szülők és érdekeltek jelenlétében. Alkalmunk volt hallani a kicsinyek meglepően ügyes és szabatos feleleteit, ami érdemül főleg Both Názár zárdafőnök és Nagy Honorius vicariusnak tudható be, kik fáradhatlan kitartással buzgolkodtak, nemcsak a tanítás , de tanítványaik hazafias szellemben történt nevelése körül is, s azt hisszük, nem követünk el szerénytelenséget, ha úgy a szülők, mint a magunk nevében a buzgó tanító uraknak e helyütt is köszönetet mondunk. A medgyesi állami elemi iskolában az évi zárvizsga f. hó 30-án lesz. Tudvalevőleg ez iskola csak a mult év szeptember havában nyílt meg s igy ez az első vizsga az első cyclusban. Az ev. luth. gymnasiumban a zárvizsgák e hó utolsó napjaiban fognak megtartatni. Az érettségi vizsga pedig július 3-án lesz, melyen Elischer József tankerületi főigazgató is jelen lesz. Kőhalomban az állami iskolának — mely csak e tanév elején nyílt meg — a vizsgái június 26. és 27-én voltak. A vizsgán a kőhalmi magyarság, a vidék legelőkelőbb emberei, valamint a városi szász és románok közül is igen sokan voltak jelen. Nevezetesen ott volt az egész városi elöljáróság és a szász iskolai tanító kara is. Az iskola növendékei többnyire idegen ajkúak, de azért igen értelmes feleleteket adtak. Különösen feltűnést keltő volt az ízléses munkakiállítás. A vizsgát június 27-én egy kis ünnepély és a jutalmak kiosztása zárta be. Este igen jól sikerült rögtönzött tánczmulatságra gyűlt össze a közönség egy része a magyar kaszinó helységébe, hol a kedélyes mulatság egész hajnalig tartott. A kőhalmi állami iskola máris NAPI HÍREK. Kolozsvár, junius 30. A második félév közeledtével felkérjük a „Magyar Polgár“ t. előfizetőit előfizetéseik mielőbbi megújítására Előfizetési árak: Félévre (jul.—december) 8 frt. Negyedévre (jul.—szeptember) 4 frt. Egy hóra......................................1 frt 50 kr Az előfizetési pénzek a „Magyar Polgár“ kiadóhivatalához Kolozsvár (belközép-utcza 4. szám) küldendők. * Hajós János kitüntetése. Hajós János belügyminiszteri oszálytanácsos a közügyek terén szerzett érdekeinek elismeréséül ő felsége a királytól a Lipót-rend lovagkeresztét kapta. Az érdemrendet e hó 27- én délelőtt Marosvásárhely báró Bánffy Zotán i Maros-Torda megye főepánja adta át a kitüntetett férfiúnak fény® ovácziók között. Hajós János hosszú közpályája alatt annyi érdemet szerzett magának sikeres közszolgálatai s a közügyek közti kifejtett áldásos működése által, hogy a korona csak kötelességet teljesített, a miden érdemeit legfelsőbb helyről is méltányolta A legfelsőbb kézirat, mely ez alkalomból hadatott, igy szól: „Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, Hajós Jnos miniszteri tanácsosi czímmel és rangga felruházott osztálytanácsosnak , az erdélyi - magyarországi földtehermentesítési alapokgazgatóságai elnökének, sok évi közszolgálati körben, valamint a közügyek terén szerzett különös érdemei elismeréséül, Lipót-renden lovagkeresztjét díjmentesen adományzom. Kelt Bécsben, 1886. évi junius hó 22-a. Ferencz József, s. k. Br. Orczy Béla, s. k.“ * A bécsi örmény érsek, dr. Esztegár Mártán elhunytára Bécsben a következő magyar nyelvű gyászjelentés adatott ki: Gyászba borult szivil tudatja a bécsi Mechitárról nevezett rendhz minden rokon, jóbarát és ismerősnek kiválag tisztelt és legmélyebben szeretett főapátinak főtisztelendő és nagyméltóságu Esztgár Vártán József, szelymbriai érsel a hittudományi kar tudorának és több mű társulatok tagjának rövid, de fájdalmas szevedes és a haldoklók szentségének ájtatos felétele után, Trieszben, 1886. junius 23-án dékán 4 órakor, életének 43 . érsekségének 2 ikevében történt gyászon elhunytát. A megboldogiltnak koporsószentelését és a requiemel lati szertarrás szerint végzendi főtisztelendő és Dgyméltóságu dr. Angerer Eduárd, bécsi segédpüstik úr julius 1-én délelőtt 9 órakor tartandó nap isteni tisztelet után; földi maradványai pedi ugyanazon napon délután 3 órakor fognak zörni. lsatb. szertartás szerint a szerzet egyházának sírboltjába elhelyeztetni. Végre a második requiemmel egybekötött engesztelő sint mise-áldozat julius 2-án délelőtt 9 órakor fog az örm. kath. szertartás szerint az ege urának bemutattatni. Kelt Bécsben, 1886. joius 28-án. Béke lengjen porai feletti * Uj igazgat. A kolozsvári ev. ref. főiskola igazgatójává,dr. Hegedűs Istvánnak egyetemi tanárrá köveztetése következtében megürült állásra dr.örök István, a főiskolának derék fiataljaira választatott meg. Dr. Török már régóta va alkalmazva ez iskolánál.Ez idő alatt az aministratio-vezetés körül is bő ismereteket szett, s bizonyára jól be fogja tölteni azt a Üvet, melyre tanártársainak bizalma állitotta * A székelyeglet és az E.M . . A székelyegylet közgyében hosszáé debatt folyt a Budapesten székel választmány ama válasza fölött, melylyel közgyűlés és a tagok megkérdezése nélkül viszantasította a culturegylettel való egyesülés mely válasz akkora kárörömet keltett a nezetiségi lapokban. A közgyűlés többek hozzáállása után magának a titkárnak indítványai kimondta az egyesülésnek elvben fogadását. A módozatok a továbbiakba állapíttatnak meg. A kérdésben pártolólag szottak Lázár Ádám és Sándor Kálmán sl közgyűlés egyhangú- Iag határozott. * Uj üzletezető. A m kir. államvasutak kolozsvári üjvezetőségének főnökévé igazgatói minőségin Perezei Mór főfelügyelő, jelenleg a szabim üzletvezetőség főnöke neveztetett ki. Az uj főnök augusztus 1-én.foglalja el uj állomását. Szarvassy h/orgy az üzlet vezetőség ^“'^["“^^SumvMati ki — mint mar irtuk volt ■ az pénzügyi igazgató helyetteseve latt e ® ePe Tj_’ július hó végén távozik el varosunkból uj lomáshelyére Budapestre. * A kolozsvári női ipariskolában tegnap tartatott meg László Józsefné igazgó nagyságának vezetése alatt a zajvizsga- at melyen a nagyszámú, kivált női előkelő közönség vett részt élénk érdeklődéssel halhatva a növendékek értelmes feleleteit. A tanítványok igen szép és jól készített a mindennapi életben szükséges kézimunkáikból kialást rendeztek. A közönség szükségleteire tartozó hasznos és jó kézimunkák mellett ott láttuk még a nagyobb igényeknek is megfelelő kézimunkákat. A kiállítás még manko,D*P megtekinthető. E kiállításban a fehérnemű varrásból, férfi és női ingek, szegesek, jegyzések, monogrammok, harisnyák, bogorás és ruhavarrás stb. stb. díszmunkákból, hímzések, tűzestészet különböző stíljei, színezés stb. stb. a rajzból, igen jól sikerült mintarajzok láthatók. Ezek megtekintését ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. Az első osztályban kitűntek: Hegewald a keresztszem varrással és bogozással, achers Jozefin és Hancz Lujza (keresztszemvarrás.) A II. osztályban: Elek Janka (a legnagyobb előmenetelt tette); bécsi keresztszemvarrásbankiállított abrosz- fehérnémái igen* szépek. Nászta Eliz és Szigeti Ilonaa gépvarrásban, Turcsányi Anna bogozásban, úgyszintén a két utóbbi a gépkötésben, Székely Klára gépvarrásban. III-ik osztály az idén, nem volt. A IV-ik osztályban Greskovits Margit, Czerny Emilia, Orbán Róza, Roffentha Anna, Gálea Aurelia az arab és ja- nina-himzésben, vászon- és fehér-hímzésben Az V-.k osztályban Puskás Etelka, G y u- ,Erich Matild, Ábrahám Ilona a tűfestésben, aranyhimzésben, a finom és durva spanyolcsipke hímzésben, Karácsonyi Mari a keret- applicatióban. Rendkívüli tanítványok: Zeyk Eliz igen széparab-hímzést állított ki, Zeyk Illa a jour szálhúzást, Miklós Hermin Jauioa és arabhímzést, Merza Gizella arab-hímzést és Merza Ida fűfestést. Sirk Elvira igazgatótanítónő saját kiállítása rendkívül szép, valóban művészi munkákból áll. A vizsgálaton felmutatott fényes siker mellett csak azt nem értjük, mi okozza azt, hogy ily értelmes és eredményes tanítás daczára pár év előtt százan felülment a növendékek száma a jelen évben pedig az mintegy 24 re apadt le. * A katonai tisztikar jövő szombati (jul. 3-ki) tánczmulatsága Stuwernek ugyan a napra eső tűzjátéka miatt elmarad. A mit a c. rendezők ez után hoznak a közönség szives tu- * domására. * Katonai szemle Gróf Schulen-Iburg Antal tábornok, kolozsvári dandárparancsnok, mult szombaton Marosvásárhelyre utazott, s szemlét tartott az ott elhelyezett közöshadseregbeli zászlóaljak felett. A székelyegylet közgyűlése vasárnap délelőtt folyt le Marosvásárhelytt, a megyeház termében ahol nagyszámú, előkelő közönség gyűlt össze. Jelen voltak : Szalay Imre osztálytanácsos, Nagy Gábor titkár és Ráth Károly, az iparmúzeum szervező bizottságának ij elnöke, továbbá Dániel Gábor udvarhelyme-gyei, Bánffy b. marostordamegyei főispánok,, az aristocraţia több férfi és nő tagja, a megyei és városi hatóságok főnökei, Ober Iaschall kir. táblai elnök, Szentiványi alelnök, Szentmarjay törvényszéki elnök, a marosvidéki fiókegylet elnöksége, az ipartestületek képviselői, előkelő női közönség, a jótékony nőegylet küldöttsége, Mariaffiné Bethlen Lujza grófnő vezetése alatt. A közgyűlést Hajós miniszteri tanácsos, egyleti elnök, éljenzéssel fogadott nagy beszéddel megnyitván, Deák Farkas alelnök üdvözölte Hajós elnököt a Lipótrend lovag keresztjével történt kitüntetése alkalmából melyet Bánffy b. főispán ma délelőtt tűzött mellére A felhangzott viharos éljenzés után Hajós elnök meghatottan fejezte ki háláját a király és köszönetét a kormány irányában a ki-tüntetésért. Az éljenzés csillapultával a tárgyi sorozat került napirendre. — A székelyföldi, iparmúzeum öt órákkor történt ünnepélyes megnyitásán nagyszámú közönség gyűlt össze az iparmúzeum helyiségében. Alkalmi beszédeket tartottak Hajós egyleti elnök, Ráth a szervező bizottság elnöke, Kovács apátplébános, a marosvidéki fiókegylet elnöke és Szathmáry az iparos kör elnöke. Ezután átnyújtották a budapesti kiállítás alkalmából kitüntetteknek az érméket és okleveleket. A megnyitási ünnepélyt a dalárda zárta be a hymnus éneklésével. A közönség érdeklődéssel szemlélte a csinosan berendezett iparmúzeumot, melynek létesítésén Shuróczy fovamigazgató és Ráth iparegyleti elnök kiváló ügyszeretettel fáradozott. A diszebedenes tánczestélyen, melyeken a város és környék kiváló személyiségei és fényes hölgykoszom voltak jelen, kitünően sikerült. * * Miniszteri biztos Gróf Széche“J,1, TMu“-kkr- kereskedelmi miniszter tegnandőtt keltezett táviratában Benigni Sámuel a helybeli iparos egylet elnökét megbízta, hogy’ a kolozsvári ipartanműhelyeknek julms 2 és f SS* széki ülnökké dr. Je kel p- V‘mT°18’ ,arva' zővé Wendl Márton és s ,,gT' d a János. ' 870lgabirová Sz o uesőzések^dl^al^rail^ ^®zt,lt^9ai- A nagy medrébe visszatér“ Uth f rii ’ ^ h,°8y okozott a földműves h pk,Amenny‘ kárt lett elterülő rTl ? 8azditknak- A partok melett elterülő reteket néhol másfél méter maca« látszanak" ki's*11*8’ r°u’ tengeri’ kender alig is viz alatt áh* 1Szafibon’,sok helyütt még most z alatt állanak. A kar érezhetően nagy Nael“»l·»“le il jelentik, fontos tanügyi“',*