Kolozsvár, 1889. január-június (3. évfolyam, 1-148. szám)
1889-02-28 / 51. szám
Kolozsvár, 1889. lett Kirr Mátyás kocsisnak, a kit életveszélyesen megsebesített. Nagy Imrét elfogták. nyadi * A kaszinó B Hunyadon A bánffyhu körestélyeket rendező bizottság most buzgón fáradozik a második ily kaszinói mulatság rendezésén, mely márczius 2-án tartatik. Mint levelezőnk írja, az estélytől igen szép sikert remélnek s számítanak mindazon családok részvételére, kik az első estélyen megjelentek volt. * A háromszéki vasút Mint tegnap is említettük, a brassó-háromszéki vasút közigazgatási bejárása most folyik. Az említetteken kívül a tárgyalásokon még a magyar államvasutak részéről Horváth Lajos és Langer Vilmos főfelügyelők és Makray felügyelő vesznek részt. Kedden délután Brassó város pompás bankettet rendezett a vasút bejárása alkalmából a „Bukarest“ szállodában, hova körülbelül 70 meghívott jelent meg. Az első felköszöntőt Brennerberg Ferencz polgármester tartotta a királyi családra. Azután Gyöngyössy János min. osztálytanácsos mondott tósztet a megyék összetartására, továbbá a városi tanácsosok és a városkapitány is mondtak felköszöntőket, kivülök még Fabricius főorvos és Pildner főszolgabíró. Utánuk Brennerberg főpolgármester a három megye főispánjait éltette s felolvasta Pótsa József Háromszék megye főispánja üdvözlő sürgönyét. A bankett alatt a városi zenekar játszott. Tegnap a bizottság a brassó-hétfalusi közúti vasutat tárgyalta s ma Sepsi Szent- Györgyre érkezett, hogy márczius 1-től 5-ig a háromszéki vasút programmszerü bejárását eszközölje. * A marosvásárhelyi takarékpénztár részvénytársaság 20 ik évi zárszámadását küldte be az 1888 ik üzletévről. A számadás szerint az összes pénztári forgalom 4.202 309 frt 46 krra megy; ennyi bevétel fedez ugyanennyi kiadást. A takarékpénztár élén, mint igazgató, Csíki Károly áll. * Birói kinevezés, ő Felsége a király László Gyula gyulafehérvári törvényszéki jegyzőt a bánffyhunyadi járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. * A gyermekek réme, a himlőjárvány mutatkozik — mint írják — Csik-Szentgyörgyön. A járvány még nem öltött nagyobb mérveket s veszélyes betegülés sem fordult még elő, mindazonáltal szükségesnek bizonyult az elővigyázati intézkedések megtevése. * Tűz a tűzoltóknak Tűzoltó-egylet alakult a napokban Bölönben, Tana Sámuel községi jegyző fáradozása folytán. Az egylet fecskendőket s tűzoltói szereket szerzett és életrevalóságát is bebizonyította már. Ugyanis a mult héten kéménytűzből meggyűlt egy zsindelyes fedelű ház s az uj tűzoltók kapva kaptak az alkalmon, hogy ügyességüket kimutassák, pár percz alatt megakadályozván a tűz pusztítását. A hold kelte és nyugta kolozsvári középidő szerint. Jegyzi BEASSAI SAMUEL a „Kolozsvár“ számára. Márczius kelte nyugta P. 1. Albinus 6 ó. 50 p. reggel 5 ó. 14 p. este Sz. 2. Simplicius 7 18 — 6 27 — V. 3. Kunigunda 7 42 — 7 41 — H. 4. Kázmér 8 4 — 8 48 — Nagyenyedi élet. — Saját tudósításunk. — febr. 27. Alsófehérmegye rendes tavaszi közgyűlését, hogy krónikámat a legfontosabb mozzanattal kezdjem — márczius 12-ére hívta össze a vármegye főispánja, dr. Kemény Kálmán. A rendes, törvényszerű tárgyakon kívül néhány olyan fontosabb tárgyalni valója is lesz e közgyűlésnek, mely magát a megye székhelyét, II.Enyedet is közelről érinti. A többek között a nagy, mondhatni egészen új honvédlaktanya kibővítése egy nagyobb szárnyépülettel, melyet a megye építtetne föl, a város hozzjárulásával. A kibővítést, melynek költségeit nagyjában hatvanezer forintra irányozták elő, az teszi szükségessé, hogy—mint annak idején jelentem — az itt állomásozó honvédgyalogság (2 zászlóalj) létszámát föl szándékoznak emelni. Nincs kétség benne, hogy a megye közgyűlése kimondja az építés keresztülvitelét, mert annak költségei gyorsan és biztosan megtérülnek. Az abrudbányai laktanya építése, mely ugyanezen közgyűlésen került tárgyalás alá, sokkal nagyobb terhet ró a megyére. Ez évben kezdik el építését s költségei kétszázezer forintra rúgnak. Ezen fedezésre további egy százalékos megyei rovatai utján törlesztendő amortizáczionális kölcsönt vesz föl a törvényhatóság valamelyik fővárosi banktól. Valahára elintézést nyer e közgyűlésen a megyei nyugdíjszabályzat rég húzódó ügye, a belügyminiszter s a megye közt fölmerült elvi eltérések elsimultával. Az érdekesnek ígérkező közgyűlésről annak idején bő tudósítást adok. A farsang vigalmai, melyeket az országos gyász elnémított, beleugranak a böjtbe s követelik létjogosultságukat, amit jó szívvel ad meg nekik bizton a mulatni vágyó fiatalság. Szombaton a főtanodai ifjúság rendezett szép sikerű tánczos hangversenyt, melynek közreműködő hölgyei nemzeti színű kokárdákkal tüntettek a 25. §. ellen, s amelyen a kolozsvári egyetemi polgárok egy öt tagú küldöttsége is részt vett. Ezt a mulatságot Kishagyókedden egy élite ifjúsági piknik követi, s a böjtre szorult a korábbra tervezett jelmezes farsangi estély is, mely előre is szép sikerűnek ígérkezik. Nimród hivei e közben, élükön a jeles vadász br. Kemény főispánnal, kitartással, szorgalmasan cserkésznek a környék erdőségeiben a fölszaporodott vaddisznókra. A főispán hétfőn is rendezett egy hajtóvadászatot. Tizenkét disznót zavartak föl a hajtók , e közül kettő esett zsákmányul. Az egyiket Varró László megyei aljegyző lőtte, akinek ez lévén az első disznója, a hely szinén, a formalitások szigorú megtartásával, a főispán által vaddisznó-vadásztá üttetett. Nagyszabású patakszabályozási munkát végeztet — a sanyarú időjárás daczára — hatalmas sietséggel az államvasut, melynek töltéseit s pályaházát a várost átszelő rakonczátlan patak többször érzékenyen megrongálta. Naponta több száz munkás dolgozik az indóháztól nem messze a meder mélyítésén s ama híd alapvető munkálatain, mely arra van hivatva, hogy a város és indóház között az eddiginél jobb és egyenesebb közlekedést teremtsen. A répaczukor gyár előmunkálatai — a papiroson, — hogy a befejező hír is fontos ügyről szóljon, szorgosan haladnak előre nemsokára az ingyen vetőmag kiosztására kerül a sor, a mint illetékes helyen némi függő kérdések sikeres megoldást nyernek. KOLOZSVÁR Hírek a nagyvilágból. — Rudolf mellgombjai: Rudolf trónörökös özvegye, Stefánia főherczegnő, Jókai Mórnak megküldötte főudvarmesteri hivatala által „felejthetlen férjének emlékéül“ a trónörökös által rendesen viselt öt arany mellgombot. — Gróf Beleznay Árpádot — letartóztatták. Drill vizsgálóbíró, Rusz alügyésszel egyetértőleg tegnapelőtt letartóztatta gróf Beleznay Árpádot, kiről már ismételten volt szó a lapok rendőri rovatában. Beleznay ugyanis azzal foglalkozott, hogy kül és belföldi kereskedőknek leveleket írt és megrendeléseket tett. A leveleket aranyozott grófi czimerrel ellátott papírra irta s előkelő, leereszkedő hangon egyik-másik birtoka számára kocsikat, lószerszámokat, szőnyegeket, bútorokat stb. rendelt meg. Azzal az ígérettel szokta volt zárni sorait, hogy ha a küldött áruk tetszését kivívják, megtartja azokat, újabb megrendeléseket tesz, sőt a czéget előkelő ismerőseinek is ajánlani fogja. Mindig azonnali fizetést ígért. Csodálatos, hogy az áruk mindig kivívták tetszését és sohasem küldötte vissza, hanem e helyett Budapesten azonnal eladta azokat. Ily módon tizennyolcz kereskedőt megkárosított. A letartóztatást elrendelő végzés láthatólag meglepte s felebbezést jelentett be. — Az angol hajóraj szaporítása. Az angol admiralitá8i hivatal titkára, Forwood legközelebb egyik londoni választókerület gyűlésén érdekes nyilatkozatokat tett az angol haditengerészetről. Előadta, hogy a közvélemény egy része az hirdeti, hogy a brit flottának olyan erősnek kell lennie, hogy egymaga szembeszálhhasson a többi nagy tengeri hatalmak szövetségével. Egy másik rész viszont azt állítja, hogy a hajóhadnak képesnek kell lennie, hogy az egész angol kereskedelmet megvédje. Akik ezt kívánják, monda Forwood, nem is képzelik, mit jelent 70—100.000 hajót, mely évenkint az angol kikötőket érinti, megvédeni. Azután előadta, hogy a legkiválóbb szakférfiak is a legeltérőbb nézeteket vallják a tengerészet szükségleteiről. Symons tengernagy negyven, Hornby tengernagy nyolczvan, lord Alcester harminca millió font sterlinget kíván a flotta szaporítására. E roppant igényekkel szemben — mondá szóDok — a nemzet a legközelebb előterjesztendő biliből a kormány mérsékletéről fog meggyőződni. Csakugyan összesen tizenkét millió font sterling az, mit a kormány a tengerészet czéljaira kér. De e mérséklettel a katonai körök nincsenek megelégedve 8 egyik előkelő szaklap legújabban is azt hirdeti, hogy az angol flottát annyira szaporítani kell, hogy állománya legalább két ötödét tegye az összes nagyhatalmak tengerészetének. A kormány egyébiránt az egész angol katonai tengerészet próbamozgósítását tervezi Ez irányban nagyban folynak az előkészületek Hír szerint Vilmos német császár londoni látogatása alkalmával az egész mozgósított hajóraj nagy gyakorlatokat fog Viktória királynő és császári vendége jelenlétében tartani. — A fényerő sorsa. Galatán a napokban — amint Konstantinápolyból írják — iszonyú bűntény történt Egy ottani pékműhelyben alkalmazott tizenöt éves görög fiú a török sorsjegyek háromszáz ezer franknyi főnyereményét nyerte meg. A sütőde tulajdonosai egyeértve a póklegényekkel, megtudta a dolgot, elhatározták, hogy a fiút elteszik láb alól. A galád tervet követte a szörnyű tett: a szerencsétlen gyermeket megkötözve a söté kemenczébe dobták az izzó parázs közé, ahol hamuvá égett. A bűnténynek azonban csakhamar nyomára jöttek s a lelketlen embereket letartóztatták. Zengzetes hangverseny gyönyörködteti füleinket. A hang nem létezik, nem egyéb egy érzékeinkre való benyomásnál, melyet a levegő bizonyos sebességű rezgése okoz, e rezgések magukban csöndesek. A hallóideg s az agy nélkül nem volnának hangok. Az valóságban nem is egyéb rezgésnél. A szivárvány kiterjeszti sugaras ívét. Az eső által érintett piros és kék ragyognak a napfényben, a zöld mező, az aranysárga barázdák változatossá teszik a völgyet kiváló színeikkel. Nincs szín, nincs világosság, csupán az aether rezgései léteznek, melyek működésbe hozzák a látóideget. Csalóka tünemény mindez. A nap melegítés termékenyít, a tűz éget. nincs meleg, csupán érzet. A meleg, épen mint a világosság, nem egyéb a mozgás bizonyos Deménél. E mozgás láthatatlan, de általános, folytonos. * * * íme egy erős vasrúd, egyike azoknak, melyeket ma általánosan használnak az építményeknél. A levegőben tíz méternyi magasságra van helyezve, alatta két fal, melyeken két vége nyugszik. Bizonyára „szilárd“ ez a vasdarab. Közepére súlyt tettek, ezer, kétezer) tízezer kilogrammnyi súlyt és ezt a rengeteg nehézséget alig érzi meg. Alig lehet megállapítani felületén valami észrevehetetlenül csekély behajlást. És mégis ez a vasrúd apró molekulákból (tömecsek) áll, melyek nem érintik egymást közvetlenül s folytonos mozgásban vannak, melyek támadnak egymástól a meleg hatása alatt és összehúzódnak a hideg folytán. Vajjon mi alkotja e vasdarab szilárdságát? Anyagi parányai? Bizonyára nem, mert nem érintkeznek. Ezt a szilárdságot a molekulák vonzása, tehát anyagi erő képezi. Általánosságban beszélve, a szilárd nem létezik. Vegyünk kezünkbe egy súlyos vasdarabot: ez a darab láthatatlan molekulákból áll, melyek nem érintkeznek egymással s melyek parányokból (atom) vannak összetéve, mely utóbbiak szintén nem érintkeznek egymással. Az a folytonosság, mellyel e vasdarab felülete bírni látszik és szilárdsága tehát tiszta képzelődésnél nem egyéb. A szellemnek, mely e vas belső szerkezetét szétbontja, e szerkezet apró légyraj; hasonlít azokhoz, melyek nyári napon nyüzsögnek a levegőben. Egyébiránt hevítsük meg azt a vasdarabot, mely szilárdnak látszik: folyékonnyá fog válni; melegítsük még tovább, elpárolog, anélkül, hogy ezért megváltoztatná természetét, cseppfolyós, vagy légnemű alakban, mindig vas lesz. E pillanatban egy házban vagyunk. Mindezek a falak, padozatdeszkák, szőnyegek, bútorok, ez a márvány-kemencze molekulákból vannak alkotva, melyek nem érintik egymást közvetlenül. És mind a testalkotó molekulák koraiakban mozgást tesznek egymás körül. Testünk is így van alkotva. A molekulák (tömecsek) folytonos körmozgása képezi; folyton kialvó s megújuló lángból áll. Ilyen a partról nézve a folyó: ha leül az ember s nézi, azt hiszi hogy mindig ugyanazt a vizet látja, pedig a dolgok örökös mozgása mindig más vizet hoz. Vérünk minden gömböcskéje egy világ (és ilyen gömböcske egy köbmilliméterben öt millió van). Folytonosan, szünet és nyugvás nélkül ütereinkben, visszereinkben, izmainkban, agyunkban minden kering, minden mozog, minden körben forog, mely eleven körforgás aránylag olyan gyors, mint égitesteinké. Parányról parányra agyunk, fejünk, szemeink, idegeink, izmaink folyton, szünet nélkül megújulnak, olyan rohamosan, hogy néhány hónap folyamán testünk folyton újjá képződik. * * * A parányok vonzását vevén tekintetbe, kiszámították, hogy egy apró vízcseppecskében, melyet egy gombostű hegyével ejthetni, mely egy köbmilliméter ezred részét teszi ki, kétszáz huszonöt milliónál több parány van. Egy gombostű fejében dídes kevesebb nyolcz sextillio paránynál, vagyis ’ nyolczezer milliárdszor milliárd és e parányok akkora távolságnyira vannak egymástól,elválasztva, mely jelentékenyen nagyobb sajátj térfogatuknál, mely térfogatok egyébiránt a végtelen kicsibe vesznek el. Ha az ember meg akarná számlálni az egy gombostűfejben levő parányokat s ha gondolatban másodperczenként egy milliárdot számítana: százötvenhárom esztendeig kellene folytatnia e munkát, míg befejezné a megszámlálást. Egy csepp vízben, egy gombostűfejben összehasonlíthatatlanul több parány van, mint amennyi csillagot az egész égboltozaton felismerhetnek, leghatalmasabb távcsöveikkel felfegyverkezve, a csillagászok. * * * Mi tartja a földet az örök űrben ? A napot és a világegyetem összes csillagait? Mi tartja azt a hosszú vasrudat, mely két falra van fektetve s melyre több emeletet építenek? Mi tartja minden test alakját ? Az erő. A mindenség, a tárgyak és lények, mindaz, amit látunk, láthatatlan mozgó parányokból vannak alkotva A világegyetem egy dynamizmus. Isten a mindenség lelke : ineovivimus, movemus et sumus. Mint a lélek a test mozgató ereje, a végtelen Lény a mindenség mozgató hatalma. A világegyetemnek tisztán mechanikai elve — bevégzetlen a kutató előtt, ki a dolgok mélyére hatol. Igaz, hogy az emberi akarat gyönge, az egyetemes erőkhez viszonyítva. Mindazonáltal, mikor Parisból Marseillebe küldök egy vasúti vonatot, Marseilleből Suezbe indítok egy hajót: önakaratomból a földi anyag egy végtelen kis részét áthelyezem, és módosítom a hold pályafutását. Vakjai a XIX. századnak! térjetek vissza Virgiliushoz: Mens agitat morem. Ha szétbontom az anyagot, mindennek mélyén a láthatatlan parányt találom : az anyag eltűnik, pára gyanánt száll tova. Ha szemeimnek megvolna az a képességük, hogy lássák a valódiságot, látnák a fajokon keresztül, melyeket szétvált parányok képeznek, a testekben mozgó parányokat. — Földi szemeink nem látják ezt. A lélek szemével kell látnunk. Nincs a természetben sem csillagászat, sem fizika, sem vegytan, sem erőműtan: mindezek a megfigyelés különböző tárgyilagos nemei. Csupán egyetlen egység létezik. A végtelen nagy, egyenértékű a végtelen kicsivel. Az űr végtelen, anélkül, hogy nagy volna. Az örökkévalóság örökös, anélkül, hogy hosszú volna. Csillag és parány egy. * * * A világegyetem egysége a ma láthatatlan, oszthatatlan erőből van alkotva, mely mozgatja a parányokat. Ha egyetlen parány megszűnnék mozgatni az erőt, az egész világegyetem megállana. A nap a föld körül forog, a a nap egy másik égitest körül forog, mely szintén mozog ; a miliónyi, ezermilliónyi napok, melyek benépesítik a világegyetemet, gyorsabban rohannak, mint a lőpor által kidobott, lövegek; azok a csillagok, melyek mozdulatlanoknak tűnnek fel előttünk; a végtelen űrbe kidobott napok, melyek tíz, busz, harmincz millió kilométernyi gyorsasággal rohannak naponként, ismeretlen dzél felé haladva mind, napok, bolygók, földek, holdak, kóbor üstökösök...; az álló pont, a kutató által keresett vonzási központ abban a mértékben távozik, amint keresik és a valóságban sehol sem létezik. A parányok, melyek a testeket alkotják, aránylag épen olyan gyorsan mozognak, mint a csillagok az égen. A mozgás arat és alakít mindent. A parány magában nem tétlen anyag, hanem központja az erőnek. Az, ami az emberi lényt alapjában alkotja, ami szervezi, az semmi esetre sem anyagi állománya. Dem a sejt, nem a protoplasma, sem egyike a szénnek hydrogénnel, élenyDgel, vagy szénsavval való valamelyik csodálatos és termékeny egyesülésének , hanem a láthatatlan, anyagtalan állati erő. Ő az, mely csoportosítja és összetartja a megszámlálhatlan parányokat, melyek az élő test csodálatos harmóniáját képezik. Az erő és anyag soha sem voltak elválasztva egymástól: egyikük létezése a másik létezését is jelenti ; lehet, hogy mindkettő anyagilag egy és ugyanaz. Hogy a test a halál után egyszerre felbomlik, amint lassan felbomlik és folyton újul az életben, az keveset jelent. A lélek megmarad. Az agy paránya központja az erőnek, mely szétrombolhatatlan. Amit látunk, az csaló. Az igaz : a láthatatlan. Francziából: GYALUI FARKAS. Ó saját kolozsvári birtokán már a folyó évben megkezdi a burgonyatermelést, mely czélból külön szakértő egyént szerződtetett Csehországból, hol a burgonya igen díszült — ki a talaj, faj és munkára nézve intézkedik. Vetőmagját ugyancsak csehországi kipróbált fajokból állítja össze, abból a költségek megtérítése mellett másoknak is kisebb mennyiségben szolgál, valamint saját szakértőjét is szívesen átengedi a közel vidéki termelőknek, a megfelelő talaj kijelölésére s más útmutatások megadására. Az a kérdés már most, hogy az ekként termelt burgonyát ki veszi meg? Erre kijelenti, hogy egyedül az ő gazdasági szeszgyára 120,000 g burgonyát dolgozhatik fel évenként, tehát többet, mint 1200 holdnak termését; azonkívül ott vannak még a többi szeszgyárak is. Kinyilatkoztatja egyszersmind, hogy a burgonya métermázsáját 1 írtjával fogja megvásárolni és hozzáteszi, hogy a termelőktől sem szerződést, sem bármiféle kötelezettséget nem kíván, mert úgy van meggyőződve, hogy ha hasznát látják, örömest fogják a pityókát termelni, ellenkező esetben pedig hiábavaló az előadónak ékesszólása és az ő rábeszélése, hiába a lekötés, mert ezt túl nagy kínnal teljesíteni fogják, de megszabadulva sohasem fognak többé arra még csak gondolni is!! Egy kedvezményről még biztosíthatja a kolozsvári gazdákat és ez az, hogy nekik nagymérvű trágyája származván, melyet fel nem használhat hajlandó ebből a burgonyatermelőket bizonyos arányban részeltetni. Az értekezlet helyeseléssel fogadta practicus előadást és Sigmond Dezsőnek előazékenységéért köszönetet mondott. Ennek azon óhajtásának ad kifejezést, hogy a helybeliekre nézve a kolozsvári, a vidékiekre nézve pedig az erdélyi gazdasági egylet titkári hivatalai vezessenek névsort, hogy ki, mennyi vetőmag-burgoyát akar, illetve hány holdon fog termelni? E tárgyban népszerű vezérfonal megírására az egylet választmánya fogja a legczélszerűbbnek mutatkozó intézkedést tenni. Sigmond Dezső kéri, hogy a vetőburgonyára jelentkezőknek határidőül márczius 15- ike tűzessék ki, különben a megrendelés elkésik; egy métermázsa ára loco Kolozsvárt 3 frt, egy holdra 10 métermázsa kell. Az értekezlet e felvilágosításokat köszönettel fogadván, a helyszínen termelésre jelentkeztek : Szabó József, Szász-Fenes, 3 holddal, báró Bánffy Ernő, Kolozs-Borsa, 2 holddal, Gaál Elek, Mező-Kályán, 10 holddal. Elnök kijelenti, hogy az értekezlet megállapodásait és óhajtásait az erdélyi gazdasági egylet február 28 iki vál. ülésére beterjeszteni fogja s midőn a Budapestről körünkbe fáradott előadónak, ki alapos fejtegetéseivel az ügyet oly tiszta világításba helyezte, az egész értekezlet nevében köszönetet mond, az ülést bezárja. CSARNOK. Lenni vagy nem lenni. Irta: FLAMMARION CAMILLF. Mindaz, amit mi látunk, csupán látszat. A valódiság más. A nap körülöttünk látszik forogni, felkelni reggel s lenyugodni este, a föld pedig, melyen mi vagyunk, mozdulatlannak tetszik. Épen az ellenkezője igaz. Maga körül forgó gömbön lakunk, mely tovarohan a végtelen űrben hetvenötször akkora gyorsasággal, mint egy kilőtt ágyúgolyó. KÖZGAZDASÁG. Hogy termeljük a burgonyát? A burgonya nagybani termeléséről, ennek módjairól s jövedelmező voltáról ismertetést nyújtandó, minap értekezlet volt az erdélyi gazdasági egyletben, Szabó József elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után Bosányi Endre, a magyar szesztermelők országos egyletének titkára adta elő nézeteit a burgonyatermelésről, konstatálva, hogy az eddigi átlagtermelés nálunk korántsem elegendő és utal nem csak német, de már számos magyar példára is, melyek szerint a talaj és éghajlatnak megfelelő faj által igen szép eredményeket értek el, például 170 q-t holdjára. A munkaköltség a legmagasabban számítva 50 frtot nem halad meg, az átlagos jövedelem, legcsekélyebb felvétellel 14—20 frtot tesz tisztán, ami, mint minimális hozam igen megfelelőnek mondható! Végül javaslatot tett, hogy a burgonya nagyban való termelésére szükséges további intézkedések az erdélyi gazdasági egyletre bizassanak. Az elnök és dr. Szentkirályi hozzászólásai után Sigmond Dezső beszélt a javaslat érdekében. Sigmond Dezső az előadó által felhozott számokat legkevésbé sem tartja túlzottaknak és ezt helyesli is, mert azt óhajtja, hogy csakis óvatos eljárással, biztos alapon induljanak meg a gazdák. Hivatkozik a répatermelésre, mely kellő előzmények nélkül lett viscenirozva és így nem zárja ki a csalódást. Február 28. TÁVIRATOK, Budapest, 28. A főváros törvényhatósági bizottsága tegnap délutáni közgyűlésén tárgyalta Aradnak és Hajdu megyének a véderő-javaslatra vonatkozó kérvényeit. E kérvényektől az ellenzék nagy hatást várt s így annál sujtóbb a vereség, mely a főváros közgyűlésén érte. A városház gyülésterme és karzata zsúfolva voltak képviselőkkel és közönséggel. Ráth Károly főpolgármester az ülést megnyitván, Márkus főjegyző előterjesztette az említett kérvényeket. Nyiry Lajos bizottsági tag indítványozta, hogy a kérvények azzonnal tárgyalás alá vétessenek, míg Királyi Pál kérte, hogy azok előbb bizottsághoz utasíthassanak. Polónyi Géza és Kaas Ivor báró szintén a kérvények tárgyalása mellett szólaltak fel. Szapáry Gyula gróf nagyhatású, tartalmas beszédben ajánlja, hogy a közgyűlés térjen napirendre a kérvények fölött. Szapáry grófnak óriási tetszéssel fogadott beszéde után maga Polónyi Géza is, további indokolás nélkül, a mellett szólt, hogy a közgyűlés térjen napirendre és a kérvényeket vegye egyszerűen tudomásul. Ez aztán, minden további ellentmondás nélkül, meg is történt. A főváros közgyűlésén ekként szenvedett nagy vereség leverő hatása meglátszott az ellenzéki hangulaton a képviselőház mai ülésén is. A tegnapi közgyűlésen a karzaton, s gyűlés után az utczán néhányan összeverődtek és „abczug“-olták az ismertebb kormánypárti férfiakat. A képviselőházban ma Ivánka a 25-ik szakasz mellett, Vesztes’ ellene szólott. Az ülés tovább foly. A tárgyalás egészen nyugodt. Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁA Kiadó: AJTAI K. ALBERT