Magyar Rendőr, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-16 / 20. szám
* A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát jó híre meglehetősen széles körű. Emlegetik a „fél világot” beterítő exportját, a jelentős dollárnyereségét, a meghonosított szigorú termelési, szervezési rendszereket, a sajtó, a televízió közvetítésével országosan ismert állami díjas igazgatóját. Ottjártunkkor igyekeztünk behatóan megismerni a kombinát munkáját, eredményeit, s talán még inkább szerettük volna a kívülállók számára is feltárni, hogy milyen módszerekkel, intézkedésekkel és elvárásokkal érik el teljesítményeiket, miként sikerül az itt dolgozókat — maguk és a kombinát érdekeiért egyaránt — a lehető legjobb munkára sarkallni. Mészáros Miklós, a kombinát pártbizottságának titkára, Kovács Gábor, a személyzeti osztály vezetője és Tüll Péter, az oktatási osztály vezetője segített hozzá az itt folyó munka s a szervezési tényezők megismeréséhez. A meglevő és a megtermelt értékek védelméről kívülük Horváth Imre zászlóstól, a bábolnai körzeti megbízotti csoport vezetőjétől tájékozódtunk. Néhány adat elöljáróban. Napjainkban 5000 dolgozója van a mezőgazdasági nagyvállalatnak. Közülük egyetemet, főiskolát 200, középiskolát 750 ember végzett. A nők létszáma 2000. Ez a vállalati mértékkel nézve korántsem nagy kollektíva 1980-ban szocialista viszonylatban 46 millió rubel, nem szocialista relációban 35 millió dollár értékű nyereséget biztosított a népgazdaságnak. A kombinát 700 lovat tart, 3 millió baromfit nevel, 300 millió tojást termel évente. 50 ezer sertése, 42 ezer juha van. Szántóterületének csaknem egészen kukoricát termeszt, önálló külkereskedelmi irodája működik, s több hazai termelési társulásnak a tagja. Nem lehet érdektelen azonban egy kissé visszapillantani a mai gazdaság múltjára, a kitűnő eredményekig, termelési adatokig vezető út szakaszaira. 1789-ben alapítottak Bábolnán gazdaságot. Feladata volt, hogy lovakat tenyésszen katonai célokra Egészen a felszabadulásig állami ménes működött a községben, s e másfél évszázad alatt mindvégig katonai parancsnokok irányították a munkát. A régi Bábolna fénykorában 700 lovat tartottak itt. Ma — mint már említettük — ugyancsak 700 lovat tartanak. Ez azonban az állami gazdaság vagyonának mindössze 1 százaléka. A többi, csaknem százszoros érték a kibővített, megújított, más jellegű gazdasági tevékenység eredménye. Indokolt szólni a hagyományos, kétszáz esztendős lótenyésztési kuriózumokról. Mindmáig törzskönyvezik az arab Óbaján, illetve a Shagya ló család leszármazottjait, kívülük angol telivéreket és származékaikat is tenyésztenek. Angol telivér volt — és néhány relikviáját a gazdaság múzeumában őrzik — a legendás hírű, a századfordulón valamennyi versenyén győztes Kincsem. A bábolnai tenyésztésű az 1960-as években nagyszerű hazai és nemzetközi versenyeredményeket elérő Imperiál. A bábolnai lóárverések egyébként most is minden évben nagyszámú külföldi érdeklődőt vonzanak. Ám az igazi nyereséget, hírnevet már régóta főként a bábolnai csirkék biztosítják. Mészáros Miklós pártbizottsági titkár nevetve utalt a megváltoztatott, felfejlesztett gazdasági struktúra kibontakoztatásának nem is olyan régi, emberi nehézségeire. Itt Bábolnán valamirevaló állatnak csak a legalább csizmaszárig érő jószágot tartották. A büszke lovászok, „huszárok” korábban a lónál lényegesen kisebb állattal, mint mondjuk a csirke, nem foglalkoztak, még birkával is alig. Őket, illetve utódaikat kellett rávenni, megtanítani a baromfitenyésztés, a tojástermelés korszerű módszereire. Végső soron sikerült a világszínvonalú eredményekkel. A bábolnai kincstári ménes utódjaként a felszabadulást követően alakult állami gazdaság huzamosabb ideig semmi különöset nem hallatott magáról. Az 1960-as évek elejétől futott fel termelése, új profilja. Elválaszthatatlanok az eredmények a gazdaság élére akkor állított Burgert Róbert személyétől, nagyszerű szervezőképességétől, na BÁBOLNA gyon határozott, kemény elvárásaitól. Kétségtelen, hogy dr. Burgert Róbert elveivel, irányítási gyakorlatával ma sem mindenki ért egyet. A bábolnai állami gazdaság, majd kombinát termelési eredményeit, exportsikereit azonban aligha lehet kétségbe vonni. Az igazgatót pedig, aki időközben kandidátusi címet nyert, címzetes egyetemi tanár lett, először megosztott, majd tavaly egyéni Állami Díjjal tüntette ki kormányzatunk. Néhány hónapja pedig a Népek barátságáért című kitüntetést vehette át a Szovjetunióban. S körülötte a mind újabb, hatékonyabb termelési eljárásokat, módszereket kereső, népes szakembergárda, korszerűen felkészített szakmunkások ezrei dolgoznak. Tudatosan, a közös célok alapos ismeretében, az elvárt és sokféle módon díjazott szorgalommal. A 60-as évek elején — a gazdaság történetének fordulóján — a megfogalmazott cél az volt: iparszerű termelési rendszert alakítsanak ki. Az időjárási viszonyoktól, a különböző egyéb külső tényezőktől független, korszerű állattenyésztést honosítsanak meg. Az igazgató a baromfitenyésztés mellett szállt síkra. Kezdetben a régi lóistállók egy részét alakították át a baromfitenyésztés szükségleteire, és mindenekelőtt egy, az elképzeléseknek megfelelő baromfifajtát igyekeztek kinevelni. Közismert a végeredmény, megszületett a Tetra hibrid. Államilag elismert, kitűnő tulajdonságokkal rendelkező csirkecsalád. A Nagy teljesítményű, modern kombájnok törik a kukoricát a kombinát tábláin A 200 éves bábolnai ménes mai állományának néhány példánya Ez a laboratóriumi hangulatú helyiség a naposcsibe-keltető belső tere A kiscsirkék születésük után 10—15 órával már új, távoli hazájukba érkeznek Szép hagyományok, emlékek őrzője a kombinát házi múzeuma Lóárverés a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban