Magyar Szalon, 22. kötet (12. évfolyam, 1894-1895/1)
Tartalomjegyzék
427 IRODALOM A „Newspaper“ munkatársának élményei oly elcsépeltek, oly banálisak, hogy halandó e földön nem fog kaczagni fölöttük. Higgye el, Redfield uram, ön nem teszi magát érdekessé azzal, ha Mr. Pooles Madison Street-ról ír, ahelyett hogy Kohn Izidorról s az Andrássyútról írna. Azzal sem lesz ön érdekesebbé, ha ,,time is money“ és ,,Honny soit qui mal y pense“ idegen mondatokkal fűszerezi irályát. Azután vagyunk bátrak megjegyezni, hogy a mondatot nem az teszi szellemessé, ha a rendes szerkezetét kificamítjuk. Ön például azt hiszi, hogy e mondatában sok a szellem : „Hogy Mac- Ranzy Jimmy is megszületett, azt talán szükségtelen megmondanom, de ha lenne valaki, aki kételkedne benne (mert kételkedők mindig vannak), annak becsületemre állítom, hogy megszületett. Más csecsemőktől eltérőleg nagy barátja volt a tejnek, mi mellett feltűnő soványsága is bizonyít (a tej jól táplál) és mindig sírt. A tejet még ma is szereti. E mellett bizonyít rendkívüli soványsága is, jóllehet, már nem sír.“ Így ír szellemesen Redfield Richard úr s e szellemesség legfőbb jellemvonása, hogy az író a rendes mondatok nyakát kificamítja. Az amerikai humoreszkek Singer és Wolfnernél jelentek meg. Bursics Ernő a neve annak a sajátságos poétának, kinek nevét most van először szerencsénk a versirók sorában emlegetni. „Tátra alatt“ czímen egyszerre egy egész kötet költeménynyel lép nyilvánosságra s e könyv a maga nemében valóságos unikum. Bursics Ernő abból az elvből indulva ki, hogy a versíró minél közvetlenebb legyen, feltárja előttünk egész kis családi világát, élettörténetét, minden apró adataival. Meghatottság vesz erőt rajtunk, midőnolvassuk . Két hét előtt nem s gyermekem Meg örömem voltak. Csillaghullás járt az égen — örömeim — holtak. Megtudjuk egy 1888-ban írt versből, hogy a költő neje és leánya meghalt s hogy a költő nagyban siratja — s azután életben maradt kis fiacskáját zengi meg. Költeményt ír az elhunyt fejfájára, kis fiában lel vigaszt, majd beteg lesz. Már 1891-ben újra boldogság mosolyog a poétára. Újra nősül s boldogan dalol: Feleségem csupa szív, Kedves, gondos, jó és hív... Megcsókolom, ölelem S boldogságom föllelem. A kedves családi kör gyarapodik s 1893-ban énekli a költő : Nem vagyok magamé, Kis fiaim vannak. Következnek a férfi és apai tűnődések. Felmerül a kérdés, ki az úr a háznál. Majd megtudjuk, hogy „már útban a negyedik“, majd meg, hogy „sok a jóból“. A kedves családi idillt harmonikusan egészíti ki a poéta egy tréfás sóhaja 1894-ből, mikor már a költő erősíti, hogy szereti nejét és Mégis, mégis, barna kislány Ha előtted állok, Még ha bűn is, azt sajnálom, Mert nem vagyok párod. Láthatjuk ezekből, hogy Bursics Ernő az intim családi élet költője s nem annyira a tágabb, a nyilvánosság, mint inkább a szűk otthon körében arathatja a maga teljes elismerését. A könyv olvasása ennek daczára is nagy élvezetet szerzett nekünk. Rózsa Miklós új név a versírók sorában. „Szélcsend“ a czime kis verses kötetének, melynek csinos czímlapja, nyomása a Magyar nyomdát dicséri. A könyvhöz a korán elhunyt Justh Zsigmond írt előszót, ajánlván a szerzőnek, hogy „őrizze meg lelke szüzességét, hímporát ezentúl is. Mert az álmok még vigasztalást is adhatnak.“ A fiatal poéta kedves, rokonszenves ifjú benyomását teszi az olvasóra s reméljük, hogy tehetsége még meg fog izmosulni. Mutatóul közöljük e kis versét: És elmentem az esküvődre Hogy lássalak gyászos fehérbe Amint reszketve, halaványan A hazugságok csarnokában Hűséget esküszöl. Myrtus és liliom volt kitűzve A kebletlen csokorba fűzve — S mig ajkad az igent rebegte A haldokló virágok lelke Elszállt az esküvel. A Csokonai-kör évkönyve az 1890—1893. évekről megjelent Debreczenben dr. Tüdős János szerkesztésében. Az érdekesen összeállított gyűjteményben a következők dolgozataival találkozunk: Vértesi Arnold, E. Kovács Gyula, Géresi Kálmán, Szabolcska Mihály, Komlóssy Arthur, Vértesi Gyula, Dóczi Imre, Benedek János, K. Tóth Kálmán, Gáspár Imre, dr. Karczos Albert, dr. Tüdős János, dr. Boldizsár Kálmán, dr. Balkányi Miklós, Sz. Buday Etel, Zöld Mihály és Jánossy Zoltán. Beck Dénes kitűnő képzettségű fővárosi bankigazgató, a „Jelzáloglevelek biztosítása“ kérdéséről beható érdekes tanulmányt írt, mely szakkörökben méltó elismeréssel fog találkozni. A gyakorlott íróra valló, jó magyarsággal írott füzet ára 20 kr. ÚJ KÖNYVEK JEGYZÉKE. Gerő Attila: Pálmák, zsoltárok és zsolozsmák. A „zsoltárok könyvéből“, kiadja Kohner Lajos. Ára 3 korona, Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet. Nagy Iván: Balassa-Gyarmat. Darvas Ármin biz. Az 1858. évi kiadásnak javított rövidítménye. Bodnár Zsigmond: A magyar nemzet politikája, ára 30 kr. Eggenberger-féle könyvkereskedés. Dr. Walter Gyula herczegprimási titkár szent beszéde: Szt. István első apost. magy. kir. ünnepén 1894. Leopoldo Óváry: La quistione daco-romana e lo Stato ungherese. Felolvasás az írók körében Rómában. Grill. Futó Ferencz: Szép asszonyok kocsisa, regény, ára 1szt. Balogh Arthur: A társadalmi reform (az anarchizmus) 15 eredeti képpel, ára 1 frt. Dr. Ferenczy József: Pulszky Ferencz. Ára 1 frt. Kortársaink életrajzi vázlataiból kiadja Stampfel Károly, Pozsony. Beniczkyné válogatott regényei füzetekben. Egy füzet ára 25 kr. Kiadja Singer és Wolfner. Bodnár Zsigmond: Az eszmeerő magyarázata. Kiadja Eggenberger, ára 80 kr. Bársony István: Négyszemközt. Remek elbeszélések. Kiadja Singer és Wolfner, ára 1 frt 50 kr. Beöthy Zsolt: A magyar irodalom története, képes díszmunka Eddig 25 füzet. Egy füzet ára 40 kr. Budinszky Károly : Nevelési és oktatási eljárás. Szerzőtulajdona 1-ső füzet ára 50 kr. Athenaeum. Benedek Elek: Huszár Anna, regény, ára 40 kr. Forgó bácsi: Kis Lap, képes gyermekujság 46 kötet, díszes vászonkötés 3 frt. Hentaller Lajos: Petőfi mint követjelölt 40 kr. Petőfi Sándor: Összes művei első végleges teljes kiadás Jókaitól életrajz, Havas Adolf irodalmi jegyzetével, 4-ik kötet vegyes művek első kötete. Benedek Elek: Magyar mese és mondavilág. „Ezer év“ meseköltése, gyönyörű diszkiadás. Széchy Gyula rajzaival. 428