Magyar Polgár, 1902. október-december (25. évfolyam, 224-299. szám)

1902-10-10 / 232. szám

1902. október 10. MAGYAR POLGÁR hall az egyik kis szobából a mely a nagy tár­salgóba eritt, bár az inento­raikor Nesztől ment a szobán, nem látott ott egy élő lel­ket sem. Megismerte Lorris és Lorrisné hangját. Fel­váltva hangzott rövid időköz.Őként hol az egyik, hol a másik hangja. Lorrisné, úgy tetszett, kemény szemrehányássá illette férjét, azután elhalgatott szegény , bizo­nyára rendkívül fel volt indulva. Egy pillanat múlva megszólalt Lorris Philox. Mogorván beszélt, olykor haragosan. Estelle szörnyű zavarában köhécselt, ide-oda tologatta a székeket, hogy jelt adjon magáról, de b­zonyára az indulat hevében sem Lorris, sem Lorrisné nem vették őt észre s zavartalanul folytatták a házastársi gorombáskodást. Mit tegyen Estelle? Távozott volna, de ak­kor okvetlenül keresztül kellett mennie azon a ki szobán, a­mely a szivódás színhelye volt. Nem mert mutatkozni, mert félt a félelmes Lor­­ris Phil­l meglepett tekintetétől. Ott kellett hát maradnia s akarata ellenére fültanúja lett a czivakodásnak. — Még egyszer kijelentem neked, szólt Lor­­risné, hogy viselkedésed tűrhetetlen, egyszerűen tűrhetetlen ! Mit tettél velem? Milyen életem van melletted! Mindig a legkellemetlenebb ember voltal k­ilencz eszméiddel és rendszereiddel!. . . Utalom tudományodat, ha ennek köszönheted jellemed­­; nevetek laboratóriumaidon, vegytano­don is physiicádon, nem törődöm találmányaid­dal is fulladezis­iddel Igen, uram, hizelgek ma­gam rák azzal, hogy fiunk, György, nem ütött rád, tudós apjára, hanem az én lényemet örö­költe . . . Egy pilanathatnyi szünidő követte ezt a bá­­romf­­ kitörést, azután megszólalt Lorris Philox hangja : — Azt akarom, hogy ne zavard meg foly­tonosan terveimet és gondolataimat . . . Azt hi­szed, hogy nekem van időm háztartási ■ szoba­ságokról vitatkozni, haszontalanságokról, a­m­i­­ben a női lélek gyönyörködik!? — Mindig panaszkodol; azt mondod, hogy folyton elmélyedve munkámba, nem gondolok arra, hogy legyen mivel szórakoznod . . . Nem aka­rok erre sok szót vesztegetni . . . Csak annyit mondok, hogy ura vagy minden idődnek s én nem akadályozom meg, hogy igy ne pazarold el, a­hogy kedved tartja . . . Szórakozást kívánsz, estélyeket, világi mulatságokat . . . Jól van tehát, legyen meg a kedved . . . borzadok ugyan az ilyesmitől, de légy boldog vele. Adok, vagy inkább adunk egy nagy művé­szi, zenei, sőt tudományos estélyt... Igen, asz­­szonyom, tudományost is, a programainak ezt a részét magamra vállalom , a többit teljesen rád bízom. Újra csend támadt. Azután Lorrisné beszélt valamit ; de Estelle nem vehette ki tisztán a szavait. — Helyzetünket annak a tudománynak kö­szönhetjük, a melynek pajzsáról visszapattan­nak a te gúnyolódásodnak a gyönge nyilai, annak a tudományos munkásságnak, a melynek jelen­tőségét a te gyógyithatatlanul könnyelmű lelked nem is sejtheti ... A tudománynak a szeretete, a­melyet te a szememre vetsz, a laboratóriu­­mokban eltöltött nappalok és éjszakák, midőn lelkesedve kutatom az ismeretlent, harczban ál­lok az elemekkel és kicsikarom erővel a termé­szet titkait, ezek teremtették meg Lorris Philox hatalmas házát ... És mi részed volt neked eb­ben az óriás erőfeszítésben ? Te nem tettél mást, csak beavattad az én rengeteg munkám gyümöl­csét és . . . — Oh, uracskám, Bánk György rám ütött és ezért szerencsét kívánhatok neki . . . Nem lesz belőle mogorva, rögeszmés tudós, nem görnyed majd soha a te tudományos boszorkánykonyhád gőzölgései és lombikjai között! Az én szegény fiam ! Lehet, hogy a miért folyton szidod, csak­ugyan igaz, és valóban újra él benne művész nagyatyám lelke, a­ki meg tudta becsülni az éle­tet és élvezte belőle azt, a­mi szép benne. Bár­csak igy volna! . . . Örülök, hogy máskép gon­dolkozom mint te. Esteile nem hallott többet: a kis szoba aj­taja hirtelen főloyik­. Kénytelen indiszkrécziójá­­nak leleplezése annyira megzavart! Estellel, hogy egy csomó könyvet leejtett a térdre s hirtelen beletemette a fejét a Tudományos Akadémia szám­adásaiba. — Te vagy, E­telle! szólt az, a ki a szo­bába lépett. (Folytatása következik.) KÖZGAZDASÁG.­ ­ Hetivásár, okt. 10 Kedvező idő mellett jó közepes vásárról számolhatunk be. Felho­zatal : Gabona és sertés közepes, szarvasmarha sok. Az árak általában emelkedők ; a majorság és tojás különösen drága A kereskedők és iparosok forgalma, az év­szaknak megelelően élénkülő. Gabona imázsánként : búza 12.40—13.60 kor., rozs 10 50—80 kor., tengeri 12.60—80 kor., árpa 10.40—11.40 kor., zab 9.40—60 kor. Lisztek: búzadara 27 k., 4. száma 26 k., 1 -es 25.20 k., 2-es 24.60 k., 3-as 24­­ k., 4-es 23.40 k., 6-os 23 k., 6-os 22.— k., 7-es 20.40 k., 7 és feles 18.— k., 8-as II k., rozsliszt 21 k., dercze 8.20 kor., korpa 7.20 korona. Állatvásár: Eladatott 282 darab szarvasmarha, 6 drb. ló, 336 darab sertés, 24 darab juh. Szarvasmarha páronként: igás fehér ökör 300 — 600 k., lóval ökör 280—400 k., mustra 200—300 k., igás bival-ökör 280—400 k. éves tulok 160—200 k., éves üsző 80 — 100 k., darabonként: fejős tehén 160—240 k., javított meddő 150—180 k., mustra 100 — 120 k., szopós borjú 26—40 korona. Sertés kilója élő súlyban : zsírnak, való 1.—96 f. 1 k ., hasnak való 64— 65 f. Darabonként: sovány nagy 40—58 k., fél éves 24—30 k., 8 hónapos 30—34 k., 2—3 hó­napos 6—8 korona. Paraszt ló drbja : 30—120 k. Juh párja: anyajuh 8—10 k., berbécs 18—21 k. Húsok, kilóval: marhahús 96 f., 1 korona 28 f., nyers sertés 1 k 12 f., nyers oldal 1 k. 28—0 fillér , borjohús 60 fillér, 1 k. 28 f., juh 60—80 f., füstölt sertés 1 k. 20 f., füstölt oldal 1 k. 60 f., főtt sonka 4 k., nyers 2 k., főtt nyelv 3 k 60 f, nyers nyelv 2 k , császár­­hús 1 kor. 60 hideg felvágott 2 k. 40 f, pariser 2 k , lengyel kolbász 1 k. 60 f., nyers kolbász 1 k. 28 f., füstölt kolbász 1 k. 36 f., szalámi 4 k., szalonnal k. 62 f., olvasztani való 1. k. 20—44 f., háj 1 k 62 f., zsír 1 k. 60 fillér. Majorság, párjával: csirke 1.20—2­60 f., rucza 1 k. 40—60 f., sovány liba 4—5 kor., kövér liba 8-10 kor., tyuk 2 40 k , kippan 3.—3.20 k. puska 4—7 kor., tolán 3 drb. 20 fillér. Takarmány. Egy szekér széna 20—30 k., ezala * 6—7 k., zsúp párja 14 — 16 f Tűzifa egy szekérrel 6 — 10 korona, 4 kbm. 20—15 korona. Szerkesztőségi telefon­szám 48. KIaddhivatal­ és nyomdai tatajon szám 344 NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 10. (páros) szám Kolozsvárt!, szombaton, 1902. október 11-én. A SZIGETVÁRI VÉRTANUK. Eredeti szomorujáték 4 felvonásban. Irta: Jókai Mór. Kezdete 7 órakor, vége 10 előtt. Heti műsor: Vasárnap u- A 4álló» di­ák. (Díszelőadás.) •festő: Díszelőadás: Prolog. Hőség próbája. Szép Ilonka, (bérletszünet II. páros s*.) NYILT-TÉR.*) pölöcsi Arnold gordonkaművész egyetlen hangversenye a Vigadóban ■■október hó 11-énn* Jegyek kaphatók Neumann M főtéri üz­letében 4, 3 és 2 írtért. 629 1—­ TRISKA J. zongora nagy raktár zongorák ------­pianinok------ .. harmoniumok czimbalmok zu gyári áron kaphatók részletfizetésre is. Hangolást és javítást helyben és vi­déken pontosan eszközöl. Triska J. Erdély legnagyobb zongora-raktára. Kolozsvár, Bétatér-n. (Saját ház.) 627 1-6 *15 rovatban közöltekért nem villa­ felelősséget e szerkesztőség. AZ ŐSZI és TÉLI ÚJDONSÁGOK teljes választéka raktárra érkezett. Czégünk elve csak­­First Class­ gyártmányok elárusitása. Czé­­günk az országban az egyedüli, mely Lyon és Páris legelső leghíresebb gyárosaival közvetlen összeköttetésben áll ; az általuk lekötött minták és minőségek kizárólag c­égünknél szerezhetők be. Minden egyes árnezikknek olcsó, de szabott ára nyíltan, számokkal van jelölve, ennélfogva a túl­fizetés teljesen ki van zárva Minták a vidékre kívánatra bérmentve küldetnek. SELYEMÁRUHÁZA Budapest, IV., Bécsi­ utcza 4. 671 2­ 24

Next