Kolozsvár, 1889. július-december (3. évfolyam, 149-302. szám)
1889-09-11 / 210. szám
210. szám. Kolozsvárit, szerda, szeptember 11. Illik évfolyam. 1889. Szerkesztő-iroda: FŐTÉR 7. SZ. SZENTKERESZTI-HÁZ. A lap szellemi részét illető minden közlemény ide intézendő, kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik a lap minden nap, az ünnep- és vasárnapok kivételével. Névtelenül beküldött közlemények tekintetbe nem vétetnek. KidAbíf ital: BELKÖZIP UTCZA 4. SZÁM. SLUFIXÜTÉSI DIJAK I Este évre.............................16 frt. Fél évre.............................. 8 frt. Negyedévre................................ frt Egy héra...............................1 frt 60 kr. Egy film ára 6 kr. HIRDETÉSI DÍJAK: Egy □ cm. tér ára, Ciceró betűből, 4 kr. Petitből 8 kr. Gyárosok, kereskedők és ■Pirosok árkedvezményben részesülnek Bélyegilleték minden hirdetés után 80 kr Nyílt tér tere 25 kr. AZ EGYENSÚLY. Kolozsvár, szept. 11. Az ellenzéki sajtónak aggodalmai vannak. Attól tart, hogy Tisza az államháztartásban az egyensúlyt csakugyan helyreállítja. S ez reá nézve felette nagy baj volna. Kiesnék kezéből egy hatalmas fegyver, amelylyel évek hosszú során át ütlegelte a kormányt s a mely igen alkalmas volt arra, hogy az ellenzék képviselőinek számát az országban megnövelje, vagy legalább fenntartsa. Ez a fegyver ma már kiesik az ellenzék kezéből. Görcsösen ragaszkodik hozzá s nem akarja azt kezéből kiadni. Mekkora csapás volna, ha egy annyira gyűlöltnek, pazarnak, hazaárulónak, vér- czipónak stb. stb. hirdetett Tisza állítaná helyre az egyensúlyt, mert meg kell jegyeznünk, hogy itt az ország érdeke, az ország java csak másodrangú kérdés: a főkérdés Tisza, nem is az ő politikája, hanem tisztán a személye. Ezt kell ma már konstatálnunk. Valahogyan kiszivárgott a hír, hogy az 1890-ki költségvetés kiadási tételei már össze vannak állítva; a bevételekre nézve várják haza Tiszát, hogy azokra nézve véglegesen megállapodjanak. A félhivatalos színezetű hang kijelentette azt is, hogy az 1890-ki költségvetésben az egyensúly remélhetőleg helyre lesz állítva; kiadás és fedezet egymást kiegyenlítik. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy Tisza Kálmán a háztartási egyensúlyt épen 1890-re tette kilátásba , hogyha a konverezió sikerül, ha háború meg nem bontja a költségvetést , ha az általa benyújtott adótörvény-javaslatokat a ház megszavazza. Daczára annak, hogy a több „ha“ közül több be nem vált, mert például közös hadügyünk, a nyomasztó európai helyzet hatása alatt, évről-évre több és több követeléssel állott elő, a mellett az országban több gyökeres reform létesíttetett, mely a költségvetés kiadásait tetemesen növelte; ezekhez hozzájárult az a körülmény, hogy a rész termési s kedvezőtlen ipari viszonyok egyáltalában nem fokozták az adózási képességet, de még a készséget sem, mindezeknek daczára, a háztartás bevételei és kiadásai között az egyensúlynak bekövetkezése kilátásba helyeztetett. Az ellenzéki lapok unisono kijelentik, hogy ez lehetetlenség; mintha mondanák: „nehogy ilyent merjen Tisza cselekedni, mert baj lesz!“ És kimutatják, hogy ez voltaképen miért lehetetlen. És elmagyarázzák a dolgot s kijelentik, hogy ez csak szemfényvesztés; afféle „vakulj magyar“-féle fogás, mely alatt az országnak roppant nagy veszedelme lappang. Tehát nem kell egyensúly! Tiszától még az egyensúlyt sem fogadják el. Pedig néhány évvel ezelőtt egy országot adtak volna egy főért, mely kivezette volna az állam pénzügyét a deficit hínárjából. Most nem kell, nem szabad kivezetni, maradjunk benne. Mivel fogjuk vádolhatni majd a kormányt, ha nem lesz deficit, melyből a közállapotok borzasztóságára következtethetünk ? Az ellenzék a sötétben lődöz. Egyetlen adatát nem ismeri az 1890-ki költségvetésnek s már is tisztában van a számokkal. Ne törje magát előre. Várja be nyugalommal a költségvetés kitálalását. Ízlelje meg először s akkor mondjon felette véleményt, hogy izlik-e neki, avagy nem? jó-e, vagy rész? Ezt már minden szakács megkövetelheti az erőtől. Budaker, Barcean, Dörr, Filtsch, Gull, Konnerth, dr. Binder, dr. Klin, Lehrer, dr. Láng, Melas, Nicolaus, Pie0, Thalmann, Teutsch János, dr. Wolff és Zay követek igazoltaknak lettek nyilvánítva. A közgyűlés ezután alelnöknek Arz Albertet, jegyzőhelyettesnek pedig dr. Láng Károlyt választá. Gull indítványára a közgyűlés négy bizottság szervezését határozá el. Megválasztottak: a pénzügyi bizottságba: Arz Albert, dr. Binder, dr. Bruckner, Dörr, Filtsch, dr. Láng, Nicolaus, Melas, Thalmann, dr. Wolff, Zay; az iskolabizottságba: Arz Gusztáv, Budaker, Gull, dr. Klein, Konnerth, Lehrer, Teutsch; a rovancsoló bizottságba: dr. Binder, dr. Láng, Thalmann; az ingatlanokat megszerző bizottságba: dr. Binder, Filtsch, Konnerth, Dörr, Thalmann. A beérkezett ügydaraboknak a megválasztott szakbizottságokhoz történt utalása után Elnök a jövő ülést folyó hó 17-dikére tűzi ki. (Nagy-Szeben, szept. 10) A szász egyetemi közgyűlés ülései. A tegnapi ülésről szerkesztett jegyzőkönyv olvasása és hitelesítése után dr. Binder Lajos jelentését terjesztette elő a tegnap kiküldött igazolási bizottság nevében, melynek indítványára Arz Albert, Arz Gusztáv, dr. Bruckner, A HAZAI IPAR EMELÉSE. — Két czikk. — Brassó, szept. 10. A Baross kereskedelmi miniszter által összehívott szaktanácskozmány ideje mindinkább közeledvén, helyénvalónak látjuk a sajtó terén is foglalkozni a tanácskozás második tárgyával: miképen lehetne emelni a hazai ipart, újabb gyárak létesítését elősegíteni s a hazai iparnak a hazai piaczot biztosítani? A kereskedelmi és iparkamarák reformjának kérdéséről elmondtuk már véleményünket , jól esik konstatálhatni, hogy azóta minden felszólalás, mely úgy a napi, mint szaklapokban történt, ugyanazon reformokat tartotta szükségesnek, melyeket mi hangsúlyoztunk: a választási törvény módosítását, a kamarák létszámának szaporítását, a tagok egy részének, nevezetesen szakközegeknek, kinevezését és esetleg a kinevezett titkárokat. A szaktanácskozmány második tárgya: hazai iparunk emelésének mikéntje azonban sokkal fontosabb, mint a kamarai reform, mert elvégre a kamaráknak sincs más feladatuk, mint ez a hiányos törvény alapján szervezett kamarák is elősegíthetik a czélt, ha az egyénekben ügyszeretet, szakértelem és lelkesedés van; míg viszont a legjobb törvény alapján létesült kamarák sem fogják e czélt soha előmozdíthatni, ha az illető egyének közönyösek hazánk közgazdasági érdekei iránt. Az egyetlen eszköz, melylyel nálunk idáig az állam a gyáripart elősegítette, az 1881. évi 64. t. ez, mely 1895-ig szóló adó- s illetékmentességet biztosit bizonyos gyáraknak. Ez volt minden, a mivel a kereskedelmi és pénzügyi kormány a gyáripar létesítését előmozdította. Csak mióta Baross Gábor közlekedési miniszter lett, segítette a közlekedési kormány is e czel előmozdítását, sőt talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy Baross mint közlekedési miniszter talán többet tett ez ügyért, mint maga a szakminisztérium. Nagymérvű szállítási kedvezmények, a hazai közlekedési vállalatoknak kényszerítése a hazai ipar igénybevételére oly eszközök, amelyek nem kis mértékben járultak hozzá gyáriparunk emeléséhez. Amit Baross a közlekedési miniszter megkezdett, azt folytatja hatványzott mértékben Baross, a kereskedelmi miniszter. Szerény véleményünk szerint a hazai ipar emelésére következőket kellene mindenekelőtt figyelembe venni a kereskedelmi kormánynak. Oly adómentességi kedvezményt kellene biztosítani új gyári vállalatoknak, mely egyenlő mértékkel mér mindegyiknek, nem pedig úgy, mint a jelenlegi törvény. Azaz minden új gyárnak egyenlő számú évekre szóló adómentességet kell biztosítani, pl. 20 évre. Tehát az új törvénynek ugyanazon alapon kell állania, mint a házadómentességről szólónak, míg a jelenlegi törvény tizenhárom évi adómentességet biztosít egy 1882- ben létesült vagy fennállott gyárnak, de csak öt évit egy 1890-ben létesülendőnek. Pénzerővel kell segítségére jönni a vállalkozási kedvnek. Az a baj nálunk, hogy nagyobb hazai pénzintézeteink — a magyar általános hitelbank kivételével — nem bocsátkoznak ipari vállalatokba, sőt nem is támogatnak ilyeneket, úgy hogy ha megvolna is a vállalkozási kedv, nincs meg a szükséges tőke. Az új pénzintézet, melyről hetek óta rebesgetnek, mely csakis iparvállalatok létesítésének előmozdítására fogna alakulni, fontos tényezője lesz a gyáripar emelkedésének hazánkban. Ámde e mellett utat és módot kellene találni más pénzintézeteink belevonására is, mert oly nagy tere volna hazánknak gyáripar tekintetében, hogy itt a verseny csak üdvös eredményeket szülhetne. A közlekedési politika is egyik leghathatósabb eszköze a gyáripar emelésének. Nálunk az áruszállítás aránylag még nagyon drága , mert a mi iparunknak versenyeznie kell a hozzánk vámmentesen bejövő, kedvezőbb viszonyok közt levő osztrák gyáriparral, a szállítást a hazai iparnak a lehető legnagyobb mértékben meg kell könnyíteni és pedig úgy a feldolgozáshoz szükséges nyersanyagra, mint kész iparczikkekre nézve. E kedvezményeket biztosítani kell úgy a hazai, mint a külföldi piacokra, mert e nélkül soha sem fogunk tért foglalhatni a hazai piacokon, holott ez volna a hazai ipar legfőbb feladata, mert csak így függetleníthetjük hazánkat gazdaságilag. Egy fontos tényezője a gyáripar emelésének a külföldi tőke és vállalkozási szellem idevonzása. Mert hiába, ha a tőkétől még eltekintenénk is, mely hazánkban is megtalálható, bár kissé drágábban: hiányzik nálunk a szakértelem és vállalkozási szellem. Nincs még szakértő műiparos elemünk. Ezt még csak növelnünk kell. A külföldi szakkörökhez és sajtóhoz kell kulcsot találnunk , nem várnunk, hogy a külföld hozzánk jöjjön. Hisz épen a napokban olvastuk, hogy a berlini nagyiparosok egy ottani magyar orvost megbíztak azzal, tanulmányozná különösen Erdély ipari viszonyait, hogy mennyiben alkalmas ez új ipari vállalatokra. Ezt nekünk nem volna szabad bevárnunk, hanem kész anyagot kellene a külföld elé adnunk. Alaposan, szakszerűen, gyakorlatilag eléje tárni viszonyainkat, az iparra alkalmas vidékek fekvését, talajviszonyait, nyerstermékeit, vízerejét, munkaerejét, közlekedési viszonyait, népességét, piacainak hollétét , azoknak viszonyait, az állam által adandó kedvezményeket, szóval mindazt, amire a vállalkozásnak szüksége van. Tekintetbe kell itt venni,hogy mely vidékre mely iparág alkalmas és csak ezt támogatni. Mert oly iparág létesítése, melyre már a természeti viszonyok sem kedvezők, vagy egy vidéken egy iparágnak oly nagymérvű csoportosítása, mely nem áll arányban a piac nagyságával, nemcsak hogy nem előnyös, hanem ellenkezőleg veszélyes a már fennálló telepekre nézve. Ezt pedig szintén nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Nagyjában ezek volnának azok, mik elsősorban szükségesek gyáripar emelésére. SZTERÉNYI JÓZSEF: jövedelmeik ugyanazon czélokra fordittatnak. Az egyetemi és hétbirói alapokat egygyé veszszük tehát, hogy áttekintést szerezhessünk a szász egyetem vagyonkezeléséről. A bevétel — együtt véve — 122,483 frt 68 kr. E bevételből 15,095 frt 13 kr ingatlan vagyonból, a többi állampapírok és tőkék kamataiból ered. A kiadás főösszege 119,289 frt 49 kr. Ebből iskolai czélokra 88,560 frt fordíttatik. Személyi illetményekre pedig (egyetemi hivatal, levéltár, működési pótlék, nyug- és kegydíjak, erdészeti személyzet, hivatalszolgák) 19,343 frt 96 kr megy. Megjegyeztüük volt még a múlt évben, hogy a szász egyetemi vagyon kezelését igen költségesnek találjuk. Valamivel több, mint 120,000 frtnyi jövedelemből közel 20,0000 forintot adni csupán személyi hivatali illetményekre — ez fölöslegesen drága kezelés, amikor hozzá még a vagyon túlnyomóan nagyobb része értékpapírokból és pénzből áll. E véleményünkön a jövő évre szóló költségvetési előirányzat sem változtat. A most előterjesztett költségvetés egyébiránt tisztább, részletesebb képet nyújt e kulturális vagyonáról, mint az előző éviek. Ezt dicsérettel emeljük ki. Az előirányzat főbb tételei itt következnek: A szász egyetem költségvetése. Kolozsvár, szept. ll. Alább közöljük főbb tételeit szód költségvetésnek, mely a szász egyetem és a bótbirák pénztárára vonatkozólag az 1890-ik évre előirányoztatott. A két alap külön kezeltetik ugyan, de I. Egyetemi pénztár. I. Bevételek: Összesen: 86216 14 2. Kiadások: 1. Rendszeresített fizetések és napidijak: a) Egyetemi hivatal.................. 8625 62/a b) Nagyszeben városával közös levéltár . .......................... 660 — c) Nyugdijak és kegydijak . . 2638 13 d) Hivatalszolga ruhapénze . . 136 — 2. Működési pótlék Szebenmegye főispánja, mint szász comes számára .............................. 2000 — 3. Iskolák dotácziója ......................... 68280 — 4. Napidijak és utazási költségek: a) A medgyesi földmivelési iskola gondnokságának kültagjai részére.............................. 160 — b) A szász egyetem és hétbirák közgyűlésének tagjai részére 1600 — b) Vegyesek.............................. 76 — 5. Jutalmazásra és kisegítésre ... 60 — 6. Hivatali és irodai szükségletek . . 610 — 7. Különböző kiadások : a) A tizenegy szász kerületi nyugdíjalapnak.................... 753 33 b) Nyomtatványok, hirdetmények és porta .............................. 700 — c) Ügyvédi illetmények . . . 700 — d) A nagyszebeni önkéntes tűzoltó-egyletnek .................... 100 — e) a brassói róm. kath. gymnasiumnak.............................. 500 — 8. A 92,289 frt 44 krnyi bruttó bevétel két százalékának alapszabályszerü tőkésítésére . . 1845 79 9. Előre nem látott kiadásokra . . . 500 — Összesen : 84622 871/s Mérleg: frt kr. A bevételek főösszege .... 86216 14 A kiadások főösszege .... 84622 871/s A bevételi fölösleg tehát 1593 261, II. Hétbirák pénztára. I. Bevételek: 1. Jószágok és egyéb realitások jövedelme: frt kr. a realitásokból......................... 7393 41 b) erdő illetményekből .... 196 76 c) halászati dijakból .... 8 — 2. Állampapírok és tőkék kamatai . . 18.879 71 3. Évjáradékok kölcsön-kamatai . . 8650 68 4. Késedelmi kamatok ....... 300 — 6. Províziók............................................. 900 — 6. Különböző czimeken......................... 40 — összesen : 36,267 54 2. Kiadások: 1. Rendszeresített illetmények : frt kr. 1. a) Egyetemi hivatal .... 3626 62*, b) Levéltári hivatal .... 660 — c) Nyugdijak és kegydijak . . 2162 13 d) Hivatalszolga ruhapénze . . 136 — 2. Erdészeti személyzet .... 390245 2. Iskolák dotácziója......................... 20,280 — 3. Napidíjak és utazási költségek: a) A medgyesi földmivelési iskola gondnokságának kültagjai részére .... 160 — b) A szász egyetem és hétbirák közgyűlésének tagjai részére......................... 1500 — 1. Ingatlan vagyonból (tiz nagyszebeni frt kr. ház jövedelméből) .... 7497 96 2. Állampapírok és tőkék kamataiból 63683 08 3. Évjáradékok kölcsön kamataiból . . 12977 10 4. Késedelmi kamatokból.................... 900— 5. Províziók............................................ 1000— 6. Különböző czimeken......................... 168— írt ki. c) Erdészeti kisebb személyi kiadások 66 — d) Vegyesek................................... 76 — 4. Különböző kiadások: a) Hirdetmények, nyomtatványok és porto....................................... 200 — b) A tizenegy szász kerületi nyugdíjalapnak ............................. 146 67 c) Ügyvédi illetmény.................... 300 — d) Hivatali és irodai szükségletek 510 — e) Jutalmazások és kisegítés . . 500 f) Apró kiadások........................ 180 — 6. A 36,686 frt 82 kvnyi bruttó bevétel két százalékának alapszabályszerű tőkésítésére . . . . . 733 74 6. Előre nem látott kiadások .... 100 _ Összesen: 34,666 611/* Mérleg: A bevételek főösszege. . . . . 36,267 54 A kiadások főösszege .... 34,666 611/, A bevételi fölösleg tehát 1600 92/a Egy év története. — A Ferencz József tudomány-egyetem 1888—89-ben. — Dr. KOLOZSVÁRI SÁNDOR (Folytatás.) Meg kell emlékeznem a kegyeletnek még egy ünnepéről, a mely városunkban folyt le és a melyet szinte saját ünnepünknek is nevezhetnék. Ez az erdélyrészi Muzeum-Egylet felejthetetlen emlékű alapítójának, hídvégi gróf Mikó Imrének éremszobra i. é. június 10 én történt leleplezésének lélekemelő ünnepélye volt. Az egyletnek egyetemi tanácsunkhoz intézett megtisztelő meghívására, nem csak a tanács, hanem ennek határozata alapján az egész egyetemi tanári karnak nem akadályozott tagjai, lelkünkben a hazafias mély kegyeletnek és tiszteletteljes visszaemlékezésnek értelmével jelentünk meg a hideg érerszobor körül, amelynek élőmás a legtöbbüknek még visszatükrözésben áll emlékezetében, mintegy szemmel látva és érezve a szétsugárzó örömet, a mely a nemes gróf egész lényét áthatotta egyetemünk létrekelése fölött — a mely csak a múzeummal kapcsolatban vált lehetővé — és mintegy füleinkkel hallva szájából az intő, buzdító és lelkesítő hazafias szavakat, amelyeket az első tanári karhoz intézett, a midőn az ő kezébe tettük le a hivatalos esküfogadást, a kötelesség he teljesítésének szent fogadását. Alattvalói legmélyebb hódolattal vagyok szerencsés bejelenteni azt is, hogy a mélt miniszter úrnak 1. évi január havában kelt magas értesítése szerint ő cs. és kir. Felsége egyetemi aktánknak azt a díszpéldányát, a melyet a tanács annak idején a legmagasabb látogatás örök emlékezetéül szerkesztetek és nyomatott, családi könyvtára számára legkegyesebben elfogadni méltóztatott. • + * Tisztelt egyetemi közgyűlés! Vajha az eddig mondottakban végezhetnék is igénytelen beszámoló jelentésem rendkívülibb külső eseményeivel ! Fájdalom ! nem tehetem .... A f. évi január havának 30-ik napján egy rettentő hír dobbantotta meg a haza szívét. A monarchia mindkét államában egyszerre mintha a fájdalom éles rajongásait hangozták volna át a rónákon és vissza, a béretek ormai és a sziklák csúcsai.. . A legalkotmányosabb magyar király, királyi fiának, a magyar trón törvényes örökösének váratlan halálhíre volt ez. Az én tollam gyöngébb annál, mintsem ecsetelni tudnám a fájdalomnak csak a mélységben és osztatlanságban egyező amaz érzelmeit, amelyeket vérző szívvel éreztünk és érezünk ma is, Rudolf trónörökös ő császári és és királyi fensége halála fölött. Megsirattuk és siratjuk ma is a daliás királyfit, aki királyi fenntköltsége és nemes tulajdonai mellett, a tudományok szentélyének is méltó felavatottja s oltárainak hű áldozója volt és a ki oly szépen irt, mint ékesen szólt, hangzatos magyar nyelvünkön hozzánk. Nem csak a magyar, hanem a világtörténelem van hivatva arra, hogy a legszebb reménység derékán kettétörnének e megrázó esetét gyászlapjaira vésse. Ennek egyik szerény adatául jegyzem fel én is egyetemünk évkönyvébe, hogy tanácsunk január 31-én, amint a hihetetlennek tartott szomorú gyászeset valósága bebizonyult, külön rendkívüli ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a rektor vezetése alatt a 4 kar dékánjai által fogja magát ő Fensége temetésén képviseltetni. Ez azonban meg nem történhetett, mert a bejelentésre, a főudvarmesteri hivataltól azt a távirati értesítést vettem, hogy a legmagasbb temetési menetben, tér hiánya miatt — köszönet kifejezése mellett, küldöttségek el nem fogadhatók. De nem mulasztotta el tanácsunk apostoli királyunk ő Felségéhez, a nagyméltóságu miniszter úr utján egyetemünknek pergamenre írott leghódolatteljesebb részvétiratát fölterjeszteni, a mint következik : .Császári és apostoli királyi Felség! Legkegyelmesebb urunk ! „A kolozvári magyar kir. tudomány-egyetem, a mely büszke arra, hogy Felséged, mint alapitó-