Magyar Sajtó, 1973 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1973-11-01 / 11. szám

Házunk táján Ügyintéző: a KIK „La­cáscsere-egyezmény jött létre a II. vi­lágháború után Magyarország és Csehszlová­kia között is, amelynek értelmében magyar­­országi csehek és szlovákok önkéntesség alap­ján áttelepülhetnek Csehszlovákiába ..(Ma­gyarország X. 7.) Hol az a pozsonyi háromszobás? Kancsalok előnyben „A darab, jóllehet nem generációs problé­mákat akart tárgyalni, erről annyi mégis meg­fogalmazódik benne, hogy az utánunk jövőket nem vádolhatjuk anélkül, hogy ne nézzünk kritikusan saját szemünkbe.” (NÉZŐ, X. 10.) Még ha a Tükörben jelent volna meg... Útmutatás „150 éves a makadámút” címmel négyolda­las cikk az Élet és Tudományban. Alapos, részletes, szakmailag megtámadhatatlan (IX. 14.). Felsorolja a magyar főútvonalakat is. Itt viszont már észrevételeim vannak. Térképe szerint például a 6-os út a Duna mellett nyíl­egyenesen halad délnek Mohácsig és ott kilép a határon Eszék irányába. Sajnos a 6-os út ezt nem teszi, illetve nem ezt teszi, hanem a Sió hídja előtt, Szekszárdtól északra elka­nyarodik Pécs felé, és makacsul el is megy odáig, sőt túl rajta Barcsig. A felsorolás sze­rint ,,... végül a 8-as a Balaton északi part­ján futó Szentgotthárdi út”. A Szentgotthárdi út annak szíves közlését kéri, hogy soha sem járt a Balaton északi partján, mindig Szé­kesfehérvár, Veszprém, Devecser vonalán ha­ladt és ma is ezt teszi; a Bakonyon megy át, ezt szokta meg. Remélem, hogy a térképet senki sem használja autótúra alkalmából, mi­vel úgy látszik más a tudomány és más az élet. Hidak „Mesélő hidak” címmel riport a Lobogóban (VIII. 18.). „S épült sorra a többi, a Szabad­­ság-híd, az Erzsébet-híd, a Petőfi-híd, és a leghosszabb az Árpád-híd...” A kis híd-tör­­téneti visszapillantás mindezt közvetlenül a Lánc-híd és a Margit-híd, Arany János ked­ves hídja után sorolja. A fiatal olvasónak így az a benyomása támadhat, hogy talán már Ferenc József és Horthy Miklós idejében Szabadság-hidat és Petőfi-hidat építettek — ami köztudomásúlag nem igaz, mert a turul­os hidat először a császár-királyról nevezték el, a Petőfit pedig „véletlenül” a lovas-tengerész­ről; az Árpád-hidat pedig ugyan előlegezetten így nevezték, ám már mi építettük fel a há­ború után, de akkor azt se úgy hívták. Ha már mesélnek a hidak, meséjük bizony történelmi mese. (BAKTAI) Misa, akit felmelegítettek Egy NDK-ban megjelenő újság nyomán a Stern nemrégiben ismertette egy szovjet pilóta hőstettét, aki a második világháborúban né­met fogságba esett, majd egy szupertitkos náci bázisról hazaszökött egy Heinkel—111 típusú repülőgépen. A nyugatnémet magazin alapján az Ország-Világ is „tálalta a story-t” szep­tember—októberben. Becsülöm a szerzőt, hogy pontosan feltüntette „Misa Dejatajev” histó­riájának forrásait. Mindamellett hasznos tud­ni, hogy 1. a történet egyáltalán nem friss, a szovjet sajtó 1958-ban számolt be róla; 2. még csak „a magyar csecsemőnek új” alapon sem lehet most előadni, tekintve, hogy 15 éve nálunk is átvették a nagyon részletes szovjet cikkeket; 3. a pilóta neve nem Dejatajev, ha­nem Gyevjatajev; 4. jócskán túl van az ötö­dik x-en, tehát igazán nem illik Misá­nak emlegetni: s az Ország-Világ szerzője sem Ban­dinak írta magát alá. Nem tudja a bal kéz? A Magyar Hírlap október 4-i számának 7. oldalán hírt ad arról, hogy a szovjet—japán 35.

Next