Magyar Salon, 11. kötet (6. évfolyam, 1888-1889/2)
I. Villa Montelione. Sziczilia keblén, mint egy drágakő, ragyog a gyönyörű Palermo. Az utas a kék tengeröbölben, mely e szép várost mossa, megtalál mindent, amit szive kíván — és még valamit a minden fölé. A «minden» ennyiből áll: Kies, verőfényes éghajlat, hatalmas, de mégis bájos vidék, elegáns és kényelmes nagyvárosi élet, mely a hamisítatlan nemzeti jelleget a nemes vendéglátással egyesíti. A Hotel des Palmes fogadósa itt úgy fogad bennünket — oly kedvességgel és méltósággal — mintha nem fogadós, hanem szíves házigazdánk volna. A számos főnemesi családok ősi palotái viszont a legkisebb ajánlatra oly könnyen nyílnak meg a művelt idegen előtt, mint másutt a fogadók. A «valami» még ezeknél is becsesebb. Palermónak lehető kevés a látnivalója. Mikor Olaszországot és Szicíliát átbarangolván, a kaszás verejtékében letaroltuk mindazon élvezeteket, melyeket a művészet és történelem emlékeiben az őskor ránk hagyott, Palermóban mintegy puha párnán leli magát a tompult utazó. Egy múzeum s egynéhány templom képezi Baeker egész programmját, mely alig egy-két napot vesz igénybe. A többi nap ép oly könnyű, mint kellemes «munkát» hoz. Azon nagyszámú nyaralók, kastélyok és campagnák látogatásával telnek el, melyek a helybeli Principe, Duca, Marchese és Conte-családok (a herczegek és őrgrófok itt sűrűn tenyésznek) birtokát képezik és az idegenek előtt vagy nyitva állanak, vagy igen könnyen megnyílnak. Az utas itt séta közben kellemesen foglalkoztatja érzékét a szép iránt vagy kíváncsiságát s hamar otthonosnak érzi magát a buja, de jól ápolt növényzet közt, illatos virányokon, melyek majd a hegyoldal árnyasabb teknőibe simulnak, majd kikönyökölnek a tenger szellős, napos végtelenségébe. A kastély belsejét, termeit, szobrait és festményeit hamarosan megbámulva, az em- CARMELA. (regény.) Z Y HAJÓS. (Utánnyomás tilos.)