Magyar Sakkvilág, 1932 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1932-05-01 / 5. szám
MAGYAR SAKKVILÁG MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA FELELŐS SZERKESZTŐ- TÓTH LÁSZLÓ FŐMUNKATÁRSAK• CHALUPETZKY FERENC És DR. VAJDA ÁRPÁD KÖZLEMÉNYEK ÉS ELŐFIZETÉSEK „MAGYAR SAKKVILÁG, KECSKEMÉT“ címre küldendők POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI SZÁMLA 19,597. AZ ELŐFIZETÉSI ÁR EGÉSZ ÉVRE 14, FÉLÉVRE 7 PENGŐ __________________________MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN___________________________ 5. SZÁM, 1932 MÁJUS XVII. ÉVFOLYAM A nemzeti mesterverseny „Szíves készséggel vállaltam a Magyar Sakkszövetség nemzeti versenyének megnyitását, mert ezzel bizonyságot akarok tenni arról, hogy a sakkozás kulturális hatását nagyra értékelem. Egyes ember talán nélkülözheti a sakkot, de nemzet nem. Egy nemzetnek kultúrája csak akkor teljes, ha minden művészet és tudomány képviselve van benne. Ezért nem hiányozhatik valamely nemzet kultúrájának színképéből a legszebb és legzseniálisabb játék, ami művészet és tudomány egyszerre. őszintén örülök, hogy ezen a szellemi tornán részt vesz a magyar sakkozás great old man-je, Maróczy Géza, akire minden sakkozó tisztelettel tekint fel. Nemes elhatározása bámulatos lelki akaraterőről tanúskodik. Igen örvendetes továbbá, hogy részt vesznek e versenyen híres külföldi mesterek és a jeles magyar mesterek mellett a feltörekvő magyar fiatalok, így helyes ez! Mert nem elég egy-két sztár, hanem kiváló magyar sakkgárda kell! Éz ezen szempontból ezt a nevezetes versenyt nemcsak a sakkbarátoknak, hanem a főváros egész közönségének figyelme fogja kísérni. Szerencsét kívánok a Magyar Sakkszövetségnek a rendezéshez és sok sikert a nemes küzdőknek!“ Sipőcz Jenő dr., a székesfőváros polgármestere, a nemzeti mesterverseny védnöke, fenti megnyitó szavaiban, valamint a díjkiosztás alkalmával tartott értékes és lelkes tetszést aratott beszédében programmal tűzte ki az évenkint rendszeresítendő nemzeti mesterversenyt és főtornát. A Magyar Sakkszövetség megalakulása óta harmadízben-rendezte meg a nemzeti versenyt. Rendszeresítését ugyan már 1922-ben megkezdte és programmal vallotta, a további évek azonban inkább kedveztek a nemzetközi mesterversenyeknek és a velük kapcsolatos főtornáknak (Győr 1924, Debrecen 1925, Budapest 1926, Kecskemét és Tapolcafürdő 1927), így a magyar mesterek zöme — néhány szerencséstől eltekintve — csak elvétve jutott ily kiváló versenyalkalomhoz. A múlt évi Szávay-emlékverseny, az idei és a jövőben visszatérő nemzeti versenyek jelentik a Szövetség egyik legfőbb programmpontjának megvalósítását, angol, svéd, svájci, olasz stb. példára. A versenyen Dr. Vajda kivételével az összes aktív mesterek részt vettek, két külföldi részvétele pedig érdekesebbé tette a versenyt. Esteban Canal perui származású olasz, nemzetközileg fémjelzett mester részvételére precedens Nimzo-