Magyar Szemle, 1894 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1894-10-14 / 41. szám
492 beosztani az életét ! Előkelő, vagyonos családból származva, soha szükséget nem ismert. Kényelem és jólét vették körül. Ő azonban nagyon hamar megtanulta az anyagi gazdagságnál többre becsülni a szellemi kincseket. Justh Zsigmond 1863-ban született Szt.Tornyán. Tanulmányait Budapesten kezdte meg s külföldi főiskolákon: Kielben, Zürichben, Párisban folytatta és fejezte be. Páris élénk szellemi élete ragadta meg leginkább; négy telet töltött a franczia fővárosban. Először nemzetgazdasági stúdiumokra szánta magát, de Taine Hyppolit, a nemrég elhalt nagy franczia kritikus tanácsára az irodalommal kezdett foglalkozni s gazdasági tanulmányok helyett a belletrisztikához fordult. Nagy hatással volt különben ez elhatározására magyar író barátjainak, a többi közt néhai Reviczky Gyulának unszolása is; ezeknek a befolyása elhatározó volt úgy pályaválasztására, mint az új utón való fejlődésére is. Több kötet maradt utána, melyeknek sorát a »Káprázatok« nyitja meg. Ezt követte a »Páris elemei«, majd a »Művészszerelem«, »A puszta könyve«, »Gányó Julcsa«, »A pénz legendája.« Utolsó regénye, a »Fuimus«, épen sajtó alatt van. Irodalmi irányzatával nem egészen értünk egyet, de munkái között mégis akad akárhány, melyekkel elbájolt. A franczia mesterek : Maupassant, Bourget, Zola, sőt Feuillet is nagy hatással voltak rá s főleg a konczeptusban és a részletek kidolgozásában rendkívül sok finomságot tanult el tőlük. »A puszta könyve« francziára is le van fordítva s Párisban eddig már négy kiadást ért. »Gányó Julcsa« fordítása is készül s bizonyára sikert fog aratni. Justh Zsigmond azonban nemcsak író volt, de irodalompártoló meczénás és műbarát is egyszersmind. Szent-tornyai pusztáján, hol rendesen a nyarat töltötte, mindig volt nála néhány tehetséges fiatal író és festő, akik vendégszeretetét élvezték. Egyik utolsó alkotása volt a szent tornyai görög stílusban épült színpad, melyen az ő rendezése mellett parasztemberek klasszikus darabokat adtak elő. Justh kétségkívül megérdemli, hogy élettörténetét följegyezzék az utókor számára. Tele van ez amaz előkelő köröket illető tanulsággal, melyekben őt — amíg élt — oly szívesen látták. A fiatal magyar dzsentri- és mágnás-nemzedék legalább megtanulhatja majd belőle, hogy az örökös lóversenynél, aganászatnál, kártyánál és orfeumnál nemesebb szórakozások is vannak a világon. Krónikáiról kötelességünk hozza magával, hogy az Akadémia legutóbbi összes üléséről is megemlékezzünk. Ezen az ülésen olvasták föl Fraknói Vilmos püspök levelét, melyben a Rómában általa alapított »magyar történeti házban« egy helyet az Akadémiának ajánl föl. Ugyancsak ezen az ülésen elfogadta az Akadémia Forster Gyula 15,000 frtos alapítványát, melyet néhai Szczitovszky János herczegprímás emlékére hálából egyháztörténeti munkák jutalmazására tett. A politikai életben az egyik nevezetes esemény a másikat hajszolta. Az utóbbi napok tele voltak meglepetésekkel. A főrendiház a vallás szabad gyakorlatáról és a zsidók recepcziójáról szóló javaslatokat elvetette, de elfogadta az állami anyakönyvvezetést és a gyermekek vallásáról szóló törvényjavaslatot . . . Most már a kormányon van ismét a sor, hogy a képviselőházzal, mely szintén megkezdette üléseit, a visszaszármaztatott javaslatokat újból megszavaztassa. S Wekerle ezt hamarosan mégis fogja tenni.Hogy sokkal ellenállóbb, keményebb anyagból van ő gyúrva, mint a mi főrendiházi ellenzékünk, azt már bebizonyította. Meg aztán ő azt tartja, hogy a gárda meghal, de meg nem adja magát. Tankréd. Irodalom és művészet. Szülők és nevelők könyve. Kalauz a gyermeknevelés vezetésére. Német kútfők után irta Haugg Leo, plébános. Szatmár, 1894. 8-rét, 90 lap. Szülők katekizmusának lehetne e művet nevezni, mert a katekizmus összes igazságait érinti a szülők viszonyához alkalmazva. Más szóval a nevelés katekizmusának is mondható e mű, mert a nevelés összes szabályait felsorolja és a katekizmus igazságaira, mint alapra fekteti. Szerző lelkesedését a tárgy iránt, valamint bő tapasztalatát a nevelés terén nyilvánvalóvá teszi ama közvetlenség, mely előadását jellemzi. Iskolai vagy házi neveléssel foglalkozók, tanítók, nevelők és szülők egyaránt nagy haszonnal olvashatják e művet. Tartalmáról a következő fejezetczimek nyújtanak tájékozódást : A szülők szeretete gyermekeik iránt. A keresztény gyermek-nevelés általános elvei. A keresztény gyermek-nevelés különös elvei. Az elme- és a szivképzés az ifjúkorban. Hibák az elme- és szivképzés ellen. A gyermek testi egészségének gondozása. Mit kell tenni, hogy a gyermekek és fiatalemberek ártatlansága megőriztessék ? — Megrendelhető a mű a kiadónál: Reizer János könyvkereskedésében, Szatmáron. Ara fűzve 40 kr. Víg karczolatok. Irta Váradi Ödön. Debreczen, 1894. 8-rét, 79 lap. Összesen vagy másfél tuczat »vig«nak nevezett karczolat van e kisded kötetben. Egytől-egyig erősen provincziális izü apróságok, melyek — ha nem csalódunk — valami vidéki újságban jelentek meg először s általában nem emelkednek a rendes kánikulás laptöltelékek szintája fölé. Épen azért kötetbe való összegyűjtésüket lehetetlen igazoltnak tekintenünk. Mindjárt az első karczolat, amely pedig — mint a szerző külön megjegyezte— »pályanyertes humoreszk«, annyira kopott thémájus gyarló dolgozat, hogy ennek elolvasása végleg elveszi a kedvet a többitől. Mi azonban, ennek daczára, vakmerően szembenéztünk velük, mert, őszintén szólva, szerettük volna Váradi Ödönben az igazi humornak bármily csekély vénáját fölfedezni, hogy őt, mint a legújabb magyar humoristát, közönségünknek bemutathassuk. Hogy tervbe vett vállalkozásunk dugába dőlt, annak nem mi vagyunk az okai. Próbálja meg, talán a komoly zsánerben több sikert fog aratni. Részünkről legalább ezt szívből kívánjuk. Megjelent, evangélista munkája. Példákkal fűszerezett dogmatikus egyházi beszédek. Irta Sullay Rezső, esztergom-főmegyei jádozár és spáczai plébános. Esztergom, 1894. Második kötet. II. rész. 8-rét, 178 lap. Sullay dogmatikus egyházi beszédeinek ez újabb kötete a pünkösdi ünnepkör második részét öleli föl s a Nagy-Boldogasszony napjától a pünkösd utáni huszonnegyedik vasárnapig terjedő időszakra tartalmaz magvas, a műveltebb közönség számára készült, de mind a mellett világos, könnyen érthető prédikácziókat. A tiszta nyomású, szépen kiállított kötet ára 1 írt 20 kr. Lejáró regénypályázat. A Kisfaludy- Társaságnál e hónap végén a függő pályázatok közül lejár a Széher Árpád-féle jutalom, amelyet regényre tűztek ki. A regény kisebb terjedelmű is lehet ; jutalma ötszáz forint. A pályázathirdetésnek megfelelően kiállított pályaművek október 3-ikéig Beöthy Zsolthoz, a társaság főtitkárához (Budapest, V., Arany János utcza 1. szám) küldendők be. Akadémiai pályázatok. A múlt hó végével lejárt akadémiai pályatételek közül a Teleki-jutalomra beérkezett tizenkilencz szomorújáték, a Bánffy-jutalomra három történeti vígjáték, a Bulyovszky-jutalomra tizenkét hazafias óda, a Farkas-Raskó-jutalomra huszonkét hazafias költemény s a Dóra-jutalomra (a nemesfém és nemesfém-pénz arbitrage szerepe a nemzetközi pénzviszonyok szabályozása körül) három munka. Az első magy. ált. biztosítótársaság jutalmára (a tőzsdeadó czélszerűsége) öt mű. A Beck Miksajutalomért (a budapesti bankok története az utolsó 25 év alatt) és a Lukács Krisztinajutalomra (a magyar önkormányzat történeti fejlődése) egy-egy pályamunka érkezett. A Lukács Krisztina-jutalom nyílt pályázatán Paszlavszky József dr. tett ajánlatot »Magyarország emlős állatai« czímű munka megírására. A szegszárdi Garay-szobor pályázata a napokban járt le s szobrászaink közül Brestyánszky, Frank Kálmán, Jankovics Gyula, Kiss György, Lontay, Ligeti Mór, Szász Gyula és Szárnovszky küldöttek be pályaműveket. Összesen tizenkét pályamű versenyez. A Garay-szobor 12.000 forintba, kerítése s alapozása 3000 forintba kerülhet s még a milleniumra el kell készülnie. Salamon Ferencz síremléke. Salamon Ferencz sírját még mindig nem jelöli hozzá méltó síremlék. Miután most az özvegy, aki szerény viszonyok között él, síremléket állíttat férjének, hogy a költségeket fedezhesse, ajánlatot tett a fővárosnak, hogy a megboldogult által írt, Budapest történetének meglevő példányait 66 százalék engedménynyel a fővárosnak adja. A műből — melyből négy kötet jelent eddig meg — mintegy 700 példány van, amelyek megvételével a főváros nemcsak nem veszít, de nyerni fog, ha a mű teljes lesz s egész áron értékesítheti. Megemlítjük egyúttal, hogy Salamon Ferencz fölött az emlékbeszédet Szilágyi Sándor tartja az Akadémia valamelyik közelebbi ülésén. Új képtár Pozsonyban. Lanfranconi Enea, műszaki tanácsos, aki csak nemrég kapta a közügyek és különösen a művészet pártolása dolgában kifejtett érdemeinek jutalmául a Ferencz József rend középkeresztjét, a képzőművészet múzsájának ismét új áldozatot hoz. Háromemeletes pozsonyi palotájának több helyiségét teljesen átalakíttatja, hogy azokban nagy és ritkabecsű képgyűjteményét elhelyeztesse. A képtárt később a közönség számára is hozzáférhetővé teszi. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Kaczvinszky, Lajos. - Kaposi József: Sír agyar, Szemle 41. szám.