Magyar Rendőr, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 1. szám
A Belügyminisztériumban december 28-án megtartott országos parancsnoki értekezlet napirendjén a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa határozatának végrehajtásából a Belügyminisztériumra háruló feladatok megvitatása szerepelt. Az értekezletre meghívott párt- és állami vezetők, a berendelt parancsnokok előzetesen megkapták a dokumentumtervezetet, amelynek bevezetője a következőket hangsúlyozta : „A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa megállapította, hogy a belügyi szervek, az ügyészségek és a bíróságok betöltik alkotmányos rendeltetésüket, megfelelően közreműködnek a törvényesség, az állami, a társadalmi, a gazdasági rend védelmében, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek a biztosításában. Tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy alapvetően szilárd a közrend és a közbiztonság, a köznyugalmat súlyosan zavaró bűncselekmények az utóbbi években is ritkán fordulnak elő. Az állam- és közbiztonság védelmében a belügyi szervek — a párt irányításával, az állami és a társadalmi szervekkel együttműködve — teljesítették a XII. kongresszus határozatából következő feladatokat. A belügyi szervek az elmúlt időszakban is a szocialista törvényesség követelményeit, a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveit érvényesítve végezték munkájukat. A Belügyminisztérium a XII. kongresszus óta szervezetében és munkamódszereiben igazodott a politikai, a társadalmi és a gazdasági élet változásaihoz, az állam- és közbiztonsági helyzet követelményeihez. Javította reagálóképességét, intézkedéseinek hatásfokát. Tovább erősödött az összbelügyi egység, javult az együttműködés színvonala, korszerűsödtek az irányítás eszközei, módszerei. A központi és a területi szervek vezetői figyelmet fordítottak a személyi feltételek, az állományról való gondoskodás javítására, az anyagi eszközökkel való hatékony és takarékos gazdálkodásra. Tartalmasabbá vált a belügyi szervek együttműködése a néphadsereggel, a munkásőrséggel és más fegyveres és rendészeti testületekkel. Szélesedett a bűnüldöző munka társadalmi bázisa, a belügyi szerveket támogató önkéntes segítők köre. A személyi állomány igénybevétele erőteljesen megnőtt. A népgazdaság területén jelentkező nehézségek, a társadalmi életben tapasztalható negatív jelenségek kedvezőtlen hatást gyakoroltak a belügyi munkára is. A bűncselekmények száma, veszélyessége gyorsabban nőtt, mint a bűncselekményt elkövetők felderítése. A Belügyminisztérium központi és területi szervei a rendelkezésre álló erőkkel, eszközökkel a növekedést nem tudták kellően ellensúlyozni.” A minisztériumi feladatterv a következőkben részletesen elemezte és értékelte az egyes szolgálatok tevékenységét, és meghatározta a Belügyminisztériumnak és szerveinek az állam- és közbiztonsági, a határőrizeti, a tűzvédelmi munka továbbfejlesztésének főbb tennivalóit. Az országos parancsnoki értekezleten részt vett Kádár János, az MSZMP főtitkára, aki miután fogadta dr. Ábel László határőr vezérőrnagy jelentését, üdvözölte a megjelenteket. Az értekezletet Földes Jenő altábornagy, belügyminisztériumi államtitkár nyitotta meg, és a Belügyminisztérium párt- és szakmai vezetői és egész személyi állománya nevében tisztelettel köszöntötte Kádár Jánost, a párt főtitkárát, valamint az elnökségben helyet foglaló Horváth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Czinege Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Varga Pétert, az MSZMP KB közigazgatási és aminisztratív osztályának vezetőjét, a Központi Bizottság tagjait, dr. Szíjártó Károlyt, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét, dr. Szibereky Jenőt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkárt, továbbá a minisztérium központi és területi szerveinél működő párt- és tömegszervezetek vezetőit, a meghívottakat és a berendelt parancsnokokat. Ezt követően dr. Kamara János belügyminiszter szóbeli kiegészítésében részletesen elemezte a Belügyminisztérium központi és területi szerveinek az elmúlt öt esztendőben végzett munkáját, az állam- és közbiztonság helyzetét, a rendőri szervek, a határőrség és tűzoltóság munkáját, a belügyi tevékenység személyi és tárgyi feltételeinek alakulását. A miniszter szólt az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában és a kormány programjában kitűzött célok valóra váltásával kapcsolatos legfontosabb belügyi feladatokról, s kiemelte, hogy a belügyi szervek az állami és a társadalmi szervekkel együttműködve, a lakosság széles tömegeire támaszkodva teljesítsék közbiztonsági, határőrizeti és tűzvédelmi feladataikat. ♦ ** Az országos parancsnoki értekezleten felszólalt Kádár János, az MSZMP főtitkára. A Belügyminisztérium központi és területi szerveinek különböző szolgálati területeiről tíz parancsnok tett jelentést — tizenketten pedig írásban adták le hozzászólásaikat —, akik a szolgálat eredményeire és tapasztalataira építve, a jövőbeni célkitűzéseket figyelembe véve fejtették ki véleményüket a dokumentumtervezetről, valamint a belügyminiszteri értékeléshez, a feladatmeghatározáshoz kapcsolódva tettek több észrevételt és javaslatot a belügyi munka színvonalának növelése érdekében. Az országos parancsnoki értekezlet dr. Kamara János belügyminiszter összefoglalójával és feladatmeghatározásával ért véget. Az értekezletről a Magyar Rendőr 2. számában részletesen beszámolunk. ORSZÁGOS PARANCSNOKI ELMÉLET Az országos tanácskozás elnöksége (Fotó: Beke Béla) Az értekezlet résztvevői Az értekezleten felszólalt Kádár János, a párt főtitkára Dr. Kamara János belügyminiszter mondott beszédet