Magyar Rendőr, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-13 / 50. szám
Vásárlási utalványt nyertek A Magyar Rendőr 43. számában közölt keresztrejtvény megfejtése: „Minél kevesebbet beszél az ember, annál inkább gondolkodik.” Vásárlási utalványt nyertek: Nagy István, Heves; Cseh Attila,Nagykanizsa; Szabó József, Felsőszölnök; Nagy Sándor, Kiskunhalas; Balogh Balázs, Kisvárda; Egyed László, Szombathely; Eperjessy Ferenc, Pécs; Badari Sándor, Jászberény; Váradi Antal, Budapest; Holczmann Gusztáv,, Budapest I TÁJÉKOZTATÓ A Magyar Szabadság Érdemrend és a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem nyugdíjas tulajdonosai, illetve hozzátartozói nyugdíjkedvezményéről A 30/1986. (VIII. 10.) MT számú rendelet nyugdíjkedvezményt biztosít a Magyar Szabadság Érdemrend és a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem tulajdonosainak, illetőleg hozzátartozóiknak. A Magyar Szabadság Érdemrend és a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem tulajdonosainak nyugdíjkedvezménye abban, áll, hogy — amennyiben nyugdíjasok, illetőleg saját jogú nyugdíjat állapítanak meg a részükre — nyugdíjuk 1986. november 1-jétől havi 6000 Ft-nál kevesebb nem lehet. A minisztertanácsi rendelet 2. §-a további előnyt ad azoknak, akik a rendelet hatálybalépésekor, 1986. november 1-jén, már nyugdíjasok és a nyugdíjkedvezmény egyébként megilleti őket, mert nyugdíjuk havi 6000 Ftnál kevesebb. Náluk az emelés legalább havi 300 Ft. A hivatkozott jogszabály 2. §-ának rendelkezését sokan félreértették, és olyan következtetésre jutottak, hogy ez függetleníthető az 1. §-tól, amely a nyugdíj legkisebb összegét meghatározza. Téves az az értelmezés, hogy a két kitüntetés 1986. november 1-jén már nyugdíjas tulajdonosa mindenképpen kap 300 Ft emelést, tehát akkor is, ha a nyugdíja havi 6000 Ft vagy annál több. A minisztertanácsi rendelet 2. §-a nem jelenthet kiterjesztést az 1. §-hoz képest, tehát csak olyan nyugdíj emeléséről rendelkezik, amelyhez egyébként nyugdíjkedvezmény jár, vagyis, amely kevesebb havi 6000 Ft-nál. (Például: a 300 Ft emelés megilleti azt a kitüntetettet, akinek a nyugdíja 1986. november 1-jén havi 5999 Ft, vagy ennél kevesebb, de akié 6000 Ft, azt már nem.) A felsorolt kitüntetéseknek azt a tulajdonosát, aki 1986. november 1-jét követően került nyugállományba és megállapított nyugdíja havi 5700 Ft-nál több, nyugdíjkedvezményként nem havi 300 Ft, hanem az az összeg illeti meg, amely nyugdíját havi 6000 Ft-ra kiegészíti. (A megállapított nyugdíjba beleértendő a külön feltételek nélkül járó kiegészítéseket és jövedelempótlékot tartallmazó 290 Ft, továbbá a megállapítás évében járó évenkénti rendszeres emelés összege.) A 30/1986. (VIII. 10.) MT számú rendelet, amely a Magyar Szabadság Érdemrend és a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem tulajdonosának járó legkisebb nyugdíj összegét megállapította, a 30/1985. (VI. 22.) MTsz. rendeletet egészítette ki, abba beépült. Ez utóbbi alaprendeletet tehát minden vonatkozásban alkalmazni kell a Magyar Szabadság Érdemrend és a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem tulajdonosaira és haláluk esetén ellátásban részesülő hozzátartozóikra is. Az említett két kitüntetés tulajdonosának arra az özvegyére, aki 1986. november 1-jén már özvegyi nyugdíjában részesül, a nyugdíjkedvezmény - kérelem alapján — úgy terjed ki, hogy az özvegyi nyugdíj 1986. november 1-jétől havi 3145 Ft-nál — a fegyveres erők és a fegyveres testületek néhai tagja nyugdíjas özvegyének a részére havi 3716 forintnál — nem lehet kevesebb. Ezeknek az összegeknek a kiszámítása a kitüntetés tulajdonosának járó legkisebb nyugdíj összegén, 6000 forinton alapul. Ebből — 290 forinttal történt csökkenés után — ki kell számítani az 50, illetőleg a 60 százalékot, majd az így kialakult összegekhez a 290 forintot vissza kell adni. Az 1986. november 1-jét követően megözvegyülő nőknek az általános szabályok szerint járó özvegyi nyugdíját annak az összegnek a felével — a fegyveres erők és a fegyveres testületek tagja özvegyénél a 60 százalékával — kell kiegészíteni, amely a kitüntetés tulajdonosát megillette vagy megillette volna. Például, ha a kitüntetés tulajdonosának nyugdíját 1986. november 20-tól havi 4500 Ft-ban állapítják meg, ezt az összeget a 30/ 1986. (VIII. 10.) MT számú rendelet alapján 6000 Ft-ra fel kell emelni. A különbség havi 1500 Ft. Amennyiben a nyugdíjas 1987. márciusában meghal, özvegyének az általános szabályok szerint járó özvegyi nyugdíjához nyugdíjkedvezményként havi 750 Ft — illetőleg havi 900 Ft — járul. A két kitüntetés tulajdonosának nyugdíját foglalkoztatási keretre, keretösszegre, illetve kereső foglalkozásra tekintet nélkül folyósítani kell. A legkisebb nyugdíj anyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló szabályok szerint évente emelkedik. ORSZÁGOS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG JOGI ÉS SZAKIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY MÚZEUMAVATÁS Bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg a BM Továbbképző Tanfolyam-parancsnokságon az intézmény megalakulásának tízéves évfordulójáról. Többévi kutatómunka eredményeként ez alkalommal nyílt meg a tanintézet történetét, életét bemutató emlékmúzeum. Dr. Vágott János ezredes, iskolaparancsnok avatóbeszédében kiemelte: — Történelmi mércévelmérve a tíz év nem nagy idő. De bátran vallhatjuk, eseményekben és eredményekben gazdag esztendők állnak mögöttünk. Évente több ezer belügyi dolgozó, rendőrök, határőrök, tűzoltók képzése, továbbképzése a feladatunk. Az emlékmúzeum anyaga elsődlegesen az elmúlt tíz év időszakát öleli fel, de hagyományápoló kötelességként képeket villant fel a jogelődökről, valamint az ellenforradalom leverésének 30. évfordulójához kapcsolódva megemlékezik azon tanárokról, akik vállalták a néphatalom fegyveres védelmét. G. N. B. (Fotó: Korcsok Gergely) Az iskolaparancsnok megnyitó beszéde Az emlékmúzeum egy részlete ANKÉT a könyvtárban Rendhagyó író-olvasó találkozónak adott otthont nemrégiben a BM központi könyvtára. A BM üdülési és gyermekneveltetési osztálya s a könyvtár szervezésében Nemere István író találkozott ifjú olvasóival, a közönség soraiban ugyanis ezúttal általános iskolás gyerekek ültek. A könyvterjesztéssel, könyvkölcsönzéssel foglalkozó szakemberek tapasztalatai szerint az író tudományos-fantasztikus művei, ifjúsági regényei igen népszerűek a gyerekek között. Ezt az is bizonyítja, hogy a találkozóra több mint száz ifjú olvasó jött el a belügyi tanintézetekből — a Németvölgyi úti, a Lendvai utcai, a Kanizsai úti és a Népköztársaság útjai napközi otthonokból — és a belvárosi Münnich Ferenc Utcai Általános Iskolából. Az ankétot Baloghné Csinger Ágnes vezette, elöljáróban szólt néhány szót az íróval, akinek idáig huszonnyolc nagy sikerű műve jelent meg. Köztük a Vakmadár című, amellyel 1982-ben Svájcban kiérdemelte az Európa legjobb sci-fi írója kitüntetést. Nemere István pillanatok alatt megtalálta a hangot ifjú olvasóival. S az író-olvasó találkozók megszokott rendjét felrúgva egy érdekes utazás részeseivé tette őket. Közösen találtak ki egy izgalmas történetet, amelyben a cselekmény szálait — az író szinte észrevétlen irányításával — a gyerekek bonyolították. Így vált a közönség az alkotói folyamat részesévé, s ismerte meg egy könyv megszületésének műhelytitkait. Az űrkaland utánvisszatérve a „földre” beszélgetés során ismerték meg Nemere István gyermekkorát, fiatal éveit, s hallottak arról az írótól, Jules Verne-től, aki hatással volt rá pályája indulásakor. Végül az ankét vendége így fogalmazta meg ars poeticáját ifjú olvasóinak: „Mindig, mindenre kíváncsian kell tekinteni!” A találkozó következő részében az előzőleg meghirdetett irodalmi totó eredményhirdetésére került sor. A legtöbb találatot Petényi Rajmond és Szenohradszki Zoltán érte el a Népköztársaság útjai napköziből, rajtuk kívül húsz tanuló részesült könyvjutalomban. A jó hangulatú rendezvény Sinkei Miklósné, a Kanizsai Úti Általános Iskola és Bögre Zsuzsanna, a Münnich Ferenc Utcai Általános Iskola nevelőtanárai köszöntésével zárult, akik szervezőmunkájukkal hozzájárultak a találkozó sikeréhez. A rendhagyó író-olvasó találkozóra egy sorozat harmadik rendezvényeként került sor, amelynek az a célja, hogy a belügyi tanintézetekben tanuló gyermekeket hozzásegítsék a könyv, az olvasás megszeretéséhez, s maradandó élményt nyújtsanak nekik az alkotókkal való személyes találkozással. KEREKES TAMÁS AZ IGAZ SZÓ DECEMBERI SZÁMÁBÓL Megjelenésének harmincadik évfordulóját ünnepli a magazin, s ez alkalomból közli Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter köszöntőjét és válogatást a testvérlapok szerkesztőségeinek üdvözlő távirataiból. Nehéz elfelejteni, ami 1956 októberében—novemberében történt, s vannak sebek, amelyek sohasem gyógyulnak. Sziklai Sándorné, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum egykori parancsnokának özvegye egyszerre vesztette el férjét és apósát, akiket az ellenforradalmárok brutálisan meggyilkoltak. Az özvegy és harcostárs emlékiratainak első folytatását közli a lap, a harminc évvel ezelőtti tragikus napokat felidézve. Kell-e a játékfegyver egy gyerek kezébe, jó-e, ha ,katonásdit játszik a gyerek? Ezt a kérdést talán sok szülő felteszi magának karácsony táján, amikor a fenyőfa alatt az ajándékokat bontogatja a fia. Sbizonyára fel sem merül bennük, hogy ezzel az új játékkal is szerepet tanul a gyerek. Érdemes tehát elolvasni a katonás játékokról szóló írást, amelyből a pszichológus véleményét is megismerhetjük. Játszani persze a felnőttek is szeretnek, s ebbe beletartozik az is, hogy néha beleképzeljük magunkat egy-egy színész szerepébe. S aki képes minket megnevettetni, azt mindenki szereti. Ilyen első számú kedvencünk Alfonzo — Markos József —, aki exkluzív interjúban mesél életéről, s csak ámulunk, mi minden derül ki róla: volt huszár az 1. honvéd jászkun huszárezredben, egyiptomi „katona” Kairóban, devolt munkaszolgálatos is, majd tolmács a legendás B csoportnál, s túl a hetvenen, ma is önkéntes rendőr. Maradjunk még egy kicsit a művészek között, s lapozzunk bele a Tolnai Világlapja 1936-os karácsonyi számába, amely a kor nagyjaihoz ezt a kérdést intézte: mi valósult meg gyermekkori álmaiból? Azóta éppen ötven esztendő telt el, s az újságíró most megkereste négy akkori nyilatkozó mai párját, s meglepte őket ugyanezzel a kérdéssel. A játékos összehasonlításból kiderül: vajon változtak-e fél évszázad alatt az álmok, változtak-e az emberek? És most egy hír az újságból: „A varsói magyar—osztrák konzul, Wiskovszky, a napokban Lembergbe utazott, hogy a czár nevében több közös hadsereg-beli főtisztnek orosz rendjeleket adjon át a karácsony közeledtével. Hanem a konzul málkája a rendjelekkel a krakkói vasúton eltűnt. A tolvaj ugyancsak meg lehetett lepve, hogy vélt értékes tárgyak helyett mit markolt.” Amint bizonyára sejtik, ez nem egy igazán friss hír, a dolog 1876-ban történt. De a Korkörkép összeállításban még akad néhány ilyen, amelyeken ma már jót derülünk. Állati, hogy mik történnek néha az emberrel! Tanú ,erre az Igaz Zoo képösszeállítása, amelynek láttán, ha néhányan találva érzik magukat, arról nem a szerkesztő tehet. Van szilveszteri ajánlat is — Mezey Györgytől és Liz Taylortól, s végül, akinek elege van a sok vidámságból, lapozzon a rejtvényoldalakhoz, és válaszoljon a Magyarország hadtörténetéről szóló kérdésekre, vagy fejtsen keresztrejtvényt, hiszen ezzel még könyvutalványt is nyer.