Magyar Rendőr, 1970. február-június (24. évfolyam, 5-25. szám)
1970-02-05 / 5. szám
A rendőri szervek közötti együttműködésnek mindig megvolt a jelentősége. A bűnözés jelenlegi alakulása még fokozottabban megköveteli az együttműködést a főkapitányságokkal. Ebből is kiemelkedik a szomszédos megyékkel való szoros együttműködés szükségessége. Ismeretes, hogy a bűnözők jelentős része csavargó életmódot folytat, így állandóan mozgásban van. Az ilyen bűnözők tartózkodási helyüket gyakran változtatva követnek el bűncselekményeket. Ez a tendencia különösen a betörések tekintetében fokozódik, másrészt egyre inkább szerepet kap a bűnelkövetésben a gépjármű. Az a tapasztalatom, hogy az együttműködés jelentőségét — a szomszédos megyéink mindegyike — velünk együtt felismerte és hasznosítja is a bűnüldöző munkában. A megyei bűnüldözési osztály kapcsolata Csongrád, Szolnok, Hajdú-Bihar megye bűnüldözési osztályaival folyamatos. De intenzív együttműködés fejlődött ki megyénkben emellett a járási bűnügyi szervek között is. Ugyanakkor rendszeres a kapcsolatuk a megyén kívüli szomszédos járásokkal is. Jó módszernek tartom — amelyet a később ismertetett példák is bizonyítanak — egymás kölcsönös tájékoztatását, jelzésekkel, tapasztalatokkal való segítését. A gyakrabban létrejövő távbeszélő-kapcsolat mellett elengedhetetlenek a személyes találkozások, megbeszélések is. Az együttműködés szép példái az utóbbi hetekben és napokban történt mozgóbűnözések leleplezései. 1969. november 29-ére virradóan ismeretlen tettesek betörtek az endrődi vegyesboltba, s onnan mintegy 35 000 forint értékű órát, öngyújtót s különféle egyéb árut vittek el. Már a nyomozás kezdeti szakában felmerült gyanúsítottként Varga István 27 éves veszélyes Építő egyttműködés A telefonvonal két végénél: Marosi Mihály rendőr alezredes (balról), a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi alosztályának vezetője és Tímár Károly rendőr őrnagy, a Békés megyei Rendőrfőkapitányság betörési vonalvezetője (Fotó: Szilágyi József és Kiss István) bűnöző — előbb békéscsabai, majd endrődi, utóbb pedig hajdúdorogi lakos. Varga előző feleségével Endrődön lakott ez év tavaszán a betörés helyszínéhez közeleső utcában. A békéscsabai kapitányság bűnügyi alosztályvezetője arról informált bennünket, hogy Varga tavasszal betörésre készült Endrődön, de ez akkor ismeretlen okból elmaradt. Még 1969. december 1-én felvettük a kapcsolatot a Hajdú-Bihar megyei bűnügyi szervekkel, amelyek információikkal tovább erősítették a gyanút Varga irányába. Közölték, hogy Varga Istvánúj élettársával, Szabados Juliánna 22 éves hajdúdorogi lakossal kb. egy hónapja csavarog, s a debreceni járásban is gyanúsítják a betöréses lopásokkal. A bűncselekmény nyomozása során újabb komoly adat merült fel. December 2-án Fehér János őrnagy, az orosházi kapitányság nyomozója jelentette a bűnüldözési osztálynak, hogy 1969. november 30-án eltávozása alkalmával Szegeden, a Rókus MÁV-állomás restijében a pénztárosnő közölte vele, hogy ismeretlen személyektől két új órát vásárolt. Azonnal kapcsolatba léptünk a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályával. Kértük a gyanús értékesítés tisztázását, és név szerint Varga István értékesítésének felderítését. A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság nyomban megállapította Varga Istvánnak és Szabados Juliannának a betöréses lopásból származó értékesítéseit, s továbbá intézkedése nyomán a hódmezővásárhelyi kapitányság el is fogta őket. Egyidejűleg Gál Mihály 22 éves, büntetett előéletű társuk elfogása is megtörtént. A bűnbanda további bűncselekményének a felderítése folyamatban van. Az eddigi bizonyítékok szerint Békéscsabán, Szegeden és Debrecenben követtek el betöréses lopásokat. A másik példánk ugyancsak nagyon jellemző. 1969. november 28-ára virradóan ismeretlen tettesek betöréses lopást követtek el a mezőhegyesi cipőboltban és a ruházati boltban. Az adatok szerint mintegy 20 000 forint értékű árut vittek el. Ugyanezen az éjszakán Csongrád megye közeli községeiben szintén három betöréses lopás történt — hasonló módszerekkel. A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályával megbeszéltük a történteket. A konzultálás alapján arra következtettünk, hogy a betöréses lopásokat ugyanazon személy követte el. A mezőhegyesi betöréses lopások ügyében Horváth János százados, a mezőkovácsházi járási kapitányság nyomozója Holovár János törzsőrmester, mezőhegyesi körzeti megbízottal értékelte az adatokat. Holovár törzsőrmester emlékezett rá, hogy 1965-ben egy bolti betöréses lopás nyomozása során terheltként felelősségre vonták Vasvári László 24 éves, büntetett előéletű szegedi, azt megelőzően mezőhegyesi lakost. Annak idején bizonyíték hiányában megszüntették ellene a nyomozást. Úgy látták, hogy Vasvári személye a bűncselekmény elkövetése szempontjából újból számításba jöhet, ezért Horváth százados azonnal továbbította a Vasvárira vonatkozó adatokat Tímár Károly őrnagynak, a megyei betörési vonal vezetőjének, aki viszont értesítette a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi alosztályvezetőjét, Marosi Mihály alezredest. A csongrád megyei bűnüldözési osztály ellenőrizte és realizálta a jelzést, s Vasvárit előzetes letartóztatásba helyezte Az együttműködés továbbra sem szűnt meg az ügyben. A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság újabb adatokat adott, amelyek a megyénk területén elkövetett lopások felderítését eredményezhetik. Az ismertetett esetek és az elért eredmények bennünket — és minden bizonnyal a szomszédos megyéket is — további szoros együttműködésre ösztönzik. Zsila László r. alezredes, a bűnügyi osztály vezetője UHMVK — MI SEM EGYSZERŰBB ANNÁL, MINT SZÉTOSZTANI AZT A NÉHÁNY ÜDÜLŐI BEUTALÓT — jelentette ki az egyik kapitányságvezető, amikor az üdültetési bizottság munkájáról érdeklődtünk nála. A tapasztalatok szerint azonban nem ilyen egyszerű ez: kezdve attól, hogy az előzetes igények felmérése alapján elkészül a szabadságolási ütemterv, egészen addig, hogy egyeseknek lehetőséget biztosítanak az üdülői beutalásra. Ezen a folyamaton belül ugyanis sokféle igény és nézet csap össze , amíg végülis megszületik a döntés. Ilyenkor gyakran elkerülhetetlen az eredeti igények esetenkénti módosítása és annak megértetése, hogy a korlátozott mennyiségl. Komoróczki Sándor alezredes, XIV. kerületi kapitányságvezető elnökletével a parancsnokokból és beosztottakból álló bizottság személyesen is meghallgatja a kérelmezőket ,a beutalót igazságosan kell szétosztani. A XIV. ÉS XV. KERÜLETI KAPITÁNYSÁGON AZ ÜDÜLTETÉSI BIZOTTSÁGOK gondosan igyekeznek széthúzni a „mezőnyt” — vagyis a szolgálati ágak között és a különböző évszakokban arányosan osztják szét a beutalókat. Emellett szem előtt tartják a személyi döntések három fő követelményét: a szakmai munkát, a párt- és társadalmi tevékenységet és az egészségi állapotot. A XV. KERÜLETI ÜDÜLTETÉSI BIZOTTSÁG különösen nagy gondot fordít arra, hogy az egészségileg leginkább rászorultakat minél nagyobb számban — év közben is — gyógyüdültetésre küldjék. Varga Ferenc százados, a XV. kerületi kapitányság párttitkára, az üdültetési bizottság tagja nem győzi hangsúlyozni: a 25 éves szolgálatot teljesítőknél — még ha nem is betegek — éppen a betegség megelőzése szempontjából indokolt, hogy — ha erre lehetőség adódik — üdülőben pihenjenek. A XV. kerületben tehát tisztázottak az elvek, és — a lehetőségek határain belül — igyekeznek is élni velük. A bizottság sokoldalúságot igénylő tevékenységét azonban feltétlenül javítaná, ha változtathatnának a bizottság összetételén és tevékenységét társadalmibbá tennék. Az üdültetési bizottságban ugyanis — a párttitkáron kívül — csupán alosztályvezetők, illetve a kapitányságvezető — mint elnök — szerepelnek, a beosztottak részéről azonban senki. A XIV. KERÜLETBEN MÁR ELNEVEZÉSÉBEN IS KÜLÖNBÖZIK A XV. KERÜLETITŐL. Itt ugyanis üdültetési és szociális bizottság működik. S ez nemcsak formális különbséget jelent, hanem nagyon is gyakorlati célt szolgál. A szociális tevékenység és a személyi állomány életkörülményeinek vizsgálata így segíti az illetékes parancsnokokat a különböző döntések meghozatalában. Olykor bizony az agitáció és a meggyőző szó eszközével is él a bizottság. Előfordul ugyanis, hogy egyesekkel közvetlen eszmecserére kerül sor, hogy jobb belátásra bírják őket és tudtukra adják: nemcsak egyéni érdek létezik! Máskor viszont éppen a parancsnokokkal kell vitázni, mivel esetenként a beosztottnak a hozzátartozója révén is sikerült beutalót kapni, ezért idő„A dobogókői üdülés élményeiről mindennél többet elárulnak a képek...” — mondja a XV. kerületben Remete Pálné rt. igazgató Varga Ferenc rendőr százados, párttitkárnak (Fotó: Kristóf László) Jegesen „felborul" a szabadságolási ütemterv. NYILVÁNVALÓ, HOGY A SOKFÉLE VÉLEMÉNY, VALAMINT AZ IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖSSZEEGYEZTETÉSE ELÉGGÉ BONYOLULT FOLYAMAT és esetenként nem is olyan egyszerű. A XIV. kerületben már azzal is mindinkább megközelítik a döntések a kívánt célt — az egyéni és szolgálati érdek összehangolását —, hogy az üdültetési bizottságban beosztottak is helyet kaptak. ROZS MIHÁLY Munkában az üdültetési bizottság