Magyar Rendőr, 1976. július-december (30. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-22 / 29. szám
n SOHA NEM MEGY LE A NAP (Egy körzeti megbízott vallomása) Tóth Sándor rendőr főtörzsőrmester vagyok, Balatonkenese 2-es számú körzeti megbízottja. Hozzám tartozik még Világos, Aliga és Akarattya. Mind üdülőterület. Ha végig akarok menni a tóparton, 22 kilométert kell megtennem. Ismerem ezt a földet, akár a tenyeremet. Itt nőttem fel. Tizenhét éve teljesítek itt szolgálatot, 1964- ben lettem körzeti megbízott. Azóta nyolc szolgálati motorkerékpárt koptattam el. Tanúja vagyok az állandó fejlődésnek, életszínvonalunk állandó emelkedésének... És ez jó dolog. Még akkor is, ha ez nekem, körzeti megbízottnak körültekintőbb, fokozottabb munkát jelent. Huszonhat nap alatt 200 szolgálati órám volt... És amit nem jegyeztem be. 2. A nyári idényre úgy készültem fel, akár a tábornok az ütközetre. Mert ez számomra harc lesz a javából. Adva vannak az elmúlt évek rendőri munkájának „csatáiból” levont tapasztalatok, értékelések. Megannyi vereség, megannyi győzelem. Kidolgozom hadrendemet. Mindig győzelemre törekszem. Tavaly betette az ajtót, hogy ugrásszerűen elszaporodtak Akaratyiyán a gépkocsifeltörések. Volt olyan éjjel, hogy kilenc személygépkocsit dézsmáltak meg. A hónapot 30—35 esettel zártam. Sikerült viszont leszorítanom a strandlopásokat. Olyannyira, hogy ma már nincs jelentőségük. Hogy egy-egy hétvége mit jelent? Tömött vonatok, zsúfolt utak, emberek tízezrei a strandokon, a vízparton. Egy hónapban csak vasúton 70 000 ember érkezik Akaratytyára. Bár egy válogatott mérkőzésen lennének ennyien! És hányan érkeznek személygépkocsival, motorkerékpárral ! Ilyenkor emelkednek a bűncselekmények. Főként a különféle alkalmi lopások. Jellemzőjük a gyors elkövetés. Mindehhez óhatatlanul hozzájárul a terület adottsága. Vasúton, országúton az első állomás vagyunk, az északi és a déli parton is. Már most gond, hogy emelkednek a külföldiek sérelmére elkövetett lopások. Kivétel nélkül nagy értékű tárgyaknak vész nyoma. A sértettek igazolást követelnek, meg is kapják. Erről egyénileg az a véleményem, hogy szép számmal akad közöttük koholt eset. Hogy miért? Kéz alatt eladja például a fényképezőgépét, táskarádióját vagy egyéb tárgyait, ebből az összegből fenntartja magát, és nem vált be valutát. Ezenkívül otthon a biztosító társaságtól az igazolás alapján bevasalja a „kárt”. 3. Két önkéntes rendőri csoportom van. Az egyik Akarattyán, a másik Világoson. Tevékeny részesei a közrendnek és a közbiztonságnak. Az elvégzett munkáért tisztelet és becsület mindegyiküknek . .. Becsapnám viszont önmagamat, ha nem említeném a problémákat. Mivel Kenese üdülőterület, néhányuk rendes munkáján túl másodállást vállalt a nyári időszakban, így nem számíthatok rájuk. Elfáradtak az önkéntes rendőri munkában? .. . Ennek értékelése nem feladatom. Volt, amikor helytálltak, és ezt becsülöm bennük. Az idő azonban tovahalad, a követelmények nőnek . .. Elhatároztam, felfrissítem a csoportot. Most kapta meg az igazolványát két fiatal önkéntes rendőr. KISZ-tagok, tele kedvvel, energiával. Lelkesek, sikerélményre törekednek. Hiszem, megfelelő segítőtársak lesznek. Mindkét csoporttal egy sor ellenőrzést, rejtett figyelést terveztünk az éjszakai órákban, főként gépkocsifeltörések megelőzésére. Arra törekszem, hogy az esti és éjszakai órákban megfelelő rendőri munkát végezzek önkéntes rendőri csoportommal együtt. Ekkor könnyebb az ellenőrzés, az igazoltatás, a gyanús személyek kiszűrése. Nappal mindenki a víznél van, a strandokon pihen. Az igazoltatás bizonyos nehézségekbe ütközik. Este viszont más a helyzet, és a súlypontot erre az időszakra kell helyeznünk. Tavaly Kenesén csak az önkéntes rendőrök hét olyan személyt fogtak el, akik különféle bűncselekményeket követtek el. 5. Ez évben saját kezdeményezésem alapján négy bűnügyben folytattam nyomozást. Jelenleg öt bűnügyem van. Csupán egy eredménytelen megszüntetésem volt. Elégedetlen vagyok, mert ez ideig csak 60 százalékos az eredményességem. Ennél sokkal többet kell tennem. Gyorsan, időveszteség nélkül kell dolgoznom. Arra törekszem, hogy késedelem nélkül a helyszínre induljak, ha egy-egy helyszínes bűncselekmény történik. A gyors intézkedések mindig meghozzák a maguk eredményét. Igen nagy önbizalmat és biztonságérzetet ad, hogy a munkában nem vagyok egyedül. Amikor szinte elsüllyedtem a munkában, a gondokból, a megoldhatatlannak vélt problémákból mindig volt kiút... Segítséget kaptam! Állandóan magam mögött érzem testestül-lelkestül a berhidai rendőrőrs egész állományát, a parancsnoktól a beosztottakig. Ugyanígy a veszprémi városi és járási rendőrkapitányságot, a bűnügyi nyomozókat. Aztán itt van a társadalmi segítség, önkéntes rendőri csoportom, a tanácsi és a gazdasági vezetők. Hol mondhatja egy körzeti megbízott, hogy egyedül van? Balatonkenesén a nappali órákban ügyeleti szolgálatot szervezett a rendőrőrs. A bejelentkezések miatt meg a vezényelt rendőrök eligazítása miatt. Itt történik az eligazításuk, a beszámoltatásuk a napi munkáról. Igen nagy segítség ez. Rendőr van az üdülőterületen, és ez főként a megelőzés szempontjából hasznos. Itt soha nem megy le a nap. Már évek óta megszűnt, hogy nyáridő végeztével nyugodalmas nappalok, éjszakák jönnek. Ekkor ad igazán sok dolgot a vagyonvédelem. Nem ritkák a betöréssorozatok a víkendházakba. Nincs tehát pihenés. 4. Magamról, a munkámról csak annyit, hogy tudom, hol szorít a cipő. Szeretnék jobban, tökéletesebben dolgozni. Érzek magamban anynyi erőt, lendületet, hogy ezt megvalósítsam. Rajtam múlik, mert a segítséget ehhez eddig is megkaptam. Egy dologban azonban nem látok előrelépést. Ez a társadalmi kapcsolatok tartásában, ápolásában mutatkozik meg. A fejlődés következtében egy sor helyen kicserélődött a gazdasági, hivatali vezetés. Fiatalok, diplomások léptek az idősebbek helyébe. Úgy érzem, a kapcsolattartásban nem tudok a partnerük lenni. Hiába fejlődtem szakmailag, rendőrileg, az általános műveltség tekintetében meg sem közelíthetem ezeket a vezetőket, holott kapcsolatban kell lennem velük... A kellő műveltség, az iskolázottság hiányát érzem, és ez nem kis probléma nekem. Öt éve építek egy családi házat Akarattyán, és messze a befejezés, hogy saját otthonom legyen. Remélem, hogy sikerül befejeznem, és megszabadulok egy olyan gondtól, amely mia még terhel. Hiszem, hogy felszabadult energiáimat majd a tökéletesebb munkavégzésre fordíthatom. Sokat akarok? Lehet... De mindig előre akarok lépni, és elsősorban rajtam múlik, hogy ezért mit teszek. Lejegyezte: MATTYASOVSZKY JENŐ